Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-04-28 / 17. szám

Délután az Suhan a tavaszi szellő, lágy símogatása új élet ébredését jelenti. A téli álom kényszer­pihenőjéből ébredő fák koronái között, vidá­man csicsergő madarak zengik köszöntve a tavaszt. A sétányon, fiúk és leányok egyesével és párosán könyveikbe mélyedve készülnek a másnapi előadásra. Ök is felszabadult lélek­kel szívják magukba a park friss levegőjét. Közben gondolataik el-elkalandoznak. Az iskolában a máskor oly zajos folyosókon most csend van. A komáromi mezőgazdasági technikumban üresek a tantermek, kihaltak a folyosók. Csupán Ferencz Géza tanár sietős léptei konganak a folyosó kőpadlóján, aki a távtanulókhoz siet előadást tartani. Az épület mögött szorgalmas fiatalok röplabdapálya épí­tésével foglalkoznak Itt keresem az iskolai CSISZ szervezet elnökét. Az egyik fiú kész­ségesen kalauzol a gyümölcsös felé. Jóba Mi­hály itt található, ő a CSISZ iskolai szerveze­tének elnöke. Tücsök József tanár felügyelete mellett a gyümölcsfákat permetezték, éppen végeztek a munkával. Alig negyedóra múlott el és már az iskola egyik tantermében pergetjük a szó fonalát. A harmadéves Jóba Mihályt, a CSISZ tagok bizalma állította az élre. A választás nem vé­letlenül esett rá. A nyílt tekintetű, bátor fel­lépésű fiatalember megérdemli ezt. Társainak példaképül szolgálhat, nemcsak magaviselet terén, hanem a tanulmányi előmenetelben is. Az iskolai CSISZ szervezetnek kétszáz tag­ja van — tájékoztat. A vezetőség egyik leg­főbb feladatának a tanulmányi előmenetel szüntelen javítását és ellenőrzését tartja. A CSISZ szervezet tanulmányi felelőse Dóczi Valéria tanulmányi csoportokat szervez, és a csoportok keretén belül segítik a gyengébb tanulókat. Különböző érdekköröket is szervez­tek, ezek ténykedése is a szakmai továbbfej­lődés lehetőségét biztosítja. Az állattenyész­tési érdekkört Kmoskó Imre tanár irányítja, nagy szakmai tudással és felkészültséggel. A CSISZ szervezet tagságának munkája A fiatal iskolában azonban ezzel még nem zárul le. Ténykedésük kiterjed a műkedvelő színjátszásra is. A mű­kedvelők harminctagú csoportját Mucha Imre kultúrfelelős irányítja, ö a tánccsoport ko­reográfusa is. F.redményeiket az bizonyítja a legjobban, hogy a komáromi járási ifjúsági alkotóversenyen az első helyen végeztek. A tánccsoportjuk különösen a népi táncok be­mutatásával ért el nagy sikereket. A CSISZ szervezet tette lehetővé számára, hogy ezt megtanulhassa. Kétízben a Magas Tátrában volt, egyszer pedig Kolozsnémán tánctanfo­lyamon. A népi táncok mellett most új társa­dalmi táncok betanulását tűzték ki célul. E sokrétű ténykedés mellett sem feledkez­nek meg a CSISZ tagok ideológiai neveléséről. Rendszeres előadások keretén belül foglalkoz­nak a tagok oktatásával. Ezt a ténykedést Morvái Tibor tanár irányítja, aki egyben az iskolai pártszervezet elnöke is. Ugyancsak ő irányítja az idősebb csoportok politikai okta­tását is. Az iskolai szervezet működéséhez a szük­séges anyagi alapokat, brigádmunkák végzésé­vel teremtik elő. így lehetővé válik számukra, hogy minden évben síkirándulást szerveznek a Tátrába. Ez évben is 45 tanuló élvezhette a síelés örömeit. Sajnos, az iskola sportfelsze­relése igen hiányos és sokszor a szomszédos tanonciskoláktól kell kikölcsönözni a sport­eszközöket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a komá­romi mezőgazdasági technikum CSISZ szerve­zetének ténykedése jó. Szeretnének még eredményesebb tevékenységet kifejteni és ez­ért fontos lenne, ha az iskola igazgatósága egy megfelelő állandó helyiséget biztosítana a CSISZ tagok számára. A CSISZ járási veze­tősége részéről pedig főleg szervezési segít­séget várnak. Jóba Mihály személyében igen tevékeny elnököt választottak a CSISZ szer­vezet élére, aki a szervezet munkáját és a tagság tanulmányi és szakmai színvonalának további növelését vette tervbe. ANDRISAIN JÓZSEF jelöltek A kassai járásban a kitűzött határidőn belül fejezték be a jelöléseket a nemzeti bizott­ságokba. Már megkezdődtek a nyilvános gyűlések, ezen be­mutatkoznak a nép jelöltjei és megismerkednek a választók­kal. A helyi nemzeti bizottsá­gok összetétele nem lesz min­den faluban egyforma. Sok helyen, ahol eddig jól dolgoz­tak a képviselők, különösebb változás nem fog történni, másutt viszont egész sor új egyént választanak a nemzeti bizottságokba. Nem dicséretre méltó dolog, hogy a nők jelö­lését sok helyen nem értékelik kellően és az is előfordul, hogy a fiatalok számára nem jut hely a nemzeti bizottsá­gokban. Egyes községekben, bíznak a fiatalokban. Ezek közé tar­tozik többek között Felsőcsáj is. Ügy a helyi pártszervezet, mint más szervek helyesen értelmezték, hogy a fiatalok­nak alkalmat kell nyújtani és azokat is jelöljék a helyi nem­zeti bizottságba. A fiatalok igyekvők, leleményesek, vég­eredményben közel állnak az újhoz és korszerűhöz. Ebbe a községbe tizenhéttagú lesz a helyi nemzeti bizottság. A tizenhét tagból öten fiatalok. A helyzet annál örvendetesebb, hogy az öt fiatal közül négy odahaza az EFSZ-ben dolgo­zik. A 25 éves Pócs Ferenc köztük a legidősebb, egy évvel fiatalabb nála Polák Vince, míg Vitéz Béla alig haladta túl a 22. életévét. Mindhárman CSISZ-tagok, de már pártta­gok is. A lakosság azonban nem feledkezett meg a lá­nyokról sem. Molnár Mária és Okos Irén fiatal lányok, CSISZ- tagok az EFSZ állandó mun­kásai, szintén a jelöltek között vannak. Felsőcsájon helyesen válasz­tották meg a jelölteket és bíz­nak a fiatalokban. IVÁN SÁNDOR Végre itt az igazi tavasz! A sportpályán Dunaszerdahelyen élénk sportélet folyik. Különösen a könnyű atlétika terén a já­rás sportolói figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak. A 17 éves Méry László a 60 és a 100 méteres síkfutásban kitűnő eredményeket ért el. Bartal Mária pedig a gerelyvetésben túldobta a 34 m-t. Kuczmann Éva, aki az országos váloga­tott keretben is helyet kapott 5Ô2 cm-es ugrásával. Pápay Erzsébet a súlylökésben és a diszkoszvetésben állja meg a legjobban a helyét. Súlylö­késben 10,56 m-es, diszkosz­ban pedig 63,92 m-es ered­ményt ért el. A tavaszt nagy örömmel fo­gadták a sportolók. Azóta megtöltik a dunaszerdahelyi sportpályát. Csaknem minden­nap edzenek. Dicséretet érde­mel edzőjük, Pápay László, aki szívesen foglalkozik tanítvá­nyaival. Ivicze Dóra, Dunaszerdahely Királyhelmecről A fiatalok szép számban vettek részt a „Ki mit tud“ vetélkedőn. Csak a legjob­bakat emeljük ki. Kis Ka­talin számai sikert arattak. A középiskola tánccsoport­ja, a tárkányi zenekar, va­lamint Petro Sándor és Lázár László táncdal-éne- kesek és Majkrics Mária nyerték meg a legjobban a közönség tetszését. Külön díjat kapott Debrinár Júlia, aki saját költeményeit adta elő. Magyar Hilda, Királyhelmec Alyugat-Csehország legna- *” gyobb városa — bátran állíthatjuk — a szíve, Plzeň. Ez a hatalmas ipari központ igen lassan bontakozik ki a vonattal odautazó szeme előtt. Hegyek között fekszik, ezért a sok-sok magas és füstölgő gyár kéményeit sem látni, csak akkor hogyha már a vonat az igen forgalmas vasúti pálya­udvar bejáratához közeledik. Ekkor egyszerre felvillannak a szemaforok fényei s érezzük a hatalmas ipari létesítmények füstös leheletét. A romantikus hegyek közül a festői fenyve­sek látványa után egyszerre szemünk előtt a város. A pályaudvar előtt zúgó for­galom fogad. Sűrű villamos és trolejbusz-járatok szállítják a város belseje felé az ideérke­zőket. A pályaudvar előtti téren taxik és autóbuszok par­kolnak utasokra várva. Hatal­mas jól rendezett kirakatok előtt fut velünk a villamos, mire a belvároshoz közeledünk, kigyúlnak már az esti fények, neonok szikráznak az épületek oromzatán. A sok üzlet, hatal­mas kirakatok és a korszerű utcai világítás, az élénk forga­lom világvárost juttat az eszünkbe. Széles útvonalak és széles járdák jellemzik a vá­rost. Az esti forgatagban ép­penséggel jólesik a séta, mert a gondtalanul járókelő tömeg­ről vidámság ragad az ember­re. Eszünkbe sem jut a hosszú vonatozással járó fáradtság, az utazás, amit csak azért tettünk meg, hogy ezt a lük­tető várost meglássuk. A bel­város hatalmas négyszögletes terére keskenyebb utcák nyíl­nak. Minden utcából fiatalok százai özönlenek ide, vajon miért ? A téren körül kell csak nézni, azonnal rájövünk, miért jönnek ide a fiatalok. Több kávéház, tánchelyiség s egyéb zenés szórakozóhely várja a vendégeket. A kiszűrődő zene zsongássá tompul ugyan, de a helyiségekben párok örülnek az estének. Fiatalok mindenütt, akik a hatalmas üzemekben dolgoznak. Tudnunk kell, hogy Plzeň acél- és sörgyártásán kívül egyéb iparágak térhódítása is jelentős. így például mär XVII. században fektették le a mai papírgyártás alapjait, amely­hez a szükséges nyersanyagot a Sumavai erdők faállományá­ból merítették. A városban és környékén ma már három nagy üzemben folyik a papír - gyártás. Ugyancsak színvona­las Plzeň élelmiszergyártó ipa­ra, amelynek készítményei a köztársaság legtávolabbi ré­szeibe is eljutnak, nevezetesen a jó hírnévnek örvendő szá­razsütemény - különlegességek és konzerváruk. Számos dol­gozót foglalkoztat az ottani helyi gazdálkodás szolgáltató- ipara a villany- és gázfejlesz­tő üzemeiben. Mindezen ténye­zők együtthatója emelte Plzeňt ipari fontosságának színvonalára olyannyira, hogy egyúttal vasúti csomóponttá fejlődött. ,, városból hat kü­lönböző irányba ágaznak el a vasútvonalak. 3 pari fejlettségével párhu­* zamosan a 150 ezer lelket számláló város kultúrigényei is. hasonló mértékben növek­szenek. Hozzájárul ehhez Plzeň sűrűn lakott környéke. Mivel itt ringott a cseh könyvnyom­tatás bölcsője, a plzeniek hűen ápolják ma is még hagyomá­nyos kultúrörökségüket. Há­rom nagy, korszerűen gépesí­tett nyomdavállalat ontja ma­gából az irodalmi termékeket, ahol valamikor híres cseh köl­tők és irodalmárok müvei lát­tak napvilágot. Zenei téren is már a XVII. század nyitotta meg az utat a fellendüléshez. Plzeň jeles zeneoktatóit az ország hatá­rain túl is megbecsülték. Ott diákoskodott többek között Smetana, a cseh zenei élet halhatatlan nagysága, aki azu­tán is többször felkereste a számára meghitté vált fészket, miután már világhírnevet szer­zett az élet színpadán. Plzeň a zenei fejlettség olyan töké­lyére lépett, hogy a század elején már a második helyre küzdötte fel magát Prága után. Nem csoda tehát, hogy a vá­rosban több színház gondosko­dik a dolgozók szórakoztatá­sáról és kultúrigényeinek ki­elégítéséről. A képzőművészet lendületes előretöréséről a város múzeu­ma beszél mindennél ékeseb­ben. Műalkotásai közül ott ta­láljuk Mikuláš Aleš cseh fes­tőművész mesteri képeit, aki több éven át Plzeňben foly­tatta tevékenységét. Hasonló­képpen a város többi állandó kiállítása is a kultúráiét magas színvonaláról tanúskodik. ekintettel Plzeň vasipará­ra az illetékes közegek gépészeti és elektrotechnikai főiskolák létesítésével gondos­kodtak a fiatal nemzedék szakképzéséről. Több középfo­kú szakiskolán kívül ott talál­juk a pedagógiai főiskolát, va­lamint a világhírű prágai Károly-Egyetem orvosi fakul­tásának egyik tagozatát. A szellemi oktatással karöltve ugyancsak gondoskodtak az ifjúság testedzésének lehető­ségeiről, amit a korszerű uszo­da és számos sporttelep bizo­nyít szemléltetően. Akit pedig elfúrasztott az iparváros lük­tető életének dübörgése, világ­tól elvonult nyugalmat talál a város szemgyönyörködtető füvészkertjében vagy az állat- kertben szórakozhat kedve szerint, amelynek állatállomá­nya Prága után a legnagyobb a köztársaságban. Mindent egybevetve Plzeň­ben az idegen nemcsak a tech­nika és iparosítás csodás szim­fóniájával ismerkedik meg, ha­nem egy mélyen gyökerező kultúrájú város müveit és dol­gos népének hétköznapjába pillanthat be. va. J. Plzeni utcarészlet Százötven év­vel ezelőtt 1814 április el­sején Kiskaposon született, jobbágyszülők gyermeke­ként. Sokrétű munkásságá­nak jelentősége ma már vitathatatlan. Nemzeti de­mokratikus irodalomszem- léletéve! Petőfi és’ Arany útjait egyengette. Születé­sének évfordulója alkalmá­ból Nagykaposon a Csema- dok helyi szervezete a HNB és az EFSZ együttműködé­sével ünnepi akadémiát rendezett. Az emléktábla ünnepélyes megkoszorúzása után a helyi kultúrotthon- ban Erdélyi János műveiből adtak elő. Az AKI mellett működő ének- és zenekor ez alkalomból az Erdélyi János nevet vette fel. A színvonalas irodalmi estet Turczel Lajos, a bratislavai Komenský egyetem magyar tanszékének tanára nyitot­ta meg. Előadásában mél­tatta a költő műveit. A je­lenlevők hálásan fogadták az előadást és büszkeség töltötte el a szívüket az a tudat, hogy a magyar iro­dalom egyik kiválósága Nagykaposon született. Varga László, Nagykapos KÉSZÜLNEK A VÁLASZTÁSOKRA Szécsénykén a választási agitációs központot a helyi népkönyvtár helyiségében helyezték el. Nagy érdek­lődéssel várják nálunk a Körzeti Közlöny kétheten­ként megjelenő számát. A kezdeti nehézségek ellené­re — sokszorosító hiányá­ban — a szerkesztőbizott­ság lelkesen teljesíti fela­datát. A lap egyelőre csak 40 példányszámban jelenik meg a körzet négy községe számára. Az agitációs központ sok körültekintéssel végzi fela­datát és mindent megtesz annak érdekében, hogy kör­zetünk lakossága teljesítse a tervbevett feladatokat. Budai Ernőné, Szécsényke BRIGÄDMUNKÄN VOLTAK A rimaszombati közgaz­dasági iskola tanulói április 4. és 5-én brigádmunkán vettek részt és új diákott­hon építésénél segédkeztek. Jól megálltak a helyüket, kár, hogy nem voltak töb­ben. Reméljük, hogy ezen­túl majd nagyobb számban vesznek részt a brigádmun­kában. Tusai Tibor, Rimaszombat SIKERES ELŐADÁS y. A CSISZ és . zr a Csemadok 'g’X >7 dióspatonyi szervezete „Színes kaba- ré-TV-műsor“ címen nagysikerű kultúr­estet rendezett. A szerep­lők közül kiváló teljesít­ményt nyújtottak író Mik­lós, Németh Ödön, Németh Herta, Pörge Béla, Gálfi Benő, Csóka László, Pónya Béla és Tengeri Erzsébet. A tánccsoport is sok tapsot kapott. Kovács Miklós taní­tó látta el a konferancier szerepét. Sok dicséret illeti az AKI tanító-karát. Büsz­kék vagyunk rá, hogy ilyen tanítóink vannak. Kodály Terézia, Dióspatony TANULÓSZOBÁT RENDEZTEK BE A komáromi magyar tan­nyelvű általános műveltsé­get nyújtó középiskolában a tanárok és Bérlők Imre igazgató közbenjárására megnyílt az úgynevezett tanulószoba, ahol a diákok minden csütörtökön azokat a feladatokat tanulják meg, amelyekről rossz osztály­zatot kaptak. Mindig más tanulókat jelölnek ki vizs­gáztatóknak. Azt akarjuk, hogy az iskolában minden­ki jó eredményt érjen el. Kuszák Zsuzsa, Komárom alistálröl Írják Az alistáli fiatalok most mutatták be a Nadrág című vígjátékot, melyet Écsi Ilo­na tanítónő rendezett. A szereplők otthonosan mo­zogtak a színpadon, pedig csak most léptek először a közönség elé. Füssy Zsuzsa, Alistál IRODALMI DÉLUTÁN A szepsi magyar iskolá­ban jól sikerült irodalmi délutánt rendeztek Gellért Tamás tanár nagyon érde­kes előadást tartott Madách Imre irodalmi munkássá­gáról. Az ember tragédiája című néma filmet is leví- tették. Nagyon sokat tanul­tunk belőle és szeretnénk, gyakrabban is résztvenni hasonló előadásokon. Veres Magda, Szepsi SZAVALÔVERSENY MAGYARBÉLEN Már nagyon türelmetlenül vártuk a sza­valóverseny megkezdését. Az első nap szlovák és magyar nyelven, második nap pedig szlovák nyelven folyt a verseny. A felső tagozat minden osz­tálya képviseltette magát. Az első helyekre a követ­kezők kerültek: Polák Vera, (próza előadásával) Szu- rovcsik Júlia (szavalattal) Blaho Sándor szavalattal, Hegyi Zsuzsanna pedig orosz szavalattal vezető helyre került. Ezek a tanu­lók képviselik majd isko­lánkat a járási fordulón is, reméljük, hogy sikerrel. Katona Róland, Magyarbél FEJLŐDIK A FALU A libádi fiatalok nagyon örülnek az új kultúrháznak, melynek építéséhez a szö­vetkezet is hozzájárult. Megelégedettek az önki­szolgáló-bolttal is. Persze akadnak kisebb-nagyobb kifogásolni valók is néha. Általában azonban a libádi fiatalokról elmondhatjuk, hogy nagyon szeretik a fa­lujukat és nem vágyódnak onnan el. Horváth Árpád, Köbölkút SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Karina: Forduljon a Tu­rista n. v. bármelyik fiók- jj vállalatához. Nefelejcs: Beszámolóját rövidesen közöljük. Feketehajú Ikarusz: A legjobb lenne, ha már most bekapcsolódna a HESZ (Svázarm) köreinek tevé­kenységébe, ott pontos fel­világosítást is kaphat a fel­vetett kérdésekre. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Cseh Ilona, Budapest, XIV. kér. Nagy Lajos körút 36. sz.. 17 éves; Bors Erzsébet, Szekszárd, Sédköz 4. sz, 17 éves: Schell Katalin, Szek­szárd, 165 sz, 19 éves; Debreceni Éva, Szekszárd Remete u. 57a sz. 17 éves; Sali József, Zabori Határ­őrség, pf. 0994; Pintér Zsu­zsa, Pápa, Ságvári E. u. 42 sz, 17 éves; Simon Erzsé­bet, Nagybugac, Általános iskola; Pálfy Monica, Ajka, Tolbuchin út 15 sz; Hubert Klára, Kecskemét VII. kér. Horvát Döme u. 11 sz, 17 UŽP3BBÍ.11 rtri

Next

/
Thumbnails
Contents