Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-30 / 48. szám

ff ívűiről inkább gyógyszer­ig tárnak nézné az ember, “ ^ mint autógyárnak. No, természetesen valami monu­mentális gyógyszertárnak. Csak a bejárat előtt ácsorgó sok-sok Zasztava és Fiat sejteti, hogy mégiscsak van valami köze en­nek a hosszan elnyúló sok-sok ablakos mühelypadotánok az autógyártáshoz. — A csarnok hossza 500 méter, szélessége 180 méter .. — Köszönöm, a mesétekből ennyi elég — szakítottam félbe Mitrovics Szlobodan gépész- technikust, ciki vállalkozott rá, hogy megérteti velem mindazt, ami lényeges egy ilyen fejlett, modern nagyüzem munkájában — Kezdjük talán az elején. Hogyan született a gyár, a népszerű Zasztava, ahogy szer­te Jugoszláviában és sok-sok más országban ismerik? — Nem is olyan régen ezen a helyen volt Abesszínia... — Nono, Abesszínia talán mégiscsak Afrikában volt ' és van! — Bocsánat — mosolygott elnézően a feketebajuszos, jó­képű technikus. — Ez az Abesz- szinia Kragujev&c cigányne­gyede volt. Amolyan dimbes- dombos városszéle. Aztán fiatalok érkeztek ásó­val-lapát tál Meg különféle gé­pek: földgyaluk, markolók, te­herautók. Á lakókat új lakásba telepítették, a viskókat lebon­tották és megindult a dombok és völgyek kiegyenlítése. Ahül a Zasztava születik — A műhelycsarnok helyén 10-12 méter mély szakadék tá­tongott. A fiúk előtt azonban nem volt akadály. Mint ahogy később az építkezés során sem. Itt minden az ő kezemunkáju- kat dicséri. * * * A csarnokban lemezdübörgés, hegesztőpisztolyok puffogása, marógépek sikolya fogadja a látogatót. — Tudják hány alkatrészből áll egy gépkocsi — kérdezte Szlobodan barátunk. Szégyen­kezve vallottak be, hogy bizony fogalmunk sincs róla. — Nem baj — nyugtatott meg a mosolygó technikus. — Sokezerből. A lényeg, hogy a sokezer 55 százalékát itt az üzemben állítják elő. A többit más jugoszláviai vállalatok szállítják. A karosszéria természetesen az üzemben készül. Hatalmas 400-, 600- és 1000 tonnás pré­sek alakítják, formázzak a le­mezekből az egyes részeket. — Érzik, hogy semmit sem rezeg a prések alatt a padló­zat? Csak most figyeltünk fel ar­ra, s kissé értetlenül álltunk a jelenség előtt. Ezer tonna súly vágódik rá a lemezre, szorítja a formák közé és még csak meg sem rezdiil alattunk a talaj. Lapunk szamára írta: Szabó Béla, a buda­pesti Magyar Ifjúság főszerkesztője — Légpárnán állnak — kap­tuk meg a felvilágosítást. I pállottunk már légpárnás fi autóról, hajóról, sőt kö- * * szörügépről is (ez éppen magyar találmány) itt pedig találkoztunk a légpárnás pré­sekkel. — A mi üzemünk minden vonatkozásában igen modern — büszkélkedett technikus kísé­rőnk. Erről a későbbiekben is meg­győződhettünk. A szerelőmű­hely szalagrendszere, az anyag- mozgatás megszervezése, a fes­tés és szárítás — egyszóval a munka minden fázisa a lehe­tő leggazdaságosabb és legter­mékenyebb. Az üzem öt és fél­Kragujevác — autógyár — műhely ezer dolgozóval évi 43 milliárd értéket termel. Minket termé­szetesen a személygépkocsi­termelés érdekeli a legjobban. — Jelenleg naponta 120, 750-es Zasztava jön le a sza­lagról. Ez a körülbelül évi 40 ezer kocsi az, ami már gazda ságus Hozzákezdtünk az 1300- asok gyártásához is, de ez még nincs teljesen így. Most napon­ta 20-30 darab készül el. * * * M z üzem nemcsak személy- Ĺ1 autót gyárt. Különféle m 9 szállító-gépkocsi fajtákat is előállítanak: mentőautó, fúr- gon, kisautóbusz, kisebb teher­autók, terepjárók — mintegy 25 féle — is készül a gyárban. Nemcsak Jugoszláviában, de sok más országban is sokfelé ta­lálkozunk a híres ZZ jelzésű kocsikkal. S mindezeket a fiatalok gyá­rában a fiatalok gyártják Erre külön büszkék: a gyár dolgo­zóinak átlagos életkora 30 év körül van. A dolgozóknak több mint a fele 23 évnél fiatalabb! — Mi nem félünk a fiatalok­tól — magyarázta Mitrovics Szlobodan és azonnal saját példájával bizonyított. De enél- kiil is elég bizonyíték volt az, amit saját szemünkkel láttunk. Mindenütt, az egész üzemben ! csak fiatalokkal találkoztunk. I idős emberi nem is láttunk A fiatalok gyárát az ifjúság építette és az ifjúság is vette birtokába. Nem vallanak szé- \ gyent! . KOPPENHÁGA Jens Hansen, dán ó .tes­ter nagyon szerette a köhö­gés elleni szirupot. Több mint egy fél évig naponta 300 gramm szirupot is meg­ivott. Összesen 62 iopott re­cept papfron hamisitatta a katonai orvosok aláírását. A bíróság előtt elmondta, hogy a szirupot tartalmazó ko­deinra annyira rászokott, hogy már nem tud meglenni nélküle. Az elfogyasztott szirup árát az utolsó fillé­rig ki kellett fizetnie. ACHEN A pénzügyi hivatal elek­tronikus számológépe kiszá­mította, hogy egy taxisoffór tízezer márka autóadóval tartozik, és ezért 35 felszó­lító levelet íratott alá. Szegény embert szinte el­árasztották a felszólítóleve­lek. A tévedést egy hatos szám okozta, amelyet a gép nullának „nézett". ta országok termékei számá­ra. A diskriminációs rendelke­zések feladása kedvező felté­teleket teremt arra, hogy Fran­ciaország nagyobb mennyiségű ipari berendezést szállíthasson a szocialista országokba. ♦ A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság között kereskedel­mi megállapodást írtak alá, mely szerint Magyarország au­tóbuszokat, tehergépkocsikat, hajókat, vízibuszokat, mező­- gazdasági gépeket, TV-készü­- lékeket, műszereket, vegysze­- reket és gyógyszereket szállít majd Csehszlovákiába, míg in­nen traktorokat, textil- és ci­s pőipari gépeket, bányaipari be­rendezéseket, szenet, kokszot, cellulózapapírt, magnezitet, ka­olint, üvegkészítményeket szál­- lit Magyarországra. ♦ A New York-i földalatti a vasútigazgatósága kártérítési keresetet nyújtott be az Edi­- son villamosipari vállalat el­- len. A földalatti nem kevesebb j mint 1 millió dollárt követel- az Edisontól, annak a súlyos anyagi kiesésnek a fejében, a­- mit a vasút az emlékezetes no­- vember 9-i áramzavar követ­- keztében elszenvedett. Az- anyagi kárt úgy számították ki, a hogy átlagosan mennyit vesz­- tett az áramszünet alatt, meny­- nyit kellett költenie azokra a mentőosztagokra, amelyek ä „holdvilágra“ hozták a földalat­- ti utasait. Keresztül - kasul­a napfényes Itálián A mikor most, ősszel 14 na­pos olaszországi utazásom­ról tértem vissza, barátaim arra kértek, mondjam el nekik rö­viden, _mi jellemzi a mai Olasz­országot legjobban. Őszintén bevallom, zavarba jöttem, mert a benyomásaimról nehezen tu­dok csak egész röviden beszá­molni. Mindnyájan úgy vagyunk vele, hogy az évek folyamán állandóan kibővítjük, kiszéle­sítjük ismereteinket Olaszor­szágról, aszerint, hogy milyen közel kerülünk az országhoz, a nevezetességeihez, mennyire ismerkedünk meg a nevezetes történelmi alakjaival és egyé­niségeivel. A régi rómaiak­ról szerzett, is­mereteinket nem csak az is­kolában nyer­tük. A római kultúra nyomai­val Szlovákia területén is gyakran talál­kozhatunk. A trencséni vár alatt bizonyára már sokan ol­vasták el a fel­iratot, mely szerint ezeken a helyeken egy­kor a római hadseregek is jártak. Az olasz kultú­ra gazdag múlt­ját nem csak az olyan kiváló lágyságok, mint Dante, Michel Ar,yg,u, do da Vinci jelentik. Nehéz fel­mérni befolyásukat és nehéz megmagyarázni, mit jelentenek a világirodalom, a zene és kép­zőművészet számára. Az olasz kultúra befolyásával találko­zunk Shakespearenál, Goethé­nél, Csajkovszkijnál, Lisztnél és másoknál is Ezzel magya­rázhatjuk azt a körülményt is, hogy Olaszországról már annyit olvastunk és hallottunk, hogy amikor valóban ott járunk, minden szinte ismerősnek tű­nik. Ügy érezzük, hogy már iáttuk ezeket a pompás épüle­teket, szobrokat és képeket. Hiszen sokat közülük ismerünk már nyomatokról, filmekről, képekről. Amikor azonban szemben állunk az eredeti ké­pekkel és szobrokkal, műkin­csekkel, akkor érezzük csak igazán, hogy milyen hamis ké­pek éltek bennünk eddig. A valóságban mennyire tökélete­sebbek, mennyire csodálato­sabbak ezek a műremekek. Látnod kell Olaszországot, hogy elképzelhesd a színeket, a színárnyalatokat, a ragyogó napsütést, a Vezuv körvonalait, a tenger hullámzását, látnod kell Velence lagúnáit, tereit. Amikor ott álltam és magam-' ba szívtam a táj csodálatos szépségeit, önkéntelénül is a Furcsaságok Egy angol cég a későn ha­zajáró férfiak számára mű­anyagból készült, zajtalanul záró kulcsokat hozott for­galomba. Egy birminghami feleség felkészült az ellen­támadásra — rájött a „dol­gok nyitjára“. Olyan tran­zisztoros zárat szerkesztett, amely semmiben sem tér el a rendes záraktól, de a zár belsejében olyan óramű- szerkezetet helyezett el, a- mely percnyi pontossággal mutatja, hogy a zárat mi­kor, hány órakor, nyitották ki. meg bennem. Miért ne lehetne Olaszország semleges ország, ahová a földkerekség minden sarkából vízum és útlevél nél­kül mehetnének .az emberek, hogy minél többen csodálhas­sák meg ezt a gyönyörü.orszá- got. Mindenki, akinek csak ér­zéke van hozzá, zavartalanul élvezhesse a képzőművészet ki- apadnatatlan kútforrásait. Azt mondják, hogy a művészet fő feladata az, hogy az embere­ket, a világot, az életet szebbé tegye. Az ember a s-é > kör­nyezetben még fogiku.ivabbá válik a művészetek iránt, még sokkal inkább megérti és él­vezi. KJ a tehát elismerjük, hogy ** a művészetnek milyen át­alakító hatása és ereje van, nem volna-e helyes, ha az em- íerek előtt megnyitnánk az utat és módot adnánk nekik ahhoz, hogy gyönyörködjenek azokban a művészeti alkotásokban, a- melyek az emberiség történe­tében a legmagasabb fokon ér­ték el a tökéletességet. Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztattak, amikor Olasz­ország városait nézegettem, és meg-megálltam a csodálatos­nál csodálatosabb műemlékek előtt. Ezt a meggyőződést hoz­tam magammal, ezt szeretném minél szélesebb kör értésére adni, ezt a tapasztalatomat szeretném barátaimnak átadni Dr. P. Breier ■ ■ ■ .................i. adós élelmezéséről a pozsonyi polgárok tartoztak gondoskod­ni. Minden családra kb. 25—50 megszálló tiszt esett. Egészen tekintélyes létszám! December 5-én és 6-án, száz- . hatvan évvel ezelőtt Napóleon . azután megkötötte az ún. po- 2 zsonyi békét. I. Ferenc osztrák . császárral és magyar királlyal. . Az előbbit Talleyrand francia . külügyminiszter, az utóbbit Jo­hann Lichtenstein herceg kép- . viselte a tárgyalásokon. A bé- . kefeltételeket azonban csak de- . cember 26-án fektették írásba, . amelyek érzékenyen sújtották 1 a . a legyőzőiteket. A bratislavai ^ Prímáspalota előcsarnokában emléktáblán örökítették meg n történelmi jelentőségű ess- " ményt. Százhatvan évvel ezelőtt ♦ A rhodeziai válság ese- nénye mögött lassan kirajzo- ódik az is, hogy mi az igazi reszély. Nyilvánvalóvá válik igyanis, hogy Rhodézia körül i gyarmattartó erők nagy le- izámolásra készülnek a felsza- laditó mozgalmak feltartózta- ására. A dél-afrikai fajüldöző ■endszerből, a portugál gyar- natokból és Dél-Rhodéziábó! étrejött a gyarmaturalom ke- nény magja, amelyet az afrikai írszágoknak fel kell törniök, >a be akarják fejezni a felsza- mdulás folyamatát és ha ele- ét akarják venni annak, hogy üggetlenségük és szabadságuk irökké ne forogjon veszélyben. Szert készülődik élet-halál íarcra Rhodézia körül a hatal- ni pozíciókhoz ragaszkodó fe­lér kisebbség, meg a felsza- ladulásért harcoló afrikai több­iég. ♦ A brazil fővárosban még avában tanácskoznak az Ame- ■ikai Államok Szervezetéhez artozó országok külügyminisz- erei. Alapvető nézeteltérések nutatkoz-nak az Egyesült Al­antok és az AASZ többi tag- illamai között. Az Amerikai Ulamok Szervezete már 1948- ian létrejöttének pillanatában nagánviselte az ellentétek je- lyét. Világossá vált, hogy az AÁSZ tulajdonképpen a „pan- ímerikanizmus" ürügyén az egyesült Államok monopolisz- ikus helyzetének megőrzését livatott szolgálni. A vietnami igresszió az Egyesült Államok nind erősebb elszigetelődésé- íez vezet világszerte. Növek- izik a felháborodás az ame- ikaiak vietnami agressziójának ökozódása ellen. A haladó •rők tömegakciókat bontakoz- atnak ki, amelyek egyre in- cább nyugtalanítják Washing- ;ont. ♦ A Politikai Bizottság New forkban újból megkezdte a útát a leszerelési világkonfe- encia - .összehívásának kérdő­iéről. Határozati javaslatot ter­esztettek elő, amely kihang-/ iúlyozza a leszerelés kérdésé- íek különleges időszerűséget. 5s rámutat arra, hogy újabb iröfeszítéseket kell tenni a ényleges nemzetközi ellenőr­rés mellett megvalósítandó ál­alános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény érdeké­jen a tartós világbéke biztosí­tása céljából. ♦Az atlanti atomerő ügye a Nyugat évvégi diplomáciai tárgyalások középpontjába ke­rül. Erhard kancellár decem­ber 19-ére halasztotta el ame­rikai útját. Wilson, angol mi- liszterelnök azután megy John- sonhoz. Az amerikai elnök ál­lítólag azt szeretné, hogy az angolok feladnák „atomönálló­ságukat“ vagypedig nemzetkö­A 19. század elején az Euró- pa-szerte dúló napóleoni hábo­rúk színhelye aggasztóm kö­zeledett városunk felé. A lakos­ság pánikahangulatát csak nö­velte az 1799-es pozsonyi ár­vízkatasztrófa. valamint as 1797., 1798. és 1800. évi bor­zalmas tűzvészek, amelyeket el­lenséges szabotázscselekmé­nyeknek minősítettek. A polgá rok elkeseredése végül Grassal- kovich gróf önkénye ellen irá nyúlt, aki lebontatta a városvé­dő Szárazvám-kaput, hogy pa­lotájából, a mai Pionírok Há­zából „szebb kilátást" nyerjer a városra. 1.805 őszén azután feltartóz­tathatatlanul követték egymást a háborús események.' Novem­ber 15-én egy francia lovaskü■ lönítmény előőrsei rajtaütés­szerűen megszállták a Lige'tbt vezető ún. függőhidat A városi elárasztották a Napóleon hada elöl menekülő idegen népek ez rei. társzekereikkel egyetem­ben. Erős francia gyalogos kö­telékek özönlöttek a városba < Morvamez 8 térségéből. Amitö a lakosság tartott, beteljese­dett: a franciák a nemréget lerombolt Szárazvám-kapun ke resztül kényelmesen besétáltai a belvárosba. A gróf úr pedii kedve szerint gyönyörködhetet — az ellenség garázdálkodásé ban. Amíg a közkatonák a Vár ban és egyéb laktanyákban ta láltak hajlékot, addig a francit tisztek elszállásolásáról és ki Perugia — Bazilica, dí San Lorenzo zivé tennék nukleáris ütőere­jüket s ezzel egyenlőre degra­dálnák magukat a nyugat-né­metekhez. Az angolok csak az­zal elégednének meg, ha az atomfegyverkezésben „egyen­lőbbek" lehetnének Bonnál s ezért cserébe megkapnák Er­hard támogatását a Közös Piac belépőhöz. ♦ De Gaulle úgylátszik óva­tosan ajtót akar nyitni Ang­liának a Közös piacba. Anglia belépésének kérdése azonban mint ezt Steward brit külügy­miniszter leszögezte mindad­dig nem vetődhet fel, amíg a Közös Piac nem iából ki je­lenlegi válságából. ♦ KGST tanácskozás kezdő­dött Prágában a gazdaságirá­nyítás színvonalának emelésé­ről, amelyen a KGST tagálla­mok» képviselői megvitatják a vezető szervek tájékoztatásá­nak technikáját, illetva a tá­jékoztatás módszerét. ♦ Franciaország tágasabbra

Next

/
Thumbnails
Contents