Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-23 / 25. szám

J Fény a ka z ama t ákb art Itt valamikor kaszárnya volt, * huszárok tanyáztak benne. Száz méterrel tovább pedig a véderő-gyűrű szürkéink, szép, gyepszönyeg a tetején, titkos kazamaták, pincék, ezer rejte­lem bennük. Még nem is olyan régen egy traktor alatt lesza­kadt itt a föld, alig tudott a gödörből kimászni. Megnéz­ték mi van ott, llát több va­gonra való lópatkót találtak. Régi hadianyag-raktárra akad­tak, mert volt idő, amikor a lópatkó igen fontos hadianyag volt. Erődök, törések, otromba falkiszögellések, 2—3 tn-nyi vastag falak, így fest a komá­romi állami gazdaság Bástya 5 üzemrészlege. A huszárkaszár­nya és az erődök azonban megadták magukat a sorsnak. A mai kor mást kényszerít rá­juk, mint a régi. S nem mered itt már ágyúcsó senkire. Valaki rájött, hogy ki kelle­ne használni az erődökben lévő * H! Mala Anna a keltetőgépbe helyez egy doboz tojást. nagy helyiségeket, de vajon mire? Gombatenyésztésre nem egészen alkalmas, de baromfi- tenyészetre igen. Azt létesítet­tek benne. A vastag falak ki­tűnő hö szabályozók, nyáron hűvösek a termek, télen pedig a kívánt hőfokot tartják, ami éppen ideális a baromfineve­léshez. Be is rendeztek olyan baromfitenyészetet, ami kez­detben többezres tenyészállo- münyböl állott. Most már a huszárkaszárnyát is átépítik, emeleti és földszinti részre, pecsenyecsirke neveidére. Mil­lió és miUió pecsenyecsirkét nevelnek majd évente nem sok idő múlva. Fehér vagy fekete köpenyes fiatalok sürögnek a zsemlyeszínű vagy hófehér ál­latok körül. Figyelik a gépek működését, az automata-be­rendezések munkáját. És így nevelnek többezer pecsenye­csirkét szalagszerben, állan­dóan. A keltető-gépek körül olyan tisztaság van, mint a patikában. Fehér asztalokon fehér köpenyben steril kezek­kel válogatják, osztályozzák a tojásokat, mérik, néha át is világítják s döntenek róla, me­lyiket tegyék a keltető-fiókba, ami aztán a gépbe kerül. Itt kezdődik a baromfitenyésztés. A tojások helyes, szakszerű kiválogatása a keltetés céljára döntő fontosságú a pecsenye- csirke nevelésében. Kell ismer­ni a tojást, mert előre kell tudni, milyen csirke kel ki ab­ból. Az ítélet szerint, ha nem megfelelő csirke kel ki belőle, akkor inkább elviszik a tojást máshová, ahol ‘cukrászsüte­ményt, fagylaltot vagy más egyebet készítenek belőle. Sok mindent kell tudni ezek­nek a lányoknak. Farkas Anna munkacsoport -vezető mégis szemfülesen ügyel rájuk, ne­hogy hibát vétsenek. Különbö­ző iskolázásokon, tanfolyamo­kon, előadások keretében ta­nulták meg a baromfitenyész­tés nagyüzemi módszereit. Mert nemcsak munkahely a számukra ez az üzemrészleg, hanem munka szakmát is je­lent ez a munka, szaktudást igényel. Legalább olyan szintű szaktudással lehet itt érvénye­sülni, mint az általános közép­iskolában érettségizettek tu­dása. Bonyolult biológiai kér­désekben kelt eligazodniuk, ér­teniük kell a takarmányozás- tanhoz és a fizikai ismereteik sem lehetnek hiányosak, hogy kezelni tudják az elektromos árammal működő gépeket, kü­lönböző műszereket, sőt még a hőmérséklet -tannal is tisztá­ban kell lenniük, mert a hő­mérséklet biztosításától függ bizonyos mértékben az egész baromfit enyészet sikere. Tudyi kell annak, aki itt dolgozik, nemcsak dolgozni kell tudni és a munkáját szeretni, hanem sok minden felöl tájékozva kell lenniük. Ölveczky Vilma, a baromfi- tenyészet vezetője idősebb asz- szony létére arról sóhajtozik, milyen jó lenne elvégeznie olyan főiskolát, ahol baromfi­tenyésztést tanítanak. A ba- romfitenyészetben a vezető be­osztású egyéneknek főiskolai képzettségre lenne szükségük. A régi kaszárnyákban, kazama­tákban így gondolkodnak a mai emberek. A korszerű termelési módszerek maximális szaktu­dást követelnek meg. Ölveczky Vilma több mint tízéves baromfitenyésztési gya­korlattal rendelkezik. A tenyé­szet eredményei a világszínvo­nalhoz közel mozognak, s vajon hol szedtek össze annyi tudo­mányt, hogy ezt elérjék. Kihúzza az asztaljiökokat, kinyitja az irodai szekrényeket, megmutatja, mit kell összeol­vasni, áttanulmányozni ahhoz, hogy a telepen rendben menje­nek a dolgok. Külföldi és bel­földi szaklapokat évfolyam- számra helyez az asztalra és sok könyvet mutogat a barom­fitenyésztésről. Ezenkívül isko­lázásokon vesznek részt a többi dolgozók is és rengeteget ol­vasnak, tanulnak, no meg a hosszú gyakorlati munka is sokat számit. Munkamenet köz­ben is sok mindenre rájön az ember, mert kényszerítve van rá. De mégis főiskolai képzett­ség kellene, az hiányzik na­gyon — állítják mindannyian. Ebédidő alatt néhányon ösz- szejönnek, megtárgyalják a va­sárnapi programot és az elmúlt esti eseményeket. Sok minden szóba jön a televízió műsorá­tól kezdve a legújabb táncokig, meg az, hogy miképpen kell helyesen öltözködni, miképpen varrassák meg a ruháikat, hogy divatosak és ízlésesek le­gyenek. Ilyen gondjaik is van­nak az itt dolgozó lányoknak, akik értelmiségi munkakört töltenek be egy baromfitenyé­szetben. és érettségi vizsgán megkövetelt tudással kell, hogy Bujdos Aranka, az egyik leg­jobb fiatal dolgozó. rendelkezzenek, így tudják csak megállni helyüket. A kazamaták tetején haragos zöld a fű, a több méternyi vas­tag falak között tovább folyik az élet. Különleges berendezé­seket kezelnek, olyan az egész üzem, mint egy gyár. A fehér és fekete munkaköpenyes lá­nyok lassanként világszínvona­lat érnek el a baromfitenyész­tésben. BAGOTA ISTVÁN Téves barangolás vagy csak a fele tréfa? Barangolás a komáromi já­rásban — segédanyag honis­mereti körök számára, ezt ol­vasom a kis füzet címlapján. Jóleső érzéssel vettem tudo­másul — s bizonyára mások is — hogy orvosolták a régi panaszt, van már megfelelő segédanyag a honismereti kö­rök számára. A tény — tizen­hét oldalon ízelítőt adni egy járás múltjáról és jelenéről, — figyelemre méltó, felkelti az érdeklődést. Az enyémet is felkeltette, sőt az első bekez­dés oly megdöbbenést váltott ki, hogy tollat kényszerített a kezembe. Eddig úgy tudtam, hogy a segédanyag támpontul szolgál bizonyos ismeretek elsajátítá­sához, elősegíti az eddig isme­retlen — a jelen esetben járá­sunk múltjának — megismeré­sét. A szerző — csupán a kia­dó ismert Osvetový ústav Bra­tislava 1964 — valóban bolyon­gott, de talán nem is járásunk­ban, hanem a történelem és földrajzismeretek útvesztőjén. Így aztán a segédanyag nem valami megbízható és szilárd támpontot nyújt szükebb ha­zánk — járásunk múltjának és jelenének megismeréséhez. De nézzük a tényeket: A múlt és jelen fogalmát már az első oldalon felcseréli a szerző. Tudtunkra adta, hogy járásunkban „újabban gyapot­tal, rizzsel és kaucsuknövény- nyel is kísérleteznek“. Nem tudom, hogy ki vagy kik. mert mi nem. Itt közli azt is, hogy nálunk „virágzik a malomipar“. A gátak történetének ecsete­lése közben a szövetkezetesek azt is megtudhatják, hogy az első köztársaságban „a vízsza­bályozási célokra fordított kia­dások lehetővé tették a Csal­lóköz vízgazdálkodási viszo­nyainak rendezését“. Nem ke­vésbé meglepő az a megállapí­tás sem, hogy „a parasztok a termelési költségeknek meg­felelő arányban államilag meg­szabott áron adták el gaboná­jukat“. Különösen az idősebb komáromiak számára megle­petést jelent, hogy „Komárom emlékezetessé vált az 1938 októberében lezajlott tüntetés­ről, amely végül is a lealázó bécsi döntéshez vezetett“. E megállapításhoz nem szüksé­ges megjegyzést fűzni. Nem tudom, hogy milyen elvek alapján szabta meg a szerző a történelmi és földraj­zi ismeretek közlésének ará­nyát — feltételezem, hogy honismereti segédanyag össze­állításánál ilyen szempont is létezik — mert, hogy a 17 ol­dalból kettőn foglalkozik a gátak történetével, ez még megmagyarázható, de hogy ugyanakkor Steiner Gábort, Jókai Mórt és Lehár Ferencet mindössze tíz sor erejéig is­merteti, ez már nem a legjobb arányérzékre vall. Elismerem, hasznos, sőt szükséges, ismer­jék meg a gutái fiatalok, hogy dédapáiak „gútai önálló pa­rasztköztársaságot alakítottak“ és olyan vakmeröek voltak, hogy mikor I. Ferenc döntését sértőnek és igazságtalannak találták, I. Napóleon, francia császárhoz fordultak. Törté­nelmi igazság az is, hogy 1938 előtt a külföldről irányított propaganda „elvakította a la­kosság egy részét“, ismerjék ezt — a tényt is a komáromi fiatalok. Ez mind helyénvaló. Viszont nem tudom megérteni, hogyan lehet Komárom és Gúta múltját ismertetni anél­kül, hogy egyetlen szót is szól­nának a munkásmozgalomról? Vagy talán már átértékelték a történelmet, megállapították, hogy az említett helyeken nem volt kommunista párt és mun­kásmozgalom? Az ilyen hon­ismereti támpont már több, mint feledékenység. A szerző valóban bolyongott, nem használt iránytűt a múlt és jelen felmérésénél, de még földrajzi ismeretei ellenőrzése során sem. Így aztán Itjúság- falván és Ögyalláp meglepe­téssel értesültek a szövetke­zetesek, hogy „ma már rizst is termesztenek". Járásszerte eléggé kétkedve fogadták azt az új földrajzi felfedezést, hogy „Gúta nagy kiterjedésű község a Vág és a Duna ösz- szefolyásánái“. Az izsaiakkal azt tudatta a szerző, hogy „reuma gyógyítására alkalmas 27 fok meleg, kénes melegvíz­forrás tört fel a községükben“. Már pedig a valóságban — és a füzetecskében is két lappa! tovább — a „Pat község mel­lett feltörő kénes melegvízfor­rás alkot tavat“. Ez aztán igazi bolyongás. A szerző minden területen jártas s úgy tudja, hogy a jelenlegi komáromi járás „a régi járásból, vala­mint a nagymegyeri járás tíz és a párkányi járás négy köz­ségéből alakult“. Ezek szerint a régi ógyallai járás 7 közsé­gét „feketén“ olvasztották be járásunkba. Elhiszem, hogy ezt az illetékesek külön nem je­lentették be a szerzőnek, azon viszont csodálkozom, hogy a kiadó 1964-ben ilyen segéd­anyagot bátorkodik készíttetni a honismereti körök számára. Vagy talán a honismeretnek a fele tréfa? Csető János Biológiai olimpiász Brnóban a Pionírok és az Ifjúság Házában 12 öttagú cso­port jött össze a biológiai olimpiász kerületi fordulóver­senyén. Több mint 60 fiú és leány vett részt a feladatok megol­dásán, a feladatok és az állat­világra vonatkozó ismeretek kibővítésére irányulnak. A legszebb eredményeket a gottwaldovi, kroméŕíži, hulini és jihlavai AKI tanulói érték el. A részvevők oklevelet kap­tak, a legjobbak pedig könyv- jutalomban részesültek. Most másodszor került sor a biológiai olimpiász megren­dezésére, s ez a körülmény érezhetően kihatással van a természettudományi érdekkö­rök tevékenységére. Jövőre még több, nagyobb súlyt helyeznek majd az isko­lákban a verseny megrendezd­• & ; \ PÄÜ® V :ÍW.-í ****** '13*^ rtor- „4 • * *‘‘í rímül r r'r~~r'rr'f i*r > * r : * Jr Ir 1PP? mm 15 i.'ÉL •'>.. ifi .Nt ‘w ", .A - sw ' Kp vV ÍÍH : "w v. Csernőn Német Dezső tanító rendezésében A nadrág című háromfelvoná- sos darabot mutatták be nagy sikerrel. A főszerepet Kostyu János alakította. Az idén már az ötödik színda­rabot mutatták be a szín­játszó gárda tagjai. Csak így tovább! Barta Béla, Csernő KI MIT TUD? Pelsőcön már harmad­szor rendeztek az idén Ki mit tud versenyt. A legna­gyobb sikert Réncsák Ma­rika énekszámai aratták. Említésre méltó a rozs- nyói AKI tanulóinak sze­replése is. A legjobbak kö­zé Szekeres Ica, Mohályi Ga­briella, Gajdos Ferenc tar­toznak. A győztesek részt- vesznek a krasznahorkai Ki mit tud versenyen is. Lakatos Pál, Rozsnyó GYERE Kö— _ ZÉNK A ME- 2 ZÖGAZDASÄG- "J BA! H kab Erzsiké és Pál Boris- ka. Sajr-os, az előadáson csak a fiatalok vettek részt, pedig a faluban nincsen szórakozási lehetőség és az idősebbek is eljöhettek vol­na. Básti Pál, Tájt BALOGFALVAI JELENTÉS 5 Hat évvel eze- — lőtt még halla­ni sem akartam arról, hogy a mezőgazdaságba menjek, ma már annyira a szívem­hez nőtt, hogy semmi eset­re sem változtatnám meg a foglalkozásomat. A legjobb barátaimnak is azt ajánla­nám, hogy jelentkezzenek a mezőgazdasági iskolába, a- hol alapos szakképzésben részesülnek és aztán kitű­nően elhelyezkednek. Galambos István, Janovice BALLAGÁS DUNASZERDAHELYEN Felejthetetlen marad szá­munkra a június 6-a. Ezen a napon vettünk búcsút ta­nárainktól, iskolatársaink­tól és az iskolától. Mitaga­dás, sokat könnyeztünk, meghatott a sok-sok szép virág, melyet az alsóbb osztályok tanulóitól is kap­tunk, különösen a harminc repülő fecske, amely osz­tályunkat díszítette, a II. c tanulói meglepetésül ké­shettek számunkra. A sok figyelmességet szívből köszönik: a III. C osztály tanulói SÜLYI LEVÉL Sülyben azzal ünnepeltük meg a gyermeknapot, hogy 36 gyermek számára óvo­dát nyitottunk. Végtelenül örülünk az óvódénak, mert így az EFSZ-ben "dolgozó nők is gondtalanul végez­hetik munkájukat. Vajai István, Süiy A Balaton partja nyáron. Ahová majdnem mindenki eljbji, aki Magyarországra látogat. VETÉLKEDŐ GALÄNTÄN Iskolánk CSISŽ szervezete osz­tályok közötti versenyt indí­tott. A döntőben a legtöbb pontot Papánek Péter, Csu­tora István és.Rényi Edit szerezte A csoportver­senyből a III. A osztály ke­rült ki győztesként. A jó] sikerült vetélkedő nemcsak a versenyzők, hanem a hall­gatóság számára is hasz­nosnak bizonyul. Rozsár László, Galánta TAJTI TUDÓSÍTÁS Az egyházbásti AKI szín­játszó csoportja Mórics Zsigmond: Légy jó mindha­lálig című darabját mutat­ta be nálunk. A darabot Csömör János igazgató és Nagy Valéria tanárnő taní­totta be. A szereplők közül dicséretet érdemelnek Csil­lár László, Básti Antal, Bá­sti József, Básti Barna. Pál Tibor, Molnár László, Me­de Bandi, Mede Mária, Ja­A rimaszombati járás je­löltjeit Balogfalván zenés műsorral köszöntöttük. A műsort Balog Jolán taní­totta be. Sörös Dezső veze­tése mellett a CSISZ szer­vezet IFI-zenekara is nagy sikerrel fellépett. Balogh Szilveszter, Balogfalva SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Jövő: Cikkét helyszűke miatt csak kivonatosan hoz­zuk. Böbe: Československé aerolínie, Bratislava; Ste­nografický ústav, Bratisla­va, Panenská ulica, Kassai gyors- és gépíró iskoláról . nem tudunk. Filmszínész: Vysoká ško­la múzických umení, Bra­tislava, Forduljon a követ­kező címre: Filmstúdió, Bratislava, Koliba. Erzsi: A Nemzeti Mú­zeum. Szeptember: Erdészeti is­kolák: Vyvrat, Pezinok — Stupy, Luborča; Duchoňka, Trenč. Jastrabie, V. Uher- ce, Ľubochňa, Borda, (Ko­šice) Sigord (Prešov); Ipar­iskola címe Bratislavában: SPŠ chemická. Februárové­ho víťazstva, SPŠ energe­tická, elektrotechnická, Zo- chova 11 b. Tudásszomj: Azt ajánl­juk, hogy olvasson szak­könyveket az állatvilág feji lődéséről. Rövid válaszban nem meríthetjük ki a té­mát. Igyekszünk majd bio­lógiai szakcikkeket is kö­zölni lapunkban. Messze túl, a kék hegyen: Macsó, Vándormadár; Fale­vél; Visszhang; verseiket nem közölhetjük; kiforrat­lanok, tanuljanak, olvassa­nak sokat, foglalkozzanak költészettannal! Twingli Zsófia és Szeme­re Júlia Dvorníky: Levelet küldtünk címükre, de visz- szajött, közöltük, hogy a leírt helyzetet alkalomad­tán kivizsgáljuk. Gül Beáze és Grandet: Verseit nem közölhetjük. Verseiben némi készség és Petőfi erős hatása mutat­kozik. Ha jól esik Írjon to­vább! Tavasszal a Tisza: írjon erre a címre: Slovenské Národné divadlo, Bratisla­va, Hospodárske oddelenie, Ružová Dohna (do rúk s. Michalka). Segítsenek: Menjen el a HNB-hez és adja elő az ügyet. Örülnénk, ha megír­ná, hogy mit végzett. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: lesek Ilona, Mukačevo, Ul. Mira (44)3 UDSSR, 16 éves; Simák Éva, Mukačevo, Ul. Gribojedova 2 sz. UDSSR, 16 éves; Török Katalin, Oradea, Str. Eftirnie, Mur- gu 7 a, Rumunia (R. P. R.) 20 éves, francia nyelven is; Jelana Teréz, Kisbér, Töl­gyestelep, Komárom-megye 16 éves; Verb Margit, Bu­dapest VII. kér. Garai u. 47 sz., 17 éves; Szimai Mária, Komárom. Magyarország, Ady Endre u. 19 sz., Í6 éves; Firtko Ildikó, Nyí­regyháza, Sóstól u 29 sz.; Gross Veronika, Komárom, Ady Endre u. 41 sz., Ma­gyarország, 17 éves. FELKÉRJÜK AZOKAT A LEVELEZŐINKET, akik csak az iskolájuk címét adták meg, hogy saját érdekük­ben közöljék szerkesztősé­günkkel a lakáscímüket is.

Next

/
Thumbnails
Contents