Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-07 / 27. szám

A Tátra nagyon hangos, sok " itt az Udülövendég, de rengeteg a rövid ideig itt tar­tózkodó kiránduló is. A havas csúcsok, a romantikus hegyi természet, a zúgó vízesések, susogó fenyvesek vonzzák ide az embereket. A vendéglátó - ipar is kitesz magáért, minta­szerűen van megoldva minden. Legtöbb a csoportos kiránduló. 40-50 főből álló csoportok jár­ják a kanyargós hegyi utakat, éberen ügyelve a turista-jelzé- sekre, nehogy eltévedjenek és egy-kéi órával többet kelljen gyalogolni a célig valamelyik Filmre örökítik a Lomnici csúcsot más útelágazáson, mert arra idő sincs és a fáradtságért is kár. Francia, angol szót is hal­lani, de sokan jönnek a közeli Lengyelországból is, az idén mégis legtöbben vannak a Tát­rában Magyarországról és az NDK-ból Budapestiek, miskolciak, sal­gótarjániak állandó vendégei a Magas Tátrának. A Kőpataki vízesés közelé­ben hangos diákcsoporttal ta­lálom magam szemben. — A sárospataki Rákóczi Fere/ic Gimnázium tanulói va­gyunk — mutatkoznak be a srácok. Akorra már a lányok is odagyűlnek vizes hajjal, rájuk porzott a vízesés ezüst csep- pekben ködló vize. — Majdnem fázunk — mond­ja az egyik. — Nem is hittük volna odahaza, hogy milyen idő van a hegyek között. Igen Különösen a Köpataki völgy elég hűvös. Havas csú­csok majdnem összeborulnak A pionírok fogadják... A pionírszervezet fennállá­sának 15. évfordulójára rende­zett ünnepségek befejeződtek. Prágában színes felvonulást rendeztek a pionírok a befeje­zés alkalmával. A pionírszer­vezet ténykedése azonban to­vább folyik, az eddiginél is nagyobb mértékben. A pionírok ünnepélyesen ki­jelentették, hogy az ünnepsé­gek befejeztével mit tesznek még a 15. évforduló keretében. Vállalták a pionírok, hogy országos méretben 41 millió kg hulladékot gyűjtenek. Hét millió gyümölcs és erdei fát ültetnek ki, így segítik a gyümölcstermesztés távlati feladatait és az erdősítést. Nyolc millió munkaórát dol­goznak le társadalmi munká­ban a mezőgazdaságban, a fa- Iuszépítési akcióban és az is­kolák építkezéseinél vagy azok javításánál. De ezzel még nem merül ki a ténykedésük. Bekapcsolódnak a gyógynö­vény-gyűjtésbe, a parlagon heverő földek megkeresésében, a rétek és legelők felújításá­ban, a természet védelmében, különös tekintettel a tűzvéde­lemre. Egészségügyi szolgála­tokat végeznek a sport-rendez- ■ vényeknél. Az eddiginél na­gyobb mértékben kapcsolódnak a testnevelésbe és a sportolás­ba és minden rájuk háruló fel­adatot elvégeznek. Az ünnepségek véget értek, de a pionírok ünnepi lelkese­déssel dolgoznak tovább, való­sítják meg feladataikat. felette és az égigérő fenyőktől soha nem süt ide a nap. Sötét árnyék az egész völgyben, ne­héz itt fényképezni. De a patak vad rohanása, a sziklákon át- bukó vizének zúgása mindent megér, érdemes megtekinteni. Kilométerekre elhallatszik ez a zúgás, ez a hang uralja az egész völgyet. Harmadik napja tartózkod­nak a tanulók a hegyek között. A húrom nap minden percét alaposan kihasználták. Fényké­pezőgép és látcső lóg legtöbb­jük nyakán, így kényelmesebb cipelni Az esőkabátok a hónuk alatt, itt mindenkor számítani lehet egy félórás zivatarra. Két órával előbb el is kapta őket egy égzengéses zápor, meg­mosdotta valamennyinket. — Ha cukorból lennénk elolvad­tunk volna, annyi víz zúdult ránk. — újságolja nem panasz­képpen, hanem inkább a han­gulat kedvéért az egyik lány. A tornaijai tizenkét éves kö­zépiskola vendégei. A főhadi­szállásuk is ott van, csak ép­penséggel ők nem tartózkod­nak ott, mert nyakukba vették az országot. Így talán Tornai­jából látnak a legkevesebbet. A tornaijai diákok pedig Ma­gyarországra mennek, ahol ők látják vendégül azokat, majd megmutatnak nekik sok érde­kességet, nevezetességet, mert Magyarországon is van látni­való elég. tiéletlenül egy tisztásra érünk, tenyérnyi hely, de a lomnici csúcs gyönyörűen idelátszik. Szikrázik rajta a hó. Vakító napsütés éri. Jó messze van, de a távcsövek közeire hozzák, s az érzékenyebb fény­képezőgépekkel gyönyörűen le lehet fényképezni. Ilyen tiszta levegőben jól sikerülnek a fel­vételek. Hosszú ideig gyönyör­ködnek a csúcs látványosságá­ban, pedig már jártak rajta többen közülük, a Kőpataki tónál pedig mindannyian vol­tak. Azután újra vad fenyvesekbe érünk, a hegyoldatról legördül­ni kész sziklák fenyegetnek. Mintha minden pillanatban el akarnák temetni az erdei utat, járó-kelőstöl együtt, összetör­ni a szép szál femjőket, bete­metni a patak völgyét. Mi történne, ha földrengés támadna? Aligha tudnánk el­menekülni a köfolyam elől, amivé a sziklák válnának. A szalóki csúcs pipálni kezd, hir­telen felhők kerekednek. Min­denkire esőkabát kerül, pedig semmiképp sem áznánk meg, mert mire vihar kerekedik, a drótkötél-vasút felső végállo­másánál leszünk, innen aztán könnyen lejuthatunk Ótátra- f Híredre. Szomjas a társaság. Minden­irányt vesznek Rozsnyóra és Krasznahorkára. Ott megnézik a híres várat és a mauzóleu­mot, oda pedig közel van Tor­naija, ott töltenek rövid időt. Az idő gyorsan múlik, néhány nap nem a világ. De ez a né­hány nap sok mindent megér, értékben kifejezhetetlen. Két iskola barátsága nemcsak el­méleti vágyakozás, hanem gya­korlatias formákban is alakot ölthet. Baráti találkozások, is­kolák közötti diákcsere, kirán­dulások, kölcsönös szervezése a két ország között., Nem utol­jára vannak itt és sokan már nem is először közülük, — nyugtatnak meg a lányok kí­váncsiskodó szavaimra. Közü­Egy pere pihenés ki sört vagy limonádét kíván. A patakokból inni nem taná­csos, ha tiszta is a víz, mert jéghideg, torokfájást kaphat tőle az ember. Elragadtatással beszélnek a Tátráról, még egy fél napot itt töltenek. Utána autóbusszal Ez a két lány nevetve vár a drótkötél-vasút kocsijára a hrebienoki végállomáson. a Kőpataki tónál lük többen estére táncolni sze­retnének, bizonyára meg is te­szik, van rá mód a Tátrában. tUM indannyiükon meglátszik a hegyvidéki napozás nyoma. Pedig nem feküdtek ki napfürdőzni, csak úgy alkalom­szerűen jött az egész, nem is gondolt rá senki, mégis napoz­tak. A Köpataki tótól a Kamzík menedékház felé haladtak a köves turistaúton. Tűzött ä nap és a magas hegyén még erdő sincs. Mert ekkora magasság­ban már nem él meg a fenyő sem. Törpefenyő kúszik ugyan lépten-nyomon, de alig térdig ér. Ez aztán nem ad árnyékot. Mindenkinek melege volt, iz­zadtak. Csehektől vettek pél­dát. Felsőtestre levetközödtek, gúnyáikat a derekukra csavar­ták, úgy haladtak, lassan, mint az óramutató Mire a Kamzik menedékházhoz értek, fájt a hátuk a napozástól. Megfeled­keztek arról, hogy a tenger­szint fölött közel kétezer mé­ter magasságban járnak. Itt a nap sugárzása hatékonyabban érvényesül, mint Sárospatakon vagy Debrecenben. Alig két óra hossza alatt hegyi népfürdőt vettek, de nem árt meg nekik, legalább ebben is részesültek. A drótkötél-járat kocsija jölsiklik, de még nem szállnak be. Van még egy óra, nem akarnak elszakadni a csodás látványosságtól. Minden percet kihasználnak. Újra tiszta lett a levegő, pára és felhő nélkül. A nap derűsen süt a mély kék égről, a kopár csúcsok, a zöld fenyvesek jobban megeleve­nednek a kirándulóktól. A Tátra szép, s a barátság, ami a két iskola között kialakult, tartós. BAGOTA ISTVÁN A CSICSOI ISKOLÁBAN A csicsói pionírok is megün­nepelték a pionírszervezet fennállásának 15. évfordulóját. A tanév elején a csicsói pionírok már a terveiket is az' ünnepségekkel kapcsolatban állították össze. A tanév alatt betanultak és sikeresen színre vittek egy egész estét betöltő esztrádmüsort. A 15. évforduló előestéjén ünnepi gyűlést tar­tottak, amelyen a szülői kö­zösséggel együtt megjelentek azok is, akik az iskolában ta­nultak és pionírok voltak. Az ünnepi gyűlés kezdete volt az ünnepség-sorozatnak, amelye­ket a 15. évforduló tiszteletére tartottak. Ide tartozik többek között a nemzetközi gyermek­nap megünneplése is, valamint különböző sport- és turisztikai megnyilvánulások. A csicsói pionírok legna­gyobb sikerét az a kiállítás jelenti, amelyet a választások tiszteletére rendeztek. A kiál­lításon rajzokat, festményeket és olyan készítményeket mu­tattak be, amelyeket a tanulók egész évi eredményeikről ta­núskodnak. Az iskola tornater­mében rendezték a kiállítást és nagyon ízlésesen állították össze. Az első napokban több mint 200-an írták be nevüket a látogatók névjegyzékébe. A látogatók elismerően nyilat­koztak a kiállításról. A csicsói pionírok ezenkívül gyógynövényt is termelnek és gyűjtenek. Az ebből befolyó pénzjövedelmet az iskola sport- és turistakörének felszerelésé­re fordítják. De ezenkívül nem feledkeznek meg a különböző érdekkörök szervezéséről sem. Amikor Fördős Kálmánnál, az iskola igazgatójánál érdek­lődtünk, hogy milyen nehézsé­gek adódnak elő az iskola pio­nírcsoportjában, azt a választ kaptuk, hogy bizony vannak nehézségek is. A pionírok ve­zetésénél van hiba és nincs egyetlen egy rajvezetőjük, aki a termelésben dolgozna. Pedig ez fontos lenne, ebben a CSISZ csicsói alapszervezete sokat segíthetne a pioníroknak. A CSISZ-alapszervezet és a pio­nírszervezet között eszerint nem a legjobb az együttmű­ködés, ez pedig eléggé súlyos hiányosság, melyen mielőbb segíteni kell. Magyaríts Vince A perbetei is­kola pionírjai '— és a CSISZ-ta­gok barátságot tartanak fenn a dorogi iskola úttö­rőivel és most ellátogattak oda. A levelezés útján is­mert úttörők szülei látták vendégül az itteni pioníro­kat. A találkozó feledhetet­len szép volt. Közös kultu­rális műsort rendeztek. Két órán keresztül gyönyörköd­tek a szülők és pionírok a szebbnél szebb népi tán­cokban, népdalokban és ze­neszámokban. A dorogi út­törők ének- és zenekarát Párna Juci tanár vezette. Az úttörők megtekintet­ték Komáromot, ellátogat­tak a múzeumba és meg­nézték a pionírházban ren­dezett kiállítást. A perbetei pionírok és CSISZ-tagok szeptemberben adják vissza a látogatást. Csicsay Ilona, Perbete ELMÚLT EGY ÉV Már bezárultak az iskola kapui. Ismét mögöttünk van egy iskolaév. Örülünk a szünidőnek. Szétszéledtünk, hogy pihenjünk, friss erőt gyűjtsünk és ősszel újból kezdjük a tanulást. Nagyon szeretjük a rozsnyői iskolát — örömmel térünk ide vissza. Zagyi Ilona, Jesenská SZÍVESEN DOLGOZNÁNK A kilencéves iskola befe­jezése után a szövetkezetbe mentem dolgozni. Sajnos azonban csak a csúcsmun­kák idején van elfoglaltsá­gunk. Ha a szövetkezet ve­zetősége biztosítaná a fia­talok számára a munkát, akkor boldogan a mezőgaz­daságban maradnának a fia­talok, így azonban elszállin- góznak. Vendégh Olga, Padány SZÉCSÉNYKEI LEVÉL U. A szécsénkei AKI kilencedik osztályos tanu­lói a közelmúlt­ban bemutatták a Kubo című háromfelvonásos színművet. A zsúfolásig megtelt kul­túrteremben gyakran csat­tant fel a taps. A szereplők közül kiváló teljesítményt nyújtott Szokol József, Orem Mária, Petényi Magda, Vil­lant Mária. Nagyon tetszett Záhorszky István, Udvardi József, Deák József, Báli Erzsébet és Tóth László is. Végül, de nem utolsó sor­ban dicséret illeti Cseri Lászlót, a kilencedikesek osztályfőnökét, aki a szín­művet betanította. A szé- csénkeiek Ipolyhidvégen is felléptek. REGGELTŐL — REGGELIG Kistárkányban - minden évben megrendezik a kanyargós Tisza partján a nagy nyári mu­latságot. Most először ökörsütést tábortűz mellett. Nem csoda, hogy szép számú közönség volt jelen. A műsort a járási Ki mit tud verseny győztesei tarkították. Magyarországi tánccsoport is fellépett. A táncmulatság nagyon jól si­került, s ezentúl már min­den évben megrendezzük a tárkányiak nagy mulatságát. Berta Béla, Csernő TISZTASÁGI VERSENY Az iskolaév befejeztével véget ért iskolánkban a tisztasági verseny. A ver­seny szeptemberben kezdő­dött, s célja az volt, hogy rendeztek az iskolánkban állandóan rend legyen. Az utolsó kiér­tékelés után kihirdették az eredményt. Győztes osztály a II. c. lett 109 ponttal. Má­sodik helyen a II. b. és a II. a. osztály áll 107, illetve 101 ponttal. Szeretnénk, ha iskolánkban jövőre is len­nének hasonló versenyek. Képessy Klára, Dunaszerdahely MEGÉRDEMLIK A DICSÉRETET Križovská Lieskaván a közelmúltban a fiatalok Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című háromfelvo- násos vígjátékát adták elő. Kitűnő alakítást nyújtott Pápay Erzsébet, Rózsás Il­dikó és Vass Lajos. A ren­dező Tóth Oszkár volt. Neki köszönhetjük, hogy a fiata­lok összetartanak, egyre több színdarabot tanulnak be és nemcsak a helyi, ha­nem a közeli falvak lako­sait is szórakoztatják. Sárközi Katalin, Kižová Lieskava KÖVETENDŐ PÉLDA A nagymegye- ri magyar tan- CJ nyelvű középis­kola alsófokú tanulói gazdag műsorral lép­tek a nyilvánosság elé. Osz­tatlan elismerésben része­sültek. A sikert a tantestü­let áldozatkész munkájának köszönhetik. Szeretnénk, ha más iskola is követné példánkat és ha­sonló kulturális műsorokat rendeznének. Öllös Márta, Nagymegyer SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Manailla Piroska, Balas­sagyarmat, Zsák u. 6. sz; Bodnár Nuci, Kazincbarci­ka, Dimitrov u. 3. sz; Bidnár Ildikó, Kazincbarcika, Di­mitrov u. 3. sz; Szakály An­géla, Szombathely, Zsdanov u. 31. sz; Geiner Klára, Za­laegerszeg, Rákóczi u. 52. sz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Noemi: Forduljon a kö­vetkező címre: Vysoká ško­la ekonomická, zahraničný odbor, Bratislava, ul. Odbo­járov. Koronás tanú: Českoslo­venská Dunajplavba. Margitsziget: Versei ki­forratlanok, nem közölhet­jük. Szilvia: Érettségi után iratkozzon be az Újságíró Főiskolára — nem keil elő­zetes gyakorlat, de jó, ha már levelező-tag. G. G.: Strední umelecká škola, Žiškovo nám. 1. Str. Um. škola, Praha III. Vino­hrady, Hallorovo nám. 2. Str. Priem, škola odevní, Prostéjov, Str. Priemyselní škola textilní, Brno, Fran- couzská 101. Boldogság: Injekciók is segítenek néha. K. Nusi: Az anyasági sza­badságot fizetés nélküli szabadsággal indokolt ese­tekben meg lehet hosszab­bítani. A könyvelöségben pontosan tudni kell, hogy milyen fizetést adnak — kapnak-e prémiumot és azért nem kapja mindig ugyanazt az összeget. Gabriella: Beküldhet ma­gyar nyelvű pályázati mun­kát is. Pályatévesztett: Forduljon a következő címre: Zdra­votnícka škola, Nedbalova ul. — szlovákul írjon — válaszbélyeget mellékeljen. Kérjük A. Gabriellát, Bu­dapest XXI. kerület, közöl­je helyes címét Mészáros Lászlóval, Hurbanovo, Ry­bárska čd. 945. (okr. Ko­márno.) Im

Next

/
Thumbnails
Contents