Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-08 / 1. szám

DIVAT, DIVAT, DIVAT, kátselyemból az Itt közölt mo­dellt csináltassa. Ez kívánsága szerint nagyon egyszerű és mégis elegáns, reméljük tetsze­ni fog. A ruha eleje hólszerüen egybe van szabva a csípő vo­naláig hosszított derekú. Ettől a vonaltól lefelé, a szoknya bővülőén szabott részekből áll, feni egy kicsit húzva. A húzást egy széles pánt takarja, amely elől mindkét oldalon kiszélese­dett megkötőben végződik. A négyszögletes kivágás hátul mély spiccben folytatódik. JANUÁRI KÉRDÉS: milyen öltözet a legszebb és legcélsze­rűbb a sízéshez? Nos, a ballon­kabátok továbbra is vezető sze­repet játszanak, mégpedig azért, mert legpraktikusabbak. A szivárvány minden színe, a pasztell és az élénk egyaránt divatos, és lehet két szinből kombinált is. AMI A FAZONT ILLETI, a lényeg az, hogy kényelmesen lehessen benne mozogni és az esetleges eséseknél a hó ne kerüljön sem a kabát alá, sem az ujjakba Első modellünkön egyenes szabású, elől középen villámzárra működő (ez prak­tikusabb mint a gombolás, mert az alá bekerül a hó) ballonka­bátot mutatunk be. A kabátot elől válltól a derékig ékalakúan szabjuk, mely oldalt zsebet ké­pez. itt az anyagot duplán vesszük, és a tetejéről szélesen lefűzzük. De az a rész nemcsak disz, hanem miután az anyag dupla, igen ptaktikus is. Az öv vonalától lefelé az ék zsebet képez, ez is villámzárral csukó­dik. Másik modellünk vastag fo­nálból kötött sípulőver. Az ilyen pulóverek szépek, fiatalosak és Horgolt Tuniszi horgol' vsai készül. 5-ös horg. tűvel. 26 lc-el kezd­jük. ez a sapka teljes hossza. A lc-sorra az 1. sorban 1 rá- hajtással leoltott és felhúzott szemet készítünk amit kb. 2 % cm magasra felhúzunk. Azután ismét ráhajtunk a tűre, leöl­tünk a köv. le-be, a szálat fel­húzzuk, de nem horg. le, hanem ismét ráhajtunk, leöltünk, fel­húzzuk, stb. A 2. sorban nem fordulunk, csak visszafelé hor­golunk: ráhajtunk a tűre és 1 lc-el átfogjuk az előző sor egyik felhúzott szálát és ráhaj- tását, ismét ráhajtjuk a szálat a tűre és 1 lc-el átfogjuk a köv. felhúzott szálat és ráhaj- tást. Így horg le az egész sort. A 3. sorban visszafordulunk és a szemek közt lévő minden le­be 1 rp-t öltünk. A 4. sorban ismét a ráhajtott és felhúzott szálakat horg. végig a soron, stb. Kb. 19 felhúzott sor után elérjük a fejbőséget. Itt a sap­ka oldalát összevarrjuk a tete­jét pedig összehúzzuk, (le — láncszem, rp — rövidpálca). divatosak, hátrányuk csupán, hogy esésnél a hó rátapad, át­nedvesedik és ez bizony kelle­metlen. Leghelyesebb, ha bal­lonkabát alá viseljük őket. Ilyen esetben ügyelni kell, hogy har­monizáljon annak a színével. NADRÁGOKRA MOST SZIN­TÉN DIVATOSAK az élénk szí­nek, mint a piros, kék, zöld, sárga sőt a nagykockás nadrág is divatba jött Nézetünk sze- szerint azonban legpraktikusabb a sötét nadrág, mert ehhez könnyebb az élénkszínű kabát­kát vagy pulóvert kiválasztani. Jó színkombináció: fe­kete nadrághoz piros pulóver (lehet fehérrel kombinálva) és zöld ballonkabát, vagy: sárga (esetleg feketével kombinált) pulóver és szürke ballonkabát, vagy sötétkék nadrághoz: sö­tétkék pulóver pirossal kombi­nálva és piros kabátka, vagy: barna nadrághoz: szürke-piros pulóver, sárga bollankabát. „K. JOLÁN": Kérdései nemcsak furcsák, amint sa­ját maga is írja, hanem ér­telmetlenek, mert egyik sincs megokolva. Ezt írja: Én miért nem vehetek részt gyógykezelésen, reumatikus lázban szenvedek“. Ennyi a kérdés Nem írja azt, hogy kérvényezte » kezelést, de elutasították, vagy hogy kérte a kezelőorvosát, java­solja kezelésre, de ő eluta­sította. Természetesen senki nem vehet részt gyógykeze­lésen, aki azt nem kérvé­nyezi. A gyógykezelést, amennyiben azt a kezelő orvos szükségesnek tartja, ő javasolja, de maga is kér­heti öt, hogy javasolja ma­gát kezelésre. Megjegyez­zük még, hogy a reumati­kus lázat nem gyógyfürdő­ben, hanem kórházban gyó­gyítják, u. i. az más, mint a reuma, amit valóban gyógyfürdőben kezelnek (azt sem minden esetben, attól függ, mennyire előrehala­dott a betegség.) Másik kérdésével kapcso­latban tudnia kell azt, hogy más a kirándulás és más a táborozás. Kirándulásokat év végén rendeznek az is­kolákban, ezeken minden tanuló részt vehet. Lehet, hogy maga arra táborozásra gondol, amit évente egyszer szervez a pionírszervezet, amikor a köztársaság leg­jobb pionírjai találkoznak a köztársasági elnökkel. Egy ilyen táborozáson kb. 1000 pionír vesz részt, Szlovákiá­ban pedig kb 300 000 pionír van. Természetes tehát, hogy a legjobb pionírszer­vezetekből a legjobb pioní­rokat választják ki, olyano­kat, akik jó pionír-munká­jukkal kitűntek. Harmadik kérdésével leg­jobb lett volna úgy fordulni hozzánk, hogy megkérdezi, hogyan kell hozzáfogni ah­hoz, hogy maga Magyaror­szágra, barátnője pedig ide jöjjön látogatóba. Tehát: Hívja meg levélben barát­nőjét, a meghívó levél alap­ján ő kap útlevelet, s ugyan­csak ő hívja meg magát, e levél alapján maga kap útlevelet. Mindkét levélben fel kell tüntetni, hogy a vendég ellátásáról és elszál­lásolásáról a vendéglátó gondoskodik. Reméljük, válaszunk ki­elégíti s most már nem fogja azt gondolni, hogy maga „semmiben sem vehet részt“. Legendák nyomán Vajon a legendák milyen va­lóságos vagy kitalált esemé­nyek nyomán születtek? Sok­szor csak a képzelet röpke játékai kéltik a csodálatos ese­mények hírét, máskor pedig olyan tények idézik elő a le­gendák keletkezését, melyek valóban megtörténtek. Gyakran előfordul, hogy a tudomány, amely kutatja a legendák ere­detét, olyan nyomokra talál, amely komoly kiindulópontot jelentenek a tudományos kuta­tások számára. Amikor Napoleon 150 évvel ezelőtt elhagyta Moszkvát, ha­talmas zsákmány arany, ezüs­töt és drágaköveket hurcolt el magával. Az orosz hadsereg azonban, amint tudjuk a fran­ciákat üldözőbe vette és akkor kénytelenek voltak a zsák­mányt útközben elhagyni. A moszkvai levéltárban talált do­kumentumok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az összeharácsolt kincseket a Sztojacsi-tóba — amely Vjar- ma városkától mintegy 30 km- nyire fekszik — süllyesztették el. A szovjet szakemberek egy évvel azelőtt hozzáláttak a Sztojacsi-tó átkutatásához. Fú­rásokat végeztek és több Ízben kemény tárgyakra találtak. A tó északnyugati partján olyan helyre bukkantak, amelyről feltételezhető, hogy a kincse­ket ott süllyesztették el. Érde­kes, hogy a tónak ez a része fekszik a Szmolenszki úthoz a legközelebb és így valószínű, hogy a francia hadsereg ezen az útvonalon vonult vissza. A kutatások még folynak. A tő 15—18 méter mély és legalább 10 méter mélységben sűrű iszap fedi. Sok gondot okoz az a körülmény is, hogy a tó egy rendkívül hideg forrásból táp­lálkozik és a tó partja is csupa iszapból áll. A RÉGI KÉZIRATOK TITKA Örményországban, a régi Achpoli kolostor közelében ha­talmas sziklafalak merednek az égig. A sziklafal mentén köny- nyen rátalálunk egy barlang bejáratára, ahol évszázadokon keresztül csak a sasok tanyáz­tak. A tudományos dolgozók csak néhány évvel ezelőtt kezdtek érdeklődni a barlang iránt. Egy XIII. századbeli örmény nyelv­emlékben ugyanis olyan meg­jegyzésre találtak, amely arra utal, hogy ebben a barlangban bizonyos értékes kéziratok vannak elrejtve. Vajon ez a középkori krónikás tényleg tudott-e az ilyen kéziratok el- ásásáről, vagy csak a fantáziá­ja működött? A kutatások azonban meg­mutatták, hogy a jelzett kézi­ratok a barlangban valóban ott voltak, csak a pontos rejtek­helyét nem találták meg. Az elmúlt évben jól felszerelt ex­pedíciót indítottak a kéziratok felderítésére. A tudósok segít­ségére a hegymászók siettek. A barlang belső részeit csak veszélyes robbantási munkák árán sikerült ejérni. Csak igen lassan tudtak a barlangban előrenyomulni,,, miközben érté­kes agyagedényekre, ezüstpén­zekre és sok könyvre találtak. A könyvek túlnyomó része tel­jesen megkövesedett. Vajon, hogy kerültek ezek a könyvek a barlangba? A tudó­sok erre a kérdésre is megad­ták a választ. Az achpoli és szanoji kolostor őrei meg akar­ták menteni a ritka értékes kéziratokat és erre a célra a barlangot találták a legalkal­masabbnak. A sziklákba ürege­ket vájtak és életük kockázta­tása árán is benyomultak a barlangba, hogy a kéziratokat elrejtsék. A kutatások most folynak és valószínű, hogy még sok érté­kes dokumentum lát majd nap­világot. Az achpoli kolostorba az idén újabb tudományos ex­pedíció készül. A FEKETETENGERI ATLANTISZ Grúziái legendák segítették a tudósokat ahhoz, hogy a fe­ketetengeri Atlantiszt felfe­dezzék. Az archeológusok már több mint száz éve keresték Dioszkuriosz, ógörög kolóniát, amely a Fekete-tenger partján nyomtalanul eltűnt. Időszámí­tásunk előtti néhány száz évvel ezelőtt ugyanis földrengés pusztította el ezt és az omla- dékok a tengerbe süllyedtek. A történelem tudósok elevení­tették fel Dioszkuriosz emlé­két, amely a jelek szerint igen fejlett kulturális központ lehe­tett. Időszámításunk előtti má­sodik században Árion, a neves római hadvezér írásában meg­emlékezett Szebasztopolisz vá­rosáról, amely az elsüllyedt Dioszkuriosz közelében feküdt. Szebasztopoliszt a tudósok a Szuchumi öböl mélyén valóban megtalálták. Megállapították, hogy ezt a várost is hasonló sors érte, földrengés után a tenger örvényei között tűnt el. Két évvel ezelőtt tanulmá­nyozták az archeológusok az elsüllyedt város maradványait. A város peremén- homokos dombokra találtak, és olyan kőomladékra, amelyek feltétle­nül csakis az elsüllyedt Diosz­kuriosz romjai lehetnek. t sl ■ i! A búvárok a hordalék-homok alatt egy torony-épület marad­ványait fedezték fel, behatol­tak az épület romjai közé és a padlózaton korsókat találtak, amelyek bebizonyíthatóan idő­számításunk előtti első század­ból származnak. Dioszkuriosz városa valóban ebben az idő­szakban süllyedhetett el. A tu­dósok az idén új műszerekkel felszerelve hatalmas expedí­MINDE 'JAPRA EGY TOJÄS ... Tokióban a tojóstyúkok versenyében azok győztek, me­lyek minden nap tojtak egy tojást. A legnagyobb teljesít­mény tehát évente 365 tojás. Garst amerikai -farmernek egy métermázsa kukorica ter­mesztéséhez 12 munkapercre van szüksége. SZAKOSÍTÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN A LEGOLCSÓBB KUKORICÁT A VILÁGON Kubánban (Szovjetunió) ter­mesztik. Vlagyimir Pervickij- nek, aki a mezőgazdasági gé­pek kutatóintézetében dolgozik, csak tíz percre volt szüksége egy métermázsa kukorica ter­mesztéséhez. Háromtagú mun­kacsoportban dolgozik és min­den tag külön-külön hatezer mázsa szemeskukoricát ter­mesztett. A lajtahansági állami gazda­ságban tökéletesen szakosítot­ták a termelést: a gazdaság 23 ezer hektár területén csak 14 féle növényt termesztenek. Több mint 240 hektár területen csak egyféle növény terem. A munkát 90 százalékban gépesí­tették. A termesztés szakosítá­sa útján a termelés értékét a bérekre átszámítva 61 száza­lékkal emelték. NAPRAFORGÓ 53 SZÁZALÉ­KOS OLAJTARTALOMMAL Ezt a növényfajtát V. S. Pusztovoj szovjet tudós ter­melte ki és a világon a legola­josabb növényhez tartozik. A TULIPÁNOK HAZÁJÁBAN Hollandiában a tulipánt ha­talmas területeken termesztik, anélkül, hogy a talajt géppel vagy ásóval felszántanák. A dudvát csak vegyszerekkel irt­cióval indulnak a nagy mélysé­gek felderítésére. AZ ARANYASSZONY A legenda így szól: Valahol az Urál mögött a Kond folyó partján állt egy színarany szo­bor, amely egy asszonyt ábrá­zolt., Az őskori törzsek nagy becsben tartották ezt a szob­rot. Tulajdonképpen titkos szentélyről volt szó, és az ott lakó őstörzs tagjain kívül állí­tólag senkise közeledhetett hozzá. A szobor a monda sze­rint mély sóhajtásokat halla­tott és ez néha kiáltásokig fokozödott. Ezek a hangok arra figyelmeztették a zarándokló­kat, hogy térjenek vissza és ne menjenek mélyebben abba az erdőbe. Aki a figyelmeztetés ellenére mélyebben behatol az a halál fia lesz. Az aranyasz- szonyra vonatkozó legendák a XIV. századból származnak. Több mint 200 éven keresztül Európa-szerte olyan hírek ke­ringtek, hogy a szobrot 410- ben Rómába vitték, ahol a go­tok zsákmánya lett. A szobrot nem találták meg és egész Európa csakhamar megfeled­kezett róla. A cári Oroszországban azon­ban időközönként újból külön­böző mende-mondák keletkez­tek és a szibériai krónikák megemlítették, hogy 1854-ben az aranyasszony szobornak ál­dozatképpen elhozták a legyil­kolt Jermak atamán páncélját. Az utóbbi években az archeo­lógusok körében újból nagy érdeklődést mutatnak az aranyasszony szobra iránt. Vla­gyimir Lebegyev szovjet ar­cheológus foglalkozik a legbe­hatóbban a legenda eredetének felderítésével. A tudósok re­mélik, hogy megtalálják ezt az értékes történelmi dokumentu­mot. A szobor valószínűleg nem lehet tiszta aranyból, csak talán aranyozott volt. De azért az érdeklődés nem lett keve­sebb. Természetesen annál ne­hezebb lesz megtalálni, mert a jelzett helyeken több kőszo­borra találtak, amelyek leírás szerint megfelelhetnének a so­kat vitatott aranyszobor mére­teinek. A tudományos kutatás idővel feltétlenül megoldja majd sok legenda eredetét. A Szovjetszkij Szajuz cikke nyomán AZ ÖREG — NEM VÉN... Az idősebb fejőstehenek is lehetnek még hasznosak. Ezt bizonyítják a Herceghalmi Ál­lami Gazdaság dolgozói. A Bárány nevű fejőstehén életé­ben mái 26 borjút ellett. Ami­kor 32 éves lett, még mindig négyezer kg tejet adott. ★ Az Észt Szövetségi Köztár­saságban 1980-ban minden la­kosra évente 180 kg húst akar­nak termelni. Kétszer annyit, mint amennyit ma az Egyesült Államokban termelnek. A tej­termelés1 egy lakosra számítva 1800 kg-t tesz majd ki, azaz ötször annyit, mint ma az USA-ban. ÜJ IFJÚSÁG - é CSISZ Szlovákiai Központ! Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smení a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztősén és adminisztráció Bratislava Pražské 9 Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szóke József — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, Előfizetés egy évre 31 20 Terjeszt- a Posta Hiriapszolgálata előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poítový Novinový Orad út Ián lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindrlšská ulica 14. — vývoz tlače. k—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents