Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-08-11 / 32. szám

Jčaxcsá mint a Üiiom

IS arcsíi, mint a liliom, fürge ” mint a gyík. Életrajza még eseménytelen, szegényes, de örülhet ennek, mert előtte áll még az élet. Most kezdi a komolyabb oldalát. Néhány hete dolgozik a komáromi állami gazdaság egyik üzemrészlegén az idén érettségizett a komáromi mezőgazdasági technikumban.

Milyen gondja lehet egy újdonsült mezőgazdasági technikusnak ?

A ráváró feladatok gyakorlati részéhez még keveset ért. Csetlik-botlik a napi problémák között, mint a járni tanuló. Fekete Elvira azonban bizakodó, nem tartja újdonságnak a mezőgazdasági üzemet. Négy évig elméletileg foglalkozott vele az iskola padjaiban és a gyakorlati kiképzéseken. De ez mégis más, mert felelnie kell mindenért, amit rábíztak, ez már az élet. Ez pedig keményebb iskola a mezőgazdasági technikumnál.

Szép pályát választott. Az elhelyezkedéssel, fizetéssel elégedett, munkáját szereti, beosztásában helytáll.

Mi lesz a továbbképzésével, hogyan követi majd nyomon a mezőgazdaságot érintő tudományos eseményeket, ez itt most a kérdés. Évről évre újabb helyzetek adódnak elő, amelyekkel a szakirodalom figyelése nélkül mezőgazdasági könyvek állandó tanulmányo- :> ’ í" IC "f'fŕr, 7-M i> : 7 ^®$ Wt ííÄI

:■ '"r' ; :.'-4 ■ *

Fekete Elvira

zása, olvasása nélkül aligha tied szembenézni. Fekete Elvira modern lány, ezért korszerűen alkalmazkodik az élethez, tovább fog tanulni.

A mai fiatalok minden dinamikája benne sűrűsödik. Élet- felfogása tapasztaltnak tűnik, tanácsot lehetne tőle kérni sok mindenden. Az egyik barát - nőjével, akivel együtt húzták ki a négy évet a mezőgazdasági technikumban, iígy döntöttek, beiratkoznak a nyitrai pedagógiai institútra. Öt év táv- hallgatás elég hosszú idő, de úgy gondolják, megéri. Biológia, kémia szakot akarnak elvégezni az itt szerzett tudományoknak hasznát vehetik a mezőgazdaságban is.

De vajon mire jó beiratkozni távhallgatónak olyan egyéneknek, akik mezőgazdasági iskolában érettségiztek egy tanítóképzőbe? Ezt a kérdést mindenki feltenné, aki erről beszélget Fekete Elvirával.

A válasz logikusan meggyőző a mai életkörülményekhez való alkalmazkodást tükrözi. Mire kellene hát nekem — mondja — az a másik iskola? Azért, hogy kétféle diplomáin legyen. Az életben hosszú évek távlatában nem lehet előre látni. Ki

tudja mi történik még velem. Milyen jó lenne aztán bizonyos esetekben egy másik diplomát előhúzni a zsebemből és máshol megállani a helyem, ha tudom: Az élet üteme lassanként megköveteli, hogy kétféle foglalkozáshoz is értsen valaki. A fiataloknak pedig erre kell felkészülni, mert az élet áll elöltük. Sokat kell tanulni és sokat tudni, ami időt vesz igénybe, sokszor áldozatot kíván, de a tudást nem ingyen adják. A beosztása mellett tanulni is tud még öt évig, mert akarat van benne, ha lemond néhány szórakozási lehetőségről és szabad idejét erre használja fel.

Sok fiatal tanulhat ettől a lánytól, pedig o is szeret táncolni, filmet és TV-t nézni, strandra járni, meg kirándulni, éppen úgy örül az életnek, mint más fiatal. Nem azért akar tanulni, mert szórakozni nem szeret, hanem azért tanul, hogy többet szórakozhasson, jobban boldoguljon az életben, jobban kihasználhassa az adott lehetőségeket. Szereti a zenét, kedveli a habos tortát, hogy az igényeit kielégíthesse, tanulnia kell.

BAGOTA ISTVÁN

A szélhámos és áldozata

H.

Persze, nem minden szélhámos áll az ámítás művészetének ilyen magas fokán, mégis lépre csalja az embereket. Mindegyiknek megvan a maga csalafinta trükkje. Megismer néhány pszichikai törvényszerűséget és ezekre építi fel tervét és azt alkalmazza sorozatosan.

8J gy többszörösen büntetett " előéletű szélhámosnő például a következő, primitívségében is agyafúrt módszerrel manipulált. Becsengetett a kiszemelt áldozatához és rákezd- te: Jó napot kívánok! Mi még nem ismerjük egymást. De a férje ideadott 400 koronát, hogy hozzak damasztot... Egyébként a 400 korona — és ezt kitette az asztalra. — csak az a baj, hogy a férjétől előlegben kapott pénz nem elég. Akitől veszem, annak most kell a pénz... Még hatszáz...

Ez a közlés a feleség gondolataiban és érzéseiben nagy kavarodást, bizonytalanságot vált ki: honnan ismeri férjem ezt a nőt? Mi lehet a háttérben? Ha ad neki — úgy véli — ennek titkát is megfejtheti, ha nem, elszalasztja az alkalmat. Amennyiben férje az ajándékozást meglepetésnek szánta, nem akarja elrontani az örömet stb. Ilyen és hasonló gondolatok, érzelmek tódulnak fel benne, miközben a szemfüles szélhámosnő elárasztja szavaival... Vajon csaló lenne ez a biztos fellépésű ismeretlen látogató? Nem, nem. Az előleget, amit a férje adott, biztosnak veszi, hiszen az előleget az asztalra helyezte. Az esetek többségében tehát az asszony, ha van pénze, átadja a „hiányzó" hatszáz forintot, holott nem is gondolt talán arra, hogy damasztot vásároljon.

E

gy elmegyógyintézetbe internált szélhámos, az öt alaposan ismerő intézeti orvosoktól olcsó színházbérlet meséjével, pénzt csalt ki, majd egyszerűen tovább állt.

Mindezek után fölvethető a kérdés: mi a magyarázata annak, hogy az egyik ember hatás alatt tartja környezetét, ezzel szemben a másik, talán a jóval nagyobb tudású és minden vonatkozásban értékfe- sebb egyéniség úgyszólván kiszolgáltatott neki. Egy álmérnök a beosztottait hosszú ideig lelkiismeretlenül terrorizálta, megfélemlítette. A gyanakvókat oly módon távolította el, hogy egyre-másra jelentette az igazgatónak; „Nem tudok velük dolgozni, el kell bocsátani őket“. így szabadult meg sorra leleplezőitöl, míg nem végül rajta vesztett. Az igazgató — sajnos csak a lebukása után — ekként nyilatkozott róla: „Egy szava sem volt igaz. mindig és mindenkinek hazudott". Lám, mégis a szélhámos akarata szerint cselekedett.

Az emberiség története s ezen belül az egyének sorsa

azt példázza, hogy az események menete legtöbbször azon ál! vagy bukik; van-e bátorságunk a kellő lépések megtételére vagy sem.

Nagyon furcsa, hogy sokszor a szélhámosokkal nincs bátorságunk szembeszállni, habár ismerjük megbízhatatlanságukat, „linkségüket“. Még meglepőbb, hogy ez a bénultság olyankor is előfordul, amidőn erre semmiféle függő viszony nem késztett bennünket. Talán olyan állapot ez, mint az egyik tudományos társaság kísérletei során hipnozitált orvosé, akinek végig az volt az „érzése": ha akarnám, nem hajtanám végre a kollégám szuggesztiós parancsát. Ennek ellenére mégis végrehajtotta. Hasonló hatás alá kerülünk akkor, amikor az ügynöknek nem tudjuk azt mondani, hogy nincs szükségünk az általa kínált árura. Helyette, hogy szabaduljunk tőle, megvesszük portékáját.

Milyen érzelmek, lelki tényezők befolyásolják az „áldozat" hiszékenységét?

Az embereknek ösztönös igényük van a szeretetre és a megértésre. A szélhámos ezt tudatosan felhasználja a maga javára, környezetét elkápráztatja rokonszenv nyilatkozatokkal. Talán társadalmunk jele/ilegi fejlettségi fokán általánosnak mondható már az emberek szeretet és megértés iránti igényeinek kielégítése? Bizony még sok a kívánnivaló. A szélhámos azonban bőkezű az elismeréssel, a dicsérettel. Ezért áldozatának rendszerint mindvégig az az érzése, hogy végre olyan személlyel hozta össze a sors, aki megérti, értékeli őt és önzetlenül segítségére van. Emiatt nem is gondolja, hogy szélhámos környékezte meg, sőt még akkor sem ocsúdik fel, amidőn egyikmásik jel óvatosságra inti. Az ilyen illúzió. — hogy megértik öt, és segíteni akarnak rajta — olyan ritka és felemelő pillanat számára, hogy vonakodik a hiedelmét rombadönteni. Az álorvosok például látszatra nagyobb megértést tanúsítanak a betegek iránt, mint az igazi orvosok. Ez a magyarázata fellobbanó népszerűségüknek.

* z emberek vágyait elégítik ki a lakáshiánnyal visszaélő szélhámosok és a házas- ságszédelgök. Az, akit évek óta foglalkoztat az az óhaj, hogy sivát albérleti szobájából kedvezőbb lakáskörülmények közé jusson, sokszor a legegyszerűbb trükknek is bedől. Akinek régi sóvárgott álma, hogy végre élettársat találjon, az köny- nyen áldozata lesz a jó megjelenésű házasságszédelgönek.

Chaplin híres filmjét, a „Monsieur Verdoux“-t egy valóban létezett Landru nevű francia kékszakállról mintázta, aki közel harminc nőáldozatát a kifosztás után meg is ölte. Sokszor egy telefontudakozódás elegendő lenne a leleplezésre, de az elbűvölt egyén

ezt az egyszerű lépést sem tudja megtenni, sőt környezetének figyelmeztetéseit is leszereli. Bő vadászterületet nyújt a szélhámosok számára a babonás hiedelem, különösen az elmaradottabb, természet- tudományokban járatlan emberek között. A hiúságot is — miként már utaltunk rá — lépten-nyomon szintén kihasználják a hiszékenyek lővátéte- lére.

Számos szakember, tudós, író kereste már a befolyásolhatóság magyarázatát a különböző idegrendszeri és külső jelek figyelembe vételével. Ez ideig azonban nem sikerült ennek okát végérvényesen földeríteni. A szélhámos is inkább ösztönére, intuíciójára bízva választja ki „ügyfeleit“.

Annyi bizonyos, hogy a lelki befolyásolhatóság alapjai öröklöttek, de rengeteget változtathat rajta az élettapasztalat. Ezért az, akinek jóságával, bizalmával állandóan visszaélnek, és nem okul belőle, az magára vessen, mert benne is hiba van. Az áldozat, a „médium" nem véletlenül jut ilyen kellemetlen szerephez, egyénisége alkalmas arra, hogy a hitványak rászedjék. Ezért az öröklött tulajdonságokon, a tanuláson, a tapasztalaton kívül sok függ attól is, hogy miként ismerjük fel e fogyatékosságokat, bensőnkben és miként leszünk úrrá rajtuk kellő önneveléssel.

A szélhámosok és kalandorok befolyásolása elleni védekezés elválaszthatatlan az ön- megismeréstől, pontosabban a feltárt egyéni gyengeségek leküzdésének és az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésének mértékétől. Ennek érdekében nap mint nap következetesen munkálkodnunk kell; nagyrészt ezen múlik, hogy sikerül-e elhárítanunk az ártalmas behatásokat. Ezt bizonyítják a különböző hipnózis kísérletek is. A szilárd erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezők hipnotikus állapotban sem hajtják végre azokat a sugalmazásokat, amelyek nem egyeznek meg erkölcsi alapelveikkel.

A párt és az állami szervek ma már mindenkor támogatják a jogos bírálót. De az a baj, hogy amíg a csalárd üzelmek- re. a vizsgálat során fény derül, addig a törvényszegők számos esetben a leleplezőt vagy elüldözik, vagy szövetségesükké teszik. Miután a szélhámost nem kötik erkölcsi gátlások, „lelkiismeretfurdalás nélkül" elferdíti az igazságot, nyugodtan rágalmaz, hamis adatokat gyűjt, s ezzel ügye kiderítését megnehezíti. Aki szembeszáll vele, annak nem egyszer szívós, bátor kiállással, akár azt a kockázatot is vállalnia kell, hogy rágalmazónak kiáltják ki. Ezek az emberek méltán kiérdemlik tiszteletünket, hiszen nélkülük, bátorságuk nélkül aligha lehetne a társadalom rászedőit kitaszítani soraink közül. Egyébként az a kívánatos, hogy már tevékenységük kezdetén akadályozzuk meg a szélhámosok működését és kérlelhetetlenül leplezzük le legcsekélyebb kilengéseiket is.

Végezetül feleljünk arra a

® kérdésre, hogy a szélhámosokat jellemző lelki sajátosság és személyiség jegyek születésbeli adottságok-e

avagy szerzettek? Jóllehet ugyanígy, mint minden lelki tulajdonság ennek gyökerei is az idegrendszer szerkezetével és a magasabb idegműködés jellegével függnek össze, tehát adottságok, de szoros összefüggésben fejlődnek ki a környezettel.

Miért alakul ki az egyik emberben erkölcsi gátlás, a másikban pedig ennek semmi nyoma? A gyermeki kor kezdetétől a környezet részéről a rendszeres nevelőhatások számos feltételes reflexet alakítanak ki bennünk. Ezek általában nem maradnak formációkban, az úgynevezett dinamikus sztereotipekben egyesülnek. Ha hatásuk elég mély, olykor egész életre kedvezően megszabják az ember viszonyát a társadalomhoz. Például, amikor a szülő ismételten elmondja gyermekének: ne vedd el pajtásod játékát, nem szabad, emlékszél, te is sírtál, amikor elvették tőled", — ezzel dinamikus sztereotipet alakít ki benne. Ennek következtében, ha mégis a csábítás oly erős, hogy a szülői intelem ellen cselekszik, rossz érzése keletkezik, lelkiismeretfurda- lása támad. Ogy könnyít magán, hogy visszaadja a játékot. Számtalan ilyen sztereotip biztosítja az egyén létét a bonyolult életfeltételek között: az iskolában, a munkahelyen, az emberek közötti kapcsolatokban.

Nem így történik akkor, ha a gyermek környezete nem fordít céltudatosan gondot az etikai magatartás megteremtésére, hanem örömmel állapítja meg, hogy gyermeke milyen „élelmes", milyen ügyesen „kivágja magát" az apróbb csínytevések következményei alól. Pedig lehet, hogy éppen ezzel tette meg a gyermek első lépését ahhoz, hogy sikerein felbuzdulva, idővel szélhámos legyen. Ne feledjük: fiatal korban még alakítható a jellem, később már a törvény minden szigorával sem mindig lehet eredményesen megváltoztatni.

Nagy felelősség hárul tehát a szülők mellett a barátokra, az iskolára, a munkahelyre, az állami és a társadalmi szervezetekre, mert együttes nevelőhatásuk dönti el, hogy a gyermekből közösségi ember, vagy a közösség álcázott ellensége, szélhámos lesz.

R. M.

(Vége)

Az utóbbi időben a füleki magyar tannyelvű általános iskola és a kecskeméti zeneiskola között szoros baráti kapcsolat jött létre. A két iskola pionírjai először a tavasz folyamán találkoztak, amikor a kecskeméti úttörők, a Csehszlovák Pionírszervezet

15. évfordulójának ünnepségén vettek részt Füleken. Ekkor részben már megismerkedtek egymással a tanulók és hogy a látogatás kölcsönös legyen, néhány héttel később a füjekiek mentek el Kecskemétre. A két iskola vezetősége között akkor jött létre az a megállapodás, hogy a nyár folyamán táborozást szerveznek.

A vezetőség úgy határozott, hogy először a füle- kiek mennek Magyarországra, Dunavecsére táborozni. A táborozás alatt sok élményben volt részük a füleki pioníroknak és több nevezetes várost látogattak meg. Jártak Budapesten, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Dunaújvárosban, de még a Balatont is megtekintették. Pár nappal később aztán Kecskemétről jöttek el az úttörők Fülekre, ahol nagy szeretettel készítettek számukra táborhelyet. Az úttörők a Tátrába is felutaztak és közben megtekintették a Betlért, Krasznahorkát, Dobšinát. A táborozök mindkét részről elmondhatják, hogy nagyon jól érezték magukat és mindannyian azon vannak, hogy ez a barátság továbbra is fennmaradjon a két iskola között.

Varga József, Fülek SZERKESZTŐI ÜZENETEK:

Budapest: Hogy mit vi- gyeff^az utazáshoz magával, teljesen egyéni. Ilyen kérdésekkel nem foglalkozhatunk.

Ravasz József: Námornícka škola. Decin.'Erre a címre forduljon, onnan kap

tájékoztatást a felvételt illetően. A dunai hajózáshoz nem seükséges külpn hajós- képző iskola, de 21 éven aluliakat oda nem vesznek fel dolgozni.

Derne Z.: A tudósítás bizony gyenge és nem közölhető.

14 éves szőke fiú: Versei

sajnos közölhetetienek.

K. István: A versek nagyon gyengék, jobban mondva rpég csak nem is versek, annyira rosszak.

Horváth Mária, Vágkirály- fa: A beküldött verse még nem közölhető, de próbálkozzon többször, írjon több verset, határozottan van tehetsége a verseléshez.

Sirály: A repülőiskolától eltanácsoljuk. A geológiai szakma iránti vonzódása helyes, ha van hozzá kedve és tehetsége, akkor tanuljon geológiát. Az iskola igazgatósága, amelyet most végez, segítségére lesz és felvilágosítással szolgálhat.

Benkő Klára: Az iskolájuk igazgatóságától kérjenek tanácsot, ott legjobban ismerik magukat és képességeiket. Ennek alapján pontos felvilágosítással szolgálnak.

J. Kálira: Kétéves szakiskolai végzettséggel nem jelentkezhet főiskolára. Érettségi vizsga kell.

SZÍVESEN LEVELEZNÉNK:

Tóth Éva, Kazincbarcika, Széchényi u. 82 sz„ 16 éves; Kiss Albert, Budapest, XIV. kér. Thököly út 117/b III., 23 éves; Varga István, Gyo- ma, Csokonai út 37 sz., 20 éves; Nagy László, Székes- fehérvár, Gáz út 9/a sz., 19 éves; Nagypáli Éva, Győr, Káptalan-domb '13. sz., 17 éves; Horváth Anna Mária, Budapest XI. kér. Szombo- lyai u. 7 sz., 19 éves; Meleg Erzsébet Budapest, XVIII. kér. Ady Endre u. 58 sz.; Vida Katalin, Környe, Rákóczi F. u. 43 sz., 16 éves; Oláh Károly, Kiskudorozs- ma, Kassai út 17 sz., 20 éves; Tátrai Attila, Miskolc, Sejemrét, É. M. Sz. B. 115. szoba, 20 éves; Hegedűs Anna, Budapest XXI. kér. Vörös Hadsereg út 121, 17 éves.

A vágsellyei DUSLO üzem fiatal vegyészeinek nyolcemeletes lakóháza épülőben (M. Kovács István felvétele)

Táborozó pionírok

A Komáromi Járási Pionírház nyári tevékenységét a pionírszervezet fennállásának 15. évfordulója jegyében szervezték meg. A nyári tevékenység fő célja, hogy a pionírok és a fiatalok foglalkozásában minél több turisztika, sport, üdülés legyen. Tervszerűen először a kürtösök és dobosok találkoztak egy hétre, megtanultak a hangszerükön játszani. Az iskolázás folyamán nagyon jó szellem alakult ki a pionírok között.

Ezután az alapfokú iskolák leendő csapattanács elnökei találkoztak. Sok gondunk volt velük, de végül mégis úgy búcsúztak el egymástól, hogy habár életükben először voltak pionírtáborban, nagyon jó! érezték magukat.

Ezekután a pionírcsapatok faliújság - felelősei és a játék, valamint a mulatságok instruktorainak hangjaitól lett hangos

a tábor. A faliújság-felelősök megtanulták a faliújságok vezetésének módjait, az ehhez szükséges rajztechnikát és több mást. A játék és szórakozás instruktorai a különböző játékok rendezésétől kezdve sok olyan hasznosat tanultak, aminek az iskolákban szeptembertől hasznát vehetik és különböző szórakozások szervezőivé válhatnak. Szervezőkészségeiket a záróestén mutatták be nagyon ügyesen. A legfiatalabb CSISZ-funkcionáriusokat is iskolázásra hívtuk be. Nagyon sok hasznos tudnivalót tanultak a CSISZ-szervezet életéből és az iskolázás végén úgy búcsúztak el egymástól mint jóbarátok és barátnők.

Nemsokára turisztikát szervezünk a pionírok számára a Garam völgyében és találkozót a csapattanács elnökei számára.

Bende István, Komárom