Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-15 / 50. szám

DIÁKVÁROS zák tető alá. Ezt is nélkülözik a • tanulók. Sportlétesítmény ugyan épült a városban, de elsősorban a versenyzők szá­mára. Használhatják a pályá­Nyitra az elmúlt évek folya­mán diákvárossá ' vált. Több mint .ötezer fiatal tanul itt, közép- és főiskolai fokon. A város minden részén diákokat látunk. Az internátusból igye­keznek az előadó-termekbe, megtöltik a piros autóbuszokat — sokan szóvá is teszik, hogy a városi közlekedési járművek tanulókkal zsúfoltak, másoknak alig jut h«Hy. A járdákon ugyancsak ők csoportosulnak, lassan sétálva töltenek el egy- egy félórát, talán éppen két előadás között. Több mint 5 ezer tanuló a nem éppen nagy­városra menthetetlenül ráüti bélyegét. Mi a véleményük az ide ösz- szegyűlt fiataloknak erről a városról, hosszan lehetne ezzel foglalkozni. Piszkos, mocskos járdák, talán soha nem söpri senki, ez az első megállapítá­suk. A pedagógiai fakultás egyik tanulója arról panaszko­dik, hogy egy jól rendezett faluban is tisztábbak az utcák, mint itt. Hamarabb kell tisztí­tóba adni a ruhát, a cipó, a nylonharisnya hamarabb tönk­remegy, por és por az egész város. Erről kezd híressé válni Nyitra. Nem érzik itt jól magukat a tanulók. Unatkoznak, a tanu­láson kívül nem tudják mivel eltölteni szabad idejüket. Az egyik főiskolás, aki helyben lakik, azt állítja, ha nem itt lenne az otthona, hanem ide­genből jött volna ide tanulni, nem tudná mitévő legyen, meg­ölné őt az unalom, a tétlenség. Az egész városban nincs diák­klub. Igaz, az iskolákban van­nak e célra fenntartott helyi­ségek, de a klub az iskola épületében mégsem használha­tó úgy ki, mintha az a város­ban lenne. A rengeteg tanuló közül mindig akad olyan, aki­nek ideje és kedve van táncol­ni vagy másképpen szórakozni. Leülni valahol, bizalmasan el­beszélgetni, hogy ne kelljen az utcán csatangolni, vagy az Internátusbán az ágyon hever­ni. Ilyesmire alig van lehető­ség. Van ugyan több kávéház, Színvonalasak, ragyogóak, de kinek van erre pénze. Melyik diák engedheti azt meg, hogy találkát adjon valakinek egy kávéházban. A városban hiányzik az egye­temi könyvtár. A meglévő könyvtár nem elégíti ki az igé­nyeket, a könyvállomány ösz- szeválogatása nem a tanulók gyakorlati szükségletéből in­dult ki. Nincs lehetőség tudo­mányos kutatásra. De még a tanuláshoz feltétlenül szüksé­ges szakirodalmat is nehezen lehet megtalálni. A sajtótermék-ellátással is baj van a városban. E téren főleg a magyar tanulók panasz­kodnak. Kevés a magyar újság és a magyar könyv. Színvona­las magyarnyelvű lapokat, fo­lyóiratokat nem lehet úgy vá­sárolni, mint Bratislavában, ahol a tudományos és az iro­dalmi folyóiratokat könnyen be lehet szerezni, bármilyen nyelven jelennek is meg. Nyit- rán erről teljesen megfeled­keztek. Nem veszik tekintetbe a több mint 5 ezer diák jelen­létét. Az uszoda hosszú ideje ké­szül. Senkisem tudja meddig várat még magára, mikor hoz­kat, igaz, a tanulók is, de nem sokból állna az internátusok mellé sportlétesítményeket építeni, mert ez is a diákok érdekét szolgálná. Ki tudja, milyen sporttehetségek indul­nának el ezekről a pályákról. Az utcán fiatal lányok cso­portjai igyekeznek az iskola felé. Előadásra sietnek. Az egyik csoport, amíg közben a ruhaüzlet kirakatát nézi, azt is elárulja, mennyire nem bírják az ittlétet. Nem lehetne ezen valahogyan segíteni? B. I. „mozgásban szegény“. Hiszen a testi munkásnak is egyes izmai, izomcsoportjai viszony­lag kevesebbet mozognak. Az egyoldalú mozgás ugyanúgy káros, akárcsak az egyoldalú táplálkozás. Ezért ügyelnünk kell arra, hogy a viszonylagosan kevés mozgásnak ne lássa kárát test­alkatunk és egészségünk. Ennek egyetlen útja: biztosí­tani a kevesebbet mozgó iz­mainknak, szerveinknek a napi mozgásszükségletet rendszeres sportolással. MILYEN SPORTOT VÁLASSZUNK ? Valamikor nagyon régen, a civilizáció kialakulása előtt az ember szükségleteinek meg­szerzése a maival összehason­lítva merőben másfajta küzdel­met kívánt. A nagy küzdelem­ben csakis az maradt felül, akinek testalkata, ereje, ügyes­sége, érzékei, idegrendszere, egész szervezetének sokoldalú fejlettsége biztosították na­ponként a győzelmet. Az ember a természet elleni szakadatlan küzdelemben megedződött. Ál­landóan gyakoroltatta izmait, működtette valamennyi szer­Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a kevésbé gyakorolt moz­gás esetlenné válik, hovatovább elfelejtünk egyes mozgásokat, ellenben a naponta ismétlődő mozgásokat nagy tökélyre vi­hetjük. tme, ez is tanúsítja, Ez kinek-kinek a munkane­métől függ. Az a legfontosabb, hogy a sportág mozgásai ki­egészítsék a munka közben végzett mozgásokat. A helye­sen választott sportág a leg­gyorsabb regenerálódást és a pihenést egyaránt biztosítja. A sport nemcsak szórakozás, de sok tekintetben pihenés is. Szecsenov orosz fiziolőgus dol­gozta "ki az úgynevezett aktív pihenés irányelveit. Megfigyel­te, hogy jobb karja a kifára­dást sokkal hamarabb kihever­te, ha a pihenő szakban a tel­jes pihenés helyett a balkart foglalkoztatta. A fáradtság ugyanis a központi idegrend­szer „kifáradása". Éppen ezért a pihenés is elsősorban a köz­ponti idegrendszer regeneráló­dása. A fáradt központi ideg­testi munkás kiegészítő sportja könnyed legyen. A könnyű munkát végző válasszon erő­sebb mozgásra késztető sport­ágat. Tehát mindig bizonyos meghatározott napi mozgásin­tenzitást biztosítsunk a szer­vezetnek. S a sport a munká­ból eredő mozgásmennyiséget kiegészíti a mozgásszükséglet­hez képest. A mozgásszükség­let egyénenkint változik. Más a férfiaké, más a nőké. Más fiatalkorúaknái, más felnőtt korban (19-45 év) és más 45 éven felül- Függ attól, vajon egészséges-e a dolgozó, vagy nem szenved-e valamilyen idült betegségben (hörghurut, tüdő­tágulás, gyomorbaj stb.) Hely­telen tehát olyan általános szabályokat felállítani, amelyek a „hegesztőmunkás sportját“, a „textilmunkás stb. sportját“ megszabnák. Azonos munkane­men belül az említett szem­pontok (nő, férfi, fiatal, idős dolgozó stb.) figyelembevéte­lével egyeseknek inkább a könnyebb sportokat ajánljuk, másoknak a nehezebbeket. A sport is kétirányú. Egy­részt a napi munka mozgásait egészíti ki. Erre szolgál a torna („céltorna“). Ez olyan gyakor­lat-elemekből (szabadgyakor­latokból, talajtornáből stb.) álljon, amelyek a munkában kevésbé résztvevő izmokat és izomcsoportokat, testrészeket mozgatják meg. Másrészt a Munka hogy idegrendszerünk és moz­gásszerveink működése a rend­szeres gyakorlástól függően más és más lesz. Ha valamelyik szervünk, végtagunk, izmunk működtetéséről megfeledke­zünk. bennük idővel egyre szembetűnőbbek a változások. sport Pihenés a munka után vét. A kényszerű napi gyakor­lás kifejlesztette a kívánatos mozgáskészséget, mégpedig a szervezet támasztó es mozgó szerveinek — csontok, izüietek, izmok — megfelelő igénybevé­telével, az idegrendszer, a belső el választású mirigyek, valamint egyéb belső szervek rendsžeres működtetésével. A termelés kibővülésével, fejlődésével az emberi szükség­letek megszerzése módosult, sok . szempontból könnyebbé vált. Ez magával hozta a mun­kamegosztást. A munka sok­félesége (differenciálódása, specializálódása) azt is jelen­tette, hogy bizonyos szervek és szervrendszerek foglalkozta­tottsága gyarapodott — más szervek, szervrendszerek rová­sára. Ez az egyoldalúság nap­jainkban mind kirívóbb. A két­kezi munkások sajátos munka­mozdulatai és bizonyos izmok és izomcsoportok — s általuk egyes szervek és szervcsopor­tok — állandó igénybevétele sokszor az ülő munkát végző szellemi munkásokénál is egy- oldalúbb mozgással jár. A KEVÉSBÉ VAGY ALIG FOGLALKOZTATOTT IZMOK IDŐVEL GYÖNGÉBBÉ VÁLNAK, kišebb-nagyobb mértékben el- satnyulnak, sokszor zsírszövet­tel töltődnek ki. Az ilyen el- zsírosodott izmok olyannyira gyöngülhetnek, sorvadhatnak, hogy komoly munkára nem is alkalmasak. Legszembetűnőbb ez például a hasizmokon, ahol a növekvő zsírréteg — a „po­cak“ — a mozgásnak komoly akadályává válhat. Természete­sen nem minden izmon ilyen nagy az elváltozás. Nem mindig nagy a zsírlerakódás sem. De tény, hogy a nem működő izom keresztmetszete kisebbé válik (az izomeró pedig a kereszt- metszettel arányos). A kevésbé működtetett izmok kevesebb ingerületet kapnak és adnak le a központi idegrendszernek, így hát a központi idegrend­szerben is ennek megfelelően bizonyos változások következ­nek be. Kevesebb vér áramlik át rajtuk, tehát táplálásuk is gyatrább lesz. s emiatt sorvad­nak. visszafejlődnek. Az állandóan működtetett szerv táplálkozása, fejlődése, létfeltételei viszont mindig biz­tosítva vannak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy gondoskodnunk kel! minden szervünk, izmunk megfelelő működtetéséről. A rendszeres életmódnak szerves része a munka, a szó­rakozás, a pihenés és az alvás. Mindezek harmonikus aránya helyes irányban működteti va­lamennyi szervünket. Kulturá­lis és testi igényeinek kielégí­tésével a szervezet biztosítja normális fejlődését, működé­sét, épségben maradását, vagy­is az egészségét. Egyes izmok nagyobb arányú foglalkoztatása miatt más izomcsoportok foglalkoztatott­sága csökken Ennek a szerve­zet működése szempontjából egyéb, káros következményei is vannak. Nemcsak arról van szó, hogy mondjuk a szellemi dol­gozó keveset mozog, tehát rendszer kipiheni fáradalmait, ha máshonnét vagy másféle in­gerületet kap. A központi idegrendszer ren­deltetésére mutat számos más tapasztalat is. A kifáradt kato­nák menetelő taktusra kihúz­zák magukat, s zenés menete­léskor nem éreznek fáradtsá­got. Az erős szellemi munka kifáraszt. Ilyenkor más irányú elfoglaltság hamarabb hozza helyre fiziológiai egyensúlyun­kat. Ha egy kiváló színész 'elő­adja nagy szerepét, a nagy élmény hatása miatt képtelen azonnal hazamenni, lepihenni, elaludni. Csak hánykolódik, és pihenés helyett felkeléskor az álmatlanságtól fáradtabb, mint lefekvéskor volt. De ha a sze­replés után bemegy a kávéház­ba, emberek közé, s ott szóra­kozva másfajta idegingerületek érik központi idegrendszerét, a nagy élmény utórezgéseit „levezeti“ s hazatérve hamaro­san álomba szenderül. Ez az ok is szerepet játszik a színé­sportolás kiválasztásakor a ‘munka egyéb körülményeit is figyelembe kell venni. így a füstös, dohányos, poros vagy egyéb zárt helyen dolgozók válasszanak olyan sportot, amely a szabadba viszi őket. Az ülőfoglalkozásúaknak ajánljuk a természetjárást (tu­risztika), kivált éltesebb kor­ban, a nem versenyszerű vízi­sportokat és a különféle labda­játékokat (futball, kézilabda, röplabda, tenisz stb.). Az éjjeli foglalkozást űzök (újságírók, pincérek stb.) evezzenek és kajakozzanak. A túlságosan sok járással összekötött foglalko- zásúaknak (küldönc, levélhor­dó) az úszás a legmegfelelőbb az izmok karbantartására. Ko­csivezetők, villamoskalauzok s hasonló foglalkozásúak a hideg ellensúlyozására küzdő sportokat űzzenek. A nőknél legyen ez kézilabda, mert náluk ez válik be leginkább. Az egyoldalú testtartásban dolgozók (cipészek, szabók, szék „bohém“ életmódjának ki­alakulásában. A sport is ingertényező. A levegővel, napfénnyel, a moz­gással és sok más tényezővel együtt szórakoztat, felüdít. A mondottak megvilágítására lássunk néhány példát és út­mutatást. A kis-iskolások így is sportolnak A MUNKÁT KIEGÉSZÍTŐ SPORT mindig attól függjön, hogy a munka mennyire veszi igénybe a dolgozó szervezetét. A nehéz A dunaeperjesi fiatalok nagy­sikerű irodalmi estet rendeztek, megemlé­keztek Petőfi, Ady, Arany és József Attiláról, vala­mint más nagy költőkről. Az utóbbi időben falunkban fellendült a kulturális élet, reméljük, hogy ezentúl ez már mindig így lesz. Mayer Mária, Dunaeperjes den szombaton rendezhet­nénk ilyen teadélutánokat. Csak az első ment nehezen. Jakubec Erzsébet, Busa MEGKAPTAK A JUTALMAT ÖRÜLNEK A FIATALOK A vásárúti fiatalok is szó­rakozni szeretnének. ígérik, hogy a mozi termét kávé­háznak alakítják át, és ak­kor majd a fiatalok is oda­járhatnak. A mozit pedig a régi iskolában helyezik el. Reméljük, így majd megol­dódik a szórakozás kérdése Królik Rozália, Vásárút FALUN IS SPORTOLJAK Iskolánk leg jobb tanulóit nagy öröm ér­te. A kístapol- csányi mezőgazdasági ta­nonciskola legjobb tanulóit egyhetes kirándulásra vit­ték Prágába. A kirándulá­son tizenketten vettek részt. Mosnár elvtárs volt a vezetőnk, már utazás köz­ben is sok érdekeset me­sélt a fővárosról. Mi még sose jártunk olyan nagy városban. Jól beosztottuk az időt, úgyhogy nagyon sokat láttunk. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan elröp­pent az idő. Ezentúl Tíiég szorgalmasabban akarunk tanulni, hogy máskor is el­vigyenek minket ilyen szép tanulmányútra. Magyar Valéria, Kistapolcsány A mi falunk kicsi, de azért gazdag sporttevékeny­séget fejtünk ki, különösen a labdarúgást szeretjük. A mi futballcsapatunk a II. csoportba került. Nagyon hiányzik Csala László, aki most vonult be katonának. Most Pintér Lajos a kapu­sunk. A csapat hátvédjei közül kitűnik Tőth Gábor, a fedezetek is jól megállják helyüket, Csala Gábor és Mudri József is jól játszot­tak. Szeretjük az asztalite­niszt is. A legjobb játéko­sunk Nyusztin Gyula. Tompos Arpád, Viškovce SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Lenni vagy nem lenni: SNR školstvo, Bratislava. Szenvedés: Sok ilyen in­tézet létezik, a szakorvosa majd ^ajánlja, hogy melyik lenne a legalkalmasabb. Politikus: Večerná uni­verzita marxizmu-leniniz­CSERE-ÜDÜLTETÉST SZERETNÉNK A székesfehérvári zenei általános iskola szülői mun­kaközössége szeretné, ha az iskola növendékei Szlová­kiába eljuthatnának. A szlo­vákiai tanulókat pedig a közeli Balaton mellett tud­juk néhány hétre elhelyez­ni. Falusi József, Székesfehér­vár, Lenin u. 91 sz. mu. Bánatos kislány: Feltét­lenül orvoshoz kell mennie, írjon magáról közelebbit. Mónika: Csak mint főis­kolás kaphat ösztöndíjat. Politikus: 1. Versét nem közölhetjük, 2. Csontos Vil­mos címe: Zalaba. Levicei járás, 3. SNR. Vnútro. Fehér orgona: Verseit nem közölhetjük. Első szerelem: Tegye el emlékül az írást, nem kö­zölhető. Magdolna: Be kell lépnie egy fodrászüzletbe. Három évig kel! tanulnia. Távúton nem lehet elvégezni. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: SOK ÉV UTÁN VÉGRE A busái fiatalok tea-estét rendeztek, nagyon jól sike­rült. A helybeli kilencéves* iskola zenekara, valamint az ügyesen összeállított műsor mellett jól elszórakozták. Még változatosabb lett vol­na, ha nemcsak az iskolá­sok szerepeltek volna. Min­Pál Anna, Keszthely, Kos­suth Lajos u. 103. sz.; Sza­bó Magda, Szekszárd, Marx, Károly u. 8. sz., (németül is), 18 éves; Firin Imre, Nlck, Vas-megye, Rákóczt u. 22. sz., 18 éves; Horváth Tamás, Karakó, Kossuth Lajos u. 16 sz., 18 éves; Oláh István, Budapest XII. kér. Béla király u. 20. sz., 17 éves; Böszörményi Má' ria, Debrecen, Bethlen u. 49. sz„ 16 éves. Szovjet fiatalok hazánkban Háromszázhuszönöt szovjet komszomolista érkezett Prágá­ba, hogy megismerkedjen a csehszlovák főváros szépsé­geivel, és bepillantást nyerjen a fiatalok életébe. A komszo­molista küldöttség tagjai itt— tartózkodásuk idején több fő­városi üzemet, iskolát látogat­tak meg. Különösen meleg fo­gadtatásban részesültek a Jú­lius Fučík Központi Pionírház­ban, ahol a pionírok együtt szórakoztak szovjet vendége­ikkel. A CSISZ KB utazási irodája a postások és vasuta­sok központi kultúrházában baráti estet rendezett a szov­jet fiatalok részére. Az esten a CSISZ prágai kerületi alap­szervezeteinek 300 tagja is részt vett. A küldöttség tagjai itt-tar- tózkódásuk ideje alatt csopor­tonként látogatták meg a cseh országrész területeit. Ugyanebben az időben 130 tagú CSISZ küldöttség látoga­tott el a Szovjetunióba, ahol megtekintették többek között Moszkva, Leningrad és Kijev nevezetességeit is. (som) stb.) többet tornázzanak. A molnárok, pékek küzdő sporto­kat űzzenek inkább. A poros levegő ellensúlyozására szük­ségük van olyan sportokra, amelyek a tüdő befogadóképes­ségét növelik, ilyenek a vízi­sportok. A faipari dolgozók a munka terhelésétől függően sétáljanak, túrázzanak a szabad levegőn. Köztük máris sok a sportoló. Grubich Vilmos, sportfőorvos Mariánské Lázne-i Krížový prameň

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents