Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-10 / 10. szám

A konferencia margójára Mezőgazdasági Főiskola ma­gyar diákjai milyen rosszul ír­ják és beszélik a szlovák nyel­vet. Értette ezalatt a Komáro­mi- és Ipolysági Mezőgazda- sági Műszaki Középiskolákról felkerült fiatalokat. Szerintünk a magyar mezőgazdasági tech­nikumok célja és feladata a jó szakemberek s nem pedig nyelvtudósok nevelése. És mé­gis nem egy fiatalnak, külön­ben jó szakember-ígéretnek törik emiatt ketté a pályája. Ennek a kérdésnek a megol­dását nem lehet a végtelensé­gig halogatni. Indokolté teszi ezt a magyar-lakta vidék me­zőgazdasági termelése, amely az ország termelésének is je­lentős hányadát adja! A Nyitrai Mezőgazdasági Fő­iskola melletti magyar nyelvű mérnökképzés ellen a leggyak­rabban felmerülő gáncs, hogy nincsenek megfelelő szakembe­rek akik taníthatnának. Biztosan állíthatjuk: v a n- n a k! Hisz azonkívül, hogy már jó páran magyarok is elhagy­ták a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolát, a KGST keretén be­Tavaszi rajt Mire ezek a sorok napvilágot látnak, a csicsói szövetkezet határában talán rrjár a gépek dübörögnek. Az utóbbi években mindig elsőnek kezdi a szövet­kezet a tavaszi munkálatokat, melyet a határ kedvező fek­vése tesz lehetővé. A szövet­kezet irodájában Habenicht Já­nos elnöktől, valamint ifjú Szüllő Gyula brigádvezetőtől Bjelojarszkban üzembe helyezik a legújabb szovjet atom­erőmüvet. A képen: a reaktor csatornáinak ellenőrzése. Az Üj Ifjúság szerkesztősé­ge a közelmúltban Dunaszer- dahelyen tartotta, a mezőgaz­dasági szakoktatás problémáit, helyzetét vizsgáló és vitató konferenciáját. A konferencia résztvevői között találhattunk a termelésből mezőgazdasági mérnököket, mezőgazdasági fő­iskolásokat, műszaki középis­kolák (technikumok) valamint mezőgazdasági mesteriskolák igazgatóit, képviselőit, diákjait. Olyan emberek jöttek tehát össze, akik legközelebbről is­merik a problémákat, a fenn­álló nehézségeket és minden­napi munkájukban azok eltá­volításán fáradoznak! Az egyes felszólalásokat ne­héz lenne (és sok helyet is foglalna el) pontosan szósze- rint idézni. A lényegüket, ál­talános kicsengésüket azonban az alábbiakban összegezzük. A vitaindító beszámoló egyik lényeges pontja a magyarlak­ta Dél szövetkezeteinek és ál­lami gazdaságainak szakember ellátottsága volt. Miként segí­teni ezen a közel sem kielé­gítő helyzeten?! Ki kell végre nyiltan és vi­lágosan mondanunk: szükség van a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mellett a magyar nyelvű mérnökképzésre. Orszá­gos népgazdasági érdek ez. A több szakember, jobb szövet­kezeteket és több termést, ma- gasabbszintű termelést jelent. S hogy az így lesz-e, vagy a magyar-lakta vidékek szövet­kezeteinek többsége megfelelő szakemberhiány miatt továbbra is csak lézeng, úgy hisszük, senkinek sem lehet közömbös. Aki pedig mindebben a kérés­követelésben a magyar kisebb­ség soviniszta megnyilvánulá­sát vélné felismerni, az maga a legvadabb soviniszta! Mi teszi ezt a kérelmet két- ségbeejtően indokolttá?! Előbb már egyik tényezőjé­re utaltunk. Ebből eredően to­vább vezethetjük, hogy azok a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­lát elvégző magyarul nem tudó szakemberek lekerülve a ma­gyar-lakta falvakba, vajmi ke­vés hasznot hajtanak a szövet­kezetnek s természetesen a szövetkezeten keresztül nép­gazdaságunknak. A nyelv és az emberek gondolkodás-mód­jának ismerete nélkül nem tud mit kezdeni a tudományával! Azt pedig ugye különösebben nem kell bizonyítanunk, hogy az államtól, a tanulmányi ide­jére kapott támogatást, azzal, hogy otthagyja a szövetkezetei és elmegy „valami másnak“ nem szolgálja meg. Akadhat ellenvetés: magya­rok is tanulhatnak a mezőgaz­dasági főiskolán. Igen ám! De mindez édes-kevés! Ugyanis az évente kikerülő 2—5 mezőgaz­dasági mérnökkel száz év múl­va sem oldjuk meg a Dél-Szlo- vákia mezőgazdasági szakem­ber-problémáját. A főiskolára jelentkezettekből a nyelv nem ismerete miatt sokan mor­zsolódnak le. Nem beszélve ar­ról, hogy a nyelv tanulása ép­pen a legfőbbtől, a szaktantár­gyak tanulásától veszi el az időt. Egy CSISZ konferencián hallottuk, amint a felszólalók egyike arról beszélt és nem kis felháborodással, hogy a Nyitrai * Érdekes A Afrika folyóiban egy különös hal majdnem min­dig kisiklik a halászok há­lójából. Csak a rádiólokátor feltalálása után derült ki, hogy e hal hasonló műszer­rel dolgozik: farkában kis villamos telepei, kisfeszült­ségű áramot termel, az „elem“ kisülésével keltett elektrommágneses hullámo­kat pedig a hátuszonya tö­vében egy parányi vevőké­szülékkel fogja fel, azután az áramerősség eltérések­ből következeiét környeze­tére. E vizilényt csörösszá- jú halnak, vagy másképpen vizielefántnak nevezzük. A A kaliforniai egyetem zoológusai nemrég kiderí­tették, hogy a delfinek is ultrahang-lokátorral tájé­kozódnak a vízben. Lezár­ható orrlyukaiból bocsátják ki a rövid hangimpulzuso­kat, amelyek sokszor hall­ható hangok: ajtó nyikor­gására vagy fémlemez pen­gésére emlékeztetnek. érdekességek A Kalinyinban működő Or­szágos Müszálkutató Intézet munkatársai láthatatlan szer­kezetek — polimeranyagok és vegyirostok kikísérletezésével foglalkoznak. A polimer-anyagokat, mivel ma már számtalan változatban jelennek meg, többé nem ru­házzák fel olyan hangzatos nevekkel mint kapron, nylon, iavszan, hanem csupán meg­számozzák. A tudósoknak azonban még nem sikerült olyan egyetemes anyagot elő­állítaniuk. amely az összes követelményeknek megfelelne. A kutatóknak még számos ne­hézséggel kell megküzdeniük. Az ember akarata által ve­zérelt polimermolekulák szín­iül miért ne lehetne megvaló­sítani megfelelő szakemberek „importálását“, meghívását, mondjuk a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemről, vagy más­honnan. Tehát azok a tényezők, a- nielyek egy iskola indulásához szükségesek (diákság utánpót­lással, a megfelelő tanerők, épületek), kevés jóakarattal a magyar nyelvű mezőgazdasági mérnökképzés esetében is adottak. Népgazdasági szem­pontból egyszerűen szükséges! Politikai, jogi szempontból pe­dig, a lenini nemzetiségi poli­tika elvei alapján — és ezt végre is ki kei! mondanunk — egyszerűen kötelességgé lép elő. Annál is inkább, mert ha a CSKP XII. kongresszusa által mezőgazdaságunk elé állított feladatokat vesszük alapul — mezőgazdaságunkat 1970-ig az ipar színvonalára emelni — Déi-Szlovákiára is fokozottabb feladatok hárulnak. Ez azon­ban nagy követelményeket állít a mezőgazdasági szakember- képzés elé is. kérjük az információt az elő­készületekről. így tudjuk meg, hogy a szö­vetkezet több mint 1300 hek­tár mezőgazdasági földterüle­ten gazdálkodik. Tavaszi meg­művelésre, illetve vetésre 645 hektár vár. Árpából 179 hek­tárt vetnek. Megemlíthetjük, hogy a szövetkezet jelentős gépparkkal rendelkezik és így te egymásba kapaszkodnak, s ez a szintetikus anyagot rendkívül szilárddá teszi. Az új szintetikus anyag, a nitron bizonyos típusaiból készített fonal saját súlyának terhe alatt csak 63-65 kilométeres magasságban szakadhat el. E kilométereket „szakítókilomé­tereknek“ nevezik, s az új anyagok szilárdságának mér­céjéül szolgálnak. A vegyészek a műanyagok szilárdságának nagy problé­máit már megoldották. A ny­lonzoknikat, harisnyákat, in­A jelenlegi helyzet, mint azt pártunk megállapította, egyál­talán nem kielégítő, hisz a me­zőgazdaságban dolgozó 100(1 emberből csak közel huszon­hármán rendelkeznek szak- érettségivel, míg főiskolai kép­zettsége csupán 4,1 embernek van. Nem kis feladat tehát, a- meiy szerint 1970-ig mezőgaz­daságunkban 20.19Ó főiskolai valamint 28.040 technikumot végzett szakembernek kel! dol­goznia, s ez Dél-Szlovákia szö­vetkezeteire is vonatkozik. E hatalmas számok teljesítése csak a magyar nyelvű mező- gazdasági mérnökképzés létre­hozásával teljesíthető! Leszögezhetjük tehát: szük- sági Főiskola melletti magyar nyelvű mérnökképzésre! Ez országos érdek (nem nem­zetiségi) s meg nem hall­gatása csak egyes szűklátókörű egyének pillanatnyi hiúságát elégítheti ki. Hozzátehetjük még, hogy az elodázás semmi­képp sem használ mezőgazda­ságunk érdekeinek, sőt vissza­veti azt fejlődésében, ez pedig úgyhisszük nem lehet cél! előtt a tavaszi munkálatok zökkenő- mentesek lehetnek. A gépek rendbentartásáról a szövetkezet javítőcsoportja ide­jében gondoskodott. így a ja­vítócsoport a tervek betartásá­ért és a minőségi munkáért 500 korona prémiumot kapott. A vezetőkkel valamint a sze­relőkkel folytatott beszélgeté­sünkkor több szó esett a trak­torok főjavításáról, amelyet a Surányi Gép- és Traktorállo- máson végeznek. A hozzáértő szakembereknek jó a vélemé­nyük a traktorállomés munká­járól. Az elnök szerint a szö­vetkezetnek nem fizetődne ki, ha maga végezné a főjavítást, tekintettel a pótalkatrészhiány­ra. A GTÁ pedig jótállást is vállal. A szövetkezetben dolgozó gé­pészeknek és traktorosoknak azonban van egy jogos meg­jegyzése azokhoz a szervekhez, amelyek a gumiabroncsokat utalják ki az EFSZ-nek. Az a helyzet, hogy az 5 tonnás te­herbírású pótkocsikra alkalmas gumiabroncsok élettartamát 30 ezer km-ben állapították meg. Az abroncsok azonban nem bír­ják ki az előírt 30 ezer km-t. geket, kardigánokat mérsékelt szilárdságú fonalakból szövik, ennek ellenére soha sem sza­kadnának vagy kopnának el, ha a napsugár a nylonanyago­kat nem rombolná. Azonkívül a nylonkészítmények fakulnak, nedvszívóhatásuk nincs, nem vasalhatók, mert a hő hatásá­ra megolvadnak vagy lángra lobbannak. Az iparnak rendkívül tartós, hőálló anyagokra, a vevőknek pedig olyan készítményekre és szövetekre van szüksége, amelyek jó nedvszívók festé­sük élénkszínű és tartós, va- salhatóak, jól szabhatók és varrhatók, éghetetlenek, s a nap hatására nem mennek tönkre. E feladat megoldásá­val is foglalkozik a kalinyini intézet kollektívája, élén Par- sin professzorral, a neves mű­anyagvegyésszel. Az itt dolgozó tudományos munkatársak több olyan nit- rontípust dolgoztak ki, ame­lyek mindegyike ipari és köz­ilyen az ionerőtérnek elek­tronikus mikroszkóppal 2 millió 400 ezerszeresen na­gyított képe. Márpedig a csicsói szakembe­reknek az a meggyőződésük, hogy az a gumiabroncs, amely nem bírja ki a tervezett Km számot, az nem alkalmas pro- tektoroztatásra sem. így sok esetben rossz gumikkal kell megoldani a fuvarozást. Ra­kodni nem lehet, s a járművek csak feleslegesen szaladják a kilométereket. Ezért ajánlják az illetékes szervek figyelmé­be, hogy ezen a tényen gon­dolkozzanak el. A mezőgazdasági üzemeknek a legtöbb gondot a gépek okoz­zák. Előfordul az is, hogy 10 —12 korona értékű pótalkat­rész miatt 30 ezer koronás gép kihasználatlanul hever. Meg­történt ez a csicsói szövetke­zetben is. A trágyarakó gépen elromlott a visszafojtó szelep, ami 14 koronába kerül. Majd­nem az egész országot bejár­ták utána: hiába. No de min­denhonnan van kiút — mond­ja a közmondás — hát találtak szükségleti célokra egyaránt használható. Ezek plusz 300 fokig felmelegíthetők és 50 ezer, gyors ütemben végzett kettős hajlítást kibírnak, ve­gyileg oldhatók és huzottfonal gyártására alkalmasak. Kali- nyin, Kurszk, Monyino és Kiin gyáraiban megindították a nitron néhány típusának köz­szükségleti célú gyártását. Az omszki és jaroszlavi gyárak­ban nemrég igen nagy szilárd­ságú abroncskord kibocsátá­sát kezdték meg. Többféle nitrontípus megal­kotása — rendkívül értékes vívmány, azonban az intézet nemcsak nitronokkal foglalko­zik. Megkezdte új rostképző- anyagok előállítását és a már ismert rosttípusok tökéletesí­tését. A munkatársak új poli­mereket, kopoiimereket és újabb oldószereket keresnek. Az intézetben tevékenykedő tudósok kutatómunkái öt-hat feladatterv-csoportra oszla­nak, amelyek közül a legtöb­4 mikroszkópon keresztül (34 ezerszeres nagyítás­ban) látjuk a természetal­kotta szerves anyag, a mo­nomer molekulakötéseit. a csicsói szövetkezetesek is, igaz, eléggé drágán. Megvásá­roltak egy 1800 korona értékű felszerelést, amelyben az em­lített alkatrész is benne volt. Még jó, hogy szövetkezetein­ket nem kényszerítjük teljesen új gépek vásárlására egy 14 koronás alkatrész miatt. — Ha már az alkatrészek felől érdeklődnek, írják meg, azt is — mondja az elnök — hogy silőkombájnunk egy fo­gaskerék miatt hever kihasz­nálatlanul a múlt szezón ele­jétől. Vagy ha már itt tartunk egy ékszíj miatt is több mint 40 km-t kell kocsikáznunk Ögyallára és ez bizony kissé költséges valami. Megjegyzésünk csak annyi, hogy ezek a panaszok majd­nem minden szövetkezetben elhangzanak. Tegyük hozzá: jo­gosan. Reméljük azonban, hogy az illetékesek megtesznek min­dent és orvosolják a hiányos­ságokat. Magyarics Vince bet a poliofinrost kutatása ígéri. Ezt ä polimert etiléngá- zokból, propilénből és ammó­niából nyerik. A poliofilin- anyagok, amellett, hogy az összes eddig ismert műanyag- típusok közül a legkisebb faj- súlyúak, vízben nem süllyed­nek el, s legolcsóbbak, szinte semmiben sem maradnak el a nitron mögött. A poliofinek termelése a kurszki fésüs- gyapjú-kombinátban és Dar- nyicában (Kijev) már meg is kezdődött. Lehetséges, hogy nem a nit- ront, hanem a poliofint sike­rül majd egyetemes anyaggá kifejleszteni? Az intézet tu­dósai szerint aligha lehet a rostok valamelyike egymagá­ban olyan műanyaggá, amely minden követelménynek meg­felelne. Sokkal valószínűbb, hogy a közeljövőben több olyan jó minőségű anyagot állítanak majd elő, amelyek mindegyike külön-külön meg­felel rendeltetésének. Az ember által teremtett szerves anyag, a polimer molekulakötései 25 ezer­szeres nagyításban. A kalinyini miiszergyár fonóüzeme, ahol megkezdték egy új műszál, a nitron több változatának gyártását. Rajtrakészen a csicsói traktorosbrigád i!l!!!!i!!illl!!!íll!n!!ill!llll!ll!il!!ll!!illllíll!l!l!lll!l!!l'!!ll!llllllllllllll!lllllllllllllllil!|lll|l!lllllllllllll!l!lll!llll{llllll!llllll!lllllll!llllllll!llllllll!lllllll!l!llll!lllll!l!lllllll QálUalatlan szerkezetek alkotói I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents