Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-03-10 / 10. szám
A pionírszervezetről Rövid pár hét és az ország valamennyi pionírcsapatában ünnepelni fognak. Hazánk legifjabb szervezete fennállása 15. évfordulója ünnepségei megkezdődnek. A szokásos évfordulóból nem maradhatnak ki az idősebbek sem. Ugyanis a pionírszervezetnek szoros kapcsolata van valamennyi családdal. Alig van otthon, ahol ne lenne, vagy ne lett volna valaki tagja a pionírszervezetnek. Hogy hol vannak neveltjei? Nézzünk körül. Egyesek még a vörös kendőt hordják, a többiek üzemekben, falun, közép, illetve főiskolákon állják meg helyüket. Tehát itt vannak sorainkban. Mielőtt ünnepelni fogunk érdemes elgondolkozni azon, milyen mértékben vette ki részét a pionírszervežet a serdülő ifjúság neveléséből. A pionírszervezet munkája a gyermekek alkotókészségén és legszélesebbkörű kezdeményezésén alapszik. Fontos, hogy a szervezet minden tagja megtalálja ott azt, ami őt érdekli, hogy ez a szervezet munkájával hozzájáruljon a kommunista neveléshez. Szem előtt kell tartani a gyermekek korát és érdeklődési körét. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mai gyermek érdeklődése sokoldalú. Nem egy példa bizonyítja, hogy gyakran jönnek olyan javaslatokkal, ötletekkel, amely nem válna szégyenére egy felnőttnek sem. Az ötletek és javaslatok megvalósításához szükséges azonban, hogy a pionírszervezet nevelőmunkájában aktív és hatékony segítséget kapjon az iskola igazgatóságától, a szülőktől, s nem utolsó sorban a CSISZ-töl, valamint a többi tömegszervezettől. Egyszóval jó vezetőkre van szükség. Hogy mi a helyzet a pionírvezetőkkel, azt a statisztika bizonyítja a legjobban. A kimutatás szerint (ha helyes) valamennyi pionírcsapatnak és rajnak van vezetője. Szlovákiában a vezetők összetétele a következő: 3657 pionírcsa- pat-vezető közül 3472 tanító, 221 diák, 52 munkás, 14 mező- gazdasá gi dolgozó és 98 különböző foglalkozásúak vannak. Körülbelül hasonló a helyzet a rajvezetök összetételében. Ugyanis itt is a többség diák és pedagógus. Ha már ez a helyzet, érdekes elgondolkodni azon, hogy mivel magyarázzuk meg azt, hogy nem egy helyen, különösen falun a pionírok elégedetlenek pionírcsapatuk vagy rajuk munkájával. „Szürke az élet a csapatban, a rajban, a javaslatokat kezdeményezéseket nem veszik figyelembe“ — hangzik sokszor a panasz. A hibát abban látom, hogy nem ja, hogy a szülők kitünően állták meg a helyüket, mint pionírvezetők. Ebben az iskolában nemcsak csapat, de raj- vezetők között ott találjuk Görcsösnét, Halásznét, Mlec- nernét s még másokat,' akik tudásukat latba vetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a pionírszervezet tevékenysége érdekes és vonzó legyen. Azonban az egy-két példa kevés. Pedig így városban mint falun is akadnak fiatalok, szülők, akik vezethetnének technikai és természettudományi köröket, segíthetnének a testnevelés és turisztika terén a tánc- és énekkarok vezetésében. Ehhez azonban szükséges, hogy a CSISZ-szervezet közösen a szülői tanáccsal foglalkozzon a pionírcsapat és a rajok munkájával. Ha azt akarjuk, hogy a pionírszervezet neve- lömunkájában megállja a helyét. sok újjal, tartalmassal kell kitölteni a pionírok életét. A gyermekeknek különös vonzalmuk van a technikához és a tudományhoz. Nem újdonság ez. Hisz valamennyi korban szerettek a gyerekek fúrni és faragni. A mai gyermek világa sokkal gazdagabb, mint 20—30 évvel ezelőtt. Azonban egyes csapai ikhan és rajokban a technikai körök munkája inkább megfelelne a kökorszaknak. mint a tudomány és a technika korszakának. Tudnunk kell, hogy őket az új dolgok érdeklik, táskarádiót, gépmode! leket szeretnének barkácsolni. Ez foglalkoztatja fantáziájukat. A Mi- csurín-körökben új növényféléket szeretnének kitermelni. S mindezeknek a megvalósításához műhelyekre, felszerelésekre lenne szükség. Az iskolákban ezek, ha meg is vannak gyakran elzárják a pionírok elől. Nem műhely és termelési gyakorlatokra gondolunk, hanem hangsúlyozom iskolánkí- vüli pionírmunkára. Ajánlatos lenne több technikai olimpiá- dot, versenyeket, kiállításokat a pionírok által készített munkákból. rajzok, modellezés stb, rendezni. Ez buzditólag hatna a gyermekek tevékenységére. Gyakran halljuk egyesektől, hogy a 7 és 8. osztályosok között sok a „rebbelus“. Fölényesen hangoztatják, hogy számukra a pionírgyülések unalmasak, ezt ők már mind tudják, hallották stb. Elgondolkoztunk-e már ezen, hogy ezekkel a pionírokkal milyen munkaformát kell alkalmazni? Nem régen egy 8. osztályos pionírtól a kővetkezőket hallottam. Bejött a vezetőnk a gyűlésre és azt kérdezte, — na gyerekek m3 mit csináljunk? Mire mi kórusban azt feleltük, hogy semmit. Ezzel be is fejeződött a gyűlés. Végignéztem néhány tervet, amely a pionírvezetőknek fontos segédeszköze a pionírokkal való munkában. Ezek a tervek egyformák voltak, úgy az alsóbb osztályosok, mint a 7., 8. osztályosok számára, így hát nem csoda, ha ezeken a gyűléseken unatkoznak. A felsőbb osztályosokat mindig keményebb feladatokkal kell megbízni. Érezzék a rábízott munka fontosságát. Ez kényszeríteni fogja őket, hogy teljes erővel és, igyekezettel teljesítsék e feladatot.. Több felelősségérzetet kell nevelni a pionírokba. A vezetőknek pedig tudatosítani kell azt, hogy a mai pionírokból a szocializmus, \ a kommunizmus építőit, gazdáit neveljük, nem pedig bátortalan látogatóit és nézőit. Ezért nagyobb bizalommal kell lenni irántuk, adjunk lehetőséget nekik, hogy kitűnjenek, szervezők és irányítók lehessenek saját szervezetükben. El keli érni, hogy a pionírok soraiban ne legyen „lógós", olyan, akinek nincs egyéni megbízatása. Szigl Ferenc Pihenjünk egy kicsit, aztán megyünk tovább. A kirándulás bizonyára jól sikerült a pionírok legnagyobb örömére. A szabad időről A pionírok nagyon jól érzik magukat a sátortáborban, még akkor is, ha a sátor felállítása munkával jár. mindegyik pionirvezetö — végzi szívvel-lélekkel a feladatát. Egyesek csak azért szerepelnek, mint pionírvezetők, mert ezzel bízták meg őket. Ebben látom a pionírélet szürkeségének az okát némely iskolában. Szlovákiában a pionírvezetőknek 70 százaléka évente változik. Ezen a téren javulásnak kell beállni. Az ifjúsági szövetség, a szülői tanács, a pedagógusok, valamint a többi társadalmi szervezet részéről konkrét hozzájárulásra van szükség. Különösen sokat tehet ezen a téren a szülői tanács. A rimaszécsh példa a múlt iskolaévből azt bizonyítÉletünk sok gondja mellett még egy újabb probléma merül fel. Á fiutalok szabod ideje eltöltésének a kérdése. Mások ügyében mindig szeretünk kot - nyeleskedni, mert tanácsot adni sokkal könnyebb,' mint valamit elvégezni, hát ezért helyes, ha beavatkozunk a IS éves fiatalok problémáiba. Fülükbe súgjuk, hogyan töltsék el a szabad idejüket. Eddig talán még nem jöttek volna rá saját maguktól? Valamit eltúlozni mindig helytelen, de tény az, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Örömteljes, hogy már eddig jutottunk és a szabad idő kérdésével is törődhetünk. Azért még sem helyes, ha azok az illetékesek, akiknek egyáltalában törődniük kell a fiatalokkal s be tudnak avatkozni szabad idejük eltöltésébe, mást sem tesznek, csak agitálnak köztük, gyűléseket tartanak napról-napra a szabad idő eltöltéséről. Azaz gyűlést csak tartanának, mert nincs, aki megjelenjen. Hát mondja valaki, hogy éppenséggel nem a szabad idő elrablása ez? Emellett nem vesznek észre ezerféle lehetőséget, amit ki lehetne használni éppen a szabad idő jó és kellemes eltöltésére. E célra elsősorban föltételeket kell teremteni, rendbehozni a falusi kult úr házakat, az EFSZ-ek pedig a kulturális alapból kirándulásokat szervezhetnek és klubhelyiségeket' rendezhetnek be. Jó lenne, ha behatóan törődnének már végre valahára a fiatalok szakképzettségének emelésével. Bizony akadnak helyek, ahol állandóan emelik a fiatalok szakképzettségét, de csak szóval. A fiatalok mégis szakképzettség nélkül maradnak, mert hát milyen ez az emelés? Sok esetben merő formalitás, még jó, ha nem papírmunka. Helyes és nemes gondolat a szabad idő hasznos eltöltéséről beszélni, de hacsak beszélünk, erre a föltételeket nem teremtjük meg s nem adunk alkalmat a fiataloknak, hogy munka vagy tanulás után helyesen, célszerűen tölthessék el szabad idejüket, akkor miért beszélünk róla? Hány helyen lehetne megszervezni, hogy legaláhb szombatonként ró zene mellett szórakozhatnának a fiatalok? Ezer és ezer alkalom lenne a fiatalok meglevő szaktudását tovább bővíteni és hány helyen nem teszik ezt? Egyes helyeken nagyon is törődnek a fiatalok nevelésével, válogathatnak az alkalomban, a lányok és fiúk, hogy hol töltsék el a szabad idejüket\ jobbnál jobb szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésükre és, tanulási feltételek is vannak, de sok helyen egy alkalmat sem ragadnak meg e célból. A sok beszéd pedig unalmassá válik. Tettre van szükség. A CSISZ járási szervei nagyon jól ismernek minden falut a járásunkban, tudják a helybeli lehetőségeket, fel tudják mérni, mit lehetne végezni. még a fiatalok nevelése körül. Hol vannak a ragyogó kezdeményezések, meddig várjunk erre? Rendeznek néha kirándulásokat, sátortáborozá- sokat, ezekről beszámolnak annak rendie-módja szerint, még az újságok is. Ezekről már írni sem kellene, annyira természetesek, hogy a középiskolák vagy az alapfokú iskolák felsőbb évfolyamai nyári sátor-táborozást rendeznek és kirándulást szerveznek. Sokszor szenzációnak számít, ha teadélutánt vagy táncmulatságot rendeznek a fiatalok. Igaz, méltányolni kell ezeket a lépéseket, de mikor lesz már természetes dolog, hogy az a fiatal, aki táncolni akar a hét egyik napján nyugodtan elszórakozhat valamelyik táncos helyiségben. Pedig a falvakban sok helyen az ürességtől tátongtalak a kultúrházak, legfeljebb gyűléseket tartanak azokban. Ne csak gyűléseket tartsunk már végre a kultúr- házakban, hanem adjuk át kulturális rendeltetésének. Inkább kevesebb gyűlést, több szórakozást és a kultúrháza- kon keresztül neveljünk, irányítsuk a fiatalokat. Valósítsuk meg a fiatalok helyes szórakozási lehetőségét, aztán majd ők elszórakoznak maguk is, eltóltik a szabad idejüket tanulással, tánccal és másféle módon. Ne mondjuk a fiataloknak, amikor szórakozni akarnak menni, hogy jobb lenne, ha mást tennél, mert erre is szüksége van. Mindenki használja fel a szabad idejét szépre, jóra, kellemesre és olyan dolgokra, ami által a közösségnek is haszna van, de ne üres locsogásra es agyonszervezesre. B. I AZ OLVASOK KÖRÉBEN MÄR ISMERT Természet és Társadalom című folyóirat sokrétű, a természettudományok, a technika és a különböző tudományok ismereteit népszerűsítő írásai mellett a legújabb számok tartalmából külön említést érdemelnek a lap társadalmi kérdésekkel foglalkozó cikkei. A márciusi szám egyik írása pl. a nálunk is aktuális két- vagy több nyelv elsajátításából eredő többnyelvűség lélektani problémáit tárgyalja. A lap társadalmi téma- tikájából ugyancsak figyelemre méltó a negyedik szám kultúrtörténeti cikke, amely az 50-es években megbélyegzett és elítélt szlovák értelmiségi DAV-mozgalom igazi, hamisítatlan képét mutatja be a mozgalom egyik vezető tagja, D. Okáli tollából. JÓL SIKERÜLT IRODALMI DÉLUTÁN A losonci AKI Kármán József Irodalmi Köre januárban pionír-foglalkozás keretében Petőfi Sándor irodalmi délutánt rendezett. Műsorunkon a nagy magyar költő életével és néhány költeményével ismertettük meg pionírjainkat. Ez volt az irodalmi kör első nyilvános fellépése. A kör tagjai Petőfi forradalmi, elbeszélő és lírai költeményeiből adtak elő. Közreműködtek: Ruszo M„ Csaba Gy. Pál Ä., Sinka M„ Dobzsel V. Sárközi E. Kovács H. Tóth A. és mások. Az irodalmi körnek nem ez volt az egyetlen fellépése. A jövőben még több hasonló délutánt tervezünk. Ruszo Margit, VIII. oszt. tanuló AZ IRODALMI KÖR MŰKÖDÉSÉRŐL A most alakult irodalmi kör Dunaszerdahe- lyen rendszeresen és lelki- ismeretesen végzi munkáját. A kör azért alakult meg, hogy a tanulók még jobban elmélyítsék és bővítsék ismereteiket az irodalom terén. A kör tagjai kéthetenként tartják összejöveteleiket. Különböző könyveket vitatnak meg, rendszeresen ismertetik a Hét és az Irodalmi Szemle c. folyóiratot. Ezenkívül szavalatok tarkítják a műsort, A legutóbbi irodalmi körön nagyon jelentős könyv került megvitatásra. Fábry Zoltán Harmadvirágzása. Reméljk a kör vezetői és tagjai továbbra is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a tanuló ifjúság még jobban megszeresse és ápolja a magyar irodalmat. Ivicze Dóra, Dunaszerdahely HÍREK POLYÄNBÖL A Csemadok polyáni szervezete nemrég jól sikerült irodalmi estet rendezett a XIX. század költészete címén. Nagy vonalakban vázolták Kölcsey Vörösmarty, Arany és Petőfi költészetét. Ügyes volt az a megoldás, hogy egy- egy költő munkásságának ismertetésekor a színfalra fényképeket vetítettek. A műsort megzenésített költemények és színpadra átdolgozott balladák tarkították. Elismerés illeti Com- pik Zoltánt, az irodalmi est szervezőjét, továbbá Simon Zoltánt, Leczo Zoltánnét, Juhász Jolikát és Bodzás Istvánnét. Az irodalmi estet beszélgetések zárták le, melyen Török Elemér szlovákiai fiatal költő is részt- vett. A CSISZ szervezet tevékenysége is fellendült, gazdag esztrádműsorral léptek fel a fiatalok, igen ügyes formában a szövetkezet hiányosságait pellengérez- ték ki. A jó szereplésért dicséretet érdemel Szabó László, Iski Mária, Molnár Ica és Takács Gyuri. Jó lenne, ha a polyáni közönségnek nem keilene sokáig várni a következő kulturális műsorra. Kosztyó Klára, Pólyán CSAK ÍGY TOVÁBB A vághosszúfalusi kultúrterem egyre gyakrabban telik meg vidám, szórakozni vágyó fiatalokkal. Az ifjúsági szervezet fellendítése körül főleg Beuer Mária szervezett elnöknője, Tiráda Matild és Pastéka Sándor buzgólkodnak. Az elmúlt hetekben két jólsikerült táncmulatságon vettek részt a fiatalok, a befolyt jövedelmet társasjátékok beszerzésére fordítják. Szombatonként ötórai teát rendezünk, sajnos még nincs gramofonunk, de rövidesen lesz. Azt akarjuk, hogy a CSISZ tagok jól érezzék magukat a falunkban és szervezetünk a legjobbak közé tartozzon. Bíró Katalin, Vághosszúfalu SlT ANFOLY AMON VETTÜNK RÉSZT A losonci pedagógiai iskola második osztályos tanulói sítanfolyamon vettek részt. A NDK-ból is tíz leány jött el, gazdag kultú- rális műf.ort állítottunk ösz- sze, hogy szórakoztassuk a külföldi vendégeket. Vokur- ka tanár elvtársnak sokat köszönhetünk, mert ő foglalkozik velünk. Reméljük minden évben legalább egyszer hasonló kellemes tanfolyamunk lesz. Bodor Ágnes, Losonc FIATALOS LENDÜLETTEL A szenei magyar iskola CSISZ tagjai, sohasem unatkoznak. Az osztályok között sakkversenyek, asztali-tenisz és jégkorongmérkőzé- 'sek folynak. Sajnáljuk, hogy a lányok nem kapcsolódtak be az asztalitenisz-versenybe. Türelmetlenül várjuk a tavaszt, amikor kezdetét veszi a kézilabda-bajnokság „második félideje“. Egri Ferenc, Szene SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Csóka Gábor: Shakespeare című versét nem közölhetjük. Ria és Bármilyen: Ugyanezt üzenjük: Olvassanak, tanuljanak, és foglalkozzanak a költészettannal. Egy tájékozatlan ifjú diák: Forduljon a következő címre: ČSD - Železničné odborné učilište, Bratislava, Malinovského 3. Fekete gyémánt: Csak írogasson tovább, ez a verse még kiforratlan. Barátnők: 1. Detský domov, Petržalka, Rusovská cesta 42; Záchytný detský domov, Bratislava, Legionárska 2. 2. SPŠ Trenčín, ulica 1. mája; SPŠ textilná, Ružomberok. Fotoamatőr: A szaklapokat is a Poštová Novinová Služba útján rendelheti meg. Ajánljuk a Foto című lapot, Szerkesztősége Budapest, VII. kér. Lenin körút. B. I.: Versét nem közölhetjük. Külföld: írjon a következő címre: Sklad rádií a televíznych súčiastok, Bratislava, Leningradská čís. 12. (Válaszbélyeget mellékeljen). Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki: Verse nem üti meg a mértéket, nem közölhetjük. Kovács Mária T.: Ha a Kis Építő irodalmi pályázatára gondolt, akkor írását küldje be a következő címre: Kis Építő, Bratislava, Pražská 9. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Kerepesi Katalin, Budapest XIV. kér. Thökölyi utca 43 sz„ 17 éves; Tóth Erzsébet, Budapest IV kér. Gellért utca 42 sz., 17 éves műszaki eladó; Hadi Katalin, Kecskemét, Bajcsy Zs. utca 22 sz.; Miliők 'Erzsébet, Fehér Júlia, Székesfehérvár, Széchényi u. 13 sz.; Csibi Kálmán, Budapest III. kér. Keled utca 3 sz„ 25 éves, gépkocsivezető.
