Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-06 / 40. szám

Tokióbói jelentik Annyi mindent jelentenek, hogy az Oj Ifjúság nyolc ol­dala is kevés volna a sok ér­dekesség közlésére. így hát csupán dióhéjban foglaljuk össze a legfontosabbakat. El­sősorban azt a lázas igyekeze­tét kell megemlítenünk, amely- lyel a japánok akarják minta­szerű rendezéssel tető alá hozni a világ idei legcsodála­tosabb sporteseményét. Tokió kitárta kapuit, szere­tettel fogadta és fogadja az érkezőket. A világ legnagyobb városában nem jelentett külö­nösebb eseményt az Idegenek csoportos érkezése, ami azon­ban most van Japán fővárosá­ban, az minden eddigit felül­múl. Tokióban 270 000 rendőr tart szolgálatot. Idegenvezetők, tájékoztatók légiói látják el a szolgálatot. Ha az időjárás is segíti a derék japánok lelkes igyekezetét, valóban csodálatos lesz az október 10-i megnyitó. Külön zene, mégpedig elektro­nikus zene, harangzúgás, dísz­lövések kísérik a világ legjobb sportolóinak bevonulását az olimpiai stadionba. A stadion felett az égbolton pedig öt színes karika teszi szemléle­tessé az olimpiai játékok ne­mes gondolatát. Az öt színes karikát öt lökhajtásos gép rajzolja az égboltra. Az időjárás azonban egye­lőre nem kedvez a japán fővá­rosnak. Kedden ugyan felléle­geztek a versenyzők, végre kiderült az ég, megkezdhették a szabadban való edzést, örö­mük azonban korai volt. Ismét szakadt az eső két napig, de aztán újra javult az idő. A meteorológusok azonban nem sok jóval biztatják a rendező­séget: a megnyitóig borús idő várható, azután meg szemer­kélő eső. A versenyzők most már csak abban bizakodnak, hogy az időjósok ezúttal is tévednek, mint már annyiszor. A japán nyál egyébként biz­tosítja a 20-25 fokos meleget. Ez elsősorban az atléták szá­mára jó, s így szinte biztosra vehető, hogy az atlétikai ver­senyszámokban néhány világ­csúcsot az olimpiai stadionban is átadnak a múltnak. A tokiói randevúra a ver­senyzők zöme már megérke­zett, vagy már útban van. Lesznek későbben érkezők is, így a csehszlovákok második csoportja is csak október 7-én indul útnak, az olimpiai falu azonban már benépesedett. Egyelőre különbözőbe a véle­mények a falu „korszerűségé­ről“. Akadnak dicsérő hangok, ám a bírálók is hallatták már szavukat. Az ausztrál verseny, zők kijelentették, hogy az el­szállásolás rossz. „Rómában fejedelmi volt az elszállásolás, itt nem is találunk szavakat...“ Talán azért egy kis túlzás is van az ilyen nyilatkozatokban. Vagy talán Melbourpe óta kell egy kis alibi az ausztrálok­nak? Még a megnyitó előtt meg­történtek az első sérülések. A legelső hazai versenyzőt sújtott, a kiváló tornász Takashi Micsuri súlyos izom­szakadást szenvedett. A japá­nok azonban nem esnek két­ségbe, azzal vigasztalódnak, hogy az olyan csapattól, amelyben sérülés nélkül rajtol Ono, Endo és Csurumi, úgy sem lehet elvenni az olimpiai aranyérmet. De jó a japánok­nak! A megérkezett versenyzők közül a legnagyobb népszerű­ségnek a holland Geesink ör­vend, az a cselgáncsoző, aki a világbajnokságon nemzeti gyászt okozott egész Japánnak. Legyőzte a japán „nagymenő­ket", megszerezte a világbaj­noki címet. Mégpedig olyan fölénnyel, hogy a japánok csak ámuldoztak a meglepetéstől. Geesink népszerűsége hatvá- nyozódott, amikor kijelentette: most a japán cselgáncsozók vannak soron, biztos valami újat hoznak és visszaszerzik hegemóniájukat. A japánok bi­zonyára azt gondolják maguk­ban, hogy bárcsak a próféta beszélne belőle. A cselgáncs a tokiói olimpián szerepel először, ne csodálkoz­zunk, hiszen a japánok nemzeti sportja Népszerű a francia Caron, a 13 esztendős Kiki — a hát­úszás világcsúcstartója —, aki a japán Tanaka legnagyobb ellenfele. Milyen népszerű lesz a kis Kiki, ha kikap a japán lánytól! Igen népszerű Abebe Bikila, a római olimpia bajno­ka a marathonfutásban. A ja­pán távfűtők is kacsingatnak ennek a versenyszámnak az aranyérmével, így hát Bikila személye az érdeklődés előte­rében állna akkor is, ha nem úgy érkezett volna meg, mint most. Etiópia aranyérmes fu­tóját csak minap operálták — vakbéllel. Abebe már az ope­ráció előtt kijelentette, hogy az olimpián azért elindul. Az operáció után kilenc napra edzésbe állt és már megérke­zett Tokióba. Kijelentette, To­kióban nem fut mezítláb, mint ahogy azt Rómában tette. Hát újításnak ez is remek valami. Aki Prágának köszönheti A jugoszláv Miroslav Cerar és a szovjet Borisz Sahlin meg­beszélik az esélyeket a japánokkal szemben A BRATISLAVA! TV MŰSORA: Kedd: 18.10 Filmösszeál­lítás, 19.00 TV Híradó, 19.40 Két év után, 20.00 Zenés köszöntő az NDK fennállá­sának 15. évfordulója alkal­mából; Szerda: 17.00 Angol nyelvlecke, 17.30 Fizikát ta­nulunk. 18.10 Műszaki kis- filmek, 18 40 A HESZ életé­ből. 19 00 TV Híradó, 19.30 Riportfilm az DNK-ról, 20.10 Feuchtwanger: Capet Lajos özvegye. TV-játék, 22.10 Szlovák zene a felszabadu­lás után; Csütörtök: 17.30 Beszélgessünk oroszul, 18.00 ifjúsági műsor, 19.00 TV Híradó, 19 30 Kis filmtörté­nelem, 20.45 A 147 m-es hullámhosszon, 21.20 kultu­rális élet, 21.50 TV Híradó, 22.05 Beszélgessünk oroszul; Péntek: 17.30 Fizikát tanu­lunk. 18.00 A logarléc hasz­nálata, 18.30 Napjaink kér­dései. 19.00 TV Híradó. 19.30 107-en mentek v Tokióba. Filmműsor, 20.30 Mindenki ártatlan. Magyar film, 21.35 Kuba. Csehszlovák turisták szemével, 22.00 Zene és köl­tészet; Szombat: 18.00 A fecske. Ottörő híradó, 19.00 TV Híradó, 19.50 Táncdalok, 20.00 A malayai dzsungel­ben. Angol film, 20.25 Lec- lerc felügyelő. Francia bűn­ügyi sorozat. 20.50 Eíadott életek. Angol filmdráma, 22.35 TV Híradó, 22.50 Éj­szakai élet. Olasz film. II. rész; Vasárnap: 10.00 Gyer­mekműsor, 11.35 Egészség- ügyi kisflmek, 12.00 Mező- gazdasági műsor, 12.35 Köz­vetítés a pardubicei lóver­senyekről, 14.50 Magyaror­szág — Csehszlovákia válo­gatott labdarúgómérkőzés, 17.00 Beszámoló a tokiói olimpia játékokról, 18.00 If­júsági műsor. 19.00 TV Hír­adó, 19.30 A vasárnap sport­ja, 20.05 Monológok Shake­speare drámákból, 20,35 Te- letaxi melódiák, NDK szó­rakoztató film, 21.00 Artis- tamüsor, 21,45 Csukotka aranya. Kisfüm. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.50 Mezőgazdasá­gi műsor, 18.00 Toborzó. Beszélgetés a KISZ művész- együttes tagjaival, 18.15 Tudni illik, hogy mi illik, 19.00 őszi vázlatok. Kisfilm, 19.30: TV Híradó. 19.55: Hangverseny. 21.00: Doktor Germaino. Kisfilm. 21.30: Szegedi antológia, 21.55: TV Híradó; Szerda: 18.25 Riportfilm Szentesről, 18.45 AZ NDK megalakulásának 15. évfordulóéira, 19.05 Köz­vetítés a Szeged* Nemzeti Színházból, Verdi: Nabucco; Csütörtök: 17.50 Közvetítés a szegedi Textilművekből, 18.15 Zenekedvelő gyerme­kek klubja, 19.00 Lőrincze Lajos műsora, 19.30 TV Hír­adó, 19.50 A jövő hét mű­sora, 20.05 Filmmozaik, 21.25 Közvetítés a szegedi újság­író klubból, 22.05 TV Hír­adó; Péntek: 9.30 TV Hír­adó, 9.40 Filmmozaik, Kis­film összeállítás; Szombat: 17.25 Tudomány a filmsza- lagon, 18.25 A Rádió és a Televízió olimpiai közvetí­téseiről, 18.45 Hétről-hét- re..., 19.05 Közvetítés a Sze­gedi Nemzeti Színházból, 20.35 Angyal kalandjai. An­gol film, 21.35 Szellemi olim­pia. I. forduló; Vasárnap: 10.00 Képek az olimpiáról, 10.05 Üttörők műsora, 11.20 Rajzfilmek, 11.50 Hírek, ké­pek az olimpiáról, 14.45 Ma­gyarország — Csehszlováké válogatott labdarúgómérkő­zés, 16.50 Hírek, képek az olimpiáról, 16.55 A XVIII. nyári olimpiáról jelentjük, 18.30 Delta, 19.30 TV Hír­adó, 20.20 Irodalmi képes­könyv, 20.50 Divattörténeti áttekintés humoros formá­ban: A fügefalevéltől — a monokliig. A Bratislavai Rádió magyar adásából: Kedd: 15.30 Egy hazában. Irodalmi műsor; Szerda: 15.30 Faluról falura; Csütör­tök: 12.40 Tudomány és technika, 15.35 Szlovák nyelvlecke; Péntek: 15.35 Belpohtikai műsor; Szom­bat: 13.00 A hét kommen­tárja, 13.40 Irodalmi műsor. 14.50 Vidám összeállítás Ha- šek műveiből/ 15.20 Még különösebben hangzik a cím, ha azt is eláruljuk, hogy magyar versenyzőről, Kalocsai Henrikről, a távolugrás és ma­gasugrás magyar bajnokáról van szó. Kalocsai szorgalmasan edzett, a szerencse azonban nem szegődött mellé. Az év elején eltört a lába. Gipsz, tét­lenség. Aztán lekerült lábáról a gipsz, ismét edzhetett. Egy rossz lépés, s máris izomrost- szakadás okozta az újabb kie­sést. „Lőttek Tokiónak“ — gondolta szomorúan a 24 esz­tendős atléta. Sőt lőttek vala­mennyi olimpiának, hiszen Me­xikóig, a legközelebbi olimpiáig 28 éves lesz, s ez egy kicsit sok már az olimpiai remények­hez. Kalocsai azonban nem csüggedt. Amint felépült, ismét lankadatlan szorgalommal ed­zett. — Legalább a válogatottba szeretnék még egyszer beke­rülni — hajtogatta társainak. Sikerült. A válogatottal elke­rült Prágába. A Moldva-parti városban kemény küzdelmet vívott a magyar és csehszlovák atlétikai válogatott. Különösen nagy volt a küzdelem hármas­ugrásban. Előzőleg Kalocsai Henrik biztosan győzött a tá­volugrásban. Eredménye 7 60 cm volt. Nem rossz eredmény, de ma már a távolugrásban hovatovább csak a nyolc méte­res ugrók jutnak szóhoz az olimpián, mint Boston, Igor Sportmozaik Remek edző Herrera, az In- ernazionale Milano tejhatalmú irányítója. Mazzolát, az Inter fiatal csatárát eléggé letörte a személye körüli bonyodalom az olimpiai válogatottal kap­csolatban, aminek az lett az eredménye, hogy az olasz olim­piai bizottság lemondta a to­kiói tizenhatos döntőt. Hát annyi bizonyos, hogy a tehet­séges Mazzola nem Herrera szép szeméért rúgja a gólo­kat, hanem ugyancsak megfi­zetteti góllövő tudományát! Mazzola és az amatőrség — szinte vicclapba való állítás. Elég az hozzá, Mazzolát mégis letörte a sok herce hurca és ez meglátszott a játékán is. Az Inter vezetősége amellett kardoskodott, hogy Herrera hagyja k* őt a csapatból a vi­lágkupa-mérkőzésen az Inde- pendiente ellen. Herrera azon­ban kijelentette, hogy éppen az adja vissza Mazzola önbizal­mát, ha erre a mérkőzésre he­lyet kap a csapatban. Herrerá- nak lett igaza, Mazzola kitűnő­en játszott és egy pompás gólt lőtt. Annál gyengébb volt Jair. Hát van ez így néha. Tokiót Tér Ovaneszjan és a többi „nagyágyú". A 760 cm közepes eredmény. Még Kalocsai orszá­gos csúcsa is jobb (778 cm). Ezzel kijutni az olimpiára ma már nehéz. Következett a hármasugrás. — Ez sem lesz nehéz ver­seny. A csehszlovák távolugrók és hármasugrók gyengélked­nek ... Ez volt az általános véle­mény. A verseny lefolyása az­tán mást igazolt. Kalocsai és a csehszlovák Nemčovský külön versenyt vívtak. Szoros, nagy versenyt. Hol az egyik, hol a másik vezetett. Az utolsó ug­rás előtt Nemčovský állt az élen. Legjobb ugrása 15.86 mé­ter volt. Kalocsaié valamivel kevesebb: 15.79 m. Kalocsai következett. Bátor roham, jó összpontosítás, köny- nyed elugrás, egy, kettő, há­rom, a hármasugrás jól sike­rült. Olyanannyira jól, hogy a prágai versenyen új magyar csúcsot jegyezhettek be a jegy­zőkönyvbe: 16.16 méter. Sokan talán azon a vélemé­nyen vannak, hogy ez az ered­mény sem olyan nagy szenzá­ció. Tokióban ez is közepes teljesítmény lesz. Igen ám, de aki jól ismeri a hármasugrás eddigi történetét, az tudja, hogy túl nagyokat ugró hár­masugró ma egy sincs. A len­gyel Smidt sérült, a többiek pedig igen ingadozó formában versenyeztek az 1964-es évben. — Tokióban szeretnék a tíz legjobb közé bekerülni — ezzel búcsúzott Kalocsai. Mondanunk sem kell, sikerült ugrásával valóban a 24 órában Prágából jutottak Tokióba. Aki öt perccel éjfél előtt került fel a tokiói repülőgépre: Kalocsai Henrik FIATALOK FÓRUMA AZ ELÖADÖ A TANULÓNAK UGYANAZ MINT A SZÜLŐ „A tanár és diák közötti szerelem valami egészen megengedhetetlen dolog... A szerelmes tanár képtelen eleget tenni nevelői kötelezettségeinek. Az ilyen előadó részrehajló, és a tanuló, aki iránt vonzódik, megkülön­böztetettnek érzi magát.“ (B. J. fiú). „Az ilyen szerelem rossz hatással van a tanulóra is, és a tanárra is. A tanár nem végzi el hivatásbeli fela­datait, mert figyelme állandóan a szeretett személyre irányul. Ami a tanulót illeti — ő még nehezebb hely­zetbe kerül”. (D. F. fiú). Az előadók a tanulók szüleit helyettesítik. Ezért a tanuló és előadó közötti szerelem nagy hĺba.“ (K. E. lány). » Stb. így válaszol olvasóink többsége vitatkozva a kérdés­ről: „Ml a véleményed a tanár és a diák közötti sze­relemről!“ Ezekben a válaszokban a tanár és diák közötti sze­relmet megalkuvás nélkül elítélik, több okból: azért, mert a tanár személyében második szülőnket kell lát­ni; azért mert az esetek többségében az életkorok kö­zött nagy a különbség; azért, mert az ilyen szerelem a tanulót is, és a tanárt is akadályozz® az iskolai kö­telezettsége elvégzésében; azért, mert ezt mindig elí­télték stb. De vannak más nézetek is. Például: F. I. (lány) ezt írja: „a tanár-diák közötti szerelem általában nem is szerelem. Én is szerelmes voltam egyszer a tanáromba. — Ez csupán csacska diákszerelem. Ha a tanár egy kicsit kedvesebben néz a tanulójára, ez már azt hiszi, hogy szerelemről van szó“. Hasonlóan vélekedik Sz. K. (fiú) is:... „A tanár elő­adó és aki előad az tud is valamit. Ezért a tanuló kénytelen elismerni fölényét. — És könnyen szerelmes lesz.... Az előadó viszont minden tanulójának jót akar, de mégis megkülönbözteti őket. De az ő érzései a neki különösen kedves tanuló iránt mások, mint az illető diák érzései. A tanuló érzéseit szerelemnek, az előadó érzéseit pedig szeretetnek nevezzük“. Vannak egyébként ilyen vélemények: „A tanár-diák közötti szerelem ritka jelenség. Akkora közöttük a kor. különbség, hogy ez indítékaikban, felfogásukban is fel­tétlenül érezhető. És mégis megtörtén*k, hogy egymás­ba szeretnek. Ez leginkább csak vélt szerelem, melyet el kell ítélni. De ha a korkülönbség csak néhány év, az eset egészen más.“ (U. T. lány). „Megtörténik, hogy megszereti egymást a diák és a tanár. Sőt néha házasság is lesz belőle. Ezért — úgy hiszem — nem kell ezt elítélni, csupán a szerelmesek kell hegy titokban tartsák ezt mindaddig, amíg a lány nem végzi el tanulmányait. Ha ezt hamarább megtud­ják, különböző pletykákra kerül sor, melyek ártanak a tanárnak és a tanulónak is. (Sz. M. fiú). Lehetetlen nem égyezn* azokkal, (pedig ók vannak többségben) akik elítélik a tanár és diák közötti sze­relmet. Valóban a tanár ugyanazt jelenti a tanulónak mint a szülő; a szerelmes előadó képtelen nevelői fela­datait részrehajlatlan lelkiismeretességgel végezni és a szerelmes tanuló „Fehér holló“ lesz és elidegenedik társaitól. Igaz, hogy meg kell különböztetni a szerelmet a „csacska diákszerelemtől“. F. I. és Sz. K. helyesen ész­lelték, hogy a tanár szerelme legmkább csak a tanuló képzeletében létezik. Az ilyen képzelődéssel főleg a diáklányoknál találkoznak, akik azt hiszik, hogy a ta­nár figyelmessége mögött szerelem rejlik. Valójában, — hogy U. T. szavaival éljünk — „a tanár-diák közötti szerelem ritka ízléstelenség.“ Ritka az a tanár, aki szem elől téveszti, hogy a szülők és a társadalom azért bízta rá új nemzedékét, hogy benne a nevelési alanyt lássa, — ne pedig a másnemű egyént. A fiatalok persze megfeledkeznek néha magukról (különösen a lányok) és megszeretik valamelyik előadójukat, de ez leginkább veszélytelen, rövidéletű érzelem. Mivel a tanár hideg marad (gyakran nem is tudja, hogy kamaszkori álmok hőse lett) a tanuló szerelme szertefoszlik és a fiatal belátja, hogy az illető tanár nagyban különbözik (hátrányára) mondjuk Marcello Mastroiann*tól. Néha megtörténik, hogy az előadó szerelmes lesz diákjába, és komoly szerelem alakul közöttük. Mit mondjunk az ilyen szerelemről? U. T. azt vallja, hogy az ilyen szerelmet csak akkor kell elítélni, hogy ha jelentős korkülönbség van a ta­nuló és az előadó között. Egyébként — teszi hozzá U. T. — úgy kell felfogni, mint természetes jelenséget. Sz. M. még nagylelkübb. ö csak azt követeli, hogy a tanár-diák tartsa titokban szerelmét mindaddig, amíg a diák nem végz* el iskoláit. Ezt a nézetet nem fogadhatjuk el. Az a tanár, aki viszonyt kezd tanulójával, nem érett arra, hogy hiva­tását teljesítse. Ez olyan ember, aki vagy nem képes „szülőnek" érezni magát, vagy nem élte ki pubertás­korát, vagy jellemtelen, vagy nincsenek sikerei a sze­relemben és hivatalos helyzetét használja ki, hogy ilyen-olyan módon elérjen valamit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents