Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-06-01 / 22. szám

táplálkozásáról „SOSEM CSINÁLTAM GONDOT a gyerekek táplálkozásából. mégis mind a hat felnőtt..." — nem egy- 1 szer hallunk hasonló megjegyzése- i két idősebb asszonyoktól. Hát igen, 1 a gyerekek felnőnek, de ha azt a- ] karjuk, hogy egészséges felnőttek ! legyenek, a táplálkozásunkra igen- i is gondot kell fordítanunk. Itt még 1 megjegyezhetjük azt, hogy néha — i különösen faluhelyen — az anya 1 hanyagsága mellett is táplálkcz- 1 hatnak egészségesen a gyerekek: a ■ veteményes kertből kérdezés nél- ■ kül kihúzzák a sárgarépát, ka- : larábét, zöldpaprikát, stb., szedik i a fáról a gyümölcsöt, isszák a tejet i s eszik a vajat, túrót, tojást, te- i hát a legegészségesebb eledeleket. 1 Természetesen sok anya szeretné i gyermekét helyesen táplálni, de • kellő ismeretek híján ez bizony > nem sikerül. A legnagyobb hibát 1 azzal követik el, hogy nem tart- i ják be pontosan az étkezések idő- i pontját, a gyermek rendszertelenül i étkezik, akkor kap enni, amikor megéhezik. Mi ennek az eredménye? j Étkezéskor már csak turkál az ételben, nem Ízlik, s ezen nem is. lehet csodálkozni. TUDNI KELL, HOGY A HELYES TÁPLÁLKOZÁS ELSŐ FELTÉTELE A RENDSZERESSÉG. A gyermek ötször naponta egyék, kb. mindig ugyanabban az időpontban. Ha mindennap 12 (vagy 13) órakor van az ebéd, ezt megszokja, megéhezik, A zöldségféléket főzelék formá­jában, valamint salátának, nyersen naponta adhatjuk, s ne feledkez­zünk meg a hüvelyesek fontossá­gáról sem. A húst sokszor helyet­tesíthetjük az annyira egészséges májjal vagy hallal. Korlátozzuk a szalámiféléket, kolbászt, füstölt húst, ezeket inkább a nagyon e- gészséges sajttal vagy szardíniával pótoljuk. MOST NÉHÁNY SZÓBAN a rosz- szul evő gyermekek problémájáról. Az étrend legyen minél változato­sabb, az ételeket Ízlésesen tálaljuk, szépen terített asztalnál. Az ilyen gyerek lehetőleg ne étkezzék egye­dül, hanem a család többi tagjával, s ha ez nem lehetséges, akkor se hagyjuk egyedül, legyünk -vele. a- míg eszik s a terítésre és tála­lásra így is különös gondot for­dítsunk. Szerezzünk be a részére ízléses tányérokat (esetleg színes műanyagból) s ezeket mindig kis térítőre helyezzük. S egy utolsó jótanács: ha minden igyekezetünk csődöt mond, próbáljuk meg a gye­reket levegőváltozásra küldeni, ez a leggyakrabban jó eredménnyel jár. s kívánni fogja az ételt. Ha azon­ban az ebéd egyszer 12 órakor, máskor pedig 14 órakor van. s hogy' ne legyen éhes, egy karéj vajas­kenyeret adunk neki, nem szabad meglepődnünk, ha egy óra múlva nem akar ebédelni Ugyanaz a hely­zet akkor, ha miközben a rántott húst sütjük, adunk egy szeletet a gyermeknek, mert kér s jóízűen meg is eszi. De kivánhatjuk-e tőle, hogy egy fél óra múlva rendesen ebédeljen? A ROSSZUL EVŐ GYEREKNÉL azt tartják a szülök: a tő. hogy eszik. Hogy mit és mikor, az mel­lékes. (Pedig ez éppen ezeknél fon­tos). Miután az édességet általá­„TAVASZ“: Sárgászöld anyag­jához az 1. ruhát küdjük. Princesz szabású, a nagy nyak- kivágásba külön bedolgozott gallérral. Az anyag színe na­gyon feltűnő, ezért terveztünk ilyen egyszerű ruhát. „HEINZI“: Fehér-rózsaszín melírozott tesziljéhez kiskosz­tümöt terveztünk. A rajzon lát­ható módon az anyagban lévő rózsaszín árnyalattal egyező szí­nű keskeny pánt disziti. „X. Y.“: Rózsaszínű szövetjét a 3. modell szerint csináltassa. A ruha a mell alatt el van szabva, ez most Igen divatos. A nyakkivágás kis sliccben vég­ződik, amely alatt egy bevágott és kissé húzott rész a ruha dí­sze. „FEHÉR RÓZSA": Világoskék szövetjéhez a 4. modellt küld­jük. Egyenes szabású, a mell alatt elvágva; itt mindkét ol­dalról egy-egy 4-5 cm széles pántot dolgozunk bele, amelyek díszgombbal gombolódnak a ru­hához. „BOr.DOG KISMAMA": Három ruhát közlünk a kérésére. Az elsőt aprómintás sidaráből csi­náltassa, érdekesen megkötött sálgallérral. A ruha derekába kétoldalt varrjuk bele az övét, amely hátul középen szabályoz­ható gombolással zárul. A 2 ruha ugyancsak aprómintás (le­het pettyes) kartonhoz vagy krepphez felel meg. Az első hó­napokban lazán átkötött övvel viselje, később öv nélkül. A 3. modellt egyszínű vászonhoz ter­veztük. kérésére hímzéssel dí­szítve. A hímzést a zsebklap- nikon és a nyakkivágás körül alkalmazzuk. A derekán elhe­lyezett övét kétoldalt a ruhába dolgozzuk és hátul középen gombokkal szabályozzuk. ban még a legrosszabbul evő gye­rek is szereti, a nap bármely sza­kában csokoládét, cukorkát, süte­ményt adnak neki, abban a jó hit­ben, hogy az édesség táplál, tehát ha mást nem, legalább ezt egyék. Ez azonban tévedés. Az édesség ugyan táplál, de étkezést nem he­lyettesíthet, nem lehet csokoládét reggelizni vagy krémest e- bédelni, mert nem rendelkeznek o- lyan tápanyagokkal (vitaminok, ás­ványi sók. fehérjék, stb.), amiket a szervezetnek a tő étkezések bizto­sítanak. Az édesség az étkezés ki­egészítésére szolgál, tehát csakis étkezés után adjuk a gyereknek, mégpedig szintén rendszeresen. Nem fontos persze, hogy éppen sütemény vagy csokoládé legyen, szeretik a gyerekek a pudingot vagy nyáron a gyümölcshabot is. De még egyszer ismételjük: az é- desség a két fő étkezés (ebéd, va­csora) utánra valő, napközben csak az étvágyat veszi el. EZEK UTÁN PEDIG NÉZZÜK. MI IS AZ, amit — a rendszeres­ségen kívül — szem előtt kell tar­tani a helyes táplálkozásnál. Az első helyen említjük meg a tejter­mékeket és zöldségféléket. A napi étkezésből ne hiányozzék a tej (kb. fél liter). A legjobb, ha tiszta ál­lapotban adjuk (cukor nélkül), mert a kakaó és a cukor lekötik a tej­ben lévő annyira értékes anyagok egy részét és ezért bizony kár. Természetesen azért a változatos­ság kedvéért adhatjuk kakaó for­májában (hiszen a kakaópor maga is igen tápláló). Igen egészséges este lefekvés előtt egy pohár tej. most nyáron pedig víz helyett ét­kezés közben is adhatjuk. Ajánlató, hogy a gyermek min­den nap megegyék egy tojást, min­dig más formában (lágyan, kemé­nyen, rántotténak, omlettnek, tü­körtojásnak), hogy meg ne unja. A tojás sok kitűnő tápértéke mellett igen nehéz, ezért 10-12 óven aluli gyermek csak egyet egyék. (Há­rom tojásnál többet naponta fel­nőttnek sem egészséges fogyasz- . tania). „R0ZALINDA“: Látatlan­ban nem adhatunk tanácsot arra vonatkozóan, hogy le- hetséges-e, sőt érdemes-e a szépséghiba plasztikai, opera­tiv eltávolítása. A körzeti sebész szakorvos utalásával jelentkezzen a következő cí­men; Klinika plastickej chi­rurgie, Bratislava. Partizáns­ka 1. „BÁNATOS LÁNY“: For- duljan orvoshoz, házi mód­szerek ritkán segítenek. A KÖTÖTT HOL­MI a legpraktiku­sabb ruhadara­bok egyike a gyermek számára Egy szokn3>a vagy nadrág és hozzá pulóver, a kislá­nyok és kisfiúk részére egyaránt kitűnő viselet. Nagy előnye a kö­tött holmiknak, hogy a gyermek évekig viselheti, ugyanis a szvet- tert vagy puló­vert nyugodtan készíthetjük na­gyobbra a kelle­ténél. mert a kö­tött dolognál ez nem olyan feltű­nő s a gyerek így is jól néz ki benne. S ellenke­zőleg, ha már egy kicsit szűk, az sem olyan nagy baj, mert a kötött nyúlik s „díszí­tésként" hozzá is köthetünk egy da­rabot. Mindennapi és »legáns öltözéknek egyaránt megfelel. A képünkön látha­tó pulóverek ere­deti színezése fe­hér, piros és sö­tétkék díszítéssel A kisfiú fehér nadrágot, a kis­lány sötétkék szonyát visel. :en bosszulja meg magat. korul tularado szeretettel sen ■■■>■■ a ■■ m r r rr a öltözködéséről : a legkisebbet, sem a legszebbet : vagy legtehetségesebbet, a l töbi rovására. í X ok szülő ugyan idővel rá- , Jjön, hogy valahol elhibázta gyermeke nevelését, de I akkor már többnyire késő. , Mert amikor pici korában nem ■ jogadott szót, legyintett csu- ! pán, hogy még kicsi, úgysem ■ értené meg, ha megmagyaráz- i ná neki — majd akkor, ha na­gyobb lesz. A gyerek nevelését jóformán pólyáskorban kell kezdeni; csakis amíg kicsi, i szoktathatjuk hozzá a szófo­gadáshoz, akkor, amikor még ■ csak csekélységről van szó; de ■ ha következetesek maradunk, • akkor is hallgat majd ránk, ha t komoly dolgokban kell dönte­ni. ; gyermek szinte ösztön­szerűen szüleiben látja a tökéletesség megtestesü­■ lését, ő a példaképe, hozzá q- ' kar hasonlítani. Rajtunk múlik : tehát, hogy olyan képet <A,- [ kothasson rólunk s olyannak lásson bennünket, amit var lóban érdemes követni. Az ott* hon, a családi légkör óriási har fással van a gyermek leikivi* | lágára; a nyugodt, békés han* t gúlát kiegyensúlyozottá teszt, míg az otthon látott folytonos [ civakodás, békétlenség, sokszor olyan nyomot hagy rajta, ami , idegszanatóriumhoz vezethet. Végezetül: okosan szeressük gyermekünket, így nekünk is, . másoknak is örömet okoz s neki is csak javára válik. : szórakozásáról Sokan azt tartják, a gyermek e- . gesz nap játszik, más szórakozás­ra nincs is szüksége. Bizony, nem ; így van. A játszás ugyan lefoglal­ja a gyereket, de látókörét nem tágítja, ismereteit nem bővíti. Pe­dig ez szükséges. Kitűnő és fontos szórakozás a gyermek részére az . olvasás, ill. felolvasás, amíg egye- ; dűl nem tud olvasni. A mesék, a - történetek hozzátartoznak a gyer- ; mek világához. ; További fontos szórakozást nyújt a rádió és a televízió gyermek- I műsora. És itt álljunk is meg egy pillanatra. A gyermekműsor való- 1 ban a kicsinyeknek való, nézzék is, ha lehetséges, rendszeresen. De nagy hibát követnek el azok a szülök, akik — ha még ritkán is, • de — megengedik hogy gyerme­kük végignézze az esti műsort. Ez i kettős hibát jelent: a műsor nem neki való, nem is érti, csak a szemét rontja a fölösleges nézés­sel, s nem megy idejében aludni, [ ami egészségileg igen hátrányos. ■ Szórakozásnak számíthatjuk a gyerekeknél az annyira fontos spor­tolást is, hiszen fürdés vagy kor­csolyázás közben szintén szórako­zik. Itt említjük meg, hogy a spor­tolásra fordítsunk kellő gondot, ha csak lehetséges, már 4-5 éves ko­rában tanítsuk meg úszni és kor­csolyázni. A nap és a levegő csak a javára szolgál. f %Jermeket nevelni — mar- \Tf mint jól nevelni — nem f olyan egyszerű, amint azt sokan, köztük szülök is, gondolják. Ha panaszra van ok, a gyereket okolják — rosszal­kodik, szófogadatlan, nem le­het vele bírni, s eszükbe sem jut, hogy talán a gyerek neve­lésében, tehát tulajdonképpen bennük van a hiba. A leggyakorib tévedés, amit a szülők a nevelésben elkövet­nek, a kényeztetés. Ügy gon­dolják, ez az egyetlen mód sze. retetük kifejezésre juttatására. A túlságos kényeztetéssel azon­ban, sajnos éppen az ellenke­zőjét érit- el, mint szeretnék. A gyermek azt hiszi magáról, ő a világ közepe, neki min­dent szabad, ö mindent meg­kap amit kíván, neki kell, hogy mindenki engedelmeskedjék — hiszen szülei ehhez szoktatták. És a szülőknek ez a nagy neve­lési hibája elsősorban a gyére­ik z elkényeztetett gyermeK sokszor csalódik, s ez természetesen fáj. A csalódások persze különböző méretűek: eleinte olyasmi fáj, hogy egy másik gyerek vissza­követeli a labdát, amit elvett tőle, később, iskoláskorban, nem érti, miért neki kell en­gedelmeskednie a tanítónak, s miért nem a tanító tesz min­dent az ő kedvére... és ez megy tovább, az évekkel növeksze­nek az igények, s ezzel a szív­fájdalmak is. Az elkényeztetés különösen az egyetlen gyereket veszé­lyezteti, többgyermekes csalá­doknál pedig a kisebbet, illet­ve legkisebbett. Ebben az eset­ben a nevelési hibán kívül a többi testvérben könnyen ki­sebbségi érzést válthat ki s minden bizonnyal sok szomo­rúságra ad okot. A szülök ne­velési „aranyszabályának“ ne­vezhetnénk, hogy gyermekeiket edvformán szeressék, ne veavék MIBŐL ÁLLJON A GYERMEK RUHATÁRA? NEVETSÉGES KÉRDÉS? NEM. Eri;ől is be­szélni kell. Mert nem egyszer előfordul, hogy egy kislány­nak számtalan ruhája van, de mind „elegáns". így aztán per­sze egész nap mást sem hall, mint: „Vigyázz, be ne pisz- kold magad!“ vagy: „Már me­gint összegyűrted a ruhádat?" stb. A gyerek ruhatárának, csak­úgy, mint a felnőttének, cél­szerűnek kell lennie. Az első helyet tehát a játszóruha fog­lalja el, hiszen erre van a leg­nagyobb szüksége. A játszóruha csakis mosóanyagból készülj'ön, fazonja egyszerű, kényelmes legyen. Kislányok részére is i- gen praktikus a játszónadrág, nyárra minél „szélesebb" ki­vitelben, hűvösebb időben ugyanez kis trikóval vagy blúz­zal viselhető. AZ UTÓBBI IDŐKBEN AZ A- NYÄK ELHANYAGOLNAK EGY FONTOS RUHADARABOT: A kÜtSyT Ha a kislányon ruha van és nem nadrág, otthonra mindig viseljen hozzá kötényt, valamint óvodába, sőt az is­kola alsó osztályaiba is kötény­ben járjon. Megóvja -a ruhát s amellett a kislány rendesebben is néz ki. Mostanában — mondhatjuk — hogy a kislányok és kisfiúk ruhadarabjai egy kicsit ösz- szekeveredtek. Kislánynak is divatos a hosszú nadrág, a fiúk pedig tarka, blúzszerü ingeket viselnek. Mindkét változás he­lyes: a lányoknak a nadrág i- gen praktikus, mert kényelmes mozgást biztosít, a blúzok pe­dig feloldották a fiúk ruhá­zatának „merevségét". A SOK ELEGÁNS RUHÁT FONTOSNAK TARTÓ ANYÁK­KAL SZEMBEN a másik véglet az, amikor azt tartják, hogy gyereknek nem érdemes semmi jót venni, mert úgyis kinövi. Ennek azután az az e- redménye, hogy a gyerek soha nincs rendesen felöltözve Tény. hogy fölösleges gyermekruhára tisztaselymet vagy drága gyap­júanyagot vásárolni, kell azon­ban, hogy neki is legyen leg­alább egy „jobb“ ruhája. Már kicsi korában szoktassuk ahhoz, hogy színházba-' nem azt a ruhát veszi fel, amiben a ho­mokban játszik. AZ ÖLTÖZKÖDÉSSEL KAP­CSOLATBAN, TARTSUK SZEM ELŐTT, hogy gyermekeink ne legyenek cifrák, ne szoktassuk őket ahhoz, hogy túl sokat fog­lalkozzanak az öltözködésükkel, hogy ha játszótársukon meg­látnak valami újat. már ők is akarják. Legyen azonban annyi ruhájuk, hogy ne jöjjünk za­varba. ha egyet váratlanul be­piszkított vagy elszakított.

Next

/
Thumbnails
Contents