Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-08-04 / 31. szám
DialloTelli, ez Afrikai Egység szervezet főtitkára Az afrikai állam- és kormányfők kairói csúcsértekezlete az Afrikai Egységszervezet főtitkárává Diallo Telli i guinea! diplomatát választotta £ meg. Nagy volt az öröm a gui- \ s . -«S' ' Az (úgynevezett tengerentúli francia közigazgatásban dolgozott. amikor csatlakozott Sekou Touré jelenlegi guinea! elnök haladó szellemű függetlenségi pártjához, a Guineái Demokrata Párthoz. Ez a párt vezette Guinea népének függetlenségi küzdelmét, amelynek eredményeként a kis Guinea elsőként válhatott ki a francia gyarmatbirodalmat felváltó, úgynevezett Francia Közösségből. Azt a hosszú politikai harcot, amely a függetlenséget szentesítő népszavazáshoz vezetett, Diallo Telli a gyarmati adminisztráción belül segítette: a guinea! függetlenség előestéjén Francia Nyugat-Afrika úgynevezett Nagy Tanácsának főtitkára volt Dakarban. Ebben a szervezetben együtt dolgozott és barátságot kötött sok olyan afrikai politikussal, aki később a függetlenné vált gyarmatok élén vezető szerepet töltött be. A szuverén Guinea Diallo Tellit washingtoni nagykövetté nevezte ki. ö képviselte hazáját az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Az ENSZ-ben Diallo Telli az öntudatra ébredő, a felszabadulásért harcra kész, a gyarmatosítás ellen szenvedélyesen sikraszálló Afrika hangját szólaltatta meg. őt választották meg a délafrikai fajüldözés tényeit vizsgáló különleges bizottság az ENSZ úgynevezett apartheidbizottságának elnökévé. Diallo Tellit az ENSZ-ben szenvedélyes beszédei miatt „fekete vívóbajnoknak“ nevezték el... De nem hasonlít semmiféle gladiátorhoz: középtermetű. karcsú alakját a nemzeti viselet, a bőre szabott, lobogóujjú hosszú vászonköntös, a bubu fedi, arca finom voná- sű, s keret nélküli szemüvegével az afrikai értelmiségiek egyik jellemző típusát képviseli. Angol és francia nyelven egyaránt remek szónok, s éppen szónoki sikerei tették ismertté a nemzetközi fórumokon. neai küldöttség körében, hiszel ebben a választásban megnyit vánult a független afrikai or szágoknak a kis Guineái Köztársaság. a függetlenségi mozgalom úttörője iránt érzett elismerése, s Diallo Telli eddigi tevékenységének méltánylása is. Négy esztendőn keresztül olyan főtitkára lesz a független afrikai országokat tömörítő hatalmas egységszervezetnek, aki a gyarmatosításellenes harcban, a neokolonia- lista kísérletek leleplezésében, mind az afrikai, mind a nemzetközi fórumokon erélyről, harcos küzdőszellemről, s ugyanakkor diplomáciai érettségről rugalmasságról is tanúságot tett. A Fekete Földrész első számú „közhivatalnoka“ 40 éves. Guinea vadregényes hegyvidékén, a Fouta-Djalon Poredaka falvában született. A hegyi faluból a dakari líceumba került mint a környék legjobb eszű kisdiákja. A szenegáli fővárosban a középiskolát kitűnő eredménnyel végezte el, s Párizsba utazott, ahol beiratkozott az egyetem jogi karára. konfliktus következtében. Ro- chesterben és Harlemben egyelőre nyugalom van, ami azonban a „szuronyok hegyén“ táncol, viszont véres összetűzések voltak Massachusetts államban. Ez a polgárháborús légkör olyan bizonytalansági tényező, amely lapvélemények szerint könnyen befolyásolhatja az elnökválasztási küzdelmet. A demokrata adminisztráció a jelekből ítélve, kerülni akar minden olyasmit, ami nagyobb megrázkódtatással járna — valószínűleg ezért halasztották el, ki tudja hányadszor — a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság anyagának nyilvánosságra hozatalát. Az elmúlt napokban hazánkba látogatott Edward du Cann angol kereskedelmi miniszter. Felvételünkön dr. Antonin Gregor külkereskedelmi miniszterhelyettes társaságában látjuk. !OIITIKABOI A csehszlovák katonai küldöttség NDK-beli látogatása alkalmával Walter Ulbricht hosszasan elbeszélgetett Lomský hadseregtábornokkal, nemzetvédelmi miniszterrel. A brazíliai „gorillák” korszaka Száznegyven éve tartó függetlenségének ideje alatt Brazília soha nem élt meg annyi zavart, annyi politikai erőszakosságot, mint a „gorillák“ mostani korszakában, akik pedig — miután leverték Gou- lart elnököt — azzal az ürügygyei ragadták magukhoz a hatalmat, hogy „békét és rendet" teremtenek az országban. Április óta egymást követik az erőszakosságok és kínzások, politikai gyilkosságok és bebörtönzések. minden alkotmányos jog eltiprása és mindez a „demokratikus gyógyulás“ cégére alatt. A militarista klikk által kibocsátott kivételes törvények szabad kezet engedtek a kormánynak valamennyi politikai ellenfél elnémítására, akik tíz évre elveszítettek minden politikai jogot, tehát azt a jogot is, hogy újból megválasszák őket a parlamentbe, valamelyik kormányzói állásba vagy pedig elnöki székbe. Ily módon több mint ötszáz képviselőt és kormányzót, szak- szervezeti vezetőt, intellektuell stb. fosztottak meg alapvető politikai jogaitól. Ez a politikai fordulat valóságos elemi csapást jelent Brazília jövőjére nézve, ha tekintetbe vesszük, milyen gyenge lábon állt már azelőtt is ennek az országnak demokratikus struktúrája. Hiszen a lakosság 60—70 százaléka analfabéta és így többek között választójoga sem volt. Az érvényben levő választási rendszer pedig tradicionálisan a nagybirtok, a hadsereg, az Egyház vezető fejeinek kedvezett és csak nagyritkán jutottak a parlamentbe olyanok, akik a szociális rétegek igazi képviselői voltak. Ez utóbbiak, akik úgyszólván csak tévedésből kerültek ki nyerőkként a választási gépezetből, még százan sem voltak, számuk legjobb esetben néhány tucatnyira tehető. Ezt a „tévedést!“ a maguk javára igyekeztek kihasználni maguk a „gorillák“, akik a közvéleménnyel szeretnék elhitetni, hogy néhány ismertebb politikus, mint pl. Kubi- tsek, Goulart, sőt maga Qua- stro is — akik pedig ténylegesen a középpártokhoz tartoztak — maguk köré gyűjtötték a baloldal embereit. Az igazság az, hogy ezek a nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező vezéremberek csak megérezték az* — amit a gorillák nem tudnak vagy nem akarnak megérteni — hogy Brazíliát csak egy jól átgondolt reform-program mentheti meg az elsorvadástól. Aztán itt vannak a „fekete listák". Nemcsak a hivatásos politikusok szerepelnek bennük. hanem valamennyi elnök, akiket Brazília az utolsó tíz év folyamán megválasztott. Ha tekintetbe vesszük, hogy az 1950-ben a nép által megválasztott Vargast is megfosztották a katonák mindennemű befolyástól, és kergették az öngyilkosságba, világossá válik, hogy a most hatalmon, levő tábornoki klikk felfogása szerint 1945 óta máig a brazil lakósság minden politikai döntése „tévedésből" esett. Ez mutatja legjobban a mai rezsim antidemokratikus irányát. A mai helyzet kilátástalansá- gát súlyosbítja az a körülmény, hogy a fekete listákba nemcsak a volt politikusokat sorozták be, hanem azokat is, akik a jövő megújhodott Brazília esetleges vezérei lehetnének: orvosok, építészek, mérnökök, tanárok, a főváros és a vidéki nagyvárosok szakszervezeti vezetői. Ezen a téren a gorillák között teljes az egyetértés. Minden más tekintetben a győzedelmes klikk egyes osztagai között már is megkezdődött a harc a hatalomért, ez pedig hamarosan csak zűrzavart és káoszt fog maga után vonni. A fekete listák összeírását június 15.-ig kellett volna befejezni, de már június 17.-én ismeretessé vált, hogy az alkotmány 7.-ik cikkelye értelmében a „tisztogató“ akciók további hat hónapig lesznek lehetségesek. Maga az új elnök, Castello Branco, aki pedig még a tábornokoknál is jobboldalibb érzelmű, nem volt hajlandó a fekete listákra vonatkozó kivételes törvények érvényét meghosszabbítani. Erre a gorillák közlönye, a Cor- rejo de Manha“ így vélekedett: „Branco eltávolítása kétségkívül kellemetlen dolog volna, de még kellemetlenebb volna, ha a forradalom győzelmét tartalmától fosztanák meg". Egyház és gorillák szoros szövetségben állanak. A május 29,-i püspöki konferencia maSzovjet ember az ENSZ könyvtár igazgatója Lev Vladimirovasz, az ENSZ-könyvtár igazgatója Az ENSZ könyvtárának új igazgatója a kommunista Lev Vladimirovasz, szovjet állampolgár, a könyvtárügy kitűnő gyakorlati ismerője és kutatója lett. Kicsoda ő? Litván nő és orosz mérnök fia, az angol és a német nyelvészet szaktudósa, aki hiába keresett tanítói állást a burzsoá Lettországban. Egykori biztosítási tisztviselő, aki arra kényszerült, hogy elvégezze a gazdasági fakultást olyan szakma kedvéért, amelyet egyáltalán nem szeretett. Katona, aki önként jelentkezett a szovjet hadseregbe a náci Németországnak a Szovjetunió ellen intézett támadása első napján. Szakaszparancsnok, aki két évet töltött lövészárokban. Háborús veterán, aki közkatonaként kezdte és századosként végezte Németország területén, s két súlyos sebet kapott. Több érdemrend tulajdonosa. A vilniusi egyetem tanára, az általa alapított könyvtártudományi tanszék vezetője, 400 hallgató oktatója. Tudományegyetemi könyvtár igazgatója, a Szovjetunió egyetlen régi nyomtatású könyvgyűjteményének és kartográfiájának igazgatója; ez a gyűjtemény 1970ben lesz 400 esztendős. Több könyvet, s vagy száz tanulmányt Irt a tudományos könyvtárak történetéről és fejlődéséről. Több egyesület és könyvtárosi tanácstagja. Sportember, aki 52 éve ellenére könnyedén lefut egy kilométert 3 percen belül. A vilniusi könyvtárosok labdarúgócsapatának balszélsője. Az evezés nagy kedvelője. Könyvbarát, akinek igen jól összeválogatott, 4000 kötetből álló könyvtára van. Három gyermek atyja: nagyobbik lánya apja nyomdokait követi és a litván köztársasági könyvtárban dolgozik, fia műegyetemre megy, kisebbik lánya, aki már három nyelvet tud, ötödik osztályos tanuló. Felesége a háború alatt hősiesen segítette a szovjet sebesülteket és a hadifogságból menekült szovjet harcosokat. Az ENSZ megüresedett könyvtárigazgatói állásának betöltéséért hirdetett pályázaton (Josef Stimmvolí osztrák professzor egészségi okokból köszönt le állásáról) több mint húszán vettek részt Európa, Ázsia és Amerika országaiból. Vladimirovasz legfőbb versenytársa egy mexikói könyvtáros volt, aki sok nyelvet beszél (ami Vladi- mirovaszt illeti, angolul, németül, franciául, lengyelül, s természetesen oroszul és litvánul beszél). Vladimirovasz nagyon érdeklődik a szakosított és jól felszerelt tudományos könyvtárok munkája iránt, márpedig az ENSZ könyvtára ezek közé tartozik. — Az ENSZ könyvtárigazgatójaként ragaszkodni akarok a lehető legnagyobb tárgyilagosság elvéhez: a különféle szempontokat és forrásokat vitás esetekben egyenlő alapon kell képviselni — mondotta elutazása előtt Vladimirovasz. — A könyvtár személyzete körülbelül száz fő, közöttük csupán két szovjet, azonkívül két, szocialista országokból való munkatárs dolgozik. Vélemények GOIDWATERROL A Washington PostbanDrew Pearson, az ismert hírmagyarázó fontos következtetést von le abból a tényből, hogy Gold- water San Franciscóban halálos csapást mért a Köztársasági Párt mérsékelt szárnyára: a Morgan- és Rockefeller- csoporttól és a privilegizált arisztokrata értelmiségtől a párt ellenőrzését átvette az elővárosok vezető rétege, s az újonnan meggazdagodott türelmetlen törtetők klikkje. Az gasztalta az új rezsim embereit, akik „a hazát megmentették a szakadéktól“ és elismerte azt a jogukat, hogy a győzelmet megszilárdítsák és „kiküszöböljenek“ minden zavart. De amikor az új rendőrség néhány pap múltbeli magatartását kezdte feszegetni, az Egyház felszisszent és magának Branconak kellett közbelépnie, és megértetnie a vizsgáló bizottsággal, hogy minden olyan esetben, amikor valamilyen pap dolgáról van szó, a részletek megállapítását és értékelését a magasabb egyházi hatóságoknak kell átengedni. De a protekciós zavarok más oldalon is kezdenek mutatkozni. így például e gorillák kl- kényszerltették a földművelésügyi miniszternek, Thompson Filhonak az eltávolítását — aki pedig az új elnökjelöltnek, Barrosnak, a sao-pao- loi iparmágnások képviselőjének a jelöltje — még pedig azért, mert ez túlságosan vakmerőnek és messzemenőnek vélte a katonák terveit a földművelés terén. (Ha a helyzet nem volna olyan tragikus, ez a megokolás valamilyen humoros lapban foglalhatna helyet).-Roország gazdasági és politikai vezetésében végbement változásokra utalva Pearson rámutat, hogy ma Kalifornia, nem pedig New York a legnagyobb amerikai állam. Pearson megállapítja hogy a „Barryt akarjuk!“ és hasonló jelszavakat üvöltő toporzékoló tömeg fojtotta bele a szót a Rockefeller család ivadékába, a San Francisco-1 liberális szárny képviselőjébe, s ez a tömeg vészesen emlékeztetett a müncheni náci gyűlésekre, ahol annak idején „Heil Hitler!“ - kiáltások remegtették meg a levegőt. A New York Times megállapítja, hogy Goldwater nem az az ember, aki alkalmas lenne a század problémáinak megoldására, nem az az ember, aki az elkövetkező négy évben az Egyesült Államok sorsának eldöntésére hivatott. Ellenkezőleg, külpolitikája esztelen, belpolitikája pedig zavaros — írja a lap. Collins kanonok, az angol nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom egyik vezetője a Szent Pál székségegyházban mondott szentbeszédében rámutatott. hogy Goldwater politikai koncepciója a fasiszta gondolkodásmód válfaja. Az Obszerver angol lap szerkesztőségi cikkben állapítja meg, hogy Goldwater szenátor külsőleg nagyon különbözik Hitlertől. Az azonban, ahogy a szenátusban szavazott, arra mutat, hogy a külcsín valódi szélsőségeket leplez. A lap szerint a legnyilvánvalóbb a hasonlóság kettőjük között abban fedezhet fel, hogy az Egyesült Államok elnökjelölt- je, pontosan úgy, mint a Führer. szívesen alkalmaz erőszakot eszmélnek érvényre juttatására. és fő ellenfelének a marxizmust tekinti. T Moszkvában, Bonnban és Párizsban egészen magas szintű kelet-nyugati megbeszélések zajlanak. A szovjet fővárosban tartózkodó angol külügyminiszter már tárgyalt szovjet kollégájával, sőt Hrus- csovval is találkozott. Fogadta és villásreggelin is vendégül látta a szovjet miniszterelnök az Egyesült Nemzetek főtitkárát, aki nem sokkal moszkvai tanácskozásai után Washingtonban felkeresi Johnson amerikai elnököt. Bonnban Adzsu- bej, az Izvesztyija főszerkesztője, Erhard kancellárral több mint egy órár. át beszélgetett, s utána a kancellár sajtófőnöke az újságírókkal közölte, hogy az eszmecsere során érintették egy esetleges Hruscsov- Erhard találkozó gondolatát is. A francia fővárosban tartózkodó román miniszterelnök járt az Elysée-palotában és hosz- szan, négyszemközt tárgyalt de Gaulle elnökkel. Párizsi értesülések szerint szóba került a francia elnök romániai látogatásának lehetősége is, ámbár a jelek arra mutatnak —, hogy a román-francia tárgyalások homlokterében a gazdasági és tudományos együttműködés kérdései állnak. Az angol külügyminiszter moszkvai tanácskozásain értesülések szerint a két országot érintő kérdéseken kívül főként távolkeleti problémák szerepeltek. Az előzetes lapinformációknak megfelelően Butler valóban hajlandó hozzájárulni egy nemzetközi értekezlethez Laoszról, ahogy azt a Szovjetunió javasolta, de előzetes feltételt szabott: előzőleg a három laoszi irányzat képviselőinek kell megtalálniuk a közös nevezőt, ami viszont az amerikaiak által bátorított jobboldali csoport magatartása miatt pillanatnyilag még nehéznek látszik. Washington egyébként továbbra is elutasító állásponton van egy újabb genfi értekezlettel szemben. Butler feltételei sem túlságosan ígéretesek. Az értekezletre vonatkozó szovjet javaslat kilátásba helyezi, hogy ha a válságos laoszi helyzet rendezésére nem történik semmi, a Szovjetunió nem vállalhatja tovább a laoszi béke biztosítására Genfben létesített háromtagú ellenőrző bizottság társelnöki funkcióját. A Távol-Keleten jelenlevő válsággócokhoz — Laosz, Dél- Vietnam — két újabb csatlakozott: az egyik Afrikában, a másik Amerikában. Ügy látszik, hogy Kongóban Csombénak nem sikerül megteremtenie a nemzeti megbékélést. A legfrissebb jelentésekből a következők derülnek ki: X. a partizánok sikersorozata folytatódik; 2. a kormánycsapatok harci szelleme romlik; 3. az amerikaiak részvétele a harcokban nem javítja a központi kormány helyzetét. Az Egyesült Államokban rendkívül feszült a helyzet a fehér-néger