Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-28 / 4. szám

A pongyola-nélkülözhetetlen Lefekvés előtt vagy reggel, amikor felke­lünk, feltétlenül min­den nőnek szüksége van pongyolára. Ízlés hogy milyen pongyolát választunk: rövid vagy hosszú pongyolát. Divatosak a hosszú vagypedig háromnegyed újjas pongyolák is. Csak az a fontos, hogy jó me­leg, simulékony a- nyagból készüljön. Sokan szeretik a ma­gasnyakat, de a sál­gallérnak még mindig sok híve akad. Ha­sonló a helyzet az ővnélküli vagy az öves pongyolával is. A rö­vid reggeli kabátok majdnem mindig öv­nélküliek, míg az hosszú pongyolákat elősze­retettel övvel hordjuk. Áru­házainkban nagy választék van most szebbnél szebb pongyolákat ajánlanak, az egyszerű szatén és flanell pongyoláktól kezdve a step­pelt perion pongyolákig. Ál­talában a világosabb színű jól mosható gcngyolák iránt nagy az érdeklődés, tetsze- tősek a pettyesek és az ap­róvirágos minták. A hal­ványrózsaszín és világoskék összetétel még mindig sok tetszést arat a fiatal lá­egesz nyoknál és asszonyoknál. A pongyola főkelléke mindig a kellemes puha anyag, az egyszerű, de kifogástalan jó szabás. Az őrlőn, szilon és gyürhetetlen anyagokból ké­szült pongyoláknak nagy előnye, hogy könnyen mos­hatók, hamar száradnak és még csak vasalni sem kell őket. Idővel minden nő szá­mára elérhetővé válnak. Legyünk azonban mindig tudatéban annak, hogy mi­lyen házi munkát végezhe­tünk el pongyolában és mi­kor öltözködjünk át. Törülköző - a nagyító alatt Talán nem is hisszük, hogy milyen veszélyt rejte­get a család számára, a kö­zösen használt törülköző. Érdekes és igen tanulságos cikket közölt egy neves mi­krobiológus. Jónéhányszáz családban vizsgálat alá vet­te a törülközőket és most közölte az eredményeket. A tudományos vizsgálat meg­állapította, hogy a törülkö­zők 50 százalékában egy négyzetcentiméter felületen átlag 13.888 csirát, a törül­közők 32 százalékában 27 ezer 477 csirát, a törülkö­zők 14 százalékában 55.555 csirát talált. Az egyes törülközőket át­lag 3 személy használta. Redszerint két felnőtt és egy gyermek és négy napig voltak használatban. Külö­nösen azok, a törülközők voltak a legtöbb csírával át­itatva, amelyeket gyerme­kek használtak. Az eredmé­nyek kissé elrajzoltak, mert természetesen mások len­nének, ha az illető családo­kat előre nem figyelmeztet­ték volna, hogy a törülkö­zőket majd megvizsgálják. A törülközők a használattól szemmel láthatólag nem is voltak piszkosak. A bakté­riumokat a munkahelyen az utcán, az autóbuszban, az iskolában szedjük fel és hozzuk haza, a törülközőt több családtag közösen használja és ennek követ­keztében a családtagok kü­lönböző bőrbetegségekben, gennyes megbetegedések­ben, hasmenésben szenved­nek és gyakran azon tör­jük a fejünket, vajon hol szedtük fel ezeket a beteg­ségeket. Tehát rendkívül fontos, hogy minden család­tagnak külön törülközője legyen és mindig ugyanazt használja. A törülközőkre feltűnő módon varrjuk ki a családtag kezdőbetűjét, vagy valami más jellel különböz­tessük meg. Gyakran előfordul, hogy a háziasszonynak a minden­napos tennivalók mellett beteget is kell gondoznia. A beteg legtöbbször influen­zás, gyomorrontásban szen­ved, a kórházból bocsátották haza. Állapota nem veszé­lyes. Ezek a betegek azon­ban nem fogyaszthatnak mindent válogatás nélkül, csak orvos által előírt diéta szerint étkezhetnek. Az orvos csak általános­ságban körvonalazza a ten­nivalókat, az étrend gondos és figyelmes elkészítéséért azonban a háziasszony fe­lel. A gyógyulás folyamatát azzal is gyorsítjuk, ha a be­tegnek olyan könnyen e- mészthető a szervezet szá­mára jól hasznosítható táp­anyagokat adunk, melyek erejét, ellenállóképességét fokozzák, közérzetét meg­javítják. Fiatal háziasszo­nyaink bizonyára örömmel fogadják, hogy néhány dié­tás receptet lejegyzőnk: SÁRGARÉPA-PÜRÉ LEVES 8—10 dkg megtisztított sárgarépát feldarabolva 3—4 del enyhén sózott vízben megfőzünk és áttörünk egy dkg liszttel, 1 dkg vajat egy VS del tejet tűzön sűrűre keverünk és felengedjük a sárgarépa levéve! és felfor­raljuk. RIZSNYÁK LEVES 10 dkg megtisztított sár­garépát felaprítva enyhén sózott vízben puhára fő­zünk. 10 dkg megmosott rizst hideg vízben 1—2 órá­ig állni hagyunk, ugyanab­ban a vízben két órán át főzzük, míg nyúlós lesz. Az­után beletesszük a megfőtt sárgarépát, finom szitán át­törjük, 1—2 del zsírtalan húslevessel felhígítjuk, eny­hén sózzuk, esetleg citrom­lével ízesítjük. BORJÜ-BECSINÄLT Készíthetjük csirke vagy galambhúsból, esetleg fia­tal marhahúsból is. Körül­belül 12—20 dkg húst, ap­róra vágott sárgarépával és petrezselyemgyökérrel egy fél liter enyhén sózott víz­ben puhára főzünk, vagy megpárolunk. 1 dkg lisztet fél del tejjel elkeverünk, a becsináltba öntjük és jól felfőzzük. Citromlével íze­sítjük. ŰJ IFJÚSÁG — a CSIS7 Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiat ség és adminisztráció Bratislava Pražská 9 — Telefon 415-41 — Postafiófe 30 — Főszerkesztő S; Terjeszti a Posta Hírlap./.ilQálata előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem érzünk meo lehet megrendelni. Cime: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. ja a Smená a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő- őke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31,20 és nem adunk vissza. A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján K—08*41033 „Tristan da Cunhára, a dél-atlanti szigetecskére vissza­tértek az őslakók, akiket az angol ko mány telepített Nagy-Britanniába, mert a sziget tüzhái yójának kitöré­se életüket fenyegette“. Tristan da Cunha az Atlanti­óceán déli részében emelkedik ki a végtelen víz birodalmából. Az elmúlt századok során rit­kán hallatott magáról, s leg­utóbb 1961 novemberében ke­rült a világlapok címlapjára, amikor működésbe léptek ré­gen alvó vulkánjai, amelyek végülis menekülésre, evakuá­lásra kényszerítették Tristan da Cunha 268 lakosát... És a közelmúltban szenzációként hatott a világlapok beszámoló­ja a Nagy-Britanniába evakuált szigetlakok visszatéréséről... „FELFRISSÜLÉS SZIGETE“ Kétségtelen, hogy minden­fajta földrajzi képződmény közül a sziget az. amely a leg­jobban megjelel az ember ro­mantika utáni vágyakozásának. A pihenés, a valóságtól való menekülés vágya és a hajótö­rések űzték, hívták az óceáni kis szigetre az embereket. Az első telepes, aki ezt a földet „birtokba vette“ és Repetto dókat) t Robinson töztek, kéket, marhákat gonyát ték a gyér gytfn és a Lavarello csalá- lepedtek le. Akárcsak Crusoe, bőrökbe ól­atokat (főként kecs- később szarvas- ) tenyésztettek, bur- rmesztettek és szed- engertől a halászat öleseit. t fi r; ajd TALÁLKi IZÄS A CIVILIZÁCIÓ­VAL — ELŐSZÖR... Csupán sőbb, a idején ti áldásaivá ugyanis rendezeti állomást alatt járó, jeit. A merkedtétc orvossal, akinek volt kön\yt tan da nemzetis\g tai nem goi nyel nómus i és sokfél el őket, partraszi Propagált saság“ e\ beszédet nem ma, érkt z A „fő, esemény be: ekko, pénzzel, shillingedet brit gyai sugalma hozták Társaságtjf hára tor is. megbecs, amelyek könnyítet mindentő ták a elvén lyet már William vázolt s jel A oi'Zdgpi azután tette a amikor jöldrengé Az 52 éves Frank Glass az első csoporttal tért vissza szü­lőföldjére. Elege volt Angliá­ból, ahol 1962. szeptemberében betért egy üzletbe, zsömlét és sonkát vett magának az önki- szolgáló pultról, jóízűen meg­ette—, de elfelejtett fizetni... „Azt hittem, a szigeten va­gyok“ — mondta bocsánatké- rően a rendőrnek — „Ott nem kellett fizetni.. Ristoro-szigetnek — a „Fel­frissülés szigetének" — nevez­te el, egy bizonyos Jonathan Lambert nevű férfi volt 1811- ben. A kalózkodástól és a ter­mészeti szerencsétlenségtől tá­vol akarta felépíteni a maga szűk hazáját. Lambert egy csaknem mikroszkopikus kö­zösségét kreált a szigeten, azonban „társadalomépítő“ te­vékenysége közben meg kellett hajolnia az elemek hatalma előtt, amikoris egy halászat során a tengerbe fulladt... Utóda, William Glass őrmester már szerencsésebb volt. Az angol kormány ugyanis az idő­ben — 1817-ben — visszaren­delte a szigeten felállított helyőrséget. A katonák azért őrizték Tristan da Cunhát, hogy a „közeli" Szent Ilona- szigetre száműzött Napóleon nehogy erre az angol szigetre szökjön ... Napóleon nem szö­kött, Glass pedig engedélyt kapott, hogy feleségével és fiaival a szigeten maradhasson, így lett Glass őrmester Tristan da Cunha első „kormányzója". Ö maga egyébként skót szüle­tésű, fiatal korában egy nemes szolgája volt, felesége pedig néger rabszolgagenerációk leá­nya: fiaikkal ők ketten alapí­tották a világ talán legszaba­dabb kolóniáját, amelyhez azu­tán a későbbi időkben a „civi­lizációban" csalódott más em­berek is csatlakoztak. Angolok, amerikaiak, hollan­dok, Szent Ilona-szigetről való Ilyen volt színesbőriiek, olaszok (ők ala­pították Tristan da Cunhán a aram egy évszázaddal ké- második világháború találkoztak a civilizáció A brit hadsereg ristan da Cunhán be- egy légi megfigyelő - és várták a tenger- , háború hajótörött- szigetlakok ekkor is- meg először igazi kaptak tanítót is, t gyan egyáltalán nem yü dolga, mert Tris- Cunha lakói sokféle gü ősök leszármazot- íppen a legszebb ön­tet beszélik... Agro- érkezett a szigetre, okos tanáccsal látta gy alkalommal pedig •Alt az „Evangélium sát Előmozdító Tár­tik papja is, aki nagy tartott előttük, de •rhsztalták őt... szerit ette őket. A 268 sziget­lakó Nagy-Británniába érke­zett, hiszen formailag brit ál­lampolgárok voltak. A brit ha­tóságok igyekeztek is gondos­kodni róluk — a XVIII. szá­zadban élt alattvalóikról, akik bizony nemhogy őfelségét a királynőt, de addig még autót, telefont, hűtőszekrényt és vo­natot sem láttak'.... Külön szálláson helyezték el őket, és a férfiakat, akik ügyes embe­rek hírében állnak, munkás­ként, elsősorban ácsnak alkal­mazták. Tristan da Cunha a XX. szá­zadba csöppenve megismer­kedtek az „új Eldorádóval", a televízióval és sok minden egyébbel. De — érdekes — mindezek nem tettek rájuk mély benyomást. Ugyanakkor olyan betegségekkel is kényte­TITKOS SZAVAZÁS Elragadta őket a honvágy: elhagyni ezt a civilizált vilá­got, amelyben már megismer­kedtek a munkanélküliséggel gyilkosságokkal... A Brit Ki­rályi Földrajzi Társaság föld­rajzszakértőinek és az angol hatóságoknak tanácsa ellenére a hazatérés mellett döntöttek. A hatóságok csak úgy hajlot­tak a beleegyezésre (és a ha­zaszállításra ). ha minderről titkos szavazással döntenek, s nagy többségük Tristan da Cunhát választja. Megismer­kedtek tehát a választóúrnák- kal is: a szavazás jogosult 153 felnőtt közül 148 a visszatérés­re szavazott! Csupán öten radalminak" számító 1948-ban következett ismerkedtek meg a az angol fontokkal, •el és pennykkel. A ír natügyi minisztérium z\sára ugyanis létre- .Sziget Fejlesztési és Tristan da Cun- ■ett egy adminisztrá- sziget lakók ugyan ifjték az újításokat, bizonyos mértékben •t 'ek életükön, azonban füg get lenül folytat - 'ényes elszigeteltség“ ipített életüket, ame- első „kormányzójuk“, lass oly szépen fel- \z\mukra. Vissza a vulkánszigetre... A holland Boissevain óceánjárd fedélzetén érkeztek Tristan da Cunha elé a visszatelepülök. Az utolsó száz métereket csónakokkal tették meg. ÉS MÁSODSZOR a való „nagy ugrást" 1961 novemberében létszámú közösség, vulkánkitörés és a menekülésre kény­k is lenek voltak ismeretségbe ke­rülni, amelyeket eddig sohasem ismertek. A halászok, akik szembeszálltak az Atlanti­óceán viharaival, most gyer­mekbetegségekkel küzködtek. Erősek voltak, de nem immu­nisak. A legborzalmasabb baci- lus viszont az unalom volt és az „új Eldorádó“ iránti undo­ruk: nem akarták magukénak ismerni ezt a világot! Az au­tók, televízió stb. stb. egyálta­lán nem kárpótolta őket elha­gyott szigetükért: nem tudtak beleilleszkedni a rohanó atom­korszakba ... óhajtottak Nagy-Británniába i is, az adócédulákkal, lopással, maradni... Azóta már visszatértek, utol­só csoportjukat (akadt, aki meggondolta a szavazást és mégis visszatért a szigetre) a közelmúltban tette partra egy angol hadihajó. A modern életből csak néhány apróságot vittek magukkal: egy röntgen­gépet, egy tranzisztoros rádiót, no meg — hiszen a nők min­denütt egyformák! — néhány pár tű sarkú cipőt. Nem lesz könnyű a viseletűk ... a sziget, amikor 1961-ben búcsút vettek tőle. A felvételt a „Leopard“ nevű brit fregatt fedélzetéről készítették. I WtlOHH —WHUMIW II M'li H ' tmnmm

Next

/
Thumbnails
Contents