Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-30 / 26. szám

vezetét Magyar Erzsébet cigánydalokkal képviselte. A Csemadok szepsi tánc- csoportja Az emlékműnél című táncot mutatta be. Vezetőjük Sarlós József volt. A Csemadok komáro­mi tánccsoportja Szív-tűn- cot adott elő, vezetőjük Ta­hi Ilon« és Horváth Ferenc. A Csemadok perényi tánc­csoportját Vilinszky Éva vezette. A kassai szlovák ipariskola énekkara népda­lokkal lépett fel. Tóth Pál, Kassa. TORNALJÄRÖL ÍRJÁK A ballagás igen ünnepé­lyes keretek között zajlott le nálunk, szomorú szívvel vettünk búcsút tanáraink- | tói és iskolatársainktól. So­hase feledkezünk meg az együtt töltött szép időkről. Sok sikert és boldogságot kívánunk osztálytársaink- | nak. Koós Margit, Tornaija BESZÁMOLÓ SZÉCSÉNKÉRÖL i A polgárok átnevelése te- L rén valóban eredményes “ munkát végez a helyi nép- művelödési otthon vezető­sége. A rendszeres meg­győző munka eredménye­ként az állandóan gazda­godó helyi népkönyvtárat egyre többen látogatják. A filmelőadásokat is átlago­san 60—70 ember tekinti meg. A közelmúltban bemu­tatott Két hét nyaralás cí­mű színművet a lakosság kívánságára újra elő kel­lett adni. Budai Ernőné, Szécsénke Felhívjuk a Komáromi Magyar Tannyelvű Tizen­egyéves Iskola XI. a—b oszt. 1954-ben végzett nö­vendékeinek figyelmét, hogy a tízéves találkozónkat 1964. IX. 12-én tartjuk. Kérjük az érdeklődőket, küldjék el címüket legkésőbb 1964. VII. 30-ig Nagy Györgyné (Rarkó Edit) címre: Ko­márno, Molotovova 29. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Hulló falevél, elsodor a szél: Csillag: Ifjúság: Ha egyszer. Előd: Egy barna lány: Verseiket nem közöl- ? hetjük, azt ajánljuk, hogy foglalkozzanak továbbra is az irodalommal, a köité- szettannal. írógép híján: a Szemre­hányás című verse javuló formát mutat. Csak így to­vább! SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Horányi Krisztina, Szé­kesfehérvár, Jókai u. 46 sz.; Bognár Emília és Szabó Vil­ma, Székesfehérvár, Szé­chényi u. 13 sz.; Farkas Éva, Szászi Erzsébet, Eülöp Ágnes, Kecskeméti Zsuzsa, Deák Zsuzsa, Székesfehér­vár, Széchényi u. 13 sz.; Várhalmi Magdolna, Buda­pest, VII kér. Thököly u. 21 sz.; Csórja Enikő, Szé­kesfehérvár, Mikes u. 3sz.; Dávid Klára, Budapest XIX. kér. Goszlányi Lajos u. 7 sz.; Halász György. Zala- bér, Dózsa György u. 22 sz.; Krajczár Judit, Putnok, Felső-Bányatelep 21 sz.; Szabó Csilla, Véménd, Ba- ranya-megye, Petőfi u. 42 sz.; Szigethy Anna, Gagy- vendégi, Bátori u. 7 sz.; Nemes Anna, Poroszló, Jó­zsef Attila u. 9 sz.; Cseh Hona, Pót oszló, Boldog jövő út 11 sz.; Ivády Mária, Tvád. Petőfi u. 421 sz.; Oszlafy Ildikó, Bükkszak, Fürdő u. 25 sz.; Keresztesi Margit, Tárnáméra, István u. 13 sz.; Gelencsér Mária, Mezőko- márom; Fejkó Mária, Ka­zincbarcika, Lenin u. 37 sj. MEGKÉSETT HÍRADÁS Az Ipolysági AKI második osztálya nagy­sikerű cs/trádmüsort ren­dezett. Nagy sikert aratott Pereszlényi Irén énekszá­ma. Az Ave Maria-t éne­kelte sok érzéssel. Zongo­rán Kovács Tibor kísérte. A jelenetek közül a Boxis- kola. az Éjjeli őr és az Ide­ális iskola volt a legsike­rültebb A szereplők közül kiemeljük Godonyi Andrást, aki kellemesen konferált, és a Palóc-trió tagjait (Bodo- nyi, Kapuszta, Gyürki), Sin­ka Ferencet Pereszlényi Irént, Kovács Tibor gitá­rost. Beszámolunk az író-olva­só találkozóról is. Vendé­gül Hajdú András írót lát­tuk. Gyakrabban szeretnénk hasonló irodalmi délutáno­kat rendezni. Zalabai Zsigmond, Ipolyság KI MIT TUD? Á vásárúti AKI 9pv mellett műkö­' Ä dő CSISZ-szer- vezet K) mit tud műsort ren­dezett. Szavalatok, énekek, táncok és bűvész-számok követték egymást. Nagy si­kert ért el szavalattal Gás­pár Mária, Hrabka Mária és Vontszemű Anna. Dicsére­tet érdemei Puss Bálint, aki saját versét adta eiő. A táncok közül a modernek tetszettek a legjobban. Gyö- rög Irén. Varga László, Czére Gizella és Vontszemű Szilveszter járták. A bű- vészkedők közül Schenk Lászlót és Rózsa Sándort említjük meg. Nagyon tet­szett Szabó Zsuzsa barmo- /tika-száma is. A zsűri el­nöke Bajcsi tanító elvtárs volt, a legtöbb dicséretet Szabó Zita tanítónő érdem­li meg, aki a műsort elő­készítette. Bíró Erzsébet, Vásárút ÓGYALLAI HlR A CSISZ helyi szervezete vasárnaponként teadélutá­nokat rendez és nem egy esetben nagyobb táncmulat­ságot is. A rendező Turan Dušan, Petrik György. Gyurcsovics Éva, Markő Ol­ga, Petrik Tamás. Reméljük, hogy a nyári szünidő alatt is rendeznek vasárnapi dé­lutánokat, nehogy a fiata­lok unatkozzanak és gon­dot okozzon, hogy hol tölt­sék el kellemesen a vasár­napot. Goda Éva, Losonc A MATESZ SIKERE POVODÄN A Matesz június 7-én fa­lunkba látogatott, az elő­adás után nagyon nagy volt az érdeklődés Lovicsek Bé­la A csillagszemű asszony című kétfelvonásos színmü­vét mutatták be. A darao főleg azért aratott sikert, mert mai témájú. A közön­ség viharos tapssal fejezte ki tetszését. Reméljük, hogy a Matesz gyakrabban ellá­togat hozzánk. Antal Ilona, Povoda A NAGYIDAI CSEMADOK- NAPOK Sajnos, a teljes programot nem jegyezhettük le, csak egyes számokat raga­dunk ki a gazdag műsorból. Nagyon tetszettek a hódo­lói iskola növendékei, akik igen bájos gyermektóncot mutattak be, Stiblár Ilona vezetésével. A nagyidai is­kola növendékei kanásztán- cot lejtettek, vezetőjük Pe­tő Éva volt. A buzitai tánc­csoportot Kovácsné vezet- tfcg. A Csemadok szinai szer­Majd a nyáron... A tanév végével mint min- veznek. Üj élményt jelent a den évben az idén is elkez- táborozás a tanulók számára, dödnek a tanulók brigádtábo- kikapcsolódást, üdülést. Ez- rozásai. Szerte az országban alatt megismerkednek kiilönbö- sok ilyen brigádtábort szer- zö vidékekkel, városokkal, fal­A DUNA HULLÁMAIN vakkal, termelőmunkában vesz­nek részt, és sportolhatnak. Az idén a legtöbb brigádost a Keletszlovákiai Vasmüveknél a szélesnyomtávú vasút épít­kezéseinél és meliorációs épít­kezéseknél összpontosítják. A Keletszlovákiai síkságon a gö­fiatal megy Magyarországra, ahol a mezőgazdaságban dol­goznak majd. Közel százan mennek Jugoszláviába, egy au­tósztráda építkezéseire dol­gozni és más országokban is részt vesznek csehszlovákiai fiatalok nyári brigdmunkán. Évszázados harsak alatt hiagy térképen is csak apró- ■* betűs nyomtatásban talál­juk meg Telő nevét. Ott fek­szik Csehország és Morvaor­szág határán, ahol a Cseh- Morva-dombság déli nyúlványai belevesznek a síkságba. Jóllehet Telő nemcsak kis­város, hanem valóban kis város is, naggyá tette: környékének természeti szépsége és letűnt századok építóművészete. Va­lamikor Morvaország Velencé­jének vagy a morva Nürnberg - nek nevezték, de a hasonlat nem fedte a fogalmat. Telőet a valóságban a kövek, a kövek csodálatos szimfóniájának egyedülálló költészete tette hí­ressé. Ennek köszönheti ugyan­csak élénk idegenforgalmát. Valóban kevés olyan kisváros­sal büszkélkedhet Csehszlová­kia, ahol a természeti szépsé­gek festői tárháza oly pompás összhangban áll a sér let lenül fennmaradt, művészi kivit elit épületek patinás komorságával. A városka közkedveltségéhez hozzájárul a fentisíkról áram­ló, ózondús hegyi levegő, távol a nagyvárosok és forgalmas országutak zajától. És ha nyári napnak alkonyulatán a kisváros zaja is elül, csak a környező erdők sejtelmes zúgása szol­gáltatja az éjjelizenét. Telő története a XI. század­ba vezethető vissza. Az akkori kor szellemének megfelelően először mint erőd játszik fon­tos szerepet. Már a természet is annak szánta, mert a várost övező tavak, mocsarak, zsom- békok szinte megközelít hét et- lenné tették. Na ezek a termé­szetes akadályok útját szegték terjeszkedésének, annál na - gyobb virágzásnak indult a kis területre zsúfolt kereskedők és iparosok tevékenysége, jólé­tüknek fokozódása. A kínos gonddal ápolt város legimpozánsabb épülete az egy­kori vár, amely gyakran cse­rélt gazdát Eredetileg román stílusban épült remekmű volt. de a századok folyamán a min­denkori várurak sokat „farics- gáltak" rajta Végül is a gót stílus kerekedett felül, amely­ben napjainkig fennmaradt. A városi az északi vagy déli kapun át közelíthetjük meg, mint hajdanában Ha mellék­utcáinak épületei jelentéktele­nek is, annál remekebb képet nyújt főtere. A reneszánsz és barokk stílusban épült árkád­soros, palotának beillő házak nemcsak a középkori polgárság jólétéről, hanem kifinomult íz­léséről is tanúlkodnak. Kéttor­nyú székesegyházán neves kül­földi művészek kézügyességé­nek nyomai látszanak. A tér közepét egy letűnt világból származó, mohlepte szökőku­tak, rézrozsdamartá szobrok díszítik. Telő városának kul- túrnívójára jellemző, hogy ott alapították Morvaország első cseh nyelvű reáliskoláját. Hogy miért nevezték Telőet Morvaország Velencéjének? A peremvárosba benyúló, kör­nyékbeli tavak és lagúnák csak­ugyan az olaszországi Velencé­re emlékeztetnek, amihez hoz­zájárul az olasz származású építészek, kőfaragók készítette szökőkutak, szobrok és közép­kori épilletek tömkelegé. Csu­pán a csatornákon nesztelenül tovasikló gondolák és a gondo- lierek gitárpengetése hiányzik az olaszországi hangulat fel­idézéséhez. A főtéren alig látni motoros jármüvet, mintha a sok víziót akadályozná a for­galmat. További érdekessége a város­nak az évszázados hársfák tömkelegé, amelyet szinte erek­lyeként őriznek a városlakók. Amelyik fának kérge lepattog­zik, azt más fa kérgével fol­tozzák" Azonkívül egész vil­lámhárító-hálózat védi a fa­csoportot, hogy égiháború ese­tén ne érje őket elemi csapás. Mindent egybevetve Telő nem hasonlítható más, azonos nagy­ságú városhoz. Egy néhány száz dolgozót foglalkoztató üzemén kívül nem találunk ott iparvállalatot, levegőjét tehát nem szennyezi gyárkémények füstje, nem búgnak fel sziré­nák műszakváltás alkalmával. Gépjármüvek dudái sem hasí­tanak a járókelők fülébe. Ti­zenkét éves iskoláján kívül mezőgazdasági középiskolája is van a városnak. A városlakók javarésze sportkedvelők, főleg a halászat szenvedélyének hó­dolnak, amire a számos vízfo­lyás bő alkalmat nyújt. Azt mondják, hogy a teletek nem­csak „fölvágók", hanem tény­leg kitűnő halászok, mert rit­kán térnek haza zsákmány nél­kül. A zsombékos környék miatt a Telő melletti falvak földje csak nehezen művelhető és csupán kemény munka árán válik termővé. A létért való küzködés azonban megedzette Telő környékének népét az év­századok során, amely mind­ezek ellenére a röghöz nőtt és nem adja fel a harcot a ter­mészet mostoh.aságával. Küszöbön áll a dolgozók sza­badsága, a diákok nyári vaká­ciója. Azoknak, akik gyalog­szerrel róják az országutakat, vagy motorkerékpáron járják a vidéket, melegen ajánlhatjuk, vegyék fel műsorukba Telő vá­rosát és környékét. Érdekes, sőt lenyűgöző látványban lesz részük, mert a városon kívül számos kirándulásra nyílik al­kalmuk. Nemcsak több várrom, hanem teljes épségben fenn­maradt kastélyok váltakoznak a vidéken festői környezetben. Telének nincs szüksége pro­pagandára Aki felkeresi, a leg­nagyobb dicséret hangján em­lékszik meg róla va. J. Végre találkoztunk móri és a nyitrakörnyéki mo­csaras helyeken végeznek víz­levezető-munkálatokat, alag- csövezéseket. De résztvesznek iskolák építkezéseinél is és a mezőgazdaság is várja a ta­nulókat A mezőgazdaságban főleg középiskolai tanulók mennek nyári brigádmunkára. Az ipari tanulóintézetek és általában véve a szakiskolák tanulói olyan helyre .mehetnek nyári brigádmunkába, ahol egy­úttal szakmájuknak megfelelő­en végezhetnek gyakorlati munkát. Ez annál is inkább előnyös, mert gyakorlati ki­képzésben részesülnek, elmé­leti tanulmányaik mellett és a jövő tanévben így könnyeb­bé válik számukra a tanulás. Az ipari és más szakiskolák tanulói ezért gyárakba, üze­mekbe mennek majd nyári bri­gádra, a mezőgazdasági isko­lák tanulói pedig állami gaz­daságokba vagy EFSZ-ekbe. A tanuló^ a brigádban végzett munkáért a szokásos díjazást kapják, a kiváló munkaered­ményeket elérők pedig külön díjazásban is részesülnek. Az idén sokan mennek kül­földi brigádtáborokba. Több Ugyancsak több főiskolai ta­nuló jön külföldről Csehszlo­vákiába nyári brigádmunkára. Magyarországi orvostanhallga­tók például a Tátrában fog­nak dolgozni a nyáron s bizo­nyára felejthetetlen élménye­ket szereznek ott. Ilyen szép helyen kellemes a munka is. A tanulók használják ki jó) a brigád időszakát. Egész nap­jukat úgysem tölti ki a tulaj­donképpeni fizikai munka, e- meüett szórakozhatnak, kirán­dulhatnak. barangolhatnak a környéken. Ismerjék meg azt a tájat, ahová brigádra men­nek. Az egész évi tanulás után jót tesz fizikai munkát végez­ni, ezt tulajdonképpen a gyak­ran túlfeszített szellemi mun­ka is megköveteli. Ha pedig minden lehetőséget kihasznál­va úgy vesszük a nyári brigá­dot, hogy a munka mellett ki­rándulás is, meg szórakozás, sport és turisztika, akkor ép­penséggel jó ha részt veszünk a nyári brigádokon. A nyári brigádmunka közel hozza az életet a fiatalokhoz, gyerünk hát lelkesedéssel a brigádtáborokba. B. I. ilüllllllllllílllílllí IHlllllllllllllllilllllllllílllllllllllllllHIHIIIIIUIIHnililiIflIWIIIÍjNBWIWlPfHiniltlllHÜ Az első szárnyashajókat Ale- xejev mérnök vezetésével a Gorkij-i Krasznoje Sormovo Hajógyárban építették. A szár­nyashajó kísérleti útja alkal­mából Félix Nyikatjenko, a hajó akkori kapitánya a kővet­kezőket mondotta: Ügy látszik, hogy a Volga és a Dnyeper után a Duna is alkalmas arra, hogy szárnyashajók közleked­jenek rajta. Azóta ez a dolog megvalósult. A Vaskapu dunai szakaszán örvénylő, zuhatagos vizen fo­lyással szemben, a legerősebb motoroshajók 95 perc alatt jutnak keresztül a szárnyas- hajók pedig két perc aiatt. Ilyen különbség van a régi és az újtípusú hajók között. A szárnyashajó száz utast képes egyszerre szállítani. A Csehszlovák Dunahajózási Tár­saság két megbízottat küldött Izmailha. egy szárnyashajóért, amit a Szovjetunióból hoznak csehszlovák megrendelésre. Az utolsó híradások szerint a Fe­kete-tengeren az időjárási vi­szonyok kedvezőtlenek voltak és ezért csak később indulhat­tak hazafelé. A hajónak azon­ban július 1-ig feltétlenül meg kell érkezni. Július elsején ugyanis már megindul a rendes közlekedés Bratislava — Bács — Bratisla­va, és Bratislava — Komárom — Budapest — Komárom — Bratislava között. Az utat Becs irányába a Če­dok rendezi, míg Budapestre a Turista n. v. Azzal számol­nak, hogy a szárnyashajó ké­sőbb egész Belgrádig fog köz­lekedni. A szárnyashajó menetrendje a következő: Budapestre a hajó csütörtö­kön, szombaton és vasárnap indul reggel 6.00 órakor. Bra- tislavából 8.00 órakor érkezik Kontáromba és 10.20 órakor már Budapesten lesz. Budapestről 15.30 órakor in­dul visszafelé Bratislava irá­nyában. Becsbe szerdán lehet utazni, reggel 6.30 órakor indul és már 7.45 órakor Becsbe érke­zik a hajó. Becsből indulás vissza 8.45 órakor. érkezés Bratisiavába 9.55 órakor. Szombaton és vasárnap a szárnyashajó kétszer indul. A menetrendje a következő: Indulás Bratislavából 6.30 órakor, érkezés Becsbe 7.45 órakor és indulás Bratislavá­ból délután 17.50 órakor, visz- sza Becsből pedig 19.15 óra­kor. Ez a járat 20.25 órakor érkezik Bratisiavába. Éljen a vakáció! (Klaus Morgenstern felvétele, Lipcse)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents