Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-11-17 / 46. szám
Petrik József versel ARANY KAPU Bolyongásaink fémredónyét felgörditi az áldozó Nap, elindulunk az alkonyatba, repít a gép, rabol a csónak. Viszlek, rabollak, szabaditlak mindenkltól csupán magamnak, falánk szőrös karoktól féltve az éj posztójával takarlak. Rohan a gép, rohanunk egyre a legsötétebb éjszakába... Nyílik babám, az arany kapu. az arany kapu sarkig tárva... Visszatérek Először lépek minden útra, sietve járom, hogy bejárjam, csak egyszer szólok, egyszer várok, s akit imádva szeretek, csak egyszer fűzöm homlokomra — de mindentől úgy válók el, hogy egyszer úgyis visszatérek. Mert a futóléptes loholás, az első ötven-hatvan év még nem a valóságos élet, csak erőmérés, kóstoló, a nagy jelenet főpróbája. Nem is lehet, hogy szerelmem színes léggömbjei az ágyról illanjanak mindig az űrbe, s a csípők boltos kapuja virágaimat eltiporva csak állatot ébresszen bennem. S nyüszítő ebé a sorom, ha fülem mellett korbács gyanánt suhog a gúnyos megvetés és nincs remény, hogy oisszasújtsak Most csak először járok itt, de meglátjátok, visszatérek erősen, büszkén, gazdagon járom másodszor útjaimat. Minden, ami most megaláz, és minden ami felemelő, azért alakul csillagképbe, hogy majd újra megjövök, bölcs vezér-sugárként ragyogjon tiszta égboltom homlokán. » Á szovjet filmhéten mutatták be a szovjet filmgyártás nagysikerű alkotását a Hamlet-et MIT CSINÁLNAK?... „A felvételizted bizottság döntése alapján közlöm önnel, hogy a szeptemberben kezdődő tanév elsőéves hallgatói közé nem vettük fel. Ajánlom, hogy az év folvamán mélyítse el eddigi tudását..." M it csinálnak, hogy alakul a- zon fiatalok sorsa, akik ilyen vagy hasonló hivatalos értesítést kaptak röviddel a fölvételi vizsgák után? Erről szól riportunk. FEKETE KATI és MÚRI ÉVA még az 1962—63-as iskolaévben egy osztályban érettségiztek. Kati eredetileg geológus szeretett volna lenni. Éva pedig a zsolnai Közlekedési Főiskolára iratkozott volna be, ha... — Hogy sikerült a felvételi? — Nagyon jól — felel Kati. Ehhez hozzájárult ugyan az is, hogy szerencsémre olyan kérdést kaptam, amit a felvételi vizsga előtti napon megbeszéltem a biológiai tanárnőnkkel. A többi kérdésre szintén jól válaszoltam, s így joggal reménykedtem. Sajnos, két héttel a felvételi után bizony sírva kellett tudomásul vennem. hogy mégsem vettek fel — mondja ma már nevetve Kati. — Felkészülté! erre az eshetőségre is? — Annak ellenére, hogy bíztam a felvételemben, gondoltam erre az esetre is. Sikerült állást biztosítanom a bra- tislavai AZNP autójavító üzemben. Ide azonnal július elsején beléptem. — Továbbtanulsz még, vagy véglegesnek tartod állásod? — Jelenlegi beosztásommal ugyan meg vagyok elégedve, de szeptemberben be szeretnék jutni az ökonómiai Főiskola esti tagozatára. Ha ezt elvégzem, tervező leszek majd itt az üzemben. Kati idestova másfél éve van kint az életben, így arra voltam még kíváncsi, hogy ez alatt az idő alatt a fiatalság szemszögéből nézve milyennek ismerte meg az embereket — munkatársain keresztül. „Eleinte meglepett, hogy mennyire lelkiismeretlen egyrészük. mennyire azon igyekeznek, hogya munkát másra hárítsák; kiváltképpen, ha valaki újonc még munkahelyén — mondja Kati. Nemegyszer hallottam, a hévégi vagy az évvégi hajrában az ilyen kijelentéseket: „Hisz fiatal vagy még, dolgozhatsz nyugodtan éjfélig is!" Éva részben eredeti elképzeléseinél maradt. A vasútnál kapott állást mint hivatalnok, ő négy héttel a fölvételi után tudta meg, hogy terve meghiúsult. „Tartalék" főiskolát nem írtál be az űrlapra? — Második lehetőségnek nem jelöltem meg semmit. Pedig kár volt, mert akkor talán most már másodéves lehetnék egy más szakon... Így azonban nem maradt más hátra, mint állást keresni. — Mennyi ideig tartott, míg állást találtál? — Két hónap után sikerült véglegesítenem jelenlegi munkahelyemet. Szeptembertől én is szeretnék tanulni. Az elektrotechnikai felépítményű iskola esti tagozatát szeretném látogatni. Ezek elvégzése után a tervezéshez kerülhetnék. — Mit szóltak szüleid az eseménynek ilyen alakulásához? — Akárcsak én, ők is nagyon elkeseredtek. Amikor látták, hogy az állással megint egyenesbe kerül a sorsom, megnyugodtak. — Nem tűnik úgy neked, hogy talán helytelenül láttad a jövőt? Most, másfél év távlatából, egy kicsit igen; annak ellenére. hogy nem kis vonzalmat éreztem a kiválasztott pályához. Nem vagyok ugyanis a legjobb matikus vagy fizikus. Ez már a fölvételin is kiütközött. Éva elmondta továbbá, hogy keresetéből lakásra gyűjt. Ezenkívül ebből akarja fedezni a tervbe vett tanulás esetleges költségeit. Gyakran megy el színházba, és szívesen is utazik. A legutóbb például több napot töltött Budapesten, természetesen saját keresetéből. K omlós Béla a műszaki egyetem gépészeti fakultására adta be kérvényét. — Mikor határoztad el magad erre a pályára? — Amikor felvettek a gépészeti szakiskolára. A magyar iskolákban érettségizettekkel nyelvi szempontból még az az előnye is megvolt Bélának, hogy ő szlovák iskolában végzett". És mégsem sikerült... (Tanulság azok számára, akik azt hiszik, hogy a magyar iskolával hátrányban lesznek a fölvételiknél!) Arra a kérdésre, hogy fellebbezett-e a döntés ellen, Bé_ la így válaszolt: „Nem. őszintén szólva nem is tudom, hogy miért nem. De mint technikus is megtaláltam helyemet az életben." Katitól és Évától eltérően Géza nem fogja megkísérelni a továbbtanulást. A Regina üzemben kapott elhelyezést és ahogy állítja, elégedett az állásával. Szabad idejét főleg szórakozással, és a motorok körül tölti. Fizetéséből havonta háromszáz koronát ad édesanyjának a többiből motorkerékpárra gyűjt. Gyakran emlegetik, különösen az önálló keresettel rendelkező ifjúság körében, mintegy kóros tünetként, az unalomérzetet. Bélától is megkérdeztem, hogy előfordul-e nála ilyesmi. Ezt válaszolta: „Nem tagadom, hogy velem is megtörténik, de erről nem szívesen beszélek. A szüleimmel előforduló konfliktusoknak is gyakran itt van az indítója." A kérdés további fejtegetésénél, Béla már csak ennyit volt hajlandó mondani a problémáról: „Ilyenkor nehezen találom meg helyemet, nincs lelkierőm semmihez; inkább csak végig- heveredek a díványon!...“ (Sajnos). I vicze Dóri a filozófiai fakultáson fölvételizett. „Eredetileg az újságíróira jelentkeztem — kezdi Dóri —, A vizsga többnyelvű írásbeliből, valamint szóbeliből állt. Már szőbeliztem, amikor a vizsgáztató tanár a német dolgozatomat alapul véve azt ajánlotta, hogy felvételizzek még a magyar-német szakon is. Szerencsére ez a fordulat nem. ért váratlanul, mert ezt tüntettem fel a kérdőívben második helyen. így történt, hogy másnap, az előző nap be nem fejezett fölvételije mellé még egyet kellett tennem. Ez is jól sikerült, de helyhiány miatt... — Hol sikerült állást kapnod? — Szeptembertől a Pravds kiadóvállalat nyomdájában dolgozom — folytatta Dóri. Remélem azonban, hogy csak jövő szeptemberig kell itt maradnom. mert júniusban megint megpróbálkozom majd az újságíróival. — Az egyetemre szánt időt most mire használod fel? — Elsősorban nyelvtanulásra. Főleg a németet gyúrom. Ezenkívül sokat olvasok, no meg néha megpróbálkozom egy kis toliforgatással is... Mi volt az „esetleg" címen tartogatott terved? — A nyomda. Már régebben terveztem, hogy egyszer nyomdába megyek dolgozni brigádmunkára, mert az újságíráshoz ez is hozzátartozik. Sajnos azonban a „brigád” így kénytelen-kelletlen jóval megnyúlt.-0N égy olyan fiatallal beszélgettünk, akik „lemaradtak" az egyetemről. Az ötödik meghívott nem jött el a beszélgetésre. Itt is „lemaradt." (Ezúttal azonban teljesen önhibájából.) Rajtuk kívül még hány százat ért hasonló sors?! Bátran megállapíthatjuk, hogy egyikük sem csüggedt el az első komoly csalódása után, hanem fiatalokhoz méltón, terveikben, elképzeléseikben optimisták, és reálisan gondolkoznak! Ogy látszik, csak azzal az unalommal van baji A Katik. Évák, Bélák és Dórák nagy száma szolgáljon például az idén érettségizőknek. Gondolják meg jól, hogy milyen pályára jelentkezzenek, nehogy pár hónap múlva őket is csalódás érje. Miklósi Péter /Qz amatőr filmesek fesztiválja Ebben az évben másodszor rendezte meg a CSISZ SZKB-a az ifjúsági alkotóverseny keretén belül az amatőr filmesek szlovákiai szemléjét. Már a tavalyi szemle megmutatta az amatőr filmesek gyengéit, de jó oldalait is. Ebben az évben változás történt. Míg a tavalyi szemléken túlnyomóan olyan filmek szerepeltek, amelyeket tartalmilag havi híradóknak felel tek meg, ebben az évben az amatőr filmesek az úgynevezett családi filmeknek szentelték figyelmüket, Ez nem jelenti azt, hogy régi műfajt melegítettek fel, amelyben valamilyen családi album figurái szerepelnek. Oj irányzat kezdődik az amatör filmesek táborában. Nem egy család érdeklődését és hétköznapi életét igyekeznek megragadni,, de a családi életből kiindulva választ keresnek a társadalomban felvetődött problétnákra, a legkorszerűbb társadalmi kérdésekre, a család és a társadalom viszonyára. Az amatőrfilmesek igyekeznek saját elképzeléseiket, ötleteiket a filmen keresztül érvényesíteni. Tématikailag igen megkapóan — technikailag már kevésbé — valósította meg ezeket az elveket a Kloéansky házaspár „Az élő szülők árvái" és „Egy gyermek hangja“ című filmjeikben, de ugyancsak a Zabadal házaspár filmje is a „Milyen vagyok?!“ Az utóbbi iskolai dolgozatírás közben mutatja be egy diák családi életét, azt, hogy a gyermek már ítéletet tud mondani a környezetében kialakult viszonyok felett, és őszintén odaírja a dolgozat végére: „Nem akarok olyan lenni, mint a szüleim". Itt, ebben a filmben a családi és az iskolai nevelés problémáját kezdik fejtegetni. A családi filmek egy másik formája is kibontakozik. V. Kálói „Téma 6" című filmjében. Jellemzően ábrázolja az űrrepülés korában élő gyerekek fantáziáját és felfogását saját fiain keresztül. Felhasználja a modern háztartás berendezését is kifejezési eszközül. A „Tengerparti riport" című filmben a szerző, Dr. Novák mindjárt a film elején habozás nélkül bejelenti, hogy a filmben a felesége és két fia szerepelnek, de a további részében csak akkor jelennek meg a családtagok, amikor szükségesnek tartja hangsúlyozni az üdülés élményeit, a Feketetenger partján. Ha a film kifejező erejének hatását — ahol komolyabb társadalmi gondolatok is felvetődnek — keressük, és azt, hogy a filmek újat, frissebb szellemet igyekeznek az amatőr filmezés terén érvényesíteni, megtaláljuk a két említett filmen kívül a Mladá Garda filmklub amatőrjeinek két munkájában, az „Unalom" és a „Nyugtalanság"-ban. Szimbolikus képsorozatban jellemzik egy érzékeny fiatal lány nyugtalanságát. Az „Unalom" című film pedig tipikusan jellemzi egy serdülőkorban lévő fiúk csoportjának cinizmusát. Ezt a két filmet a bíráló bizottság a CSISZ SZKB különdíjával jutalmazta. Befejezésül csak annyit, hogy a filmfesztiválon szereplő 30 film tartalmilag és feldolgozásban is mutatja az amatőrök ideológiai fejlődését szlovákiai viszonylatban. Mácsai Gyula Krónika A Komszomol kiadóvállalata 30 év alatt 18 milliós kiadásban 350 kiváló tudós és művész életrajzát adta ki nemzetiségre való tekintet nélkül.-OA Szlovák írók enciklopédiája, amely 250 címszót tartalmaz, és felöleli a XX. század szlovák irodalmának történetét, már 8 közeljövőben megjelenik.-OE napokban halt meg W. Bredel német író, aki a világot már a harmincas években megrázó módon a fasizmus veszélyére figyelmeztette. Bredel Prágán keresztül Moszkvába emigrált, ahol lapot szerkesztett. Résztvett a sztálingrádi csatában. Legnevesebb műve a Rokonok és ismerősök című trilógia. Az NDK-ban kétszer államdíjjal tüntették ki.-0Míhály András Kossuth- díjas magyar zeneszerző Schönherz Zoltánról, a kom. munista mozgalom harcosáról ír zenedrámát, melyet majd jövőre mutatnak be az Operaházban.-OHarmincezer példány fogyott el Chaplin emlékirataiból tíz nap alatt Franciaországban, és már elkészült a 20 ezer példányos második kiadás is.-O. November 14—22-ig rendezik meg a VII. Lipcsei Nemzetközi Dokumentum és Kisfilm fesztivált.-OMona Lisa jóval halála után Is hódít. Címére ugyanis franciaországi és külföldi tisztelőitől havonta mintegy 70 levél érkezik a Louv- re-ba. Ezek bizonyára a teremőr ifjú lányának hiszik.-OA szovjet sajtó a közelmúltban az orosz helyesírás megreformálására vonatkozó javaslatot közölt. Kiderült, hogy a javaslattal sokan nem értenek e- gyet. Sok író komoly fenntartásokkal él. A vitázó többségnek az a véleménye, hogy a reformmal kapcsolatban nagyon megfontoltan kell eljárni.-0A VII. Nemzeteközi Chopin versenyt 1965 februárjában rendezik meg Varsóban. Eddig 29 országból 91 művész jelentette be részvételét.-0Aram Hacsaturján 30 é- ve ír kísérőzenét szovjet filmekhez. Most pedig elkészült a Hacsaturján művészi pályájáról szóló szovjet dokumentfilm is. Rendezője M. Tavrog, zenei tanácsadója Dmitri j Soszta- kovics. A bratislavai PKO termeiben folynak a tánc, dzsessz és big- bit zene versenyszámai. A verseny egyik szereplője Katka Pokorná Érsekújvárról
