Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-05 / 18. szám

I DIVAT ■ DIVAT - DIVAT ■ DIVAT „BOGÄH": Búzakék szövetjéből előnyös lesz az l. modell. A plasztrőnt és a megkötőt fehér-piros csíkos anyagból csináltassa, de anélkül is viselheti. „VICA és BABI“: A bordó szövethez a 2. ruhái terveztük, érdekes nyakmegoldással, amely fehér pikéből is készülhet, igy fiatalosabb. A ruhát elöl végig és a raglánszabásnál tűzés díszíti. A rózsa­színű félvastag szövethez ruhakosztűmöt ajánlunk, igy divatosabb és praktikusabb. Blúzzal vagy anél­kül is viselhető. „R. Magda“: Kék tisztaselyem burettját három­részesre csináltassa, igy jobban ki tudja használni. A ruha tulajdonképpen egy szoknya, kikötős blúz­zal. A kabátka reverjét és körül, valamint a blúz alját, nyakkivágását és a szoknya szemberáncait tűzés díszíti. (Szabásmintát nincs módunkban kül­deni.) „GYÖNGYVIRÁG": Egyelőre csak az anyagra adunk tanácsot, hogy megvehesse. Kiskosztümöt ajánlunk, fehér vagy pasztellszínű (rózsaszín vagy világoskék) vékony szövetből. Ehhez vegyen egy pettyes selymet blúzra, fehér alapon olyan pety- tyekkel, mint a kosztüm színe, vagy fehér anyag­hoz, lehet sötétkék vagy piros alapon fehér pety- tyes, vagy pedig fordítva. Ezzel legyen kibélelve a kabátka is. A szövetből 2 V4 m-t, a blúzanyagból 3 % m-t vegyen. A modellt május 19-én megjelenő számunkban közöljük. „DIÁKSÁG-IFJÚSÁG": A promócióra fekete tisz­taselyem burettet vagy ripszet vegyen, ruhára és hozzá kiskabátkára. A modellt június 9-én megje­lenő számunkban közöljük. Ismerjük el tehát a zöldsé­gek és gyümölcsök fontossá­gát és ne hagyjuk a fülünk mellett elsuhanni a sok „pré­dikációt", ezzel kapcsolatban. „Jó, jó, de ki győzi ezt pénz­zel!“ — halljuk az ellenveté­seket — „most tavasszal a friss zöldség, a gyümölcs, mindig méregdrága!" Nos, nem akarunk beleavatkozni senkinek a költségvetésébe, csak annyit mondunk, hogy nagyon sokan azok közül, akik így panaszkodnak, nyalánkság­ra, fagylaltra, fogat rontó cu­korkákra, no meg szeszes ital­ra, nem sajnálják a pénzt! A melyik zöldséget csak lehet, fogyasszuk nyer­sen, (sárgarépa, karalá­bé, és természetesen hónapos retek, zöld hagyma). Szokjuk meg, hogy reggelire is együnk zöldséget, olyat, aminek ép­pen a szezonja van, (paradi­csom, zöld paprika. stb.) ugyanígy ne hiányozzék a ha­sonló zöldség az asztalról, ha hideget vacsorázunk (felvá­gottat, sajtfélét, szardíniát, stb.). Nálunk a fejessalátán, és az uborkasalátán kívül alig is­merünk másfélét. Pedig egész évben igen finom és egészségi szempontból is felbecsülhetet­len értékű pl. a sárgarépa sa­láta. (A sárgarépát megreszel­jük, cukorral jócskán beszór­juk s citromot csavarunk rá.) Gyermekeknek kitűnő tízórai, felnőttek pedig húsételhez fo­gyasszák. U gyancsak húshoz igen íz­letes a paradicsom sa­láta: a paradicsomokat keresztben szeleteljük (ügy vágjuk le az alját, hogy a szá­ra helye a szelet közepére esik), apró kockára vágott hagymát adunk hozzá, meg­sózzuk s néhány csepp olajjal leöntjük. Salátával azonban nemcsak a húsos ebédet frissíthetjük fel, a fejessaláta pl. a darás- csíkhoz, vagy grenadír mars­hoz is igen ízletes. # T avaszvégi-nyári vacsorák­ra finom a vegyes salá­ta: paradicsomot, ubor­kát, (ha még van, hónapos retket) kockára vágunk s hoz­záadunk apró kockára vágott zöld- vagy vöröshagymát, megsózzuk, kevés olajjal le­öntjük. Jó, ha tálalás előtt kb. fél órával előbb készítjük el. Vajaskenyeret eszünk hozzá. (Folytatjuk) A fiatalabb korosztály nem, de az idősebbek jól emlékeznek Greta Garbo, a harmincas évek legnagyobb filmsztárjának nevére. Nos, egy pá­rizsi frizura-kreátor most a nagy sztár hajviseletét vette alapötletül új frizurájához. Amint képünkön látjuk, az új „Greta Garbo-frizura“ lágyan esik, vonala sima, egy nagy hullámmal és homlokba fésült fru- fru-val. A sok ruhadarab — amint már említet­tük — nem jelenti azt, hogy az illető elegáns. A fontos, hogy ruhadarabjaink alkalomszerűek legyenek — minden alkalomra legyen meg­felelő darabunk. — Hogy ezt elérjük, „be kell tervezni" mindent, amit vásárolunk, vagy csináltatunk. Sose bízzuk magunkat a véletlenre $ ve­gyük meg azt, ami éppen meg­tetszik. Ez a legnagyobb hiba. Pénztárcánk u. i. többnyire nem engedi meg a fölösleges darabokat, s egy ilyen vásár­lásával, elmarad az, ami szük­séges lett volna. Mert ha ne­künk pl. egy jó, strapabíró, praktikus szövetből készült kosztümre van szükségünk, amit kora tavasszal és késő ősszel is viselhetünk munkába, bevásárláshoz, stb. nem érünk célt, ha megveszünk egy hal­vány rózsaszínű kiskosztümöt, mert „úgy megtetszett, hogy nem tudtam otthagyni". Az ilyesmi pénzpocsékotás, még akkor is, ha a kiskosztüm na­gyon jól áll nekünk s valóban nagyon szép, hiszen egy hal- ványrózsaszínü kosztümben nem járhatunk munkába, egy­részt mert piszkolódik, más­részt mert nem oda való, és végül, mert legföljebb tavasz végén, vagy koraösszel visel­hető. Ilyet csak akkor ve­gyünk, ha társaságba, elegáns viseletre van szükségünk, mert a „strapakosztümöt" nem oldottuk meg vele. NÉZZÜNK A TÜKÖRBE Ugyancsak hiba, ha azért veszünk meg egy nagykockás szoknyát, mert a barátnőnk­nek is olyan van és „remekül áll neki". Mert: nekünk min­dig olyat kell vennünk, ami nekünk áll jól és nem a ba­rátnőnknek, (hiszen mi visel­jük), továbbá tekintetbe kell venni, hogy ha szándékunkban is volt szoknyát vásárolni, megfelel-e nekünk a nagykoc­kás, nem-e lenne előnyösebb egy sima. Mert bizony ha mi tíz kilóval többet nyomunk, mint barátnőnk, ne is gondol­Tavaszi „divat­sláger“ a horgolt szegély díszítés. Horgolással díszí­tik a kötött hol­mikat, pulóvere­ket, kosztümöket, szvettereket, de ezenkívül a szö­vet- sőt vászon kosztümöket, ru­hákat is. A képünkön lát­ható, mindkét di­vatos kosztűm horgolással díszí­ti t. A kosztüm anyaga tengerész­kék s a fehér és piros horgolt pán­tok különösen frissé és fiatalos­sá teszik. (Ez a színösszeállítás a tavaszi-nyári divat egyik jellegzetes­sége.) A pánt egy­szerűen készül: 2 sor fehér és 2 sor piros rövidpáicá- bói áll. A másik kosz­tüm anyaga feke­te-fehér (fekete­szürke is lehet) a pántok pedig fe­ketéből készülnek. A 2. sor rövidpál­cát hosszú „sling- li“-nek hagyjuk meg. (Rövid pálca öltés, de közé olyan széles kar­tonpapír sávot te­szünk, amilyen magasnak a „síin- glit" akarj ide hagyni. 13 junk a nagykockás anyagra, de ha az alakunkkal nincs is baj, gondoljuk meg, hiszen nem viselhetjük a nemrég vá­sárolt csíkos pulóverhez vagy szép pettyes blúzunkhoz. Tehát: a vásárlandó holmit előre kell kigondolni, hogy mindenképpen praktikus és megfelelő legyen. Kevés ruha­darabbal is lehet valaki ele­gáns, ha ésszerűen válogatja őket össze. (Folytatjuk) Kérdezz - felelek „Ara": Ha valóban prakti­kusan akarja berendezni laká­sát, el kell, hogy térjen a fa­lusi szokásoktól. Hiszen akár­milyen szokásról van szó, — ha az helytelen, változtatni kell rajta. A falusiaknak is praktikusan, célszerűen kell gondolkodni s nem szabad ra­gaszkodni az elavult nézetek­_ AVtrmi % I sÉiiÉK „Lakásfrissítő ĽU NEM AKARJUK „MEGBÁN­TANI" A SZOBANÖVÉNYEKET, elismerjük, hogy ősztől tava­szig „hűséges" díszei laká­sunknak, tavasszal azonban szerepük eltompul: a lakásba friss virág kerül. Ez így van rendjén. Nincs az a szobadísz, ami annyira kedélyessé, barát­ságossá tenné a lakást, mint a virág. Néhány szál ízlésesen elhelyezett virágtól új színe­zetet kap az egész környezet, szinte még a bútorok is fel­frissülnek. Mindjárt elöljáróban leszö­gezzük, nem szükséges, hogy a virág föltétlenül drága, ér­tékes legyen, ha pedig itt-ott mégis ilyet vásárolunk, nem fontos egész csokrot, néhány szál is elég. De ugyanolyan szép dísze a lakásnak a tarka mezei virág, persze hozzáillő vázában, szépen elrendezve. Itt megjegyezzük, hogy a vi­rágot ne abba a vázába he­lyezzük, ami éppen a kezünk ügyébe kerül. Elsősorban is ügyeljünk arra, hogy a váza színe és formája összhangban legyen a virág színével és alakjával. Tehát: alacsony, tömzsi vázába ne tegyünk hosszúszárú virágot, tarka csokrot, mert így sem a virág, sem a váza nem érvényesül. GONDOLNI KELL TOVÁBBÁ ARRA IS, hogy a virágot ne zsúfoljuk össze. Ez nemcsak esztétikai hiba, hanem a virág életképességét is megrövidíti: nem kap elég vizet, márpedig ez a vágott virág egyetlen tápláléka. Ha sok virágunk van, osszuk szét több vázába, a lakásban is jobban mutat Itt-ott néhány szál, mint egy helyen egy hatalmas csokor. Éppen ezért ajánlatos, többféle vázával ellátni magunkat. Nem szükséges, hogy mind drága, finom legyen, lehetnek köztük egyszerűek, de ízlésesek, a fő az, hogy a formájuk különböző legyen. Pl. egyetlen szál szép szekfü egy kis zölddel, igen jól hat egy magas, egészen „karcsú“ vázában, míg pl. egy viola-csokorra alacsonyabb és bő szájú a megfelelő. Legyen legalább egy nagy vázánk or­gonára, gladiolára, dáliára és más nagy virágokra, mert ezek kis vázában nem „érvényesül­nek“. Ilyen virágból még né­hány szálat is nagy vázába te­gyünk. S hogy szépen elren­dezhessük, adunk egy jó taná­csot: hajlítható drótot csavar­junk össze karikára, tegyük a vázába s ebbe a virágokat, így nem hajlanak a váza szájától össze-vissza, hanem tetszé­sünk szerint rendezhetjük el őket. A VIRÁG PERSZE CSAK AKKOR DÍSZE A LAKÁSNAK, ha friss, éppen ezért mindenki szeretné a legtovább frissen tartani. Nos, mi ennek a „tit­ka“? Kertünkből a virágot mindig reggel vágjuk le, mert akkor még harmatos s teleszlvta ma­gát vízzel. A vásárolt virágot csomagoljuk óvatosan nedves papírba, bőséges, hideg vízben csakhamar magához tér. Első­rendű feltétel persze, hogy a vizet naponta váltsuk, de nem elég, hogy kiöntjük és frisset öntünk a helyébe, hanem elő­zőleg a vázát tiszta vízzel jól ki is öblítjük, a virág szárából pedig minden vizváltásnál egy keveset ferdén levágunk. Vi­gyázzunk arra is, hogy a víz mindig teljesen tiszta legyen, távolítsuk el az esetleg bele­potyogott leveleket vagy más szennyet, mert ha piszkos, a víz mint „táplálék“ veszít ér­tékéből. Ha magunk szedjük a virá­got, mindig hosszú szárral vágjuk vagy szakítsuk le. S a virággal való bánásmód „mű­vészetéhez“ tartozik az Is, hogy tudjuk, a mezei virágot kivéve, egyszínű és egyforma virágokat csoportosítsunk egy vázába. líez, csak azért, mert „falun az úgy szokás“, vagy mert „megszólnák“, ha másképpen cselekszik. De nézzük, miről is van szó. „Falusi szokás szerint a lány, ha férjhezmegy egy szoba be­rendezést kap a szüleitől, s ez a hálószoba bútor“ — írja, de emellett tudja, hogy ez — miután egyszobás lakásról van szó — nem praktikus. Semmi akadályát nem látjuk annak, hogy ez a szobabútor a háló helyett egy modern, lakószoba legyen. Úgy gondoljuk, igazán nem bántja meg szüleit azzal, ha megmondja, — és megma­gyarázza miért — hogy inkább egy modern szobabútort sze­retne. Az esetleges árkülönb­séget úgy lehet elintézni, hogy szülei annyit adnak hozzá, amennyibe a hálószoba kerül, a többit maguk fedezik. Ezt sokkal jobb megoldásnak ta­láljuk — még ha drágább is — mint a hálószobát, amiről sajátmaga is tudja, hogy csak alvásra használható, sem a családnak nappali tartózko­dásra, sem pedig vendégek fogadására nem alkalmas. Ami a dunnákat illeti, azok elférnek a heverők tartójában, a két szükséges párnával. A többi négy párna fölösleges, kérje meg édesanyját, addig őrizze meg a részére, amíg nagyobb lakásban elhelyezheti. Horgolt csipketerítő — külö­nösen modern mintájú — a modern lakásba is illik, a por­celánfigurák helyett azonban inkább szép hasznos kerámia vagy kristály tárgyakkal, vá­zákkal és cigarettatartőkkal, bonbonierekkel díszítse laká­sát. ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. SzerkesztA- ség és adminisztráció, Bratislava Pražská 9 — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szóké József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgalata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem Arzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Cottwaldovo námestie 48/VI1, K—05*41170

Next

/
Thumbnails
Contents