Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-11-30 / 48. szám
ff ívűiről inkább gyógyszerig tárnak nézné az ember, “ ^ mint autógyárnak. No, természetesen valami monumentális gyógyszertárnak. Csak a bejárat előtt ácsorgó sok-sok Zasztava és Fiat sejteti, hogy mégiscsak van valami köze ennek a hosszan elnyúló sok-sok ablakos mühelypadotánok az autógyártáshoz. — A csarnok hossza 500 méter, szélessége 180 méter .. — Köszönöm, a mesétekből ennyi elég — szakítottam félbe Mitrovics Szlobodan gépész- technikust, ciki vállalkozott rá, hogy megérteti velem mindazt, ami lényeges egy ilyen fejlett, modern nagyüzem munkájában — Kezdjük talán az elején. Hogyan született a gyár, a népszerű Zasztava, ahogy szerte Jugoszláviában és sok-sok más országban ismerik? — Nem is olyan régen ezen a helyen volt Abesszínia... — Nono, Abesszínia talán mégiscsak Afrikában volt ' és van! — Bocsánat — mosolygott elnézően a feketebajuszos, jóképű technikus. — Ez az Abesz- szinia Kragujev&c cigánynegyede volt. Amolyan dimbes- dombos városszéle. Aztán fiatalok érkeztek ásóval-lapát tál Meg különféle gépek: földgyaluk, markolók, teherautók. Á lakókat új lakásba telepítették, a viskókat lebontották és megindult a dombok és völgyek kiegyenlítése. Ahül a Zasztava születik — A műhelycsarnok helyén 10-12 méter mély szakadék tátongott. A fiúk előtt azonban nem volt akadály. Mint ahogy később az építkezés során sem. Itt minden az ő kezemunkáju- kat dicséri. * * * A csarnokban lemezdübörgés, hegesztőpisztolyok puffogása, marógépek sikolya fogadja a látogatót. — Tudják hány alkatrészből áll egy gépkocsi — kérdezte Szlobodan barátunk. Szégyenkezve vallottak be, hogy bizony fogalmunk sincs róla. — Nem baj — nyugtatott meg a mosolygó technikus. — Sokezerből. A lényeg, hogy a sokezer 55 százalékát itt az üzemben állítják elő. A többit más jugoszláviai vállalatok szállítják. A karosszéria természetesen az üzemben készül. Hatalmas 400-, 600- és 1000 tonnás prések alakítják, formázzak a lemezekből az egyes részeket. — Érzik, hogy semmit sem rezeg a prések alatt a padlózat? Csak most figyeltünk fel arra, s kissé értetlenül álltunk a jelenség előtt. Ezer tonna súly vágódik rá a lemezre, szorítja a formák közé és még csak meg sem rezdiil alattunk a talaj. Lapunk szamára írta: Szabó Béla, a budapesti Magyar Ifjúság főszerkesztője — Légpárnán állnak — kaptuk meg a felvilágosítást. I pállottunk már légpárnás fi autóról, hajóról, sőt kö- * * szörügépről is (ez éppen magyar találmány) itt pedig találkoztunk a légpárnás présekkel. — A mi üzemünk minden vonatkozásában igen modern — büszkélkedett technikus kísérőnk. Erről a későbbiekben is meggyőződhettünk. A szerelőműhely szalagrendszere, az anyag- mozgatás megszervezése, a festés és szárítás — egyszóval a munka minden fázisa a lehető leggazdaságosabb és legtermékenyebb. Az üzem öt és félKragujevác — autógyár — műhely ezer dolgozóval évi 43 milliárd értéket termel. Minket természetesen a személygépkocsitermelés érdekeli a legjobban. — Jelenleg naponta 120, 750-es Zasztava jön le a szalagról. Ez a körülbelül évi 40 ezer kocsi az, ami már gazda ságus Hozzákezdtünk az 1300- asok gyártásához is, de ez még nincs teljesen így. Most naponta 20-30 darab készül el. * * * M z üzem nemcsak személy- Ĺ1 autót gyárt. Különféle m 9 szállító-gépkocsi fajtákat is előállítanak: mentőautó, fúr- gon, kisautóbusz, kisebb teherautók, terepjárók — mintegy 25 féle — is készül a gyárban. Nemcsak Jugoszláviában, de sok más országban is sokfelé találkozunk a híres ZZ jelzésű kocsikkal. S mindezeket a fiatalok gyárában a fiatalok gyártják Erre külön büszkék: a gyár dolgozóinak átlagos életkora 30 év körül van. A dolgozóknak több mint a fele 23 évnél fiatalabb! — Mi nem félünk a fiataloktól — magyarázta Mitrovics Szlobodan és azonnal saját példájával bizonyított. De enél- kiil is elég bizonyíték volt az, amit saját szemünkkel láttunk. Mindenütt, az egész üzemben ! csak fiatalokkal találkoztunk. I idős emberi nem is láttunk A fiatalok gyárát az ifjúság építette és az ifjúság is vette birtokába. Nem vallanak szé- \ gyent! . KOPPENHÁGA Jens Hansen, dán ó .tester nagyon szerette a köhögés elleni szirupot. Több mint egy fél évig naponta 300 gramm szirupot is megivott. Összesen 62 iopott recept papfron hamisitatta a katonai orvosok aláírását. A bíróság előtt elmondta, hogy a szirupot tartalmazó kodeinra annyira rászokott, hogy már nem tud meglenni nélküle. Az elfogyasztott szirup árát az utolsó fillérig ki kellett fizetnie. ACHEN A pénzügyi hivatal elektronikus számológépe kiszámította, hogy egy taxisoffór tízezer márka autóadóval tartozik, és ezért 35 felszólító levelet íratott alá. Szegény embert szinte elárasztották a felszólítólevelek. A tévedést egy hatos szám okozta, amelyet a gép nullának „nézett". ta országok termékei számára. A diskriminációs rendelkezések feladása kedvező feltételeket teremt arra, hogy Franciaország nagyobb mennyiségű ipari berendezést szállíthasson a szocialista országokba. ♦ A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság között kereskedelmi megállapodást írtak alá, mely szerint Magyarország autóbuszokat, tehergépkocsikat, hajókat, vízibuszokat, mező- gazdasági gépeket, TV-készü- lékeket, műszereket, vegysze- reket és gyógyszereket szállít majd Csehszlovákiába, míg innen traktorokat, textil- és cis pőipari gépeket, bányaipari berendezéseket, szenet, kokszot, cellulózapapírt, magnezitet, kaolint, üvegkészítményeket szál- lit Magyarországra. ♦ A New York-i földalatti a vasútigazgatósága kártérítési keresetet nyújtott be az Edi- son villamosipari vállalat el- len. A földalatti nem kevesebb j mint 1 millió dollárt követel- az Edisontól, annak a súlyos anyagi kiesésnek a fejében, a- mit a vasút az emlékezetes no- vember 9-i áramzavar követ- keztében elszenvedett. Az- anyagi kárt úgy számították ki, a hogy átlagosan mennyit vesz- tett az áramszünet alatt, meny- nyit kellett költenie azokra a mentőosztagokra, amelyek ä „holdvilágra“ hozták a földalat- ti utasait. Keresztül - kasula napfényes Itálián A mikor most, ősszel 14 napos olaszországi utazásomról tértem vissza, barátaim arra kértek, mondjam el nekik röviden, _mi jellemzi a mai Olaszországot legjobban. Őszintén bevallom, zavarba jöttem, mert a benyomásaimról nehezen tudok csak egész röviden beszámolni. Mindnyájan úgy vagyunk vele, hogy az évek folyamán állandóan kibővítjük, kiszélesítjük ismereteinket Olaszországról, aszerint, hogy milyen közel kerülünk az országhoz, a nevezetességeihez, mennyire ismerkedünk meg a nevezetes történelmi alakjaival és egyéniségeivel. A régi rómaiakról szerzett, ismereteinket nem csak az iskolában nyertük. A római kultúra nyomaival Szlovákia területén is gyakran találkozhatunk. A trencséni vár alatt bizonyára már sokan olvasták el a feliratot, mely szerint ezeken a helyeken egykor a római hadseregek is jártak. Az olasz kultúra gazdag múltját nem csak az olyan kiváló lágyságok, mint Dante, Michel Ar,yg,u, do da Vinci jelentik. Nehéz felmérni befolyásukat és nehéz megmagyarázni, mit jelentenek a világirodalom, a zene és képzőművészet számára. Az olasz kultúra befolyásával találkozunk Shakespearenál, Goethénél, Csajkovszkijnál, Lisztnél és másoknál is Ezzel magyarázhatjuk azt a körülményt is, hogy Olaszországról már annyit olvastunk és hallottunk, hogy amikor valóban ott járunk, minden szinte ismerősnek tűnik. Ügy érezzük, hogy már iáttuk ezeket a pompás épületeket, szobrokat és képeket. Hiszen sokat közülük ismerünk már nyomatokról, filmekről, képekről. Amikor azonban szemben állunk az eredeti képekkel és szobrokkal, műkincsekkel, akkor érezzük csak igazán, hogy milyen hamis képek éltek bennünk eddig. A valóságban mennyire tökéletesebbek, mennyire csodálatosabbak ezek a műremekek. Látnod kell Olaszországot, hogy elképzelhesd a színeket, a színárnyalatokat, a ragyogó napsütést, a Vezuv körvonalait, a tenger hullámzását, látnod kell Velence lagúnáit, tereit. Amikor ott álltam és magam-' ba szívtam a táj csodálatos szépségeit, önkéntelénül is a Furcsaságok Egy angol cég a későn hazajáró férfiak számára műanyagból készült, zajtalanul záró kulcsokat hozott forgalomba. Egy birminghami feleség felkészült az ellentámadásra — rájött a „dolgok nyitjára“. Olyan tranzisztoros zárat szerkesztett, amely semmiben sem tér el a rendes záraktól, de a zár belsejében olyan óramű- szerkezetet helyezett el, a- mely percnyi pontossággal mutatja, hogy a zárat mikor, hány órakor, nyitották ki. meg bennem. Miért ne lehetne Olaszország semleges ország, ahová a földkerekség minden sarkából vízum és útlevél nélkül mehetnének .az emberek, hogy minél többen csodálhassák meg ezt a gyönyörü.orszá- got. Mindenki, akinek csak érzéke van hozzá, zavartalanul élvezhesse a képzőművészet ki- apadnatatlan kútforrásait. Azt mondják, hogy a művészet fő feladata az, hogy az embereket, a világot, az életet szebbé tegye. Az ember a s-é > környezetben még fogiku.ivabbá válik a művészetek iránt, még sokkal inkább megérti és élvezi. KJ a tehát elismerjük, hogy ** a művészetnek milyen átalakító hatása és ereje van, nem volna-e helyes, ha az em- íerek előtt megnyitnánk az utat és módot adnánk nekik ahhoz, hogy gyönyörködjenek azokban a művészeti alkotásokban, a- melyek az emberiség történetében a legmagasabb fokon érték el a tökéletességet. Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztattak, amikor Olaszország városait nézegettem, és meg-megálltam a csodálatosnál csodálatosabb műemlékek előtt. Ezt a meggyőződést hoztam magammal, ezt szeretném minél szélesebb kör értésére adni, ezt a tapasztalatomat szeretném barátaimnak átadni Dr. P. Breier ■ ■ ■ .................i. adós élelmezéséről a pozsonyi polgárok tartoztak gondoskodni. Minden családra kb. 25—50 megszálló tiszt esett. Egészen tekintélyes létszám! December 5-én és 6-án, száz- . hatvan évvel ezelőtt Napóleon . azután megkötötte az ún. po- 2 zsonyi békét. I. Ferenc osztrák . császárral és magyar királlyal. . Az előbbit Talleyrand francia . külügyminiszter, az utóbbit Johann Lichtenstein herceg kép- . viselte a tárgyalásokon. A bé- . kefeltételeket azonban csak de- . cember 26-án fektették írásba, . amelyek érzékenyen sújtották 1 a . a legyőzőiteket. A bratislavai ^ Prímáspalota előcsarnokában emléktáblán örökítették meg n történelmi jelentőségű ess- " ményt. Százhatvan évvel ezelőtt ♦ A rhodeziai válság ese- nénye mögött lassan kirajzo- ódik az is, hogy mi az igazi reszély. Nyilvánvalóvá válik igyanis, hogy Rhodézia körül i gyarmattartó erők nagy le- izámolásra készülnek a felsza- laditó mozgalmak feltartózta- ására. A dél-afrikai fajüldöző ■endszerből, a portugál gyar- natokból és Dél-Rhodéziábó! étrejött a gyarmaturalom ke- nény magja, amelyet az afrikai írszágoknak fel kell törniök, >a be akarják fejezni a felsza- mdulás folyamatát és ha ele- ét akarják venni annak, hogy üggetlenségük és szabadságuk irökké ne forogjon veszélyben. Szert készülődik élet-halál íarcra Rhodézia körül a hatal- ni pozíciókhoz ragaszkodó felér kisebbség, meg a felsza- ladulásért harcoló afrikai többiég. ♦ A brazil fővárosban még avában tanácskoznak az Ame- ■ikai Államok Szervezetéhez artozó országok külügyminisz- erei. Alapvető nézeteltérések nutatkoz-nak az Egyesült Alantok és az AASZ többi tag- illamai között. Az Amerikai Ulamok Szervezete már 1948- ian létrejöttének pillanatában nagánviselte az ellentétek je- lyét. Világossá vált, hogy az AÁSZ tulajdonképpen a „pan- ímerikanizmus" ürügyén az egyesült Államok monopolisz- ikus helyzetének megőrzését livatott szolgálni. A vietnami igresszió az Egyesült Államok nind erősebb elszigetelődésé- íez vezet világszerte. Növek- izik a felháborodás az ame- ikaiak vietnami agressziójának ökozódása ellen. A haladó •rők tömegakciókat bontakoz- atnak ki, amelyek egyre in- cább nyugtalanítják Washing- ;ont. ♦ A Politikai Bizottság New forkban újból megkezdte a útát a leszerelési világkonfe- encia - .összehívásának kérdőiéről. Határozati javaslatot teresztettek elő, amely kihang-/ iúlyozza a leszerelés kérdésé- íek különleges időszerűséget. 5s rámutat arra, hogy újabb iröfeszítéseket kell tenni a ényleges nemzetközi ellenőrrés mellett megvalósítandó álalános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény érdekéjen a tartós világbéke biztosítása céljából. ♦Az atlanti atomerő ügye a Nyugat évvégi diplomáciai tárgyalások középpontjába kerül. Erhard kancellár december 19-ére halasztotta el amerikai útját. Wilson, angol mi- liszterelnök azután megy John- sonhoz. Az amerikai elnök állítólag azt szeretné, hogy az angolok feladnák „atomönállóságukat“ vagypedig nemzetköA 19. század elején az Euró- pa-szerte dúló napóleoni háborúk színhelye aggasztóm közeledett városunk felé. A lakosság pánikahangulatát csak növelte az 1799-es pozsonyi árvízkatasztrófa. valamint as 1797., 1798. és 1800. évi borzalmas tűzvészek, amelyeket ellenséges szabotázscselekményeknek minősítettek. A polgá rok elkeseredése végül Grassal- kovich gróf önkénye ellen irá nyúlt, aki lebontatta a városvédő Szárazvám-kaput, hogy palotájából, a mai Pionírok Házából „szebb kilátást" nyerjer a városra. 1.805 őszén azután feltartóztathatatlanul követték egymást a háborús események.' November 15-én egy francia lovaskü■ lönítmény előőrsei rajtaütésszerűen megszállták a Lige'tbt vezető ún. függőhidat A városi elárasztották a Napóleon hada elöl menekülő idegen népek ez rei. társzekereikkel egyetemben. Erős francia gyalogos kötelékek özönlöttek a városba < Morvamez 8 térségéből. Amitö a lakosság tartott, beteljesedett: a franciák a nemréget lerombolt Szárazvám-kapun ke resztül kényelmesen besétáltai a belvárosba. A gróf úr pedii kedve szerint gyönyörködhetet — az ellenség garázdálkodásé ban. Amíg a közkatonák a Vár ban és egyéb laktanyákban ta láltak hajlékot, addig a francit tisztek elszállásolásáról és ki Perugia — Bazilica, dí San Lorenzo zivé tennék nukleáris ütőerejüket s ezzel egyenlőre degradálnák magukat a nyugat-németekhez. Az angolok csak azzal elégednének meg, ha az atomfegyverkezésben „egyenlőbbek" lehetnének Bonnál s ezért cserébe megkapnák Erhard támogatását a Közös Piac belépőhöz. ♦ De Gaulle úgylátszik óvatosan ajtót akar nyitni Angliának a Közös piacba. Anglia belépésének kérdése azonban mint ezt Steward brit külügyminiszter leszögezte mindaddig nem vetődhet fel, amíg a Közös Piac nem iából ki jelenlegi válságából. ♦ KGST tanácskozás kezdődött Prágában a gazdaságirányítás színvonalának emeléséről, amelyen a KGST tagállamok» képviselői megvitatják a vezető szervek tájékoztatásának technikáját, illetva a tájékoztatás módszerét. ♦ Franciaország tágasabbra