Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-24 / 12. szám

Választás és értékelés Június 14-re készül az or­szág. E napón lesznek a vá­lasztások. A nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba választjuk a képviselőket, to­vábbá a kerületi, járási és a helyi nemzeti bizottság tag­jait. Nagy nap lesz a választás napja. Sok fiatal először járul az urnák elé, hogy leadja sza­vazatát a jelöltekre, így gya­korolja az alkotmány által biztosított egyik legfontosabb jogát. Nemcsak sok fiatal járul az urnák elé és először szavaz, hanem sok fiatalt választanak is a nemzeti bizottságokba. A helyi és városi nemzeti bi­zottságokba kerül általában a legtöbb fiatal. Alig van olyan falu vagy város, ahol eddig is nem szerepeltek lelkes fiatal tagok a nemzeti bizottságban. Ezentúl még több fiatal ke­rül e fontos helyekre, érvé­nyesíthetik a magasabbszintü vezetést és mint hivatalos szerv szólhatnak bele a ren­delkezésekbe, tervezésbe, irányelvekbe. Ez nagy feladat s egyben megtisztelő kitüntetés. Milyen feladat hárul hát a választásokkal kapcsolatban a CS1SZ alapszervezetekre? Elsősorban ki kell értékelni a nemzeti bizottságok külön­böző fokozataiban eddig mű­ködő CS1SZ tagok ténykedését. Mit tettek eddig a közjó érde­kében? A megválasztásuk al­kalmával beígért programter­vet hogyan valósították meg? Mit végeztek a falu vagy vá­ros fejlesztése érdekében, ho­gyan intézték el a rájuk bí­zott ügyeket, panaszokat, mi­lyen magatartást tanúsítottak a felekkel szemben? Alapve­tően lényeges dolgok ezek, nézzünk szembe a nemzeti bi­zottságokban működő fiata­lokkal, mondjuk el nekik az észrevételeket, számoljanak be ténykedésükről. Az alapszervezeteknel; külö­nösen sokat kell foglalkozni azokkal a fiatalokkal, akiket majd a nemzeti bizottságokba jelölnek. Sok helyen nem ve­szik komolyan az ilyen fiata­lok értékelését, talán azt is gondolják, kár az ilyesmivel foglalkozni. Pedig mint nyitott könyvet, úgy kell olvasni az olyan fiatal szándékaiban, akik szóba jönnek a jelöléssel kap­csolatban. Képes lesz vajon elvégezni a tervezett feladato­kat? Erkölcsileg, szellemileg vagy egyéb körülményekből kifolyóan képes lesz-e helyt­állni megbízatásában. Mérle­gelni kell milyen ember is az illető. Durva, erőszakos, akivel félnek szóbaállni az emberek, vagy diktátor hajlamú, a kö­zösség megkerülésével a több­ség érdekeit semmibe véve, saját elgondolása szerint dönt és ítél az ügyekben? Szelle­mileg vajon képes lesz meg­oldani a vezetéssel felmerülő problémákat, egyáltalában szí­vén viseli-e a falu vagy város további fejlesztését, a nevelé­si vagy kulturális kérdéseket? Az alapszervezetek ne men­jenek el közömbösen a dolgok mellett. A választás előtti kampány merüljön ki az em­lített kérdések mérlegelésével. Mindig a közösség érdekében járunk el, ha arra rátermett egyént jelölünk B. I. Ä jövő óvónőiről más szemszögből Visszatekintve az elmúlt évek kisebb-nagyobb sikerte­lenségeire megállapíthatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar pedagógusok képzése az el­múlt időkhöz képest fokozó­dik. A lévai pedagógiai iskola magyar nyelvű óvónői részle­gét látogattuk meg, ahol Ger­gely József tanárral beszél­gettünk az iskola fejlődéséről, problémáiról. A megnövekedett feladatok komoly erőfeszítésekre kész­tetnek, — mondja a tanár. Sokkal több magyar óvónőre van szükség, mint az elmúlt időszakokban, hiszen az óvó­dák, napközi otthonok száma fokozódik, kormányhatározat biztosítja ezt. Ez a tény is mutatja, hogy több magyar óvónőt kell kiképezni. Ahhoz, hogy e feladatoknak eleget tehessünk, egyre inkább nyil­vánvalóvá válik, hogy új uta­kat kell keresni a képzés te­rén és a régieknél hasznosabb, célravezetőbb módszereket kell alkalmaznunk, ilyen módsze­reket találunk is. Növendéke­ink az alapfokú iskola kilen­cedik évfolyamából kerülnek az óvónő-képzőbe. Alapvető hiba, hogy sajnos igen gyenge tanulmányi felkészültséggel jönnek a tan.ulók a felsőbb is­kolába. A hiányosságok legin­kább a magyar nyelv, a tör­ténelem és irodalmi ismeretek terén mutatkoznak. Erre fel­figyelhetnének az alapfokú is­kolák magyar és történelem­szakos tanítói is. Nyugatszlovákiában Léván létezik az egyetlen magyar nyelvű óvónő-képző iskola. Az intézetnek jelenleg 146 tanu­lója van, a tanulmányi idő négy év. A tanítványok az ál­talános tananyag ismertetése mellett zenei oktatásban is részesülnek. A végző növendé­kek mielőtt elfoglalnák kije­lölt állandó helyüket, gyakor­latokat folytatnak a helybeli és környékbeli magyar óvo­dákban. A lévai magyar óvónő-képző iskoláról a tények beszélnek és bizonyítanak mindennél vi­lágosabban. Különös és tanul­ságos tényekkel állunk szem­ben, melyeknek egyszerű fel­sorakoztatása mellett felesle­gessé válik minden elméleti fejtegetés. Tennivaló tehát volna itt bőven. Mindenesetre az is nyilvánvaló, hogy né­hány hamarjában foganatosí­tott intézkedés nem okozhat gyökeres változást. Gergely tanár elvtárs kívánalma vi­szont tervszerű intézkedéseket tenne szükségszerűvé. Felkerestük internátusi lak­helyükön a jövő fiatal óvónőit. Akárcsak egy jókedvű nagy család. Szabó Mária, Gróf Má­ria, Szász Márta, Závadszky Irén, Forró Anna, Szűcs Irén, Farkas Katalin, Kazla Márta, Szabó Valéria, Baráth Eszter. Nehéz lenne valamennyit fel­sorolni, vidámak, kedvesek. Egyöntetűen fájlalják, hogy kedvenc lapjukat az Oj Ifjúsá­got csak különös protekcióval képesek a lévai újságárusító­boltokban megszerezni, mert igen kevés példányszám érke­zik ide. Az internátus lakói a szorgalmas tanulás mellett időnként irodalmi, tánc- és más szórakoztató számokból összeállított műsorral keresik fel a környékbeli községeket, hogy azok lakóit szórakoztas­sák, tanítsák. Hogy hogyan csinálják? Ők azt mondják egyszerű az egész. Csak dol­gozni kell. Az idei végzősök júniusban fejezik be tanulmányaikat, utána rövid szabadság és el­foglalják helyüket, ahol hasz­nosítják az intézetben nyert tanulmányaikat. Wittenberg József E számunkban a lévai peda­gógiai iskola internátusa prob­lémáiról cikket hoztunk a 4. oldalon. Van az ottani életnek egy másik oldala és az erről szóló tudósításnak is helyet akarunk adni. Soká jön az au­tóbusz, meny­nyit kell rá várni? Minden­napi ez a kép, mindenki siet, aki autóbuszra vár. Találka? Vagy baráti lá­togatás — min- degy, egyfor­mán sürgős. Csak jönne már az a busz. Sze­rencsére tava- szias az idő, kellemesebb a várakozás is. 1 1 ::'r □ Kozia Márta, Szabó Valéria, Baráth Eszter a lévai óvónő­képző tanulói a CSISZ munkatervét tanulmányozzák. lipcsei borozóban Lipcse egyik jellegzetes épü­lete az űvürosháza. A négy- szögletes épület hát alsó fala egy kis térre támaszkodik, amely a városház mellett nyí­ló forgalmas Grimaisische Strasse-ig nyúlik ki. A kis té­ren lévő szobor, amely két fa között áll, első pillantásra el­árulja kit ábrázol, babérkoszo­rúval övezett köralakú lemez felirata mégis figyelmeztet: Johann Wolfgang Goethe. Miért áll itt a nagy Goethe szobra. A magyarázatot meg­adja Grimaisische Strasse há­za, amely szemközt áll a szo­borral. Felirata Auerbachs Keller. A fiatal Goethe valaha napi vagy talán éjszakai ven­dég volt ebben az ódon föld­alatti borozóban. Az a két kép, amely az épület át járóját dí­szíti, elárulja, hogy valóban igen régi épületről van szó. Az egyik kép azt mondja el, hogy a ház 1530 óta vásár- csarnok volt, a másik kép vi­szont a piacot ábrázolja 1790- ből. A borozóba levezető bejá­ratot pedig két nagy szobor díszíti. Föliratuk pedig még többet mond el Goethe és az Auerbachs Keller kapcsolatai­ról. Mefisztó elvarázsolja a diákokat — mondja a felírás németül, ez pedig a Faust egyik jelenete. Goethe tehát nemcsak szívesen üldögélt víg diáktársaival a híres borozó­ban, de a környezet meg is ihlette őt, élete főmű vének al­kotásában, így az említett pincének ma világirodalmi vo­natkozása van. Goethe 1749- ben Maina Frankfurt-ban szü­letett, de már 16 éves korában Lipcsébe került, Lipcse már akkor is nemcsak a német ke­reskedelemnek volt egyik köz­pontja, de híres diákváros is volt. így a költő apja helye­sen gondolkodott, mikor be­íratta őt az ottani egyetem Goethe szobra Lipcsében jogi fakultására. Le a fiatal Goethét nem tudták lekltni a paragrafusok és Lipcsében sok mindennel foglalkozott, csak éppen jogtudománnyal nem. Kátchen Schönkopffal elkezdte a későbbi híres szerelmeinek láncolatát, megismerkedett Oeserrel, a híres festőmüvész- szel és esténként az említett borozó hangos volt a diákok zajától. Ügy, hogy gondos ap­ja, aki nem látott előmenetelt fia tanulmányaiban, három év múlva sietett öt Lipcséből el­távolítani. Ez a város mégis sokat jelentett életében. Hi­szen tulajdonképpen itt je­gyezte el magát egyszer s min­denkorra a költészettel és iro­dalommal. Ezt sok irodalmi alkotása igazolja. Körülnéztem a mai Auer­bachs Keilerben, melyet kö­röskörül halványan világít meg a villanyfény. Ma kedves vendéglő, a lipcseiek kedvenc vacsorázó helye. Minden asz­tal foglalt, a vendéglő igazán nagy forgalomnak örvend. Az asztalokon inkább sört láttam, az egykori híres bohémmulató ma a dolgozók kedvelt talál­kozóhelye. akik szeretettel és szívesen emlékeznek meg Goe­théről a nagy német géniusz­ról, akinek szobra ott szemben a teret díszíti. Mártonvölgyi László I. Az Ifjú Szi­vek dal- és táncegyüttese e napokban változatos mű­sorral szórakoztatta a györ- kei közönséget. Ezenkívül Bulyka András és Vályik János a Dadogó és az Énekóra című jelenettel arattak sikert. Az esztrád- műsort sok hozzáértéssel Kiss Mari tanítónő rendez­te. Ezért sok hálával tarto­zunk neki. Drucsay Feri, Györke CSAK ÍGY TOVÄBB A rimaszombati közgaz­dasági középiskola I. és Il.b osztályának tanulói ebben az iskolaévben már másod­szor indulnak kultúrbrigád- ra. Közben Fülekpüspökin szerepeltek, ahol jól sike­rült müsorszámokkal meg­nyerték a közönség tetszé­sét. Most pedig a pálfalvi EFSZ hívta meg őket ven­dégszereplésre. Nagyon hálásak Klisen- bauer tanárnőnek, aki fá­radságot nem ismerve min­dent elkövet, hogy a cso­port a legtökéletesebbet nyújtsa. A lelkes műkedvelők megérdemlik, hogy sok si­kert kívánjunk további te­vékenységükhöz. Kusztrán Katalin, Rimaszombat PETŐFI DÉLUTÁN APÁCASZAKÁLLASON A Csemadok vezetősége jól sikerült Petőfi délutánt ren­dezett, ame­lyen az AKI tanítói és tanulói szerepel­tek. Nagy sikert aratott Kollár tanítónő, aki a XIX. század költői című verset adta elő. Varga és Szabó tanítók, Orabecz és Csölle tanítónők szerepeltek érté­kes számokkal. A tanulók közül Sziszák és Gáspár, Matus és Kovács tűntek ki. Mint rendezők Hropka Sán­dor és Nyeső Teréz: taní­tók sok szaktudással végez­ték munkájukat. Bíró Erzsébet, Apácaszakállas MEGSZERZIK A FUČIK-JELVÉNYT A kassai 1. számú tanin­tézetben a másodikos tanu­lók kivétel nélkül megszer­zik a Fučík-jelvényt. Min­den tanulónak 3 kötelező és 4 szabadon választott könyvet kell elolvasni. Rendszeresen összejönnek és megbeszélik a könyvek tartalmát. Rókái és Spišak nevelő­elvtársak mindig szakszerű magyarázattal kísérik a vi­tákat. Büszkék leszünk majd a jelvényre! Berta Béla, Ágcsernő DOLINKÁRŐL ÍRJÁK A CSISZ dolinkai szerve­zete a tél folyamán nem tétlenkedett. Jozef Gregor Tajovský: Ha az asszonynál a gyeplő című egyfelvoná- sos darabot tanulták be. Az előadást nagy sikerrel több­ször is megismételték. Bolgár István, Dolinka SIKERES SZEREPLÉS Az alistáli színjátszócso­port nagy sikerrel mutatta be Dunai Ferenc: A nadrág című háromfelvonásos ko­médiáját. A terem megtelt, az előadást vastaps kísérte. A szereplők közül Lévay László, Szolocsi Izabella, Ilka Ferenc tűntek ki. A többi szereplő is jól oldotta meg a rájuk bízott felada­tot. Németh Erzsébet, Alistál EKECSRŐL ÍRJÁK A CSISZ helyi szervezete nagy sikerrel mutatta be Vigyázz, ha jön a kísértet című vígjátékát. A közön­ségnek tetszett az előadás. Kitűnő alakítást nyújtottak Kucsera László, Roszt- Syörgy Margit, Veszprémi Éva, Magyarics István és Török Benedek tanítók. Tóth Mária, Ekecs NAGYSIKERŰ KEZDEMÉNYEZÉS A CSISZ he­lyi szervezete az utóbbi idő ben említésre méltó tévé- £il kenységet fejt ki. Február elején bemutat­ták Lukvin: A becsületes juhászlegény című négyfel- vónásos színművét. A dara­bot Sztupák Imre tanította be. A címszerepben Farkas Ernő a főszerepekben pe­dig Andó Mária, Jáger Er­zsébet és Bálint nyújtottak kitűnő alakítást. Jól szere­peltek még Matesz Mária, Szepesi Bálint, Jakab István és Ando János . A közeli falvakat is fel­keresték és sikerük volt. Reméljük, hogy az ági fiatalok a jövőben is tevé­kenykedni fognak. Lotz Erzsébet, Ág MI ÚJSÁG HETÉNYBEN? A hetényi fiatalok azt szeretnék, ha a község ve­zetősége több segítséget nyúíjtana számukra. Nagyon hiányzik, hogy a faluban nincsen megfelelő kultúr- ház. Az ifjúsági szervezet a nehézségek ellenére is kultúrestéket rendez, tánc­csoport is működik, csak az a baj, hogy a fiatalok nak nincs hol szórakozniuk. Ha a társadalmi munká­val hozzájárulhatnánk a kultúrházunk felépítéséhez, mindnyájunk nevében kije­lenthetjük, örömmel meg­tennénk ezt. Tóth Irén és Csík Irén, Hetény SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Mészáros Ferenc: Beszá­molóját közöljük. A hono­ráriumot nem utalhatjuk ki, mert pontos címét nem tudjuk. Szőke Klára: Tartson ki eddigi foglalkozásánál, nincs értelme, hogy átlép­jen. Lehel István: írását nem közölhetjük, de azért ne veszítse el a kedvét, íro­gasson csak tovább. Tanul­jon, művelődjön. Tóth Mária: Köszönjük a beszámolót. Reméljük sike­rült az előadás. Bolgár István, Dolinka: Köszönjük a beszámolót, írjon máskor is. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Takács Ferenc, Szombat­hely, Táncsics utca 11. sz. Fiú kollégium, 18 éves; Molnár Erzsébet, Székesfe­hérvár Forgó u. 8 sz., 17 éves; Hedrich Éva, Székes- fehérvár, Széchényi út 13. sz., 17 éves; Kovács Erzsé­bet, Tiszaföldvár, Csipke u. 2. sz., 16 éves; Buday Er­zsébet, Pápa, Szabadság- harcos u. 150. sz., 17 éves; Sipos Erzsébet, Zalaeger­szeg, Landler Jenő u. 10. sz., Papp Etelka Szeged, Petőfi Sándor út 51. sz., 18 éves.

Next

/
Thumbnails
Contents