Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-19 / 3. szám

A télnek szinte elmaradha­tatlan velejárója — sajnos — a meghűlés, a nátha, a torok­fájás. Persze, ilyen csekélysé­gekkel nem szeretünk mindig orvoshoz fordulni — ami több­nyire, de azért nem mindig indokolt — és inkább a házi szereket részesítjük előnyben. Ha azonban lázasak vagyunk, föltétlenül vizsgáltassuk meg magunkat orvossal, mert sok­szor a legegyszerűbbnek lát­szó, elhanyagolt meghűlés kel­lemetlen komplikációkat okoz­hat. Láztalan nátha esetén bevált házi orvosság a hársfatea. (Gyógyszertárban kapható). Egy csészéhez egy tetős ká­véskanál teát számítunk. A vízzel együtt tesszük fel főni s kis lángon néhány percig forraljuk, majd állni hagyjuk, szintén néhány percig. A csé­szébe (vagyis inkább bögrébe, mert a csésze kicsi, abba kevés fér (kb. 4-5 kávéskanál cukrot és egy tetős kávéskanál mézet teszünk s erre szűrjük le a teát. Egy kevés citromot is csepegtethetünk bele. (A sok cukor és méz azért fontos, mert ebből szirup képződik, ami kitűnő hatású.) Házi gyógy­szertárunkban mindig legyenek orrcseppek, ezzel egészltjül ki a hársfatea-kúrát, s így a náthát egyhamar lerázzuk. Torokfájáskor igyunk erősen cukrozott és citromos limoná­dét, vagy nagyon jó az is, ha forró tejbe tetős kávéskanál mézet teszünk. Elmulasztja a torokfájást az Is, ha citrom­levet csepegtetünk a torkunk­ba (nyaljuk a citromot), még­pedig lassan, egyszerre nem sokat. Kb. fél perces Időközön­ként fél citrom levét (hatjuk meg reggel s ugyanannyit este. Jót tesz az is, ha torkunkat éjszakára száraz kendövei át­kötjük. S ismét a házi gyógy­szertárból : naponta kétszer- háromszor toroköblltő szerrel öblögessük torkunkat. Köhögésnél éhgyomorra együnk mézet s ugyancsak ajánlatos a hársfatea, de ilyen­kor a legjobb orvos tanácsát klkérgij mert a dolog kompli- kálódhat. S ha már a megfázásoknál tartunk, beszéljünk valamit az előzményekről Is, sokszor „ILCSI“: Almazöld szövet­jéhez kívánsága szerint fe­kete tűzéssel terveztünk modellt. Az elején egy kü­lön szabott, tűzéssel díszí­tett rész fedi a rejtett gom­bolást. A gombok feketék. „JANUÁR“: A vékony fe­kete szövethez olyan mo­dellt terveztünk, amelyet minden alkalomra viselhet, délután társaságba, este szó­rakozóhelyre, színházba. Kí­vánsága szerint gallérral készül, amelyet paszpolozás díszít. A plasztron is sza­ténból készül. (A szatén díszítés most igen divatos). A férfimanzsettákat fém­gömb fogja össze. ugyanis a betegség könnyen elkerülhető lenne. Nem vagyunk hívei a túlságos dédelgetésnek, bugyolálásnak, de le kell szö­gezni, hogy télre nem való a szilon fehérnemű és az úszó­nadrág szabású nadrág, annál is inkább, mert káros követ­kezményeik nem mindig azon­nal nátha vagy angina formá­jában jelentkeznek, hanem a későbbi korban megmutatkozó Ízületi és reumás fájdalmak, petefészek gyulladások is nem egyszer a leheletvékony fehér­nemű téli viseléséhez vezethe­tőek vissza. Téli vitaminforrások A vitaminok szükségességé­ről télen sem szabad megfe­ledkeznünk, étrendünket úgy kell összeállítani, hogy szerve­zetünk ne szenvedjen hiányt a fontos tápanyagokban. Mi az, amivel biztosíthatjuk a téli vitaminszükségletet? A legtöbb C-vitaminhoz elsősorban is a déligyümölcsök — citrom, na­rancs, grape-fruit — fogyasz­tásával jutunk. A citromot ehetjük kettévágva, s lecuk­rozva (minél tovább álljon rajta a cukor, hogy beszívja magát a citromlébe), továbbá cukrozott reszelt répasalátába csavarhatunk citromot, és egy igen egyszerű és élvezetes módja a citromnak a hideg li­monádé. Étkezésnél vagy nap­közben bármikor fogyaszthat­juk. ízletessége mellett előnye, hogy igen frissítő hatású. Meg­jegyezzük. hogy egy citromnál többet naponta ne fogyasszunk, mert a nagy mennyiségű cit­romlé elnyeli a piros vérsejte­ket. A grape-fruittal szemben sokan bizalmatlanok, de csak addig, amíg „rájönnek az ízé­re“. Fogyasztási módja: ke­resztben kettévágjuk, lecuk­rozzuk és a gerezdek szerint kávéskanállal szedjük ki a gyü­mölcsöt. (Amíg belejövünk 8 gyakorlatba, könnyebb, ha fe­ketekávés kanalat használunk.) Ezenkívül szétvehetjük a gra- pe-fruit-ot gerezdekre is, úgy mint a narancsot, de a belső héjját el kell távolítani, mert az keserű. (Nem kell megijed­ni, könnyen lejön). Kitünó C-vitamín forrást nyújtanak télen a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök, mert konzerválásuknál a C-vitamin nem veszti el értékét. De ezeken kívül a téli kony­hának a vitamin szempontjából van még két „kincse", amire kevesen gondolnak, s amiket általában nem értékelnek elég­gé. Ezek: a savanyú káposzta és a burgonya. A savanyú ká­poszta, különösen gazdag C- vitaminban, s érdekessége, hogy a főzésnél ez nem „illan el“, mint más zöldségek ese­tében, sőt még fokozódik. Ét­rendünk összeállításánál tehát ezt mindig vegyük figyelembe — a káposzta elkészítési módja valóban változatos — töltött káposzta, párolt káposzta, szé­kely gulyás, kolozsvári rakott káposzta, stb. —, de együk a savanyú káposztát salátaként, nyers formában is. A burgonyával — többnyire tudtunkon kívül — elégítjük ki C-vitamin szükségletünket. Tudni kell azonban, hogy a gyümölcsökhöz hasonlóan a vi­tamin a héj és a burgonya kö­zött van, ne hámozzuk tehát, hanem főzzük héjában. Igen Ízletes például, ha a héjában főtt, megtisztított és karikára vágott burgonyát kevés, apró kockára vágott, pirított hagy­mára dobjuk. Megsózzuk és fakanállal kissé összetörjük. Különösen finom a héjában főtt, karikára vágott burgonya ha szeletekre vágott kemény tojásokat keverünk el benne. S még egy jó elkészítési mód­szer: a héjában főtt, karikára vágott burgonyát kevés olajra dobjuk (úgy, hogy ne ússzon benne, hanem magába szívja) és kis lángon, gyakran forgat­va, ropogósra sütjük. Itt még meg kell említenünk azt. hogy tavasszal (március, április) lényegesen csökken a burgonya C-vitamin tartalma, sőt a héjánál mérges anyagok képződnek. Éppen ezért, ilyen­kor térjünk át a hámozott burgonya fogyasztására. TUDÓSÍTÁSUNk A NAGYVILÁGBÓL •TUDÓSÍTÁSUNK A NAGYVILÁGBÓL^ Amikor az Egyesült Állal ;ok 49. tagállama. Alaszka lcbo- gőjának megtervezésére pályá­zatot hirdettek, a bíráló bizott­ság a beérkezett számos pá­lyamű közül egy tizenhárom éves árva fiúnak. Benny Een- son-nak a javaslatát fog« dta el. A zászló nefelejcskék me­zőjének jobb felsó sarkában a Sark-csillag, a mező közepén pedig a Nagy Medve bét csil­laga világít. Benny a pályá­zathoz mellékelt jeligés levél­ben így indokolta meg az ál­tala javasolt lobogót: Alaszka felett az ég olyan kék, mint hazánk virága a nefelejcs. A Sark-csillag azt jelképezi, hogy az Egye sült Államok legészakibb tagálla­ma vagyunk, a Nagy Medve csillagkép pedig óriási tírii- letét és a benne szunny adó erőt. A fiú nem túlzott. Alas zka területe több mint másfél 1 ■ il- lió négyzetkilométer, egy ré­sze már az északi sarkkc tön túlra nyúlik. Tengerpa 'tja radt. Az élet mintha megállt volna, A végtelen hómezők csendjét csak ritkán verte fel ltt-ott újabb hegycsúcs, folyó, gleccser, sziget neve. A csendet váratlan hir ver­te fel. A szomszédos Brit- Columbia Alaszkával határos területén gazdag aranymezők­re találtak. Megindult a hirte­len meggazdagodás megszál­lottjainak, a világ minden ré­sze kalandorainak végtelen á- radata. A lázas kutatást siker koronázta. 1896-ban felfedez­ték a gazdag alaszkai arany­mezőket. Emberek, akiket ha­talmába kerített az aranyláz, otthonukat, családjukat elhagy­ták. A hegyekről alázúduló je- gesvízű patakok magukkal so­dorják az aranyport és rögö­ket. aztán a völgyekbe $rve homokjukkal együtt lerakják medrükbe. Ezt a homokot la­pátolták az aranyásók, térdig a dermesztő vízben állva, mos­ták szitákon, hajnaltól söté­tedésig. Ahol a talajból bá­nyászták az aranyat előbb újabban tárják fel, ma már bizonyos, hogy a korszerű ipari termelés 33 nélkülözhetetlen ásványa közül 32 féle rejtőzik Alaszka hideg földje mélyén. Egyedül szénkincsét 100 mil­liárd tonnára becsülik a geo­lógusok De ami az aranynál értékesebb, az az „úszó ezüst“, a lazac. Az 1867 óta kifogott halak értékét 2 milliárd dol­lárra becsülik és ez háromszo­rosa az azóta kibányászott arany értékének. Modern ha­lászflotta szállítja a kikötők feldolgozó telepeire a világon mindenütt keresett, rózsaszínű húsú' lazacokat, az óriásráko. kát, a heringet és az ízletes laposhalat. A VÉGTELEN ERDŐK VILÁGA Alaszka címerében fa is sze­repel, az ott termő ritka fenyő, az állam „nemzeti“ fája. Az erdővel borított terület nagy­ságra 137 millió acre (1 acre — 0,70 kat. hold), ebből 44 millió acre az új ültetésü. Az évente kitermelhető fa meny­A neqyyenfíilencEoik csillag hosszabb. mint az Egyesült Ál­lamok többi államáé együtt« sen és Dutch Harbor távolabb fek­szik Juneau-tól. mint New York San Franciscótől. Prémvadászok és aranyásók A világ sokáig nem tu( ott a roppant földről, amely: ek partjain jegesmedvék sütké­reztek a sarki nap halvány fé­nyében és eszkimók vadásjtak a hullámzó tengeren is biz­tonsággal járó kajakokról, csonthegyü szigonyokkal 6- riásj cetekre. Bátor oiosz prémvadászok jártak elsőt ént Alaszkában. Egyikük nevét el­jegyezte a földrajztudomi ny. Desnev volt az. aki egy töré­keny csónakon átevezett ! li­bériából Észak-Amerikába. és amikor gazdag prémzsákmán > á. val hazatért, felfedezéséről je. lentést tett az irkutszki kor­mányzónak. Más orosz pr< m- vadászok is járhattak a se­mes vadban gazdag föle ón, még Alaszka nevét is mag :k- kal vitték, ezt az indián s:ót. ami nagy országot jelent. Ha­talmas erdőkről meséltek, 6- riási hegyekről, füstölgő tűz­hányókról, nagy folyókról ér­tékes prémű állatokról, esz­kimókról és indiánokról az új föld lakóiról. Egy orosz szolgálatban álló dán tengerész, Bering Vitus, aki a sarki tengereket kulat- ta. 1741-ben messze észa-ra hajózott és megállapító ;ta, hogy Szibéria legkeletibb csú­csát, a Csukcs-félszigetet, a ma róla elnevezett és egyie- tyütt csak 92 km széles t in­gerszoros választja el Észik- Amerikától. Vállalkozó szel­lemű orosz kereskedők a zord éghajlatú tájakon telepeket é- pitettek. Úttörő munkásságuk emlékét őrzi Fftidiak és Wr in-< gél. valamint egykori főváro­suk, Sitka neve, néhány temp­lom és az Aleuti szigetek kü­lönös népének pravoszláv hi­te. Alaszka 1867-ben cse: ?lt gazdát. II. Sándor cár a távoli, kietlen területet 7 200 100 dollárért átengedte az Egye­sült Államoknak. Alaszka továbbra is a prém­vadászok roppant országa na­tüzet kellett rakni, hogy a csontig fagyott föld engedjen a csákánynak. Az irdatlan tá­volságokra, néptelen. zord vi­dékeken át szállított élelmiszer az aranynál is értékesebb volt Élelmes kereskedők gerenda- házakból álló kistelepeket épí­tettek, itt árulták a keservesen mosott, bányászott aranyért az élelmet, a felszerelési tárgya­kat — és az italt. Sűrűn esett meg, hogy egy-egy szerencsés aranyásó nagy aranyröge, kis bőrzacskóba gyűjtött arany­pora, egyetlen italos éjszakán úszott el, és a kijózanodott, elkeseredett szerencsevadász egy pisztolylövéssel fejezte, be a nagy kalandot. Játékbarlan­gok, feslett nők. csábítgatták a sokszor távoli vidékeken hó. napokig magánosán dolgozó aranyásókat, hamiskártyások, tolvajok, orgyilkosok leselked. tek rájuk. Tragédiák játszód­tak le, késpengék villantak, coltcjt dörrentek a dermesztő éjszakában. Új műfaja szüle­tett a ponyvának, az aranyásó regények, de ezek minden rém. ségén túltett maga a valóság, amelyről magános sírok és né. hány mesteri novella tanús­kodnak. Ezek szerzője maga is alaszkai aranyásó volt. balsze­rencsés szerencsehajhász, aki aranyat nem, de élményeket gyűjtött, és Jack London néven ismerte meg írásaiból a világ. Négy esztendeig. 1896 és 1900 között az arany szinte kime- ríthetetlennek látszott. Az évi aranyleletek értéke 1896-ban 130 millió dollárra rúgott, az­tán fogyni kezdett, hiába ha­toltak az aranyásók egyre északabbra, az 1912-ben ásott arany már csak 31 millió dollár értékű volt. Aztán változott is a világ. Korszerű eszközökkel termelő bányák űzték el kicö- vekelt területükről az arany­ásókat, a láz elmúlt, a mintegy 65 000 odacsődült aranyásó egy része megtelepedve más fog­lalkozást keresett — más ré­szük elszéledt, új tájak, új kalandok felé. ARANY HELYETT — ÜSZŐ EZÜST Bár Alaszka-föld kincsét csak nyisége 270 millió köbláb (1 köbláb — 0,028 m3), az értéke­síthető teljes mennyiség 2 mii. liárd köbláb. szinte kimeríthe­tetlen. Ennek ellenére — bár Alaszkában közel 100 fafeldol­gozó üzem működik —, a fű­részáruk egy részét import út­eszkimók. aleuták, és indiánok) — itt, ellentétben Amerika más területeivel — szaporodik. A Nyugati Átjáró és a Bering­tenger között, valamint a sark­vidéken élő eszkimók sötétbő­rű, barátságos, gyorsfelfogású emberek, a velük született műszaki érzék csodálatos. A műszaki rajzolást, a térkép- rajzolást, bonyolult gépek ke­zelését rövid idő alatt sajátít­ják el, lassan felhagynak ősi életmódjukkal, a városokba költöznek. Alaszka lakóinak több mint fele városokban él. Fővárosa Juneau 7000 lakosú, modern város. Történeti múzeuma, ál­lami könyvtára, híres arany­bányája sok idegent vonz. A város neve Joe Juneau — egy szerencsés aranyásó — emlé­két őrzi, aki a mai település helyén az első gazdag arany- lelőhelyet felfedezte. Sitka, az orosz uralom alatt Alaszka fő­városa volt, az akkor épült Szent Mihály katedrális az első telepesek jólétének, magas életszínvonalának bizonysága. Anchorage fontos kereskedel. mi központ, egyetemén tanul­nak az alaszkai fiatalok. Szo­morú nevezetessége, hogy ez év március 27-én hatalmas arányú földrengés rázta meg. amely mint Alaszka sok más városában, borzalmas pusztl. tást okozott. Utcasorok dőltek romba, olajfinomítók borultak lángba, a tengerár hajókat ve­tett partra, a lakosok tízezre) váltak hajléktalanná. A sarkvidék legnagyobb vadja a jegesmedve. Ilyen Alaszka: fitka fenyők, rohanó patakok, hóborította he­gyek végte on lánca. ján szerzik be. Az alaszkai gyárak a fenyőből fapépet ké­szítenek. ebből szállítanak kül. földre jelenleg napi 900 tonnát. Bár az állam hatalmas terü­letén mindössze 227 000 ember él, Alaszka lakosai élelmiszer­szükségletüknek csak 10 szá­zalékát termeli. Gabonából, az árpa. a zab, zöldfőzelékekből a káposzta, a répa, a burgonya és a fejessaláta terem meg. Növekszik az élőállat állomány, a baromfi, a tojás és a tejter­mékek termelése. Egy újabban kidolgozott átfogó gazdasági terv szerkesztői úgy vélik, hogy idővel Alaszka élelmiszerszük­ségletének 50 százalékát is megtermelheti, ipara viszont szinte korlátlanul fejleszthető Olajkútjai már fedezik szük­ségletét. a napi 80 millió köb­láb földgáz pedig, az épülő vízierőmüvekkel együtt gon­doskodik majd a szükséges energiáról. A szén-, vas. és ónkincs egy részét már bá­nyásszák. a többi ásványi kincs geológiai feltárása most folyik. EMBEREK, VÁROSOK, HAJÚK A lakosság száma 1950 óta 76 százalékkal növekedett — ez Alaszka jövőjének biztos jele. Pedig az élet nem könnyű, az átlagos életkor itt alacso­nyabb, mint az USA bármely más államában. Nemzedékek kellenek ahhoz, amíg a beván­dorlók alkalmazkodni tudnak majd a nagyrészben zord idő­járáshoz. Az őslakosság (ezek A LEGÚJABB ARANYBÁNYA — AZ IDEGENFORGALOM „A romokat eltakarítottuk — a nyári szépségben csillogó Alaszka várja Önt!“ — ilyen és hasonló, színes prospektu­sok százezrei hívják Kanada, az Egyesült Államok vakáció, zóit erre a csodálatos északi tájra. A turistákat 4000 mér- földnyi modern úthálózat, fes­tői vidékeken át vezető 430 mérföldes vasút és sok komp­hajó várja. Egy-egy ilyen hajó, fedélzetén 100 gépkocsival és 500 utassal — 36. vagy ha Sitkát is érinti, 42 óra alatt járja végig Alaszka keleti part­jának szigeteit, városait, fjord- jait Haines-től Juneau, Peters, borg, Wrangel, Ketchikau érin. tésével, Prince Rupertig. Az Alaszkát járó utas külö­nös, új világgal ismerkedik meg. A repülőgép havas tájon száll le, innen kutyaszán repíti egy mértani pontossággal fel­épült városba. Eszkimó kínálja rénszarvas tejjel, indián wig­wamban próbálhatja fel a sze. meláttára varrott mokaszint. Halászhat hófödte hegyek közé ékelt gyönyörű tavakban, va­dászhat jegesmedvére, ha ked­ve tartja, evezhet eszkimó ka. jakban, járhatja az egykori aranyásók kalandos ösvényeit Alaszka állam törvényhozása a Yukon folyó vidékén hatal­mas területet jelölt ki nemzeti park céljára. Itt a természet ősi szépségét, érintetlenségét szigorú rendelkezések védik. TUDÓSÍTÁSU N1 A NAGYVILÁGBÓL •TUDÓSÍTÁSUNK A N AGYVILÁGBÓL ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Slovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden k dden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefón 415-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata előfizetni lehet mind en postán. — Kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útián lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VIL K—05*51011

Next

/
Thumbnails
Contents