Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-05 / 9. szám

üm. 10 mm «-a mi cii ftis end Illés Rajz az új Kassáról Bratislava Kramáry nevű városrészében épülő kórházon ezek­ben a napokban Ladislav Antálek ács-munkacsapata befejezi a gyermekgyógyászati pavilon utolsó emeletének előkészítő munkáit. GYŰJTIK A PAPÍRT A chrudími pionírok az el- . sők, akik kezdeményezően hozzáláttak ahhoz, hogy a pa­pírüzemekben megsa'injön a papírhulladékhiány. A CSISZ IV. kongresszusa tiszteletére minden pionír legalább 3 kg papírhulladékot gyűjt. Össze­sen több mint 33 tonna hulla­dékot akarnak összegyűjteni. A hostinnei 9 éves általános iskola pionírjai a CSISZ-tagok- kal közösen elindították a „százasok akcióját“. Arra kö­telezték magukat, hogy a CSISZ IV. kongresszusa alkalmából az iskolaév végéig minden tanuló 100 kg papírhulladékot gyűjt. A chrudími és a hostinnei pionírok mindent elkövetnek, hogy a papírgyárak a CSISZ IV. kongresszusáig a kelet­csehországi kerületből egy te- hervonatra való papírhulladé­kot kapjanak. Hatalmas kulturális meg­mozdulás a népművészeti al­kotóversenyek megtartása. Ezer és ezer fiatal lép fel a megrendezett műsorokban, tánccal, szavalatokkal, színda­rabbal. Rendezők tudománya érvényesülhet tág keretek kö­zött, a közönség vastapssal jutalmazhatja a legtöbbször jól sikerült számokat. Az érsekúj- vári járásban is jól felkészül­tek erre a komoly kulturális szemlére. Járási viszonylatban 105 együttes vesz részt az alkotó­versenyen és sok az egyéni föllépő is. Nagy munka meg­szervezni az ilyesmit. Olyan járásról van szó. ahonnan a fiatalok fele távolra jár dol­gozni, jó részük pedig éppen csak aludni tér haza, ezeket nem igen lehet bekapcsolni egy ilyen kulturális versenybe. Ki kell járniuk a járásból, ipari üzemek híján alig van munka- lehetősége itt a fiataloknak. Nem csoda tehát, ha főleg az iskolai CSISZ-szervezetek és az érsekújvári üzemi szerveze­tek kapcsplódtak be leginkább a népművészeti alkotóverseny­be. De mit csinálnak a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok? Sok faluban, ha akarnának sem léphetnének színpadra — világosítanak fel a CSISZ járá­si titkárságán. A legtöbb falu­ban nincs kultúrház, ha van valami ütött-kopott szobácska, ahol néha kínos-keservesen megtarthatnak egy taggyűlést, ott nem lehet kulturális életet élni. Legalábbis színdarabokat és egyéb fellépéseket nem rendezhetnek a fiatalok. Igaz, a kulturális élet nemcsak szín­darab-bemutatókból áll, de az> ifjúság és népnevelésének szempontjából fontos, hogy évenként legalább egy-két színdarabot bemutassanak és a tánccsoport is, ha van ilyen felléphessen, Nem csoda, ha a legjobban az olyan EFSZ-ek- ben dolgozó fiatalok kapcso­lódtak a népművészeti ver­senybe, ahol szövetkezeti klu­bokat rendeztek be. Ilyen hely alig van a járásban. A szőgyé- ni és udvardi EFSZ rendezett be a fiatalok számára klubhe­lyiséget, Nánán, Palárikovón pedig az állami gazdaság, és említeni lehet még Párkányt, ahol jó néhány éve az igénye­ket kielégítő kultúrházat épí­tettek akkor, amikor még já­rási székhely volt. A többi faluban mi lehet a helyzet? Ahol van kultúrház, bekapcso­lódnak a fiatalok a versenybe, ahol nincs, ott kevésbé a tá- gabb lehetőségek hiányában. Mi történik a járásban ezen­kívül ? Tánccsoport-vezetőket isko­láztat a járási vezetőség és kulturális felelősöket. A kul- túrvezető-tanfolyamot március hónapban megrendezik járási méretben és utána később, egyelőre meghatározatlan idő­pontban még szerveznek egy ilyen tanfolyamot. A CSISZ já­rási vezetősége így kívánja biztosítani a falvak kulturális életének vezető kádereit. Bizo­nyos, hogy hasznos az ilyen tanfolyamok rendezése és so­kat tesz a maga részéről meg­rendezésükkel a járási vezető­ség. Szerveznek a járásban tánc- tanfolyamokat is, hogy a falusi fiatalok szépen, helyesen tán­coljanak, mert ez is hozzátar­tozik a fiatalok kultúrájához, életéhez. A tánc nevelőeszköz is. A társadalmi életben is sze­repe van. Hasznos dolog a tánctanfolyamok rendezése, csak sok faluban évenként leg­feljebb kétszer tarthatnak táncmulatságot, nyáron vagy koraősszel szintén helyiség hiányában. A megnövekedett falvak igényesebb lakossága nem hajlandó már préselt he­ringek módjára részt venni egy szilveszteri mulatságon, amit egy kis szobácskábán rendez­nek. További lehetőségként marad még a turisztika. Az iskolai és az üzemi szervezetek rendez­nek is túrákat, kirándulásokat és a falusi fiatalok is nagyban követik példájukat. A turista- mozgalom kiszélesítése azon­ban még további feladat, hosz- szú éveket vesz igénybe, amíg a falusi fiatalok rászoknak a rendszeres, évről évre megis­métlődő kirándulásokra, túrák­ra. A turisztika további fej­lesztése érdekében a CSISZ járási vezetősége Kovácspata­kon, a Duna mellett szép hegy­vidéken turistaszállót létesít majd, s pénzügyi kerettel már rendelkezik erre a célra. Főleg a pionírokat fogják itt egymást követő időszakokban pihentet­ni, táboroztatni. Arra azonban senki sem gondolt az illetékes járási hivatalok közül, hogy Kovácspatakon legalább egy deszkahelyiségbői álló falato­zót létesítsen. Hogy lehet falatozó nélkül pionírtábort lé­tesíteni? Ilyesmi úgy látszik, csak az érsekújvári járásban lehetséges, mert máshol erre példa nem -akad. Egy szem cukorkát, egy málnaszörpöt vagy egy ital szódavizet sem lehet vásárolni olyan helyen, ahová százával járnak kirán­dulni még Észak-Csehország- ból is Hiába a szép táj, a Du­na, a közeli Garam által kínál­kozó horgászati és sportolási lehetőségek, ha megkeserítik a kirándulók életét és kényel­metlenné teszik azáltal, hogy nem rendeznek be egy idény­szerű falatozót. A fiatalok megteszik azt, amit tőlük várnak, ami tőlük telik, de kultúrházat nem tud­nak létesíteni minden faluban, sem pedig klubhelyiséget be­rendezni. Szövetkezeti klubhe­lyiségek létesítése pedig kifi­zetődő minden EFSZ számára, nevelési és erkölcsi szempont­ból is. Ha néhány évig a kul­turális alapot erre fordítanák, bizonyára már több klubhelyi­ség létesülhetett volna a fal­vakban. A kollektív kulturális élete szintén nagyon fontos. B. I. ílll!li!lllll!lll!llli!!lll!!lllllllllllll!lllllllllifil!íl!!lllllllllllllll!IIIIIIIIIIIS!lllll!llllll!llllllll!!!llllilllllllllll!llllllllllll!l!!!!!!!!ll!!illll!ll!| (v V í 4 i 4 & vdf m i v.- . i ■ I S* 'JL TWífein PVlttHHMO Wlj IJ. 1 í Br ÉT kjá i ?.y$. f M. fi ft n4 Sí'»1® H ľ* va orv ümMkIh l Ww js M f? j fit 3 wdk Á palócok földjén Tagadhatatlan, hogy a ter­mészet kissé mostohán bánt bájainak osztogatásakor a pa­lócok földjével, mert a feny­vesekért, kies bércekért és komor sziklaszurdokokért ra­jongó turista csakugyan nem találná ott meg számítását. A lomhán kanyargó Ipoly folyó viszont fűzfa szegélyezte part­jaival nem kevésbé gyönyör­ködteti a szemlélőt, ha érté­kelni tudja annak bizarr ter­mészeti szépségeit, nevezete­sen az Ipolyság és Losonc közötti szakaszon. A palócföld történelmi nevezetességű em­lékei ma már romokban he­vernek: Várgede, Ajnácskő, Gömör, Balogvár, Fülek, Mu- rány és esetnek vára. A bet- léri kastélyon kívül azonban ma is fennáll még a XIII. szá_ zadból ránkmaradt műemlék, Krasznahorka vára. A palócok földjének csak elenyészően csekély hányada volt a nép tulajdonában. Az egykori Nógrád és Gömör me­gyék vagyonos földbirtokosai vagy idegen érdekeket szol­gáltak, vagy saját kedvteléseik­nek éltek, de a palóc néppel vajmi keveset törődtek az él­vezethajhászó dzsentrik. Az a tény, hogy a palócok a sok nélkülözés és nincstelenség ellenére mégsem vándoroltak ki, szülőföldjükhöz való sajá­tos ragaszkodásuknak tudható be. Városaik közül Losonc a leg­nagyobb és legforgalmasabb. Épületei javarészt újabb ke­letűek, mert a múlt században hatalmas tűzvész pusztította el a város tetemes részét kevés műemlékével együtt. Fellen­dülése a század elejére tehető, amit több ipari üzem alapításá­nak köszönhetett. Ezeket a vállalatokat azonban — egy gépgyárat, egy posztógyárat és két zománcgyárat — az első köztársaság centralizációs po­litikája folytán leállították, ami egyre nagyobb arányokat öltő munkanélküliséget ered­ményezett. Hiába igyekeztek a haladó pártok, különösen Cseh­szlovákia Kommunista Pártja rábírni a felelős tényezőket, hogy újból üzembe helyezzék a vállalatokat, minden kísérle­tük hajótörést szenvedett a nagytőke hajthatatlanságán. A gyárépületeket közben le is rombolták, a nép növekvő nyo_ mora sem tudta őket jobb be­látásra bírni. Csupán az 1948-as esztendő hozta meg az áldat­lan viszonyok jobbra fordulá­sát. A szomszédos Fülek nemcsak mint a környék legnagyobb vasúti gócpontja, hanem mint a palócföld legélénkebb ipar­városa is nevezetes. Az ottani Kovosmalt nemzeti vállalat műhelyeiben többezer város­lakó és környékbeli talál mun­kaalkalmát és tisztességes megélhetést. Rimaszombat azelőtt megyei székhely, afféle jellegzetes hi­vatalnokváros volt. De a meg­lévő kisebb üzemeken kívül a cukorkombinát is mindinkább ipari jelleget kölcsönöz a vá­rosnak. Rozsnyó pedig, ez a régi gömöri város, bányáiról híres az egész országban. Ugyancsak bányavárosként is­meretes Jolsva, amelynek ala­pítása IV. Béla király idejébe nyúlik vissza. Ha a palócok földjét nem is áldotta meg „földi" javakkal a természet, busásan kárpótolta szellemóriásokkal, akiknek böl­csője éppen ezen a kis föld­sávon ringott. Délről észak felé haladva először Szklabo- nyára bukkanunk, ahol a ma­gyar irodalom felejthetetlen novella- és regényírója, Mik­száth Kálmán született, amiért régebben Mikszáthfalvának ne­vezték. Észak felé folytatva utunkat eljutunk a különben jelentéktelen Alsósztregova községbe, amelyben Az ember trágédiájának örökké emléke­zetes költője, Madách Imre látta meg a napvilágot. Ugyan­ott porladoznak hamvai is, egy ilyen világnagysághoz — saj­nos — méltatlan, elhanyagolt környezetben. Kékkőn, néhány kilométerrel errébb született Balassi Bálint, a magyar iro­dalomnak ugyancsak kimagas­ló egyénisége. A „Fanni hagyo­mányok“ szerzője, a tehetsé­ges, de fiatalon elhúnyt Kár­mán József a közeli Losoncot vallotta szülővárosának. Lo­soncon lakott továbbá az a szegény kis varróleány, akibe Petőfi Sándor ottjártában be­leszeretett és verset irt hozzá. Szintén Losoncon működött egy ideig mint kát ma-karmes­ter Lehár Ferenc, a világhírű zeneszerző, a legkedveltebb operettek nagymestere. Kato­na István, aki a XVIII. század­ban kiadta 42 kötetes művét a magyar történelemről, a Lo­sonc környéki Bolykon szüle­tett. Tompa Mihály, a magyar iro­dalom ismert alakja. Rima­szombat szülötte, akárcsak Blaha Lujza, a magyar szín­művészet ékköve, akit a „nem­zet csalogánya“ megtisztelő címmel tüntetett ki a hálás közönség. Ferenczy István szü­lőházát is Rimaszombaton kell keresnünk. A világhírű szob­rász ottani műtermében egy­úttal nagy kortársa, Izsó Ist­ván alkotta remekműveit. — A „Marssal társalkodó Mu- rány-i Vénusz“ költője, Gyön­gyösi István a csetneki várrom tövében alussza örök álmát. A magyar irodalom és művészet kiválóságai mintha légyottot adtak volna egymásnak a pa­lócok földjén, hogy ragyogó alkotásaikkal bearanyozzák a nép szomorú hétköznapjait. Tarka virágcsokrot képeznek az ipolyi nádasok egyhangúsá­gában, ahol halhatatlan szelle­mük csendes őszi alkonyaikor lidércfényként ma is ott lebeg még a szomorúfüzek között terjengő ködpárában. A palócok földje ma már vi­rágzásnak induló részét képe­zi a köztársaságnak. Szorgos kezek munkájának nyoma lát­ható mezőn s réten egyaránt, megélénkül, felvidul a határ azon a földön is, amelynek la­kói csak könnyet és nélkülö­zést ismertek. — Fiúk és leá­nyok, akik még nem jártatok a szellemi nagyságoknak kegye­letet árasztó vidéken: vegyé­tek fel útitervetekbe és láto­gassatok el tehetségtekhez ké­pest Madách Imre sírjához, hiszen közeleg a nagyvakáció ideje. Gondolatban ezért mi is fel­keressük Az ember ‘tragédiája szerzőjének szülőföldjét és né­ma főhajtással emlékszünk meg a sztregovai remete örök­szép, örök érvényű mondásá­ról: Ember küzdj és bízva bíz­zál! . va. J. mit Írnak A CSICSERIEK? A CSISZ csicse- ri vezetősége ez év február 14-én évzáró gyűlésre hívta össze a fiatalokat. A gyűlé­sen mindössze tizenketten vettek részt. Sajnos, a fia­talok túlnyomó részét gyak­ran a kocsmában találjuk, mintha a kocsma nyújtaná a legnagyobb és legélveze­tesebb szórakozást. Az utóbbi időben nagyon ha­nyatlott az ifjúsági szer­vezet tevékenysége. Nagy nehézségekkel járt egy-egy színdarab betanulása is. Kiss Albert igazgató elvtárs tartja a lelket a színjátszó körben, Puhalla Margit ta­nítónő vállalta a Favágók * című tánc betanítását. A Miskó és Rózsa elvtársnő-, két emelték ki. A beszámo­lót vita követte. Kiss Kató felszólalásában tolmácsolta a fiatalok azon elhatározá­sát, hogy a CSISZ IV. kong­resszusának tiszteletére 400 köbméter komposztot. készítenek, az ekeliek pe­dig terven felül 302 mázsa zöldségféleséget adnak be a közellátás céljaira. A pál- pusztai fiatalok tízezer to­jással adnak le többet. A pálpusztaiak ezenkívül fel­hívást intéztek a CSISZ- szervezetekhez, hogy az ok­tatási év végéig melyik szervezetben nyerik el a legtöbben a Fučík-jelvényt. Martincsek Rudolf, Csallóközaranyos. PANASZLEVÉL Cigány című színdarab be­tanítását pedig Lőrinc óvó­nő vállalta. A csicseri fiataloknak össze kell fogni és minden erejüket latba kell vetni, hogy az ifjúsági szervezet tevékenysége fellendüljön és ezentúl .csakis dicsérő levelet írhassunk róluk. Tóháti János, Csicser DICSÉRETET ÉRDEMELNEK Mi, hliníki fiatalok, (ko­máromi járás), már nagy­ban készülünk a CSISZ szlo­vákiai kongresszusára. Az összüzemi évzáró taggyűlé- sen megdicsértek minket, minden igyekezetünket oda összpontosítjuk, hogy a szervezetünket a jó szer­vezetek nevei között említ­sék. Nyáron jelentős segítsé­get .nyújtottunk a mező- gazdasági dolgozóknak, 7,5 • hektár kukoricát, 3,99 hek­tár cukorrépát és 6,4 hek­tár területen a lóherét gon­doztuk. Több mint 200 bri­gádórát dolgoztunk le az évelő takarmánynövények betakarításánál. A CSISZ IV. kongresszusára vállal­tuk, hogy 300 köbméter komposztot készítünk. Oszt- rozslík Erzsi, Semsei Edit, Pásztó Klári a szervezet legaktívabb tagjai. Zácsek Erzsébet . KIHASZNÁLTAK A TELET ga A komáromi já­Ä rási pionírház a Járási Test- nevelési Szö­vetséggel együtt a Ko­máromtól min­tegy 22 km tá­volságban fekvő Dulovcén síversenyt rendezett. A rajthoz 49 síelő és 40 szán­kózó jelentkezett. A ver­senyt ünnepélyes sorakozó- val zárták le. Győztesek: Domin Emil, Maróki Milán, Hegedűs József és Kajan Lajos. A szánkózók közül megemlítjük Krostan De­zsőt, Fekete Máriát és Ka­jan Júliát. A verseny megmutatta, hogy a mi síkságon fekvő -járásunkban is lehet szín­vonalas síversenyeket ren­dezni. Bende István A CSISZ IV. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE A Komáromi Állami Gaz- , daságban dolgozó CSISZ- tagok összüzemi konferen­ciára jöttek össze. A beszá­moló kiemelte az ekeli fia­talok önfeláldozó munkáját, akik a terven felül 166 ezer korona értékben termeltek többet, a csallóközaranyosi fiatalok pedig 117 ezer ko­rona értékben termeltek többet. A beszámoló külö­nösen Kockás Vali, Bodók Ilona, Janik Júlia, továbbá Druga, Cservenák, Gogh, ..j Állandó utasa . j vagyok a du- naszerdahelyi ľ mi nk 107-es vonalon ' közlekedő au­tóbusznak. Ha a vonat késik, l> akkor gyakran előfordul, hogy az autóbusz nem várja be a vonatot. A sofőr állítólag azt az utasí­tást kapta, hogyha a vonat 30 percnél többet késik, akkor nem kell tovább vár­ni. Gyakran igen kellemet­len jelenetek játszódnak le emiatt, az emberek elége­detlenkednek. Jó volna, ha a Dunaszer- dahelyi Autóbusz n. v. igaz­gatósága elgondolkodna a nap mint nap ismétlődő kellemetlen jeleneteken és a 107-es vonalon még egy járatot iktatnának be, hogy a fáradt munkásoknak ne kelljen sokszor gyalog meg­tenni az utat, különösen a nagy hidegekben. Bíró Zoltán, Dunaszerdahely, SZERKESZTŐI ÜZENETEK Egy diáklány: A filozófiai fakultáson a következő sza­kokra lehet beiratkozni: fi­lozófiára, pszichológiára, pedagógiára, történelem­szakra, archeológiára, mű­vészettörténeti, zenetudo­mányi, könyvtári szakra és még más szakokra is. A fi­lozófiai fakultáson képezik ki a középiskolai tanárokat, tudományos dolgozókat és könyvtárosokat. Szöszi: Mukaközvetítés- sel nem foglalkozunk, for­duljon a HNB vagy a KNB munkaügyi 'osztályához. Érdeklődő: Pedagogický inštitút Nitra. Tanulmányi szabadság: A meghosszabbított félévi szü­net ideje alatt is igényt tarthat a tanulmányi sza­badságra. A 101/1961 hir­detmény értelmében tanul­mányi szabadságra igényt tarthatnak mindazok, akik távúton végzik tanulmá­nyaikat. így tehát a nyári vagy félévi szünet ideje alatt is kérni lehet a ta­nulmányi szabadságot. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Balaskó Irén, Budapest, XIV. kér. Vezér utca 127. sz. 15 éves; Schlarp Éva, Budapest, XIV. kér. Bánki- park, 14/a I. 8 sz. 17 éves; Komány András, Kúnszent- miklós, Lenin út 2. sz; Kon­koly Katalin, Zalaegerszeg, Zrínyi utca 59. sz. 17 éves; Antal Rózsa, Pókakepet, Ady Endre utca 5. sz. 17 éves; Egyedi Erzsébet, Pá­pa, Táncsics Mihály utca 12. sz. 16 éves; Balassa Erzsé­bet, Pápa, Garbai Sándor utca 29. sz. 16 éves; Mezei Mihai, Tulges 168 R. M. A. M. R. P. Romina; Rajzó Má­ria, Miskolc, Egészségügyi szakiskola, 20 éves, lehető­leg losonciak jelentkezze­nek. Kemény András, Kún- szentmiklós, Lenin utca 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents