Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-30 / 26. szám

„17 ÉVES“: Alacsony termetéhez elfinyös lesz a princeszszabású ruha, elól tűzött pánttal és masnival.

„SZERETLEK ÉN, JÖJJ VISSZA HOZZÁM“: Kérésére fekete-fehér csíkos anyagjához kétrészes ruhát terveztünk. A divatos gallér fehér plkébol készül. Szélét, — s a manzsettáét is — 1 cm széles ferde csíkozás díszíti. Az öv is ferdén szabott.

„TAVASZ". Brokái ruháját egyszerűen, testhez simulóan csináltassa, ez kiemeli jó alakját. A kivágás alatt a két leva- salatlan hajtás kis ráncokat képez. A ruha dísze a derékon lévő masni.

„SVZ“: A piros puplin blúzt a modell szerint, fehér-fekete.

vagy fehér-sötétkék csíkos díszítéssel csináltassa.

„SZIVÁRVÁNY“: A krémszínű blúzt kikötésen csináltassa, elöl két-két hajtással és tűzés diszitéssel. (Ruhák a következő számben).

„HÓFEHÉRKE“: Fehér madeira anyagjához zsabős blúzt küldünk. A zsabő szélét és a manzsettákai csipkefodor díszíti. Madeira blúz. utcai viseletre nem alkalmas.

„Kellemetlen"

. AZ UTAZÁS ELŐTTI kellemes izgatottságot, a várt élmények jó hangulatát, sok- szór elrontja a „kellemetlen" csomagolástól I—TjtLgK Valé (gieiem.

„Csak csomagolni ne kellene!? „óriási munka és fáradtság a csomagolás!" — halljuk igen gyakran. Nem ritkák a megjegyzések arra vonatkozóan sem, hegy mennyit bosszankodott valaki egy-egy otthon felejtett holmi miatt, vagy hogy nyaralásából két napot elragadott ruháinak kivasalása, Mindez csak azon múlik, hogy nem tudunk csomagolni. Nem nevezhetjük ugyanis csomagolásnak azt, ha holmijainkat ügy ahogy éppen a kezünk ügyébe kerülnek, berakjuk a bőröndbe.

Az alábbiak során mindenkit megtanítunk a csomagolás „művészetére“, hogy a kellemes pihenést semmi „kellemetlen'' ne zavarja meg.

AZ ELSŐ, AMIRE FEI.HÍVJUK A FIGYELMET: ne kapkodjunk, hagyjunk a csomagolásra — különösen amíg nem vagyunk benne elég járatosak — elég időt. J6 segítséget nyújt a csomagolásnál, ha előzőleg egy cédulára felírunk olyasmikat, amiről félő. hogy kifelejthetjük. Teljes jegyzéket készíteni a becsomagolandó dolgokról fölösleges, de a cédulára már néhány nappal az utazás előtt felírhatjuk, ami eszünkbe jut, pl. szemüveg, gyöngysorok, a ruhák óvei. egy külön gallér

valamilyen ruhához, stb.

MIELŐTT A CSOMAGOLÁSHOZ KEZDÜNK, mindent készítsünk ki: a nappali és éjjeli fehérneműt, , felső ruhákat, cipőket, stb A bőrönd aljára

kerülnek a legnehezebb dolgok, és olyasmik, amik a legkevésbé gyúródnék, ill. nem árt nekik a gyűrődés, tehát pl. könyvek, (ha viszünk magunkkal), törülközők, pizsamák, hálóingek,

fürdököpeny, stb. A cipőket a bőrönd oldalaihoz támasztjuk

(talpukkal az oldal felé), mégpe- dig kitömve zok- 'Ŕikkal. (sámfa Ve helyett) esetlég

habselyem vagy trikotín kisnadré- gokkal. Ennek kettős előnye

van: nem törik a cipő és nem foglalnak külön helyet a benne lévő holmik. Ha nincs a cipőkre védözsákunk, kettévágott harisnyába bujtatják, így nem piszkot be semmit. (Újságvagy más papírba csomagolni semmit sem szép). A retiküi, is a bőrönd aljára kerül s helyet kapnak benne sálak, kesztyűk, zsebkendők. A fehérnemű

után a férfiingek következnek, majd a szövet, ill. vászonnadrágok, mégpedig úgy, hogy az egyiknél a szárát hajtjuk visz- sza, a másiknál az övrészt, s mindig úgy tesszük, hbgy az egyik nadrág övrészére a másiknak a szára kerüljön, így a „magaslatok“ kiegyenlítik egymást. A férfizakokat úgy csomagoljuk, hogy az egyik ujját belehúzzuk a másikba, s a zakót hosszában kettéhajtva helyezzük a bőröndbe. Most jönnek a sortok, fürdőruhák, kötött holmik, majd a felsőruhák. Ettől sem kell megijedni, csak egy kis érzékkel kel! csinálni. A ruhát a vállánál fogjuk meg, a szoknyáját a bőröndbe fektetjük és a derékrészné! hajtjuk vissza. (Legjobbak a szoknyahosszúságú bőröndök). Húzott, rakott szoknyán elrendezzük a húzásokat, rakásokat, úgy. hogy simán feküdjön, s ami a hőségből nem I fér. két oldalról visszahajtjuk, (a rakásokra szintén ■rjrfZrüPjr i ügyelve). A m- j hákra jön a pon- W- K. gyola, (hogy kicsomagolásnál azonnal kéznél legyen) és az egészet egy törülközővel takarjuk le. Csomagolás közben a bőrönd oldalához néhány ruhafogast is hoz- zátáir.asztunk, bár szállodákban van, de általában kevés. Legjobban megfelelnek erre a célra az összehajtható fogasok.

SÁLAK, ZSEBKENDŐK (am-'k nem fértek a retiküibe), harisnyák, kesztyűk, gyöngysorok, brossok, (műanyag tartóban),

stb. helye a bőrönd „zsebeiben" van.

AZ UTAZÓTÁSKÁBA (kézitáska) jönnek a toilettdolgok (persze az erre való zacskóban), cipőtisztító és varróeszközök, a papucs (jó azonnal kéznél van a kicsomagolásnál) és az útravaló. Itt jegyezzük meg, hogy az útra csak készre megkent és papírszalvétába csomagolt kenyeret, ill. péksüteményt vigyünk. Gusztustalan, ha a vonatban szeljük s kenyeret, vajazzuk meg és tesszük bele a szalámit vagy sajtot. Ajánlatos az útra egy benedvesített szivacsot is vinni (műanyagzacskóban), különösen, ha gyerekkel utazunk, hogy evés előtt megmoshassuk a kezünket.

VÉGÜL MÉG ANNYIT, hogy ne kérjünk kölcsön bőröndöt, hanem vásároljunk. Ha egyszer évente utazunk, akkor is kihasználjuk. Utazásnál a bőrönd megsérülhet'. bepiszkolódik, s így aztán kellemetlen visszaadni. Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy necctáska bevásárláshoz nem utazáshoz való, út- ravalót se csomagoljunk bele.

A

V

„Szabadon és biztonságban gyűljenek Krakkó városába királyságom és a szomszédos országok polgárai, azonfelül a világ minden részéből jöjjenek mindazok, akik a tudomány drágagyöngyét kívánják megszerezni.“

Szó szerint így kívánta hatszáz esztendővel ezelőtt, a krakkói egyetem 1364. május hó 12-én kelt alapítólevelében Kázmér, e Piast házból származó utolsó lengyel király, akit a történelem a Nagy melléknévvel ruházott fel. A fakult pergamenekre rótt évszázados matrikulák tanúskodnak arról, hogy mennyi tudományra áhítozó ifjú követte századokon át ezt a hívó szót. A lengyeleken kívül mennyi magyar, cseh, morva, osztrák, német, olasz, holland, angol, sőt spanyol név sorakozik az évkönyvekben. A krakkói egyetemnek a XV. és XVI. században mintegy 37.000 hallgatója volt és egyedül 1433 és 1510 között több mint 8000 a külföldi diákok száma.

Ma is áll ősi szépségében a gótikus épület, a Collegium Maius, amelyben 1400 júliusában kezdték meg az oktatást. Van ennek a legrégibb krakkói egyetemi épületnek magyar vonatkozása is. Abból a pénzből vásárolták és alakították át, amely a magyar Anjou házból származó Hedvig királynőnek az egyetemre hagyományozott mesés ékszerei eladásából folyt be. Hedvig és férje. Jagelló Ulászló, másodszor vetették meg Európa egyik legelső egyetemének alapját, ezért viseli az Alma Mater ma is a Jagelló Egyetem nevet.

Az alapítás körülményei e- gyedülállók. Kázmér, mivel V. Urbán pápa, — akkoriban minden egyetem az egyház fennhatósága alatt állott —, hozzájárulását halogatta, saját elhatározásából alapított egyetemet, ennek hatósága a kancellár és nem a krakkói püspök lett, fenntartása költségeiről a királyi kincstár és nem az egyház gondoskodott, s nem volt teológiai kara, pedig a hittudományok oktatása a középkorbon minden mást megelőzött. Három fakultáson, a jogin, az orvosin és a bölcsészeim kezdődött meg a tanítás. A diákok maguk választották az előadó tanárokat, a király csak megerősítette őket állásukban. Egyetemi épületet is emeltetett volna Kázmér — a tanítás az első esztendőkben a krakkói királyi várban folyt —, de halála egyidőre véget vetett a terv megvalósításának. Ulászló és Hedvig tették lehetővé, hogy az egyetem saját otthonába költözzék, ez a Jagelló király szerezte meg egy későbbi pápa XI. Bonifác hozzájárulását a teológiai kar felállításához, mert a- nélkül Krakkó egyeteme nem lett volna egyenrangú Európa főiskolájával.

Az alapítás esztendejében már nagy volt egyes egyetemek híre. Bologna főiskoláját a XI., Párizs, Montpellier és Oxford egyetemét a XII., Salamanca, Pádua, Nápoly és Cambridge tanintézeteit a XII., Firenzét a XIV. században ala- -pították és Közép-Eurőpában Prága előzte meg Krakkót. Ennek ellenére a Jagelló Egyetem a XV. és XVI. században a tudományok fellegvára lett. Hírneves professzorai között szerepeltek a szicíliai Giovanni Amato, az ugyancsak olasz Lodcvico D’Alinoio, az angol Leonard Cox, a német tudományt az ifjabb Agricola képviselte és krakkói katedráról hirdette a tudományt a magyar Eck Bálint.

A neves tanítványoknak se szeri, se száma, mégis messze kimagaslik közülük Mikolaj Kopernikusz, a nagy csillagász, aki 1492-től 1494-ig hallgatta itt az előadásokat. A sok magyar közül Erdősi János és Honter Jánosra, a humanistákra emlékeznek, mint legkiválóbbakra.

Fénykorát az egyetem a XV. és XVI. században élte, amikor különösen jogi és matematikai, valamint csillagászati katedráinak volt nagy híre. Sok professzor végzett úttörő munkát, így a restaurált egyetem első rektora, Skalmierz Sztaniszlaw, a kiváló jogász, aki „De bellis iustis“ (Az igazságos háborúról) című munkájában világosan fejti ki, hogy a háború csak akkor jogos, ha egy ország védelmét szolgálja.

A nagy időket az átmeneti hanyatlás korszaka követte. A krakkói püspökök befolyására az egyetem szabad szellemét — a skolasztikus váltotta fel, vagyona megcsappant, nem állta a versenyt az új alapítású olasz, német, francia, svájci és holland egyetemekkel.

A XVIII. században az ősi egyetemre is behatolt, a felvilágosodás korának friss szelleme. Kollatay Hugo, aki 1777- ben érkezett Krakkóba, a Nemzeti Művelődésügyi Bizottság közreműködésével megreformálta az egyetemet. A latin helyett bevezette a lengyel előadási nyelvet, leváltotta az elavult tanokat hirdető professzorokat. Az egyetem ekkor született meg másodszor.

Aztán Lengyelország felosztásával, sötét évek következtek. Az egyetem elvesztette kilenc millió aranyra becsült vagyonát, az országon átvihar- zott a napóleoni háborúk sodra, az idegen kormányok tudatosan akadályozták a tudományos munkát. Amikor 1846-ban Krakkót Ausztriához csatolták, a krakkói egyetem megőrizte a lengyel előadási nyelvet a lengyel gondolat végvára lett. A katedrákon a legkiválóbb lengyel tudósok ültek, az ifjúság csak úgy tódult Krakkóba. Míg 1815-ben az egyetemnek csak 153 hallgatója volt, 1900- ban már 1235.

1939 november 6-a volt a

A Collegium Maius udvara a gyönyörű körfolyosóval

Jellemző a krakkói egyetem európai hírnevére, hogy számos professzorát hívták meg külföldi egyetemek. A XV. század végén a bolognai egyetemen két lengyel matematikus és három csillagász tanított, krakkói tanárok adtak elő német és osztrák egyetemeken. Amikor 1514-ben a lateráni zsinat a Julian naptár megformálásáról tanácskozott, a szakértők között krakkói tudós is szerepelt Kelet-Európa századokon át legjobb föld- és néprajzát Miechów krakói professzor írta meg „Értekezés a két Sarmatiáról“ című 1517- ben megjelent művében, amely a XVI. században az eredet: latinon kívül összesen húsz kiadást ért meg lengyel, német, olasz és holland nyelven. Kopernikusz barátja, Wapowski professzor rajzolta Lengyelország első megbízható térképét, a reneszánsz idején Krakkóban gyülekezett Közép- és Kelet-Európa szellemi elitje. Krakkóban nevelődtek a lengyel tanítók, jogászok, orvosok, ott készült fel pályájára a magyar értelmiség egy jelentős része is, mert a diákok nemzeti kolóniái között a magyar volt a legnépesebb, a XV. és XVI. században a Jagelló Egyetemen 2300 magyar ifjú tanult.

Jagelló Egyetem legtragikusabb napja. A hitlerista német seregek ezen a napon foglalták el Krakkót és az egyetem 183 tanárát, oktatóját hurcolták el a sachsenhauseni koncentrációs táborba, ahol számosán vesztették életüket. A második világháború után az egyetem szinte újjászületett. Ma öt karán folyik az oktatás. 170 professzor és 250 adjunktus folytat tudományos munkát. Több tízezer nyelvészeti csillagászati, fizikai és egyéb dolgozat jelent meg az egyetem munkatársainak tollából, kémiai, hidrobiológiái, geológiai és fizikai intézetek nyíltak meg. A jogi karon megkezdődött a levelező oktatás, külön tanszéke van a felnőttek oktatásának.

Modern épületet emeltek a híres 1,250.000 kötetet őrző Jagelló Könyvtárnak, számos kiadvány jelenik meg az egyetemnek a XV. század óta megszakítás nélkül dolgozó nyomdájában, ahol 1527-ben az első magyar nyelvű könyvet is nyomták.

Krakkó, amelynek szomszédságában felépült a lengyel nehézipar központja, a nowa-hu- ta-i vasöntő kombinát, sokat őrzött meg a múlt emlékeiből. Az ősi épületek között ma is áll a középkori Collegium

Maius. Földszintjén egy sor előadóterem, falukon freskókkal az oktatást szolgálták. Különös levegő árad amelyek valaha az alkémia terméből, ahol a természettudományokat tanították, de foglalkoztak — ez volt a kor szelleme — a mágikus tudományokkal is. A legenda úgy tudja, hogy ebben a teremben tanult doktor Faus- tus Goethe halhatatlan hőse is. Még épen őrzik az ósi retor- tákat, a lombikokat és a mágusok varázslataihoz tartozó titokzatos kellékeket is. A szomszédos Szokratesz-lektó- riumban hallgatta tanárait Kopernikusz a Pithagorasz- teremben matematikát tanítottak és a falakon jól láthatók a trigonometriai és matematikai tételek ábrái. Ősi bútoraival áraszt hangulatot a Stuba Communis a Közös Terem, itt gyülekeztek, tanácskoztak — de étkeztek is — a hajdani professzorok. Rézlemezekkel borított ajtó vezet két boltíves terembe, az egyetemi kincstárba. Az idők során nem egyszer fosztogatták, — legutóbb a német fasiszták —, mégis elfogultan áll a látogató századok emlékei előtt. Itt őrzik az egyetem négy jogarát, köztük Hedvig királynőjét, az arany koronákat, láncokat, gyűrűket, tálakat, serlegeket. Értékes kincs az 1510-ból származó aranyozott földgömb, a- mely felhúzható óramű segítségével forog és szemlélteti a Föld mozgását. A földgömbre vésett felirat: America Novi- ter Reperta és Amerika térképe, annak bizonysága, hogy Amerigo Vespucci leírását a krakkói egyetemen már ebben az időben ismerték és tanították. A Kopernikusz kincstár azokat a csillagászati eszközöket őrzi, többek között egy 1054-bői származó arab asztro- iábiumot, amelyeket még Kopernikusz is használt krakkói diákkorában. A krakkói barokk nemes stílusát őrzi az aula faragott berendezése, a rektor és a tanárok középütt emelkedő katedrája é® körben a hallgatók padjai. A falakon képek. Az egyetemet pártfogoló lengyel királyokat ábrázolók és egy sor új arckép, a proíesz- szoroké, akik Sachsenhausen- ben a gyilkos terror áldozatai lettek.

A Jagelló Egyetem joggal ünnepel, hatszáz év nagy idő és a hat évszázad során az Alma Mater mindig egy volt a lengyel néppel. A Lengyel Népköztársaság a jubileum alkalmával nagy összegeket irányzott elő az egyetem további fejlesztésére, egész Krakkó rendezésére. Az ósi városban új, célszerű épületek sora szolgálja már most is a korszerű tudományt, de fémvázas szerkezetük, csupaüveg homlokzatuk békés harmóniába simul a Collegium Maius nemes gótikájával.

Az 1510-ből származó Jagelló glóbusz, amelyet először szerepel Amerika neve

ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava. Praiská 6. — Telefon 4)5-41 - Postafiók 30 - Főszerkesztő Szóké József — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01 Előfizetés egy évre 31 20 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. előfizetni lehet minden postán - Kéziratokat nem érzünk meg és oem adunk vissza — A laput küllőid számára a PNS Ústredná expedícia More útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. K—16*41338