Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-30 / 26. szám

Az ifjú kombájnosok felhívása KI VÁLASZOL A KÖZÉPCSEHORSZÁGI KERÜLET FELHÍVÁ­SÁRA? Aratás előtti megbeszélésre Jöttek össze a középcsehorszá­gi kerület legjobb kombájno- sai. Köztük volt az Ogurka-há- zaspsr is, az Odolena Voda-i Állami Gazdaságból. Ők tavaly egy SZ—4 típusú régi kom­bájnnal 571 hektárt arattak le s e területről 9240 mázsa gabo­nát csépeltek ki. Az aktíva résztvevői megis­merkedtek az idei aratás leg­fontosabb feladataival, az ara­tási verseny szervezésével, s kicserélték a kombájnaratás­nál szerzett múltbeli tapaszta­lataikat. Az idén a kerületben 161.800 hektár gabonafélét kell kom­bájnnal learatni. Ez valamivel több a kerület vetésterületének a felénél. Az aratásra a me­zőgazdasági üzemekben 595. SZK—4 típusú korszerű szov­jet kombájnt is előkészítettek. A CS1SZ kerületi bizottsága meghirdette az ifjú kombájno­sok és gépesítök aratási ver­senyét, amelybe 27 éves korig minden gépesítő jelentkezhet, aki aratási kötelezettségválla­lást tesz. Az idei aratásnál a legnagyobb figyelmet a szem- veszteségcsökkentésre fordít­ják. Az aktíván egyes ifjú gépe- sítök vállalást tettek az idei aratásra. Az Ögurka házaspár megígérte, hogy az Sz—4 kom­bájnnal 200 hektár gabonát arat le. Ugyanilyen vállalást tett .Ián Lízner ifjú szövetke- zetes is Citov-bói. Az aktíva résztvevői felhív­ták a többi kerület ifjú kom- bájnosait és gépesítöit. hogy az aratás alatt törekedjenek mennél nagyobb teljesítmény­re és száz százalékban hasz­nálják ki a géneket. (A) A brnói őszi gépipari kiállításon a ČKD Blansko üzem ha­talmas turbinát állít ki, amelynek az átmérője 4.1 méter. A turbina Lengyelország számára készül, teljesítménye 48 megavatt. A Ján Mešťan vezette hegesztőcsoport már az utolsó simí­tásokat végzi az óriás turbinán A puszta kövön KÜLÖNÖS DOLOG: soha. az első történelemeiőtti tavasztól a legutóbbi őszik nem virág­zott egyetlen ág sem teljés virággal. Maga a természet a- kadályozta ezt. A fény a me­leg, a táplálék — valamennyi külső tényező túlságosan sze­szélyes ahhoz, hogy ideális kö­rülményeket teremtsen a nö­vény számára. A megfigyelé­sek szerint még olyan állandó természeti forrás, mint a le­vegő nitrogéntartalma, sem fe­dezi a levelek igényeit. Következésképpen az embe­rek — beleértve a tudósokat is — ma sem ismerik a növé­nyek optimális terméshozamát. Hogy ezt elérjék, mesterséges éghajlatú kamrákban őrzik a zsenge palántákat, féltve óv­ják a növényzetet mindenféle káros behatástól. Ezt az elvet kel! kiterjesz­teni a földekre is. Eddig két eszközt használtak a legsikeresebben a természet vak erői elleni harcban: az ön­tözést és a műtrágyázást. Most olyan módszer terjed egyre szélesebb körben, amely a két eszközt egységbe fonja. Ez a módszer a hidroponi- kus termesztés. Lényege egy­szerű. Nem a földben, hanem a csupasz köveken termesztik a növényeket. Az automaták periodikusan tápoldattal mos­sák át a „talajt“, ezt a táp­lálékot szívják fel a gyökerek. A HIDROPONIKA takaréko­san osztja el a vizet s a vegyi anyagokat, amelyeket a közön­séges öntözés és trágyázás mellett gyakran elfecsérelnek. A növény számára fejlődése minden egyes szakaszában a legjobb, különleges bánásmó­dot biztosítja. A paradicsom és az uborka például 20—30 szá­zalékkal magasabb termést hoz, és 2—2 és tel héttel hamarabb A plzeni V. I. Lenin üzemben Jakub Hájek már több mint 30 éve szereli össze a hőerőművek számára készülő turbi­nákat. Szerelt már Dániá, Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelor­szág és Magja? ország számára. A Magyar Népköztársaság Munkaérderr.rcnddel tüntette ki, a magyarországi hőerőmű­vek építése körül szerzett érdé maiért Szép termést takarítanak be a kertészek a hidroponikus ter­mesztés segítségével A tangó lágy dallama a szí­rek mélyéig lopakodik. Egy­máshoz simulnak a táncosok. Józsi halkan, szerelemit tusán dúdolja: „Ez a tangó egy vallomás, melyet nem ért meg senki más ..Józsi szeme boldogan mélyed szerelmese ragyogó szemébe, mely rabul ejtette. A lány szempillája lecsukódik, piros szája szóra nyílik. — Jóska. Józsikám! Meg kell mondanom valamit. Nem bírom, nem akarom tovább takargatni. — ??? — Szüleim megtiltották, hogy találkozzunk. — Megtiltották?! — Igen. — És te... te sem akarod ? — Érted szüléimét is elha­gyom. Éjfél lehet, amikor a pettyes bálból hazafelé tartanak. Bodri, a vén komondor el vakkant ja magát örömében. Gyorsan bú­csúznak, mert a hálószoba ab­lakából világosság szűrődik. Szokatlan. Anyja nem égeti hiába a villanyt. Övéi még nem alszanak. Apja az asztalnál fújja a füstöt. Anyja az ágy szélén ül, térítőt horgol a te­levízióra. Köszön, de nem fo­gadják. Vihar előtti csend nehezedik a szobára. Zajt csap a báli ruha zizegése, amikor vetkőzik. Az asszony szól először. — Neked hasztalan beszél az ember. Megtiltottuk, mégis vele mulattál. Vallomás — Vele, édesanyám. — Oristen! Nem is tagadja. — Miért tagadnám. Ma este neki is megmondtam. Hozzá megyek feleségül! — Mi—i-i? Azt már nem! Ekkora szégyent nem hozol a házra, a rokonságra. — Miért lenne szégyen? — Gyalázat! Érted, te tak- nyos?! Koldus família közé nem adlak. Inkább szemed vi­lágát veszem! — Akkor is az övé leszek! — Mondd még egyszer, te... te... — Százszor is elmondom! — Beléd fojtom a szuszt! — Fojtsa! — Nesze!... Az asszony bősziilten lányá­nak ront. Két. kézzel haján ra­gadja, egy rándíiássat a földre teperi. Üti, rúgja, mar ja, ahogy tudja. Ilonka báli ruháját szo­rongatja. Védőpajzsul maga elé tartja. Anyjának tíz körme mégis arcába váj. Nyomóban vér serken a hamvas arcon. Két kézzel hárítja az éles kör­möket. Szemevilágát félti. Keze véletlen anyja arcához ér. Az jelsikít. — Nincs, istene, megütött! Apjuk, segítség! Az ember megmozdul. Szeme az asztalon heverő késre sze- gezödik. Egyetlen szó buggyan szájából. — Megdöglesz! A lány észreveszi a veszélyt. Felpattan, az ajtóhoz rohan. Apja utánakap. Csak a pettyes báliruha marad kezében. Dühé­ben darabokra metéli, s a kály­hába dobja. Ilonka ingvállban menekül a sötét éjszakában. Másnap híre jut a faluban az eseménynek. Toldják-f oldják, színezik. Mindenki másképp tudja, mondja. Néhány nap múlva szárnyrakap: szombaton megtartják lakodalmukat a fia­talok. Öreg, fiatal kíváncsi a nagy eseményre. Szombat délután szokatlan számban gyülekez­nek a völegényes ház környé­kén. A násznép együtt várja az indulást. A menyasszonyt láza­san öltöztetik barátnői. Indu­lásra kész a menet, amikor a vöjény lialálsápadtan beront 02 ajtón. Egy pillanatig gon­dolkozik, maid félreinti a vőle­gényt. A fülébe súg valamit. Józsi elsápad. Tétován néz ven­dégeire, keresi menyasszonyát. Pár perc alatt felzúdulnak * vendégek, akárcsak a meg­érik. A kijevi zöldscggyárban egyetlen, mintegy 1000 m3 te­rületű melegházban négyzet­méterenként 15 kg paradicso­mot szüretelnek. Ilyen termést, a földeken még soha sem értek el Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a szántás és sok más mezőgazdasági munka is megszűnik. így tehát a jelképpé vált „terméketlen kő a vetemé­nyesben“ — áldás lett a ker­tészek számára. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN szé­les körben kísérleteztek a hi­droponikus zöldségtermesztés­sel az észak-urali Ühtátöi egé­szen a krími Jaltáig. A véle­ményeket, a változatosság jel­lemzi: csupán a Moszkva kör­nyéki Tyeplicsnoje szovhoz 25 féle kultúrát termesztett. Je­lentős tudományos kutatások folynak a leningrádi Agrofizi- kai Intézetben, az Örmény Tu­dományos Akadémián, a kisi- nyovi laboratóriumokban és így tovább. Ezek eredményes­sége alapján javasolta az SZKP Központi Bizottságának feb­ruári plénuma a szovhozoknak és kolhozoknak a hidroponíka széleskörű alkalmazását. A tanács éppen idejében ér­kezett. A „Szelszkaja Zsizny" ha­sábjain máris számos érdem­beli hozzászólás látott napvi­lágot. A Leningrád környéki „Tyep­licsnoje“ szovhoz 7000 m3 te­rületen folytat hidroponikus gazdálkodást. A kijevi zoid- séggyár csupán tudományos kutatások céljaira 4000 m3-t használ, a jaltakörnyéki „Gor­kij“ szovhoz pedig egész terü­letét az új gazdálkodásra ál­lította át. Az Orosz Föderációban 28# ezer négyzetméter hidroponi­kus melegház építését vették tervbe a következő 2 évre. Az ilyen melegházaknak kü­lönböző feladataik vannak... A városkörnyéki kolhozok friss zöldséggel látják e! » lakosságot, a völgyekben friss takarmányt a városokban pe* dig virágokat termesztenek. ZÖLD UTAT kapott a hidro- ponikus termesztés, mégpedig a zöldségtermesztés jóvoltából. Ez az az igényes mezőgazda- sági ág, amely a legjobban vé­di a növényzetet az időjárás szeszélyeitől, s amelyből min­dig tapasztalatot és tudást meríthet az egész földművelés. A zöldségtermesztésben szer­zett tapasztalatok ezúttal is csupán a kezdetet jelentik, A hidroponikus termesztés jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy segítségével gyor­sabban fejlődik a zöldség és takarmányfélék termesztése, összhangban van az egész me­zőgazdaság fejlődési irányával, annak belterjessé tételét, ke- mizálását, ipari alapokra való helyezését, automatizálását tes­tesíti men. A hidroponikus ter­mesztés újabb lépés a jövőbe, amikoris az emberek elérik majd a maximálisan lehetsé­ges terméshozamokat. Ezért talál majd visszhang­ra a földművelésben ez az újabb tudományos próbálkozás. bolygatott méhkas. Futótűz­ként mondják egymásnak az újabb hírt. — A lány szülei bosszúállásra készülnek. For­ralják a vizet a katlanban. Leforrázzák őket, mint az ür­géket. Az utcára is kijut a hír. A nézőközönség szitkokat szór. A vöjény ideges. Nem tudja mitévő legyen. Itt az indulás ideje, de ... tenni kellene vala­mit, nehogy a hír beteljesed­jék. A koszorúslányok Ilonkát vigasztalják. Könnyeit nem bírja felitatni habfehér zseb­kendőjével. A percek futnak, az indulás késlekedik, mígnem üzenet érkezik a nemzeti bi­zottságról. Várják a jegyespárt. A násznép felsorakozva indul. A nézőközönség — mintha pa­rancsra történnék — közrefog­ja a menetet. Ütközően egyre többen csatlakoznak s mire a szülői házhoz érnek a lakodal­masok elvesznek a kísérők gyűrűjében. A tömeg láttán a bosszúállók a padlásra mene­külnek, onnan leselkednek. A zenészek pattogós indulót ját­szanak. Ütemére lépked a két fiatal a boldogság felé. SZEKFŰ PIROSKA A gépek kihasználásáért A kassai járás CSÍSZ alapszervezetei megrendez­ték a „Fényszóró“ hetét. A fiatalok a népi ellenőrző bizottságok üzemi és helyi Szervezetei részvételével ellenőrizték azoknak a gé­peknek és berendezéseknek a kihasználását, amelyeket tavaly kihasználatlan talál­tak. Ez az ellenőrzés iga­zolta, hogy számos üzem­ben a vezetők és funkcio­náriusok nem sokat foglal­koznak az ifjak hozzászólá­sává!. Továbbra is több millió korona értékű gép és berendezés fekszik kihasz­nálatlan. Például olyan döntő kas­sai üzemekben, mint a Ma­gasépítő Vállalat, a Keiet- szlovákiai Gépgyár és a Magnezitművek, 5.819.000 korona ' értékben találtak kihasználatlan gépeket és berendezéseket. Sajnos, semmivel sem ja­vult a helyzet a Magasépí­tő Vállalatnál. Míg tavaly az üzemben a kihasználat­lan gépek értéke 3,192.000 korona volt, jelenleg ez az összeg 3.310.000 koronára emelkedett. Csiszológépek, transzformátorok. ZB 45 emelődaru, moztiodykazán, artenatikus vízadagolók, v i- bráló malom, hengermalom, mechanikai mérlegek, stb. hevernek itt kihasználatla­nul. Ezzel szemben javult a helyzet a Keletszlovakiai Gépgyárban. Itt a tavaly megállapított 2,825,000 ko­rona értékű kihasználatlan gépből, sok berendezésből eddig már 1,146.000 korona értékű gépeket helyeztek üzembe, de még mindig ki­használatlan áll 22 hazai $s négy külföldi gyártmányú gép 861 ezer korona érték­ben. A kihasználatlan gé­pek száma a múlt évvel szemben emelkedett a Szlo­vákiai Magngzitmüvek kas­sai üzemében is. E gépek többsége nincs kompletizál- va (transzportör, mozgo, adagoló, osztályozó), pedig az üzem részére ezek szük­ségesek. Más berendezések részére bizonyos alkatré­szeket leszereltek róluk és most hiányoznak. A többi üzemben is talál­tak bőven kihasználatlan gépet és berendezést. A Ke- ietszlovSkia? Pékségnél és Cukrászatnál 291 ezer, a Szepsi GTÁ-nál 1,435.000 korona értékben. Minden­nek ellenére számos üzem­ben olyan intézkedéseket hagytak jóvá. amelyek biz­tosítják az összes gépek és gépi berendezések kihasz­nálását. Példás rendet teremtettek a Vasmű munkahelyein. Pl. a Kohóépítő Vállalat SVS 07-es részlegének CSISZ- csoportja, mely a csány; homokbányában dolgozik, négy vagon vashulladékot gyűjtött össze. A Tanonc­iskola Fényszóró őrségei elosztályoztak és elraktak 50 m3 vágásra szánt fát, el­raktak 5000 darab téglát és 1000 darab burkolatkor, stb., de hasonlóan csele­kedtek a többi kollektívák is. Mató Pál. Kassa PRÁGÁBAN SAJTÖERIE- KEZLETET rendeztek a szep­tember 6—20-ig megrendezés­re kerülő 6. brnói nemzetköz' vásárról. Jan Čebis, a vásár főigazgatója elmondotta, hogy az idén több mint 3500 hazai és 550—600 külföldi vállalat vesz részt a nagyszabású kiál­lításon. A külföldiek közül a Szovjetunió, az NDK, Lengyel- ország és Magyarország kép­viselteti magát a legnagyobb arányban: a tőkésországok kö­zött Anglia, Svájc és az NSZK állanak az élen. Először vesz részt a kiállításon India. A brnói vásár — eltérően más nagy nemzetközi kiállítá­soktól — nem öleli fel az ipar minden ágát, hanem a gépipar­ra specializálódott. Ha év óta, amikor a korábbi, kisebb ará­nyú kiállítást nemzetközi vá­sárrá szervezték át, Brno hír* nömiN és tekintélye egyre növeke­dett. Jellemző, hogy 1963-ban már 99 országból mintegy 35 ezer érdeklődő tekintette meg. A hazai látogatók száma év­ről évre egymillió körül van. A brnói nemzetközi vásár az idén is a gépipar fejlődésének nagy nemzetközi seregszemlé­jének ígérkezik: főként az au­tomatizálás és a kézi erővel végzett munka további gépe­sítésének megoldásában vár­nak sok újdonságot. Automa­ta ciklusos revolver-esztergák, finomfúrók, különböző máso­lóberendezések, hidraulikus müanyagprések és más „min­dentudó“ hazai és külföldi gé­pek parádéja lesz a brnói vá« sár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents