Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-06-23 / 25. szám
J Fény a ka z ama t ákb art Itt valamikor kaszárnya volt, * huszárok tanyáztak benne. Száz méterrel tovább pedig a véderő-gyűrű szürkéink, szép, gyepszönyeg a tetején, titkos kazamaták, pincék, ezer rejtelem bennük. Még nem is olyan régen egy traktor alatt leszakadt itt a föld, alig tudott a gödörből kimászni. Megnézték mi van ott, llát több vagonra való lópatkót találtak. Régi hadianyag-raktárra akadtak, mert volt idő, amikor a lópatkó igen fontos hadianyag volt. Erődök, törések, otromba falkiszögellések, 2—3 tn-nyi vastag falak, így fest a komáromi állami gazdaság Bástya 5 üzemrészlege. A huszárkaszárnya és az erődök azonban megadták magukat a sorsnak. A mai kor mást kényszerít rájuk, mint a régi. S nem mered itt már ágyúcsó senkire. Valaki rájött, hogy ki kellene használni az erődökben lévő * H! Mala Anna a keltetőgépbe helyez egy doboz tojást. nagy helyiségeket, de vajon mire? Gombatenyésztésre nem egészen alkalmas, de baromfi- tenyészetre igen. Azt létesítettek benne. A vastag falak kitűnő hö szabályozók, nyáron hűvösek a termek, télen pedig a kívánt hőfokot tartják, ami éppen ideális a baromfineveléshez. Be is rendeztek olyan baromfitenyészetet, ami kezdetben többezres tenyészállo- münyböl állott. Most már a huszárkaszárnyát is átépítik, emeleti és földszinti részre, pecsenyecsirke neveidére. Millió és miUió pecsenyecsirkét nevelnek majd évente nem sok idő múlva. Fehér vagy fekete köpenyes fiatalok sürögnek a zsemlyeszínű vagy hófehér állatok körül. Figyelik a gépek működését, az automata-berendezések munkáját. És így nevelnek többezer pecsenyecsirkét szalagszerben, állandóan. A keltető-gépek körül olyan tisztaság van, mint a patikában. Fehér asztalokon fehér köpenyben steril kezekkel válogatják, osztályozzák a tojásokat, mérik, néha át is világítják s döntenek róla, melyiket tegyék a keltető-fiókba, ami aztán a gépbe kerül. Itt kezdődik a baromfitenyésztés. A tojások helyes, szakszerű kiválogatása a keltetés céljára döntő fontosságú a pecsenye- csirke nevelésében. Kell ismerni a tojást, mert előre kell tudni, milyen csirke kel ki abból. Az ítélet szerint, ha nem megfelelő csirke kel ki belőle, akkor inkább elviszik a tojást máshová, ahol ‘cukrászsüteményt, fagylaltot vagy más egyebet készítenek belőle. Sok mindent kell tudni ezeknek a lányoknak. Farkas Anna munkacsoport -vezető mégis szemfülesen ügyel rájuk, nehogy hibát vétsenek. Különböző iskolázásokon, tanfolyamokon, előadások keretében tanulták meg a baromfitenyésztés nagyüzemi módszereit. Mert nemcsak munkahely a számukra ez az üzemrészleg, hanem munka szakmát is jelent ez a munka, szaktudást igényel. Legalább olyan szintű szaktudással lehet itt érvényesülni, mint az általános középiskolában érettségizettek tudása. Bonyolult biológiai kérdésekben kelt eligazodniuk, érteniük kell a takarmányozás- tanhoz és a fizikai ismereteik sem lehetnek hiányosak, hogy kezelni tudják az elektromos árammal működő gépeket, különböző műszereket, sőt még a hőmérséklet -tannal is tisztában kell lenniük, mert a hőmérséklet biztosításától függ bizonyos mértékben az egész baromfit enyészet sikere. Tudyi kell annak, aki itt dolgozik, nemcsak dolgozni kell tudni és a munkáját szeretni, hanem sok minden felöl tájékozva kell lenniük. Ölveczky Vilma, a baromfi- tenyészet vezetője idősebb asz- szony létére arról sóhajtozik, milyen jó lenne elvégeznie olyan főiskolát, ahol baromfitenyésztést tanítanak. A ba- romfitenyészetben a vezető beosztású egyéneknek főiskolai képzettségre lenne szükségük. A régi kaszárnyákban, kazamatákban így gondolkodnak a mai emberek. A korszerű termelési módszerek maximális szaktudást követelnek meg. Ölveczky Vilma több mint tízéves baromfitenyésztési gyakorlattal rendelkezik. A tenyészet eredményei a világszínvonalhoz közel mozognak, s vajon hol szedtek össze annyi tudományt, hogy ezt elérjék. Kihúzza az asztaljiökokat, kinyitja az irodai szekrényeket, megmutatja, mit kell összeolvasni, áttanulmányozni ahhoz, hogy a telepen rendben menjenek a dolgok. Külföldi és belföldi szaklapokat évfolyam- számra helyez az asztalra és sok könyvet mutogat a baromfitenyésztésről. Ezenkívül iskolázásokon vesznek részt a többi dolgozók is és rengeteget olvasnak, tanulnak, no meg a hosszú gyakorlati munka is sokat számit. Munkamenet közben is sok mindenre rájön az ember, mert kényszerítve van rá. De mégis főiskolai képzettség kellene, az hiányzik nagyon — állítják mindannyian. Ebédidő alatt néhányon ösz- szejönnek, megtárgyalják a vasárnapi programot és az elmúlt esti eseményeket. Sok minden szóba jön a televízió műsorától kezdve a legújabb táncokig, meg az, hogy miképpen kell helyesen öltözködni, miképpen varrassák meg a ruháikat, hogy divatosak és ízlésesek legyenek. Ilyen gondjaik is vannak az itt dolgozó lányoknak, akik értelmiségi munkakört töltenek be egy baromfitenyészetben. és érettségi vizsgán megkövetelt tudással kell, hogy Bujdos Aranka, az egyik legjobb fiatal dolgozó. rendelkezzenek, így tudják csak megállni helyüket. A kazamaták tetején haragos zöld a fű, a több méternyi vastag falak között tovább folyik az élet. Különleges berendezéseket kezelnek, olyan az egész üzem, mint egy gyár. A fehér és fekete munkaköpenyes lányok lassanként világszínvonalat érnek el a baromfitenyésztésben. BAGOTA ISTVÁN Téves barangolás vagy csak a fele tréfa? Barangolás a komáromi járásban — segédanyag honismereti körök számára, ezt olvasom a kis füzet címlapján. Jóleső érzéssel vettem tudomásul — s bizonyára mások is — hogy orvosolták a régi panaszt, van már megfelelő segédanyag a honismereti körök számára. A tény — tizenhét oldalon ízelítőt adni egy járás múltjáról és jelenéről, — figyelemre méltó, felkelti az érdeklődést. Az enyémet is felkeltette, sőt az első bekezdés oly megdöbbenést váltott ki, hogy tollat kényszerített a kezembe. Eddig úgy tudtam, hogy a segédanyag támpontul szolgál bizonyos ismeretek elsajátításához, elősegíti az eddig ismeretlen — a jelen esetben járásunk múltjának — megismerését. A szerző — csupán a kiadó ismert Osvetový ústav Bratislava 1964 — valóban bolyongott, de talán nem is járásunkban, hanem a történelem és földrajzismeretek útvesztőjén. Így aztán a segédanyag nem valami megbízható és szilárd támpontot nyújt szükebb hazánk — járásunk múltjának és jelenének megismeréséhez. De nézzük a tényeket: A múlt és jelen fogalmát már az első oldalon felcseréli a szerző. Tudtunkra adta, hogy járásunkban „újabban gyapottal, rizzsel és kaucsuknövény- nyel is kísérleteznek“. Nem tudom, hogy ki vagy kik. mert mi nem. Itt közli azt is, hogy nálunk „virágzik a malomipar“. A gátak történetének ecsetelése közben a szövetkezetesek azt is megtudhatják, hogy az első köztársaságban „a vízszabályozási célokra fordított kiadások lehetővé tették a Csallóköz vízgazdálkodási viszonyainak rendezését“. Nem kevésbé meglepő az a megállapítás sem, hogy „a parasztok a termelési költségeknek megfelelő arányban államilag megszabott áron adták el gabonájukat“. Különösen az idősebb komáromiak számára meglepetést jelent, hogy „Komárom emlékezetessé vált az 1938 októberében lezajlott tüntetésről, amely végül is a lealázó bécsi döntéshez vezetett“. E megállapításhoz nem szükséges megjegyzést fűzni. Nem tudom, hogy milyen elvek alapján szabta meg a szerző a történelmi és földrajzi ismeretek közlésének arányát — feltételezem, hogy honismereti segédanyag összeállításánál ilyen szempont is létezik — mert, hogy a 17 oldalból kettőn foglalkozik a gátak történetével, ez még megmagyarázható, de hogy ugyanakkor Steiner Gábort, Jókai Mórt és Lehár Ferencet mindössze tíz sor erejéig ismerteti, ez már nem a legjobb arányérzékre vall. Elismerem, hasznos, sőt szükséges, ismerjék meg a gutái fiatalok, hogy dédapáiak „gútai önálló parasztköztársaságot alakítottak“ és olyan vakmeröek voltak, hogy mikor I. Ferenc döntését sértőnek és igazságtalannak találták, I. Napóleon, francia császárhoz fordultak. Történelmi igazság az is, hogy 1938 előtt a külföldről irányított propaganda „elvakította a lakosság egy részét“, ismerjék ezt — a tényt is a komáromi fiatalok. Ez mind helyénvaló. Viszont nem tudom megérteni, hogyan lehet Komárom és Gúta múltját ismertetni anélkül, hogy egyetlen szót is szólnának a munkásmozgalomról? Vagy talán már átértékelték a történelmet, megállapították, hogy az említett helyeken nem volt kommunista párt és munkásmozgalom? Az ilyen honismereti támpont már több, mint feledékenység. A szerző valóban bolyongott, nem használt iránytűt a múlt és jelen felmérésénél, de még földrajzi ismeretei ellenőrzése során sem. Így aztán Itjúság- falván és Ögyalláp meglepetéssel értesültek a szövetkezetesek, hogy „ma már rizst is termesztenek". Járásszerte eléggé kétkedve fogadták azt az új földrajzi felfedezést, hogy „Gúta nagy kiterjedésű község a Vág és a Duna ösz- szefolyásánái“. Az izsaiakkal azt tudatta a szerző, hogy „reuma gyógyítására alkalmas 27 fok meleg, kénes melegvízforrás tört fel a községükben“. Már pedig a valóságban — és a füzetecskében is két lappa! tovább — a „Pat község mellett feltörő kénes melegvízforrás alkot tavat“. Ez aztán igazi bolyongás. A szerző minden területen jártas s úgy tudja, hogy a jelenlegi komáromi járás „a régi járásból, valamint a nagymegyeri járás tíz és a párkányi járás négy községéből alakult“. Ezek szerint a régi ógyallai járás 7 községét „feketén“ olvasztották be járásunkba. Elhiszem, hogy ezt az illetékesek külön nem jelentették be a szerzőnek, azon viszont csodálkozom, hogy a kiadó 1964-ben ilyen segédanyagot bátorkodik készíttetni a honismereti körök számára. Vagy talán a honismeretnek a fele tréfa? Csető János Biológiai olimpiász Brnóban a Pionírok és az Ifjúság Házában 12 öttagú csoport jött össze a biológiai olimpiász kerületi fordulóversenyén. Több mint 60 fiú és leány vett részt a feladatok megoldásán, a feladatok és az állatvilágra vonatkozó ismeretek kibővítésére irányulnak. A legszebb eredményeket a gottwaldovi, kroméŕíži, hulini és jihlavai AKI tanulói érték el. A részvevők oklevelet kaptak, a legjobbak pedig könyv- jutalomban részesültek. Most másodszor került sor a biológiai olimpiász megrendezésére, s ez a körülmény érezhetően kihatással van a természettudományi érdekkörök tevékenységére. Jövőre még több, nagyobb súlyt helyeznek majd az iskolákban a verseny megrendezd• & ; \ PÄÜ® V :ÍW.-í ****** '13*^ rtor- „4 • * *‘‘í rímül r r'r~~r'rr'f i*r > * r : * Jr Ir 1PP? mm 15 i.'ÉL •'>.. ifi .Nt ‘w ", .A - sw ' Kp vV ÍÍH : "w v. Csernőn Német Dezső tanító rendezésében A nadrág című háromfelvoná- sos darabot mutatták be nagy sikerrel. A főszerepet Kostyu János alakította. Az idén már az ötödik színdarabot mutatták be a színjátszó gárda tagjai. Csak így tovább! Barta Béla, Csernő KI MIT TUD? Pelsőcön már harmadszor rendeztek az idén Ki mit tud versenyt. A legnagyobb sikert Réncsák Marika énekszámai aratták. Említésre méltó a rozs- nyói AKI tanulóinak szereplése is. A legjobbak közé Szekeres Ica, Mohályi Gabriella, Gajdos Ferenc tartoznak. A győztesek részt- vesznek a krasznahorkai Ki mit tud versenyen is. Lakatos Pál, Rozsnyó GYERE Kö— _ ZÉNK A ME- 2 ZÖGAZDASÄG- "J BA! H kab Erzsiké és Pál Boris- ka. Sajr-os, az előadáson csak a fiatalok vettek részt, pedig a faluban nincsen szórakozási lehetőség és az idősebbek is eljöhettek volna. Básti Pál, Tájt BALOGFALVAI JELENTÉS 5 Hat évvel eze- — lőtt még hallani sem akartam arról, hogy a mezőgazdaságba menjek, ma már annyira a szívemhez nőtt, hogy semmi esetre sem változtatnám meg a foglalkozásomat. A legjobb barátaimnak is azt ajánlanám, hogy jelentkezzenek a mezőgazdasági iskolába, a- hol alapos szakképzésben részesülnek és aztán kitűnően elhelyezkednek. Galambos István, Janovice BALLAGÁS DUNASZERDAHELYEN Felejthetetlen marad számunkra a június 6-a. Ezen a napon vettünk búcsút tanárainktól, iskolatársainktól és az iskolától. Mitagadás, sokat könnyeztünk, meghatott a sok-sok szép virág, melyet az alsóbb osztályok tanulóitól is kaptunk, különösen a harminc repülő fecske, amely osztályunkat díszítette, a II. c tanulói meglepetésül késhettek számunkra. A sok figyelmességet szívből köszönik: a III. C osztály tanulói SÜLYI LEVÉL Sülyben azzal ünnepeltük meg a gyermeknapot, hogy 36 gyermek számára óvodát nyitottunk. Végtelenül örülünk az óvódénak, mert így az EFSZ-ben "dolgozó nők is gondtalanul végezhetik munkájukat. Vajai István, Süiy A Balaton partja nyáron. Ahová majdnem mindenki eljbji, aki Magyarországra látogat. VETÉLKEDŐ GALÄNTÄN Iskolánk CSISŽ szervezete osztályok közötti versenyt indított. A döntőben a legtöbb pontot Papánek Péter, Csutora István és.Rényi Edit szerezte A csoportversenyből a III. A osztály került ki győztesként. A jó] sikerült vetélkedő nemcsak a versenyzők, hanem a hallgatóság számára is hasznosnak bizonyul. Rozsár László, Galánta TAJTI TUDÓSÍTÁS Az egyházbásti AKI színjátszó csoportja Mórics Zsigmond: Légy jó mindhalálig című darabját mutatta be nálunk. A darabot Csömör János igazgató és Nagy Valéria tanárnő tanította be. A szereplők közül dicséretet érdemelnek Csillár László, Básti Antal, Básti József, Básti Barna. Pál Tibor, Molnár László, Mede Bandi, Mede Mária, JaA rimaszombati járás jelöltjeit Balogfalván zenés műsorral köszöntöttük. A műsort Balog Jolán tanította be. Sörös Dezső vezetése mellett a CSISZ szervezet IFI-zenekara is nagy sikerrel fellépett. Balogh Szilveszter, Balogfalva SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Jövő: Cikkét helyszűke miatt csak kivonatosan hozzuk. Böbe: Československé aerolínie, Bratislava; Stenografický ústav, Bratislava, Panenská ulica, Kassai gyors- és gépíró iskoláról . nem tudunk. Filmszínész: Vysoká škola múzických umení, Bratislava, Forduljon a következő címre: Filmstúdió, Bratislava, Koliba. Erzsi: A Nemzeti Múzeum. Szeptember: Erdészeti iskolák: Vyvrat, Pezinok — Stupy, Luborča; Duchoňka, Trenč. Jastrabie, V. Uher- ce, Ľubochňa, Borda, (Košice) Sigord (Prešov); Ipariskola címe Bratislavában: SPŠ chemická. Februárového víťazstva, SPŠ energetická, elektrotechnická, Zo- chova 11 b. Tudásszomj: Azt ajánljuk, hogy olvasson szakkönyveket az állatvilág feji lődéséről. Rövid válaszban nem meríthetjük ki a témát. Igyekszünk majd biológiai szakcikkeket is közölni lapunkban. Messze túl, a kék hegyen: Macsó, Vándormadár; Falevél; Visszhang; verseiket nem közölhetjük; kiforratlanok, tanuljanak, olvassanak sokat, foglalkozzanak költészettannal! Twingli Zsófia és Szemere Júlia Dvorníky: Levelet küldtünk címükre, de visz- szajött, közöltük, hogy a leírt helyzetet alkalomadtán kivizsgáljuk. Gül Beáze és Grandet: Verseit nem közölhetjük. Verseiben némi készség és Petőfi erős hatása mutatkozik. Ha jól esik Írjon tovább! Tavasszal a Tisza: írjon erre a címre: Slovenské Národné divadlo, Bratislava, Hospodárske oddelenie, Ružová Dohna (do rúk s. Michalka). Segítsenek: Menjen el a HNB-hez és adja elő az ügyet. Örülnénk, ha megírná, hogy mit végzett. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: lesek Ilona, Mukačevo, Ul. Mira (44)3 UDSSR, 16 éves; Simák Éva, Mukačevo, Ul. Gribojedova 2 sz. UDSSR, 16 éves; Török Katalin, Oradea, Str. Eftirnie, Mur- gu 7 a, Rumunia (R. P. R.) 20 éves, francia nyelven is; Jelana Teréz, Kisbér, Tölgyestelep, Komárom-megye 16 éves; Verb Margit, Budapest VII. kér. Garai u. 47 sz., 17 éves; Szimai Mária, Komárom. Magyarország, Ady Endre u. 19 sz., Í6 éves; Firtko Ildikó, Nyíregyháza, Sóstól u 29 sz.; Gross Veronika, Komárom, Ady Endre u. 41 sz., Magyarország, 17 éves. FELKÉRJÜK AZOKAT A LEVELEZŐINKET, akik csak az iskolájuk címét adták meg, hogy saját érdekükben közöljék szerkesztőségünkkel a lakáscímüket is.
