Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-12 / 2. szám

Osztályfőnöki óra Alapfokú kilencéves iskola, osztályfőnöki óra, Éppen kapó­ra jött a2 egyik diáknak, mert találkozhatott az osztályfőnök­kel, nem kellett utána járni a tanári szobába. Mikor vége lett az órának, annak rendje-mód- ja szerint felállt a tanuló, be­jelentette, hogy holnap orvos­hoz kell mennie, a torka fáj. Megkérte osztályfőnökét, adjon engedélyt, hogy orvoshoz me­hessen. A tanító azt mondta, nem lehet. Rárivaüt a gyerekre és rendreutasította. A tanuló még egyszer pró­bálkozott. Dehát tanító elvtárs. alig bírok beszélni, bizonyára anginám van! Akkor sem lehet — válaszolt a tanító — és ezzel eltávozott. A tanuló másnap nem jelent meg az iskolában, elment or­voshoz. Az osztályfőnök hármast akar adni a diáknak magaviseletből, mert igazolatlannak nyilvánít­ja a hiányzását, annak ellené­re, hogy orvosi bizonyítvány tanúsítja, valóban beteg volt a tanuló. Ő egyszerűen nem akar­ja elfogadni az orvosi igazo­lást, semminek tekinti. így panaszkodik egyik tanu­ló az osztályfőnökre és az egész évfolyam szolidaritást vállal a fiúval. Kérdezik: vajon a taní­tó helyesen cselekedett-e? Megérdemli-e a diák a hármas magaviseletét? A tanítónak nincsen igaza. A tanulóknak is ez a véleményük. Helyes, ha egy pedagógus nem hisz el mindent s néha még a ,.betegség"-ben is kétel­kedik. De helytelen az, ha rosszul ismeri tanítványait, fo­galma sincs, melyikükben le­het megbízni, kinek mennyire lehet a szavára adni. Az ilyen pedagógus csak előadást tart, leadja a tananyagot, de nem nevel, nem törődik a diákjai­val, nem érdekli azok sorsa, ügjfei, és általában az életük. Az ilyen pedagógus nem jó pe­dagógus. Az alapfokú iskolában majdnem fontosabb vagy lega­lább egyértékü a nevelés a tanítással. Hogy legyen az egész évfolyamnak példaképe az az osztályfőnök, aki felületesen ítéli meg a helyzetet, erősza­kosan, durván akar fegyelmet tartani? A tanulói csak azon tépelődnek, igazságos ember-e ez? Érdemes-e a pedagógiai pályára? És komolyan kell-e venni a szavát, amit a katedrá­ról hozzájuk intéz? Sok hasonló példát idézhet­nénk, mint amilyen ez á mos­tani. Vajon miért van ez? Szükségszerű-e vagy véletlen? Véletlenek nincsenek és nem is szükségszerű, mert egy ta­nítótól mást várnak az embe­rek és a tanulók is. Hogyan lesz tekintélye az említett osz­tályfőnöknek a faluban, ahol tanít? Bizonyára siránkozni fog, hogy nem becsülik eléggé a szülők és a gyermekek. Pe­dig egy tanítónak sincs azért tekintélye, mert tanító, ugyan­úgy, mint egy mérnöknek sem lehet tekintélye, mert mérnök. De ha a mérnök ered­ményeket ér el az EFSZ-ben, akkor már kezdik őt valaminek tekinteni. És ké­sőbb minden szavára hajlanak az emberek. A pedagógusnak is csak akkor lehet tekintélye, ha példát mutat az egész falu előtt, de különösen az iskolá­ban, a tenítványai előtt. Kétel­kedünk benne, hogy ez az osz­tályfőnök valaha is tekintélyt bír magának kivívni abban a bizonyos osztályban. A tanuló is ember, úgy is kell vele bán­ni, mim emberrel. B. I. Gyermeki érdeklődés szetételű és élesen eltérő sa- játságú vegyület keletkezhet, míg ha az összetétel folyto­nosan változik, számtalan, tu­lajdonságaiban és összetételé­ben egymástól kevésbé eltérő vegyület alakulhat ki. Az állandó súlyviszonyok törvénye arra is választ ad. Ha a vegyületek összetétele szigorúan állandó, csakis ug­rásszerű változásról lehet szó. Proust kimutatta például, hogy az ón az oxigénnel csak két­féle módon vegyülhet, (jelen­legi nevükön: ónoxidot és ón- dioxidot) s az egyikben 11,9 százalék oxigén van, a má­sikban 21,3 százalék. Az ón más arányban nem vegyül az oxigénnel. A különféle elemek súlyará­nyait a vegyületekben Dalton- tanulmányozta közelebbről. Megvizsgálta például a nitro­génnek az oxigénnel alkotott vegyületeit, és eredményként a következőket állapította meg: A vegyület neve Összetétel súlyszázalékban nitrogén oxigén dinitrogénoxid (N2O) 63,7% * 36,3% nitrogénmonoxid (NO) 46,7% 53,3% dinitrogéntrioxid (N;Os) 36,8% 63,2% Nitrogéndioxid (NO2) 30.4% 69,6% dinitrogénpentoxid (N;0s) 25,9% 74,1% Látható, hogy valamennyi e- Áz első probléma az volt,redmény az elsőnek, a 0.57­nek egész számú többszöröse: az 1,14 a kétszerese, az 1,71 a háromszorosa, a 2,28 a négy­szerese, a 2,85 pedig az ötszö­röse. Ebbői és számos hasonló e- lemzési eredményből Dalton azt a következtetést vonta le, hogy „ha két elem egymással többféle vegyületet képes al­kotni. akkor az egyik elemnek ama súlyinennyiségei, amelyek a másik elem azonos mennyi­ségeivel egyesülnek, úgy a- ránylanak egymáshoz, mint az egyszerű egész számok" (1803). Ezt az összefüggést nevezik a többszörös súlyviszonyok tör­vényének. A többszörös súlyviszonyok törvénye mögött azonban egy még mélyebb törvényszerűség rejlik. Dalton nagy érdeme, hogy a következtetéseket bát­ran levonta. A többszörös súly­viszonyok törvénye ugyanis csak úgy válik érthetővé, ha feltételezzük, hogy a kémiai elemek bizonyos nagyon apró, de még az illető elem kémiai tulajdonságait viselő részecs­kékből, atomokból állnak. Ha ezt föltételezzük, akkor meg­érthető, hogy a vegyülő súly­arányok azért egymás egész számú többszörösei, mert ve- gyüléskor atomok kapcsolód­nak össze (molekulákká), és egy atom nyilván csak 1, 2, 3, stb.. tehát egész számú más atommal kapcsolódhat, mint —* mondjuk — a vízben (H2O), egy oxigén két hidrogénnel. Dalton tisztában volt e két törvényszerűség szoros össze­függésével: „A többszörös súlyviszonyok elmélete az a- tomisztikus elmélet nélkül tiszta misztika maradna“ — írta egyik levelében a kor nagy tekintélyű vegyészének Berzeliusznak. (Folytatjuk) A nyitrai várban Uj mezőgazdasági szaklap A magyar nyelven megjelenő sajtótermékek családja az új esztendőben további taggal szaporodik. 1965 januárjától ugyanis havonta kézhez kaphatják a mezőgazdaságban te­vékenykedők új szaklapját a „Mezőgazdasági Termelés“-t. Az új szaklap harminchat oldalon foglalkozni kíván a földmű­veseinket érdeklő szakkérdésekkel, a nagyüzemi állattenyész­tés és növénytermesztés, a mezőgazdasági gépesítés és öko- nomika, a gyümölcs és zöldségtermesztés, a talajerőfokozás, valamint a termelés többi ágazatának problémáival. Célja elő­segíteni földműveseink szakmai továbbképzését, ismertetni a legújabb munkamódszereket és rámutatni az esetleges hiá­nyosságokra. Egyúttal szeretne legalább részben olvasóink szórakoztatásáról is gondoskodni. Az új. tanulságos cikkeket közlő mezőgazdasági szaklapot földműveseink figyelmébe a- jánljuk. Megrendeléseket már most minden postahivatal és postai kézbesítő felvesz. e Az ipolysági művelődési ott­hon az „Ipeľ“ című helyi lap szerkesztőségével kar­öltve „Ki mit tud“ versenyt rendez január első hetében. Eddig már több mint 40 je­lentkezés futott be. A ve­télkedőre már nagyban ké­szülnek Ipolyság vidékén is. Major Lajos, Szécsényke SZERETNÉNK VÁLASZT KAPNI Még ez év márciusában ismeretlen okokból tűz ü- tött ki a kistapolcsányi me­zőgazdasági iskola padlásán. Az iskola teteje a tűz mar­taléka lett. Azóta még hoz­zá se láttak a tető rend­behozásához. A szél átjárja az egész épületet és be­csurog az eső. A tanítást kénytelenek gyakran meg­szakítani, mert különben a tanulók teljesen átáznának, Most már a faiak annyira át vannak ázva, hogy be- omlás fenyegeti az iskola- épületet. Kérdezzük: mikor javít­ják már ki az iskola tete­jét? Meddig várjunk még? Nagy László. Kistapolcsány CSAK ÍGY TOVÁBB A buzitai fiatalok brigá­dot szerveztek, hogy rend­behozzák a klubhelyiséget és most már nagyon örül­nek, hogy élénk kulturális tevékenységet fejthetnek ki. Nagy sikerrel adták elő Szi­geti József: A vén bakan­csos és a fia huszár című darabot. A szereplők közül dicséretet érdemelnek Kö- vesdi Ilona, Makranszky Er­zsébet, Csepek István, Ko­vács Ferenc, Héger László. Bánk Ilona, Buzita RUŽINI LEVÉL A mi iskolánk vasúti szakiskola. Két évvel eze­lőtt létesítették Ružinban, Kassától nem messze. Az internátusbán 150-en la­kunk. Igen élénk kulturális és sporttevékenységet fej­tünk ki. Spanyir elvtárs i- rányítása mellett színdara­bot tanultunk be, amivel, Kassán. Eperjesen és Iglón is nagy sikerrel léptünk fel. A sport terén különösen a futásban értünk el figye­lemreméltó eredményeket. Pál Géza, Ružin PÜSPÖKIRŐL JELENTIK A pozsonypüspöki HNB gyűlésére gazdag műsorral készültek a fiatalok. Az AKI énekkara népdalokkal lépett fel, a helyi mező- gazdasági szakintézet tanu­lói pedig táncszámokat és szavalatokat adtak elő. Szertnénk, ha gyakrabban rendeznének hasonló kultu­rális műsorokat. Sárközi Rozália, Püspöki SÜLYOS MULASZTÁS Még emlékeze­ti tünkben élnek a komáromi jč Jókai - napok, amikor az or- ^ szág minden sarkából odasereglettek a vendégek, hogy Jókai em­lékeztének hódoljanak. Most is gyakran jönnek Komá­romba külföldiek és a Jó­kai relikviák iránt érdek­lődnek. Mi azonban nem is merjük megmondani az i- gazságot, azt hogy megvan Jókai íróasztala, szekrénye, órája és megőrizték más használati tárgyait is, de azok egy irodahelyiség sar­kában hevernek és por lepi be őket. A múzeumot a kultúrházban helvezték el, udvarán ott van Jókai szob­ra, de nincs egy helyiség sem, ahol a Jókai emléke­ket összegyűjtenék. A ma­gyar iskola növendékei szí­vesen segítenének. Remél­jük, hogy rövidesen sor ke­rül erre is, és büszkén mu­togathatjuk majd a vendé­geknek azokat a bútorokat, amelyeket a nagy író hasz­nált. Papp János, Komárom PÁRKÁNYBÓL ÍRJÁK Még mindig sokat emle­getik a szép kulturális mű­sort. melyet a mezőgazda- sági iskola tanulói a cseh­szlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére rendez­tek. A meghitt, szép estén szovjet barátaink is meg­jelentek, akiket a legna­gyobb szeretettel vettünk körül. Felejthetetlen szép este volt. Szalay Anikó, Párkány TÖBB KULTÚRÁT SZERET NÉNK Nyitra - Ge­rencséren a fia talok kedvenc szórakozó he lye a kultúr- ház volt. Itt töltötték a hosszú téli es­téket. Az utóbbi időben a- zonban bezárták a kultúr - házat — illetve a szövetke­zet magtárát. Most össze fogtak a fiatalok az időseb­bekkel és közös erővel meg­kezdték a kultúrház újjáé pítését. Nemsokára már el is készül. Ezúton, szeret­nénk megköszönni a szövet­kezet segítségét. Nagy László, Nyitrageren- csér Szerkesztői üzenetek: Barna kislány: Forduljon a magyar 13 évfolyamos is­kola igazgatóságához. 46-os szám: Versét nem közölhetjük Katalin: A külföldi lapo­kat az Orbis novinárstvo n. p. útján lehet megrendelni. Bratislava, Leningradská 14. sz. Kunigunda: Levelére meg­késve válaszolunk, elnézé­sét kérjük. Érdekelne min­ket, hogy hogyan intéző­dött el az ügye. Színek: írását nem közöl­hetjük. Friderika: Nem irta meg, hogy hol lakik. Állásközve­títéssel nem foglalkozunk. Forduljon a JNB munkaü­gyi osztályához. Kárkirály: Címét közöl­jük. Egy bánatos leány: Le­gyen továbbra is jóban a fiú anyjával. Haza jelenleg ne utazzon, írjon édesany­jának, szép, meleghangú le­veleket. Tanácstalan: Koráról nem Ír. a jelenség teljesen ter­mészetes. Sportoljon sokat és végezzen fizikai munkát. Ibolya: Csak akkor küld­hetik ki külföldre, ha ősz-, töndíjat kap. Szivárvány: Beszámolóját közöljük. Egy tengerre vágyó diák: írjon erre a címre: Česko­slovenská plavba Dunajská. Szívesen leveleznénk: Horvát Györgyi, Duka, Vas megye. Buzát-tanya; Bors Ida, Duka, Vas megye. Kos­suth u. 42. sz; Rozinán Györgyi. Zalaszentgrót, Za- lamegye. Várrét u. 41. sz; Polák Zsuzsa, Zalagyömö- rös, Kisfaludy u. 13. sz. 17 éves; Kaszás Teréz, Apc, Petőfi u. 56. sz; 15 éves; Mészáros Mária, Csány, Tán­csics u. 6. sz 16 éves. Sü- di Mária, Hatvan, Balassi Bálint 1. 61. sz., 15 éves. Ha valakinek — akár isko- lázotabb embernek is, — föl­tennénk a kérdést, hogy meny­nyi — mondjuk — az oxigén atomsúlya, a kérdezett — ha­csak teljes egészében nem ..sikerült“ még elfelejtenie az Iskolában tanult fizikát és ké­miát — gondolkodás nélkül rá­vágná: 16. De ha azt is meg­kérdezzük tőle, hogy mit je­lent ez közelebbről, azt-e va­jon, hogy az oxigénatom súlya 16 gramm vagy akár tizenhat milliomod gramm, az illető bi­zonyára őszintén megvallaná: fogalma sincs róla. Hadd je­gyezzük meg. hogy ez a „tu­datlanság" nem meglepő. A szakmabeliek — fizikusok, ve­gyészek — kivételével valóban kevesen tudják, hogy a fenti meghatározás ezt jelenti: 602 400 000 000 000 000 000 000 oxigénatom összsúlya 16 gramm. Ezt a furcsa számször­nyeteget még akkor sem köny- nyú megjegyeznünk, ha a ma­tematikusok szokása szerint a tíz hatványaival fejezzük ki és így írjuk: 6.024.102i (mondd: hat egész 024-szer tíz a hu- szonharmadík hatványon). Es valljuk meg, az első pillanat­ban különösnek, sőt értelmet­lennek látszik egy ilyen meg­határozás. Miért épp ennyi? Hogyan alakult ki ez a meg­határozás, amelyet most már általánosítva is leírunk: vala­mely elemnek az atomsúlya e- gyenlő 6.024.1Ó23 darab atom­jának grammban kifejezett összsúlyával. Nos, az alábbiak­ban éppen ezt kívánjuk meg­magyarázni: Talán hihetetlenül hangzik, hogy az .atomsúly megismeré­sének múltja a XIX. század e- lejére nyúlik vissza, hiszen az atomok abszolút súlyát (tö­megét) csak 1919-ben sikerült közvetlenül megmérni a tö- megspektograi nevű műszerrel. Csakhogy ezt megelőzően már több mint száz esztendővel ki­számították a kémiai atomsú­lyokból az atomok súlyát. Ez a módszer egyidős az atom— és molekulaelmélet megszületé­sével. vagyis a tudományos ké­mia kialakulásával. Miután a XVIII. század de­rekán Lomonoszov és Lavoi­sier felismerték ..a mérték és a súly", vagyis a mennyiségi mérések fontosságát a kémiá­ban, a kor vegyészeinek figyel­me az anyagok mennyiségi tu­lajdonságának megismerésére iránvult hogy az anyagok milyen arány­ban vegyülnek egymással, il­letve milyen az összetett a- nyagok, a vegyületek összeté­tele. Proust francia kémikus szá­mos anyag elemzéséből azt a következtetést vonta le. hogy két elem csak bizonyos, meg­határozott arányban vegyülhet egymással, azaz bármilyen módszerrel állítunk is elő va­lamilyen anyagot, összetétele mindig egy és ugyanaz lesz (1799). Ez annyit jelent, hogy például bárhonnan származó vizet elemzőnk is., mindig u- gyanazt az eredményt kapjuk: összetétele 11.1 százalék hid­rogén és 88,9 százalék oxigén. Ez a ma már természetesnek látszó összefüggés, amelyet a kémiában az állandó súlyviszo­nyok törvényének neveznek, a XIX. század fordulóján még egyáltalán nem volt természe­tes. A kor közfelfogása ugyan­is az volt. hogy az anyagok vegyülési arányai elsősorban a reakcióba lépő anyagok meny- nyiségétől függnek, nem pedig az egymással reagáló anyagok minőségétől. Ugyanennek a kérdésnek a másik oldala, hogy ha két e- lem többféle vegyületet is ké­pes alkotni egymással, miiyen lesz ezeknek az összetétele: ugrásszerűen vagy folytonosan változik-e az Összetevők meny- nyiségének aránya? Ha ugrás­szerűen változik, akkor két e- lembői csak korlátozott számú, meghatározott ösz­Az atomsillv és az atomok siílva körül alkalmazta először Ber­zelius, Ezek az eredmények így nem sok összefüggést mutat­nak. De ha Daiton nyomán ki­számoljuk az egy súlyrész nit­rogénre -jutó oxigén súlyát, már érdekes kapcsolatot ész­lelhetünk: A közérthetőség kedvéért a vegyületek mai nevét használ- ■ tűk, és zárójelben képletüket 1 is feltüntettük. Ezeket Dalton ’ egyrészt még nem ismerte, másrészt nem is jegyezhette fel ily módon, minthogy a kép­letek mai írásmódját csak 1813 36,3:63,7 — 0,57 53.3:46,7— 1.14 63,2:36,8 - 1,71 69.6:30,4 - 2,28 74,1:25,9 — 2,85 dinitrogénöxid nitrogénmonoxid dinitrogéntrioxid nitrogéndioxid dinitrogénpentoxid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents