Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-06-15 / 24. szám
A HOLNAP VENDÉGLŐSEI Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetem ezt a kis riportot. No meg kiváncsi természetemnek, amely sohasem hagy nyugodni, ha valami szokatlan történik körülöttem. Ügy kezdődött a dolog, hogy Somorjára kellett utaznom. Mégpedig háromszor ugyanazon a héten: hétfőn, szerdán és szombaton. Ebből következett, hogy hétfőn is. szerdán is, szombaton is a Korona kávéházba tértem be ebédelni. Nos, az első napon egy 17 év körüli szőke kislány szolgálta fel az ebédet. Szerdán egy vöröses hajú dundiság. Szombaton pedig egy torony- frizurás, bogárszemű lányka. Mi történhetik itt? — Ilyen gyakran változtatják a Koronában a pincérlányokat? Vagy valami méltánytalanság történik velük s ők hagyják ott a helyüket? — Szabad egy percre, kislány! — intettem magamhoz a lánykát. Mondja, sokat gorom- báskodik magukkal a főnök? — Már miért gorombáskod- na? — csodálkozott rám a to- ronyfrizurás leány. — Dehát akkor miért változtatják naponta a helyüket? Harmadszor ebédelek itt s maga a harmadik leány, aki kiszolgál! — Mert hol pincérkedünk, hol főzünk, hol pedig az iskolában vagyunk! — mondta kacagva Fűzék Etelka. Mi ugyanis a Fogyasztási Szövetkezet somorjai szakács és pincériskolájának a növendékei vagyunk s a Koronában gyakoroljuk a főzés, kiszolgálás és a vendégekkel való udvarias viselkedés nehéz tudományát. Alaposan felsültem, ez kétségtelen. Ennek ellenére mégis majdnem elmosolyogtam magamat a „nehéz tudomány“ kifejezésen. Amikor azonban elmondta a kislány, hogy mint-' egy 1200 ételféleséget kel! megismerniük s körülbelül 150 fajta ezüsttel, porcelánnal* és üvegholmival kell teríteniük, bizony elmúlt a mosolygós kedvem. Nem is beszélve arról, hogy háromszor hetente az iskolában kell Ulniök és a matematikán, fizikán, kémián és még egy sereg tantárgyon kívül az orosz és a német nyelvet is el kell sajátítaniuk. — S hogyan került ebbe a szakiskolába? — kérdezősködtem tovább. — Felsőszelibe való vagyok. Apám nem él s anyám is beteges. így aztán gyermekkorom óta segíteni kellett a háztartásban. 'Talán ennek köszönhetem, hogy nagyon megszerettem a kuktálkodást. Amikor aztán kilencedikes lettem s az igazgatóm a pályaválasztással kapcsolatban a szakács és pincériskolát is megemlítette, három osztálytársnőmmel együtt ide jelentkeztem. Társnőimet ugyan kirostálták a felvételi vizsgán, engem azonban felvettek. Idén végzem a második osztályt s egy pillanatig sem bántam meg, hogy ezt a szép szakmát választottam. — Meséljen valamit az itteni életéről! — Internátusbán lakom és a lakásért - étkezésért egyetlen fillért sem fizetek. Sőt még zsebpénzt is kapok. Az első évben hatvan koronát, idén 80- at, jövőre pedig 250—370 korona lesz a költőpénzem. Az internátusbán vidáman élünk. CSISZ szervezetünk iskolai méretben legjobb a járásban. Ennek köszönhetjük, hogy aktív irodalmi-, tánc- és sportérdekkörünk van. Emellett a komolyabb foglalkozásokról sem feledkezünk meg Részt vettünk például a népi akadémia egészségügyi előadásain S a város- szépítést társadalmi munkával segítjük elő. Nevelőink kíséretében Bratislavába is gyakran ellátogatunk, ahol kiállításokat, színdarabokat nézünk meg vagy hangversenyt hallgatunk. Sokáig elhallgattam volna a kislányt, azonban újabb vendégek jöttek s nekem is dolgom akadt még. . Elutazásom előtt a szakiskolát is felkerestem Orosz Tibor igazgató, Bogyay Tibor pincérmester és a Dunaszer- dahelyen gyakorlatozó diákok vezetője, Katona Nándor, a következőkkel egészítették ki Fú- zék Etelka felvilágosításait: — A somorjai iskola abban különbözik a „RAJ“ mellett működő hasonló iskoláktól, hogy amíg az utóbbiakban vagy csak pincéreknek, vagy csak szakácsoknak tanítják a növendékeiket, addig Somorján mind a két képesítést elnyerik. A Fogyasztási Szövetkezet igazgatósága igy akarja elérni, hogy az iskolából kikerülő ifjú szakemberek olyan jól képzettek legyenek, hogy jövő munkahelyeiket, a falusi és kisvárosi vendéglőket a nagyvárosiakkal egy színvonalra emeljék. Ezt a célt szolgálják az iskola jó pedagógusai, a legjobb vendéglőben való gyakorlatozás, valamint az olyan mesterek irányítása, mint amilyen a 35 éve szakácskodó Hlavatý István, aki a bratislavai Devín étteremben főzött azelőtt. Neumann János JÓL VÄN, Valamikor a nagybirtokos gyakornoka évekig dolgozott, amíg ispán lett belőle. Az alatt az idő alatt alaposan megismerte a földet, az időjárást s így igen ritkán tévedhetett munkájában. A paraszt bonyolult laboratóriumban dolgozik s ha munkájában eredményt akar elérni, kell, hogy tapasztalt ember legyen, akinek az egyes tudományokban alapos a jártassága. CSAK ÜGY, ÖTTŐL HATIG... Az elődök egész nemzedéke kísérletezett azon, milyen a hatása a káli és kénsavas műtrágyáknak. A talaj tulajdonságait a saját kísérletezéseik alapján ismerték meg. Szövetkezeteink túlnyomó részében a vezetés ma az ő kezükben van s a ténykedéseiken és intézkedéseikben nyilvánul meg a nemzedék gondolkodásmódja és élettapasztalata. A járási agronómiái laboratóriumok az ötéves időszakok alatt 60.000 talajmintát vesznek. Egy-egy talajminta elemzése 17 koronába kerül. A mezőgazdasági üzemek e vegye- lemzéseknek körülbelül mindössze a harmadát használják fel, habár köztudomású, hogy ha rekordtermést akarunk elérni, ismernünk kell a talaj összetételét, a tápanyag tartalmát, hogy melyik növénynek ebből vagy abból a tápanyagból milyen mennyiségre van szüksége, s hogy évente melyik műtrágyaféléből mennyit kell adagolni. A gazdaságok zöme tehát még a kísérletezés állapotában van. A Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozói 53 gazdaságot látogattak meg, ahol 78 fejőberendezés volt. Ezekből azonban csak 51-et üzemeltettek. Sok fejőgépet belepett a por, egyrészt, mert nem volt hozzá pótalkatrész, másrészt, mert az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak vele dolgozni. A dolgot aztán egyszerű módon oldották meg: felemelték a fejőnők normáját s így azok. akár akarták, akár nem, kénytelenek voltak a fejőgéphez nyúlni. A SZAKKÉPZETTSÉG — ACHILLES-SAROK A mezőgazdasági termelés növelésének elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Eleddig az volt a gyakorlat, hogy gyakran még a vezető mező- gazdasági szakemberek is úgynevezett gyorstanfolyamokon szerezték meg alapműveltségüket. A kényszerűség szülte ezt a gyakorlatot s ez is jobb volt, mint semmi. A CSISZ negyedik kongresz- szusa a CSISZ szervezeteknek feladatául tűzte ki, hogy 2—3 éven belül tanfolyamokon vegyen részt a fiatal mezőgazda- sági dolgozók zöme, azok, akiknek még nincs szakképzettségük. A CSISZ szervek, termelési igazgatóságok, gépállomások és a HESZ együttműködése meghozta a maga gyümölcsét. Tavaly például nálunk több mint 7300 traktoros, kom0/ diáklapot üdvözlünk „Hozzátok szólok, akiknek kezében a jövő, S e nagyszerű' világ rejtelmei az öreg Nap alatt. Megszabni korunk, a korok távlatait, Ti vagytok hivatottak — lelkes diáksereg!“ Ezzel az idézettel indult út-jára a Zselízi■ Általános Műveltséget nyújtó Középiskola újságja, az „Ifjú természetbúvár." A zselízi magyar középiskola tanulói már évek óta dolgoznak különféle szakkörökben, ki-ki kedve és tehetsége szerint. Van, akit az irodalom vonz, mások a sportot részesítik előnyben. Ezúttal azokról a diákokról lesz szó, akiket a természet szépsége, törvényszerűségei kötnek le. A diákok ezen csoportja a biológiai szakkörbe tömörült, ahol igen magas színvonalú munka folyik. Kedvenc olvasmányuk a Természet és tudomány című folyóirat, s régi titkos vágyuk: saját szaklapot kiadni. Nem kis fába vágták a fejszét, mikor e gondolat megvalósítására szánták el magukat, de minden cél elérhető kitartással és erős akarattal. így látott napvilágot az „Ifjú természetbúvár“ első száma, Zá- brenszky tanár elvtárs vezetése alatt. Valamennyi diák büszkén fogta kezébe az iskola első újságját, s olvasta osztály- és iskolát ár sainak érdekes cikkeit. Nem kis számban oldották meg a „Kísérletezz — gondolkodj“ című feladatot azon diákok is, akiket eddig kevéssé érdekelt a természettudomány. Ugyancsak nagy visz- szhangra talált a „Jelentkezz az ifjú természetvédő mozgalomba" című felhívás, mely szintén a lap sikerét bizonyítja. Buzdítóan hatnak Zábrenszky tanár elvtárs szavai, melyekkel a bevezetőben diákjaihoz fordult: „Valóban sok még a megoldatlan a Nap alatt. Azonban senki előtt nem álltak ilyen korlátlan lehetőségek, mint éppen előttetek, a XX. század ifjúsága előtt!" Mí tudjuk, milyen lehetőségek s milyen feladatok várnak ránk, s célunk az, hogy hasznos építőivé váljunk társadalmunknak. E cél eléréséig azonban még sokat kell tanulnunk. Épp ezért hálásak vagyunk az „Ifjú természetbúvár" valóban ifjú szerkesztőinek, mert hozzájárultak szakismereteink és általános műveltségünk bővítéséhez. Mi is követjük példájukat, s mi is megfogadjuk, magunkévá tesszük jelszavukat: „Boldogok a tiszta szívü- ek, mert ők meglátják a szépet mindenben." Csermák Éva,, bájnos és gépjavító vett részt különböző tanfolyamokon. Az egész akciót a CSISZ galántai, nyitrai, komáromi, michalovcei és čadcai járási bizottsága a- ránylag jól irányították. Az idei téli időszakra még igényesebbek a feladatok. Különböző tanfolyamokon körülbelül 10 ezer fiatalt kell kiképezni. Ha csak a száraz számokat vizsgálnánk, arra a megállapításra juthatnánk, hogy a CSISZ negyedik kongresszusának ivetkezeteinkben a dolgozók szakképzettség szerinti besorolásánál nagy a rendetlenség és a lanyhaság s ez megkárosítja a fiatalokat. A Német Demokratikus Köztársaságban például, aki a mezőgazdasági üzembe szakképzettség nélkül megy dolgozni, két éven belül pótolnia kell e hiányt. A szak- képzettségről szóló bizonyítvány alapján osztják be a munkába s ha nincs kedve tanulni, azt megérzi a fizetési -lapjpn. AZ EMSMBQl Sidó Gizella, 21 éves diós- patonyi lakos vagyok. A ZKL dunaszerdiahelyi üzemében dolgozom mint mes- ternö. HÉTFŐ: Korán kelek és motorozással kezdem a napot. Mivel minden vasárnap hazalátogatok a szüléimhez. Különben Duna- szerdahelyen lakom, az egyik barátnőmnél. A Szku- terommal pár perc alatt megérkezem Dunaszerda- helyre és V reggeli motorozástól felfrissülve állok munkába. A gyárban szezon előtti hangulat uralkodik. Nincs sok munka. Javításokkal és előkészületi munkával készülünk az új szezonra. Délután Somorjára utazom. Érettségiző esti iskolás vagyok. Este fél kilenckor vége az utolsó órának és fél tízre újra otthon vagyok. A lefekvés előtt még egy kicsit tanulok. Szorongva gondolok a közeledő érettségi vizsgákra. KEDD: Délelőtt paradicsomkonzervet készítettünk elő nyugat-németországi exportra. ^Nagyon körültekintő munkát igényel a csomagolás, hogy elejét vegyük az esetleges reklamációknak. Már több mint két éve dolgozom a gyárban mesterként és az\ előforduló hibáknál minket^ mestereket terhel a legnagyobb felelősség. Délután három legjobban, nemhiába a ked- óráig tart a munkaidő. Utána pihenésként rádiót hallgatok. Nagyon szeretem a komoly zenét, de azért a Beatle-ket is meghallgatom. Az estét tanulással töltöm. 3. SZERDA: Ma a munkahelyemet a dunaszerdahelyi •stadion zöld gyepével cserélem fel. A vasárnap sor- rakerülő járási spartakiád- ra készülünk. A gyárunkból tíz lány gyakorolja a „Béke dala“ című gyakorlatot Köztük vagyok én is. Nagyon szép gyakorlatot tanulunk, sok szép táncelemet tartalmaz. Az időjárás nem nagyon kedvez a próbának. — Délután iskolába kellett mennem. Három tantárgyból is feleltem. A kémiát tudtam a vene tantárgyam. Az érettségi után tovább szeretnék tanulni. Kétéves iskolára jelentkeztem. Laboráns szeretnék lenni. Sokszor voltam már a gyár laboratóriumában és úgy érzem, ott volna a legjobb ... 4. CSÜTÖRTÖK: Rosszul kezdődött, a nap, mert alig, hogy elkezdtük az alma- kompót zárását, elromlott a zárógépünk. Mivel a szerelők nem voltak a kéznél, magam fogtam neki, hogy kijavítsam, ami sikerült is. Persze fülig olajos lettem. Alig vártam már a munkaidő végét, mert elhatároztam, hogy estére hazamegyek a szüléimhez Diós- patonyra. A vasárnapot úgysem tölthetem velük a spartakiád miatt. Közben nagy örömömre levelet kaptam, hogy felvettek, sikerült a felvételim. Vidáman ültem fej a Szkute- romra, hogy édesanyámnak is megvigyem a hírt. Az anyukám varrónő és én szívesen segítetek neki az est folyamán, mert a varrás is kedvenc szórakozásaim közé tartozik. 5. PÉNTEK: Üjra motorozással kezdem a napot. Nyolc órára már kint vagyunk a stadionban. Ma egész nap gyakorolni fogjuk a spartakiád-gyakorla- tunkat. Most van először együtt a „Béke dala" ösz- szes résztvevője. Már nem csak magát a gyakorlatot próbáljuk, de a bevonulást és az elvonulást is. Vidáman telt el az egész nap. Délután megvettem egy bolgár író elbeszélés kötetét. Este, mivel szép, langyos idő volt, sétálni mentem a barátnőmmel. Később, már az ágyban olvasni kezdtem a délután vásárolt könyvet. Fiatal lányokról szól, akik dolgoznak vagy tanulnak, az élet értelmét kutatják, modernek akarnak lenni, de a modernség leple alatt túlzásokba esnek ... 6. SZOMBAT: Továbbra is almakompótot készítünk. Az üzemvezetővel együtt ellenőrizzük az egész munkafolyamatot. Mindent a legnagyobb rendben talár- lünk. — Még a délelőtt folyamán bejelentettem, hogy a jövő héttől kezdve szabadságra megyek, mivel készülnöm kell a közeledő érettségi vizsgákra. A délutánt tanulással töltöttem. Este viszont táncolni mentünk az udvarlómmal az üzemi klubba. Panaszkodott, hogy nagyon ritkán találkozunk. A tanulásra hivatkoztam. Megértett, mert ő meg — tanító. 7. VASÁRNAP: Máskor pihenésre használom, fel a vasárnapot. Ma egészen másképp van. Dunaszerda- hely a spartakiád lázában ég. Járásunk sportoló fiatalsága adott egymásnak ma randevút. A délelőtt folyamán minden gyakorlatozó csoport még egy utolsó próbát tartott. Azután következett a bemutató. Minden nagyon jól sikerült. Utána természetesen végignéztem a többi gyakorlatot és a spartakiád kiegészítő műsorát is. Este újra táncolni mentünk. Lejegyezte: Bereck József AHOGY VAN? rányelveit jól teljesítjük. A helyzet egészében véve azonban sokkal bonyolultabb. Eddig a különböző tanfolyamokra főleg a fiúk jártak s a mezőgazdasági üzemek pénzén tanultak. Amikor azonban megkapták a vizsga-levelet, vagy a hajtási engedélyt, alkalmazást a jobban fizetett munkahelyeken kerestek, a szállítási vállalatnál vagy másutt. így a mezőgazdaság már évek óta más termelési ágaknak iskoláztatja a gépkocsivezetőket. A mezőgazdaságba a fiatalok még mindig a kilencéves általános iskolákból jönnek. Sok leánynak, akik a növénytermesztési vagy a zöldségtermesztési csoportban dolgoznak, még mindig nincs meg a szükséges műveltsége. Eddig főleg a gépesítőket iskoláztuk s a többi munkaág dolgozóit mellőztük Ama feladat teljesítéséhez, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok zömének 3 éven belül szakképzettséget adjunk, már most hozzá kellene látnunk. Meg kell vizsgálni mindama tényezőket, amelyek e feladat megvalósítását ' korlátozzák. Lássunk egy-két példát: szöMÉRLEGELÉSRE ÉRDEMES KÉRDÉS Még egy dolgot érdemes mér* legelni. A szövetkezeti munkaiskolák és a mezőgazdasági akadémiák télen eddig jó munkát végeztek. A hallgatók legalább megkapták a nélkülözhetetlen alapfokú műveltséget. Kérdés azonban, hogy az oktatás módszere kellő módon he- lyettesitheti-e a rendszeres iskolai műveltséget. s hogy ma teljes mértékben elegendő-e. Ha már nincs más, nem volna szabad legalább a színvonalukkal megelégedni. Az egész probléma annál is inkább sürgető, mivel még bizonyos idő kell ahhoz, hogy a gyakorlatban az tanuló-, közép- és a mezőgazdasági főiskolákból elegendő dolgozó kerüljön a mezőgazdaságba. Nem ártana, ha e tekintetben megismernénk a külföldi tapasztalatokat. Az is célszerű lenne, ha a fiatalok bizonyos korhatártól hatásosabb módon lennének érdekelve a termelésben az iránt, hogy műveltségüket fejlesszék. Ez az intézkedés közvetve hatna az említett cél elérésére. (A) FELHÍVÁS A bratislavai József Attila Ifjúsági Klub 1965. július 25-e és augusztus 1-e között Gombaszögön első ízben rendez nagyszabású sátorozási. Ezen szívesen látja hazánk főiskoláinak, egyetemeinek hallgatóit és természetesen a dolgozó fiatalokat is. Elszállásolásról (sátor, hálózsák) csak kivételes esetben tudnak gondoskodni. Az étkezéssel és utazással járó kiadásokat mindenki sajátmaga téríti. Jelentkezést 1965. július 5-ig fogad el a József Attila, Ifjúsági Klub, Bratislava, Nám. 1. mája 31.
