Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-09 / 23. szám

Éppen akkor jött a pós- tás, — Rólatok írnak, ni csak olvassátok — lo­bogtatta már messziről az egyik napilap legfris- sebb számát. — Az ám, B és főképp téged idéz a riporter — tette hozzál nyomatékkai a szövetke- zet elnökéhez, Bálint La- joshoz fordulva. — No csak hadd lám — mond­ta amaz és kiváncsi te­kintettel végigfutotta a riportot. — Ravasz nép­ség ezek az újságírók — jegyezte meg nagy ne­vetés közben, mialatt hol rám, hol pedig a körülötte ál­lókra nézett. — Pedig nem is neki tettem a kijelentést, bár mi tagadás szóról szóra úgy írta le, ahogy akkor elhangzott, csakhogy éppen egy más tár­saságban. De ha már így áll a dolog és ily ügyesen provo­kál, más választásunk nincs, állni kell adott szavunkat. Furcsa helyzetbe kerültem pillanatnyilag, de mindjárt ak­kor megfogadtam, csak akkor olvasom el az említett ipcly- hidvégi szövetkezetről szóló riportot, ha már az én írásom is megjelenik róluk. Nem mint­ha az esetleges hasonlóságtól tartottam volna a két írás kö­zött, cikkem megjelenése után, inkább azért, mert hosszú évek után akkor voltam itt újból és ez a találkozás annyi változást jelentett számomra Ipolyhid- végen, hogy szinte úgy vél­tem, először vagyok itt. Per­sze nem felfedezni mentem a szövetkezet eredményeit, in­kább úgy magamban titkon felmérni, azoknak a mai szö­vetkezeti vezetőknek az eré­nyeit, akiket az ötvenes évek dereka táján még az Ifjúsági Mozgalomból ismertem — ha nem is valamennyit — és ki­váncsi voltam másképp viszo- nyulnak-e ezek a vezetők a mai fiatalokhoz, főképp a fia­tal szakemberekhez, illetve az itteni fiatal szakemberek nem ugyanazokkal a problémákkal viaskodnak-e, mint annakide­jén a mai vezetők. Minden esetben titokban tudni szeret­tem volna Bálint Lajos véle­ményét is az említett riport­ról, ám mégis úgy véltem öt­éves elnöki tevékenysége és az eredmények bizonyítékai an­nak. hogy a kimondott szavak és tettek egyeznek, bármelyik társaságban is hangzottak el. — A 27 koronás munkaegy­ség tehát nem a véletlen ered­ménye. Nem is beszélve arról, hogy a múlt évben 39 üszőt, 128 mázsa összsúlyban a Ko­egy szövetkezetről máromi Állami Gazdaság gyu­lamajori részlegének is átutal­tak. Mindenesetre azonban az ipolyhidvégiek úgy vélik, he­lyes lenne, ha az illetékes szer­vek mindezt leírnák már végre a szövetkezet tervéből. Ami késik, azonban nem múlik. De nem ez a legfőbb szövetkezeti probléma. A legnagyobb gondot Ipolyhidvégeh még mindig az Ipoly okozza. A laikus szemlé­lő úgy vélné, hogy a szálasta- karmúny itt nem okozhat egyéb gondot, Mennyiségre ez így is van, ám a minőséggel nagyon is baj van. Savanyú az itt ter- rrfett takarmány, csakis az Ipoly szabályozása változtat­hatna ezen gyökeresen. Am minderre valószínűleg még to­vábbra is várni kell. Pedig a hosszú várakozás nem mindig kifizetődő. Példa erre a szö­vetkezet öntözőberendezése is, mely 50 hektáros terület öntö­zésére alkalmas, de használa­tára több mint három évig kel­lett várni. Eddig tartott ugyan­is a villanyhálózat kiépítése, így most már a kertészet sem szenved vízhiányban, és áttér­hettek a legelők szakaszos ön­tözésére és legeltetésére is. Sajnos, az Ipoly szabályozásá­nak elhúzódásai hátráltatja a termelés szakosítását is. Bár a helyzetnek megfelelően min­dent elkövetnek a szakosítás érdekében, sikeresen termesz­tik a lucernát, a lóherét, ám lényegében mindent termesz­tenek, ami viszont 765 hektá­ron nem nagyon kifizetődő, különösen, ha ebből csak 425 hektár a szántó. Mindennek ellenére így is fi­gyelemreméltó eredményekről beszélnek a tények. Igaz, hogy búzából, csak 21 mazsa a több­évi átlag hektárhozam, árpából viszont már 21 .mázsa, ám bú­zából a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére is egy 12 hektáros táblán elérték a 30 mázsás hektárhozamot. Az utóbbi időben sikeresen fejlődik és gyarapszik a szö­vetkezet állatállománya is. Si­keresen megakadályozták a borjú elhullást és nem kisebb eredményeket érnek el a ser­téstenyésztés terén sem. Igaz, hogy mindehhez hozzájárul a vezetők körültekintő munkája, akik nagy gondot fordítanak a szakképzésre. Tavaly szakkép­zett zootechnikus 'került a szö­vetkezetbe, az idén Ősszel vi­szont egy másik fiatal kezdi meg tanulmányait a kertészeti és szőlészeti főiskolán. Nem különben fontos szerepet szán­nak a csoportvezetők szakkép­zésének is. Az elmúlt évek tapasztalatai itt is bebizonyították, hogy a géppark szakszerű karbantar­tása elengedhetetlen követel­ménye a gazdaság fejlesztésé­nek. A szövetkezet ma már lé­nyegében, teljes egészében helyben elvégzi a gépek javí­tását és csak nagyon ritka esetben szorulnak a Gép- és Traktorállomás segítségére. Ügy hiszem, ezek után köny- nyen válaszolhatok az imént általam fevetett kérdésre. Az ipolyhidvégi szövetkezet veze­tői eléggé fiatalok ahhoz, — nemcsak az éveket tekintve — hogy az elmúlt évek tapaszta­latain és eredményein okulva, tovább is növeljék a szövetke­zeti dolgozók szaktudását és főleg, hogy továbbra is meg­értést tanúsítsanak a fiatalok iránt. Mindez azonban körül­tekintést és bizalmat igényel a szövetkezeti dolgozók és fő­képp a fiatalok munkája iránt, mert a fiatal munkaerővel itt sem bővelkednek. Ügy vélem, a szövetkezet vezetői ezt az utat tartják legalkalmasabbnak arra, hogy a nem éppen ked­vező természeti viszonyok el­lenére is tovább menjenek az elkezdett úton. Sárkány Árpád A velím! Űj élet szövetkezetben (Kolín közelében) már silóztak. összesen 72 vagón siló­takarmányt akarnak készíteni. IRÉNKE A ZOOTECHNIKUS A kassal járás legifjabb zootechnikusa magas termetű, karcsú lány. A neve Mátyás Irén és a zsebesi szövetke­zetben a zootecbnikusi funkciót tölti be. — Amikor szövetkezetünk vezetősége meg akart győzni, hogy maradjak a mezőgazdaság­ban és mezőgazdasági iskolába menjek tanul­ni, bizony tétováztam. Szüleim se akartak en­gedni, de végül a szövetkezet vezetősége őket is meggyőzte és így aztán a Bárcai Mezőgaz­dasági Mesteriskolába jelentkeztem. Ennek befejezése után egy éves baromfi-tenyésztő iskolán voltam, melyet sikeresen elvégeztem. Visszatérve, a szövetkezet vezetősége a ba­romfifarm vezetésével bízott meg. Bevallom, mindenhogy éreztem magamat, mert szövet­kezetünk leggyengébb pontja éppen a barom­fi-nevelés volt — mondja magáról és indulá­sáról Irénke. — Nekem kellett — folytatja Irénke — az iskolában szerzett tudás alapján javítani a tyúktenyésztést. Bár eleinte félve láttam • munkához, a szövetkezet vezetősége segítsé­gével sikerült. A tojásleadási tervünket ma inár 202 százalékra teljesítjük. Úgyhogy kö­rülbelül május végére egész-évi eladási ter­vünknek is — 110.000 db — eleget teszünk. Ev végéig pedig még megtoldjuk mintegy 50 ezer darabbal. A baromfi-farm vezetőjéből zootechnikus lett. A felnőttek becsülik, a vezetők is elége­dettek munkájával és ha kell szívesen segí­tenek neki. Munkája egyre jobban látszódik a szövetkezet, az állattenyésztés eredményein. Nagyon tud örülni, ha javaslatával a többiek is egyetértenek. Mátyás Irénke megtalálta helyét a mezőgaz­daságban. Mint ő maga mondja: elégedett he­lyével és munkájával. Bizonyíték az is, hogy nem kell félni a mezőgazdaságtól. S különösen akkor nem ha fiatal az ember. Mató Pál, Kassa Új gyár a láthatáron Rövid beszélgetés Dél-Szlovákia fejlett mező- gazdasága mellett évről évre új gyárak, ipartelepek létesül­nek. A bratislavai Slovnafttól a Komáromi Hajógyárig, s a Keletszlovákiai Vasmüvekig hosszú láncot alkotnak. E lánc az elmúlt hónapokban egy újabb szemmel gyarapodott. Ugyanis Párkányban megkez­dődött a papírgyár építése. Az elmúlt 'év novemberében ünne­pélyes keretek között helyez­ték le a gyár alapkövét. Ma már gépek, földgyaluk, betóno- zók csoportjai szélesítik az alapkő körüli területet. Épül az új gyár, mely hazánk egyik legnagyobb eellulóza-kombinát- jai közé tartozik majd, A lévai járás legdélibb csücskében fekszik Palást község. A szép, rendezett faluban mindjárt szembe­tűnik a Jednota épülete, a közétkezde. A helyi szövet­kezet esek, bágerosok, trak­torosok étkeznek ott, és 16 nyugdíjas. A koszttal mind­nyájan elégedettek. Mivel közelebbről is ér­dekelt bennünket a dolog, érdeklődni kezdtünk. Meg­tudtuk, hogy a helyzet azóta fordult jobbra, amió­ta C út h Janos vette át a közétkezde vezetését. Ál­landóan azon igyekszik, hogy a munkahelyen rend legyen s az étkezdébe járók elégedettek legyenek. Ez sikerül is neki. Most a hi­Frymburk is készül a választásokra A sumavai határvidék egyik apró városkája Frymburk, a gyönyörű és hatalmas Lipnói tóba nyúló földterületen, mondhatnók úgy is. hogy fél­szigeten fekszik. Frymburk! Nemcsak környezete, a termé­szet nagyszerű szépségével köt le, hanem a benne uralko­dó élénk élettel is Az, hogy a frymburkiak az eltelt négy év alatt mennyire átvarázsol­ták, megszépítették városukat, országunk legtöbb városa és faluja előtt példaképül szol­gálhatna. , A főtér mintha most vették volna ki a skatulyából — min­den ház frissen meszelve, csillog a tisztaságtól. S az egész falu mint a megbolyga­tott méhkas. — De mire ez a nagy ké­szülődés? — Közelednek a választások — mondják. Az ötven új modern lakásba is beköltöztek már a határ­őrök családjai. A gyönyörű művelődési otthon is rövidesen megnyílik a kultúrára szom­jazok előtt. A frymburkiak becsületesen láttak a munkához. Megjaví­tották az utakat, rendbeszed­Š i s 1 e r Anna, az állami gaz­daság borjúgondozója, egyike a IlNB-jelölteknek ték a gyümölcsösöket, a spor­tot kedvelők számára pedig mintegy 300 ezer korona ér­tékben sportpályát építettek. Jelenleg a strand-építést szor­galmazzák. De jó párezer bri­gádóra került a földbe, a ka- nalizáció építésével is. A nemzeti bizottság gondos­kodott önkiszolgáló boltok lé­tesítéséről, valamint az autó­busz-közlekedés kiszélesíté­séről. Bevezettette a telefont, s az idegenforgalom színvona­lának növelése érdekében je­lentős átalakításokat végeztek a szállodán is. A tervekből azonban — s ide tartozik az iskolaépület ren­dezése is — s a lakősok kí­vánságából még sok maradt megvalósítatlanul. De az elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a közel­jövőben, amikor az újonnan választott jelöltek veszik át az irányítást, a gondok stafé­tabotját, mindenre sor kerül. Frymburk már kétszer nyer­te el a „példás határmenti falu“ nevet, emögött az ered­mény mögött azonban ott áll az egész falu. Jaroslav Pešek, a nemzeti bizottság elnöke, valamint Ján Houdek szemé­lyes példájukkal és jó szerve­zőkészségükkel megnyerték a falu minden polgárát az ügy­nek Az sem jelent akadályt, hogy a falu lakossága öt nem­zetiségből tevődik össze. Ha Frymburkról beszélünk és főleg a választásokkal kap­csolatosan, meg kell, hogy említsük a mintegy hatezer hektárnyi mezőgazdasági föld­területen gazdálkodó állami gazdaságot is. Tavaly a gabo- naneműek eladási tervét 100 százalékra, a burgonyáét 157 százalékra teljesítették. De tejből is 57 ezer literrel adtak el többet. A gazdaságnak a helyi lakósok is segítenek az idénymunkák gyors elvégzésé­ben. Az elmúlt! évben a prágai ČKD üzemből jöttek fiatalok, egy egész brigádra való, és a fejükbe vették 1160 hektár parlagon heverő földterület termővétételét. Megcsinálták. Védnökségi feladatát jól látja el a CSISZ is. Minden évben küld hosszabblejáratú brigád­munkára fiatalokat a gazda­ságba. Fiatalok. Tele van velük Frymburk ... Nem is csoda, hisz az itteni családokban nem ritkaság az 5-10 gyerek. A nemzeti bizott­ság óvodát állított fel, hogy megkönnyítse az asszonyok munkáját. És így megy ez mindennel a faluban. Ha vala­mire szükség van, a nemzeti bizottság mindenre talál or­voslást. A szórakozásról és a sportolásról a CS1.SZ funkcio­náriusok gondoskodnak, támo­gatva a határőrség által. Szó­val az élet sokrétű és min­denkinek lehetőséget ad itt is. Ha a nyáron elkerülnek a Lipnói tó partjára, ne feled­jenek ellátogatni FryMburkba sem. Bizonyos, hogy jól érzik majd magukat ebben a válto­zások minden jegyét magán viselő határmenti faluban, amely június 14-én a válasz­tásokkal újabb lépést tesz elő­re a gazdagodás, a szépülés felé. (ó) giéna terén is nagy javulás történt, a tavaszi nagyta­karításkor az épület elejéi rendbet ették. Nézzük meg, a Jednota hogyan teljesíti a vállalá­sát ? Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgat ■ mat 1000 koronával kelleti túllépni s a saját termelést 500 koronával. A vállalást túl is teljesítették. A má­sodik negyedévben is ha­sonló vállalásuk van. A ta­vaszi és nyári idény többet ígér, mint a téli. Reális az előfeltétel, hogy a tervet teljesítik. Cúth elvtársat, a helybeli Jednota vezetőjét megbe­csülik a falu lakásai, még­pedig több iá tulajdonsá­gáért. Ezért is ' javasolták jelöltnek a helyi nemzeti bizottságba. Harmincegy éves, nos, három gyerek apja. Azt mondják megje­lel e funkcióra. Arra a kérdésre, hogy Paláston miben látja a he­lyi nemzeti bizottság mun­kájának javítását a jövő­ben, azt felelte: — Gondolkodni kell egy hosszabblélegzetü községi terv kidolgozásán. A járdá­kat kell aszfaltozni, fákat kiültetni. Az Iszkornya-tanya négy kilométerre fekszik a köz­ségtől. Valamivel több mint száz ember lakik ott. Rossz az ivóvíz. Cúth János kép­viselőjelölt, Pavel Chrabre- éek-kel, a tanyabizottság elnökével mindent megtesz­nek azért, hogy vízvezeté­ket építsenek, amely az Iszkornya-tanya lakosságát ivóvízzel látná el. (Á) A Lipnói tó csaknem körülöleli Frymburkot

Next

/
Thumbnails
Contents