Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-05 / 9. szám
Julietta Ofszipjan a jereváni egyetem fizika szakos hallgatója. Quo usque tandem? kérdezte valaha Cicero a római szenátusban. Cicero tudfa pontosan, ki a címzett: Cati- lina. az összeesküvő Én is felteszem ugyanezt a kérdést más vonatkozásban — én azonban nem vagyok biztos, ki a címzett. Csak sejtem, hogy a postai kézbesítő vállalat. Azt hiszem ez a hely, ahol az Oj Ifjúság példányszámait is elosztják az egyes városokba és elárusító helye a e. Nem tudom hogyan főzik ki az elosztási szám kát boszorkánykonyhájuk csoda'ombikjai- ban, tény azonban az, hogy Nyitrára csak néhány példány jár, pedig az egyik főiskolának, a Pedagógiai Intézetnek magyar tagozata is van. A múlt héten szükségem volt az Oj Ifjúság egy példányára. Reggel érkezik a lap, kilenckor akartam megvenni. Elmentem a Pedagógiai Intézettel szembeni kioszkba — nem volt. Mindössze 10 példányt kapok, mi az? — mondotta Kmeťo elvtárs. Autóbuszra szálltam és elmentem a legforgalmasabb kioszkhoz, a nyitrai városháza sarkán Hol van már kérem a lap — nevettek — hiszen csak pár példányt kapunk. Kiutaztam az autóbuszmegállókhoz — ott sem tudtam már megkapni a lapot reggel kilenckor. Hol van a hiba? Az elosztásban? De hiszen az árusok bizonyára jelentik, milyen az érdeklődés a* lap iránt. Catilina ösz- szeesküvő volt — Cicero haragja jogos volt. De nem hiszem, hogy nagyobb volt, mint annak, aki egy órát autóbuszozott hiába az Oj Ifjúságért. Mikor lehet majd a Zobor alatt Űj Ifjúságot kapni?' Mártonvölgyi árcius 8. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1963. nárcius 4. XII. évfolyam, 9. szám Ara 60 fillér ÜJ KORMÁNYRENDELET SZABÁLYOZZA A FŐISKOLÁK ÉS SZAKISKOLÁK VÉGZETT NÖVENDÉKEINEK ELHELYEZÉSÉT A TA R8 ADAIOM összhangja A z utóbbi hetekben gyakran foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a közép- és főiskolát végzett hallgatóink miért nem lépnek be munkára azokra a helyekre, ahol rájuk a legjobban várnak. 1961-ben 105 végzett főiskolai hallgató és 341 végzett ipariskolai diák nem fogadta el a Kohóipari Minisztérium, valamint a Bányaipari Minisztérium által kijelölt munkahelyeket. Más szakmákban is hasonló a helyzet. Azt ja\ asoltuk, hogy a CSISZ fokozottabb mértékben vegyen részt a fiatalok munka- beosztásával kapcsolatos tevékenységben és hassunk oda hogy a nemzeti bizottságok ne hunyjanak szemet azok felett, akik nem foglalják e! a kijelölt munkahelyeket, melegebb „he- lyeeskéket“ keresnek p hivatalokban és a kutatói ítézetekben. Már többször arra hívtuk fel a figyelmet hogy az elhelyezési kérdés megoldását már a IV. évfolyamban kell megkezdeni és alkalmat kell nyújtani ahhoz, hogy a főiskolások már az iskolai gyakorlat ideje alatt ismerkedjenek meg az új munkahelyükkel és diplomamunkájukban az adott hélyi problémák megoldásával foglalkozzanak. Az utóbbi napokban jóváhagyott új kormányrendelet betetőzte minden vágyunkat. A CSISZ ezentúl majd osztozik a felelősségben és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok az állami terv szükségletei, szerint foglalják el a munkahelyeket. A végzett főiskolások elhelyezésének kérdését ezentúl majd az iskola a CSISZ-szervezettel karöltve intézi el. Az iskola dékánja szervezi meg a döntő- bizottságot, amelyben a CSISZ képviselői is helyet kapnak. A kötelező hároméves gyakorlat befejezése után az első munkahelyen (ilyennek azonban nem lehet számítani a hivatalokat, a kutató- vagy más intézeteket) a CSlSZ-alapszer- vezetek vezetősége kiértékeli a végzett főiskolás munkáját és ezt a kiértékelést mindig csatolják a személyi iratokhoz. A jövőben már nem fordulhatnak elő olyan esetek, hogy például Milada Bűitová, a prágai Mezőgazdasági Főiskola végzett hallgatója ne foglalja el a Nová Ves-i EFSZ-ben kiutalt munkahelyét hanem Havlíčkov Brod-ban felkeresse a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérheti intézetet és megkérje B Senfeld igazgató elvtársat, 4íogy vegye fel. S miután az kijelentette, hogy eleget tenne kérésének „feltéve, ha a szövetkezet nem ragaszkodna hozzá". Milada kifogásokkal arra kényszerítse a szövetkezet vezetőségét, hogy adja beleegyezését és Milada Bartová azután az intézetben nyerjen elhelyezést. K imondja a kormányrendelet, hogy gyakorlat nélkül — a külön megállapított eseteken kivül — nem szabad a központi kerületi szervek kötelékeibe, a kutatóvagy tervezési intézetekbe új erőket felvenni. A rendelet be nem tartása esetében a vezető dolgozók ellen fegyelmi eljárást indítanak. A rendelet értelmében a végzett főiskolai hallgatók rendes elhelyezését, ellátását és minősítés szerinti beosztását feltétlenül biztosítani kell. A kijelölt munkahelyekre eddig főleg azért nem léptek be, mert a munkaadó nem tartotta kötelességének, hogy kellőképpen gondoskodjon a dolgozóról, a munka beosztásánál nem voltak tekintettel a szakképzettségre. Az üzemek kötelesek gondoskodni a fiatal dolgozók szakképzettségének emeléséről, és lehetővé kell tenni, hogy azok gyakorlati tudásra és tapasztalatokra tegyenek szert. A munkaadónak ezen a téren is szorosan együtt kell működni a CSISZ-alapszervezetekkel. Az elhelyezésre vonatkozó javaslatot a főiskolákon az utolsó előtti évfolyamban, a szakiskolákon pedig az utolsó évfolyamban tárgyalják meg. Az iskolának jogában áll az is, hogy elutasítsa az olyan üzem kérelmét, amely a leendő ab- szolvens számára nem teremti meg a kellő munkateltételeket. A rendelet keresztülvitelére vonatkozó utasításokat _ a CSISZ-szel való megállapodás értelmében a jövőben hozzák nyilvánosságra. A végzett hallgatók elhelyezéséről elsősorban az iskola gondoskodik, tekintetbe véve a népgazdaság szükségleteit, a személyes adottságokat, a dolgozók egészségi állapotát és családi körülményeit. E lmondhatjuk, hogy a kormányrendelet megoldja a végzett diákok problémáit — akik eddig az utolsó pillanatig nem tudták, hogy hol nyernek elhelyezést és hogyan fogadják őket az új munkahelyükön. Az új kormányrendelet életbe léptetése lehetővé teszi, hogy a szakképzett káderek hasznosítsák szakismereteiket, elmélyítsék gyakorlati tudásukat és közvetlenül a munkahelyükön gyarapítsák tapasztalataikat. Lehetővé teszi, hogy a fiatal szakemberek tudása egyre növekedjen és a gyakorlat elsajátítása után a fiatalok még alaposabban, speciális szakokban nyerjenek kiképzést. új ünnep, évekkel mérve az időt nem nagy múltú, de tartalomban — az idő igazi mértékével mérve — gazdag ünnep. Nemes hagyományát évszázadokon át építették, olyan régen, mióta megsértett és megalázott, de sorsukba belenyugodni nem íudó, lázadó asszonyok élnek a Földön. Népszerűségének gyöngéd titka, hogy győzelmet jelez és egyben sebet is gyógyít, az emberi önérzeten esett százados sebet. És a íelszabadult- ság örömét, új biztonságát hordozza magában — attól olyan szépen fénylő ma március nyolcadika. A Föld különböző részein merőben különböző módon ünnepük ezt a napot: nálunk a szabadság, az elnyert jogok s az emberi méltóság örömével, ott túl a Föld másik felén vérrel, könnyel és küzdelemmel. És mégis, közös ünnep ez, felszabadult és elnyomott nők közös ünnepe, megvalósult álmok és ébredő remények találkozója, testvéri kézfogás a gyermek, a jövőj az élet védelmében. A nemzetközi nőnap gondolata két jelszóval együtt született: Békét a világnak! Egyenjogúságot a nőknek! E két jelszó mélyreható társadalmi változások igényét hordozza és nem veszti el időszerűségét mindaddig, amíg azok világméretekben meg nem valósulnak. De ott is, ahol már a szocializmus, sőt a kommunizmus útját járják, n megvan a sajátos tartalma. A győztes szocializmus országaiban a gazdasági és kulit- turális építéssel és népük ; erkölcsi, politikai egységének / szilárdításával szolgálják a nők mind a béke, mind az egyenjogúságuk ügyét. S bár jogaikat új törvények, megvál- * tozott erkölcsök és közfelfo- ■■ gás védik, még van tennivaló y abban, hogy az egyenjogúság, a amely soha nem befejezett ál- ~ lapot, tovább szélesedjék és k mélyüljön. De nemcsak velük, s még más asszonyokkal is meg kell értetni a jogok és kötelességek egységét. Hogy jogaikkal felelősen éljenek és ľ kötelességük ellátásában ne ' csak becsületérzésük, hanem a társadalom tudatos szolgá- lata is vezesse őket. I- A női egyenjogúság erősö- a dését nem csupán azok a gaz- ;t dasági, politikai és kulturális :- feltételek szolgálják, melyeket az állam, s társadalom teremt ji számukra, és nemcsak egyes k férfiak maradi álláspontjának ;1 leküzdése, hanem saját igényeik, szemléletük is. Az egyetlen köztársasági elnöknő A 13 éves Jadgar árva volt. Neve is — üzbég szokás szerint — annyit jelent: emlék. Emlék volt, emlékeztető az apára, aki még a kislány születése előtt meghalt. A kis Jadgart tíz éves korában felvették az üzbekisztá- ni Kubas faluban akkor megnyílt, a szovjet állam szervezte internátusba. De a falubeliek rossz szemmel nézték: lány létére tanulni! Üj dolog volt ez még akkor, szokatlan. Jadgar, az egykori kis árva, a később: diák, szervező és futóbajnoknő, élete pályáján egyre magasabbra emelkedett. Az üzbég építőanyagipari minisztérium vezetője lett, majd miniszterelnökhelyettes. Ma pedig országa Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Egy fia és egy lánya van. A kislány balerina akar lenni, édesanyja viszont, mondják, tanárnőt szeretne nevelni belőle. Ki tudja, hogyan lesz — de hát a kis Szulfija most még csak kilenc éves. Más az élete, mint anyjáé volt kilenc éves korában... Mint egy végtelen élő koszorú Nagy ősi vágy az asszonyok szívében hogy átöleljünk minden messzeséget, hogy a szeretet forró kráterében eggyé forrasszunk minden nemzetséget, hogy ne legyünk már gyöngék, elhagyottak, prédái a kegyetlen viharoknak, mint a magányos országutak fája, kell, hogy a szívünk egymást megtalálja. Ha bőrünk barna, sárga, vagy fehér, ereinkben egyként piros a vér, s kezünk szorosan egybekapcsolódva, a földgolyót védőn körülkarolja, mint egy végtelen, élő koszorú, hogy ne lehessen többé háború! Olyanok vagyunk, akár az anyaföld, amely az élet magvaival áldott, úgy szüljük jobbá, szebbé szüntelen ezt a megsebzett, háborgó világot, s jól tudjuk már, hogy mindenünk a béke, százmilliók élünk, harcolunk érte, s a vértengerből, mint egy új csoda, kiemelkedett a nők homloka! Lehullt a fátyol, szellemünk szabad, érik benne a tiszta gondolat s a tudás fénylő szárnyain lobogva, erőnk a földet védőn átkarolja, mint egy végtelen, élő koszorú, hogy ne lehessen többé háború! Izent a tavasz értünk asszonyok, mert tavaszodik szerte a világon, magyar falvak, városok asszonya galambot küld, hogy olajággal szálljon ... Kik annyi kínt. és szenvedést megértünk, ma fiainkban, lányainkban élünk, s ők, mint megáradt, végtelen folyam, • mennek előttünk zengve boldogan! S ha bőrük barna, sárga vagy fehér, ereikben egyként piros a vér, kezük szorosan egybekapcsolódva a földgolyót védőn körülkarolja, mint egy virágzó, élő koszorú, hogy ne lehessen többé háború! Jaroslav Šámal: Téli rekreáció. LinóleunuueCszet. ■BIGSflBM Az elnökasszonytól nemrégiben interjút kért André Wurm- ser, a neves francia író. Jadgar a többi között ezt mondta neki: „Hozzám hasonló nőket százezerszámra talál Üzbekisz- tánban.“ — Ő, ha a mi köztársasági elnökeink is ilyen szerények lennének! — sóhajtott fel Wurmser.
