Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-19 / 7. szám

Amikor a fogyó- kúra már nem használ és a fő- Bn

Iösleges kilókat j nem sikerül „le- deí dobni“, a helyes ruházattal kell elsimítani az előnytelen alakot. Ehhez elsősorban is be kell ismernünk, hogy kövérek, ill. molettek vagyunk, másodsorban tudni kell, mit lehet viselnünk és mit a számunkra és mi előnytelen.

Kezdjük az anyagokkal, mert néha nem is a ruhadarab előnytelen, hanem a helytelenül megválasztott anyag. Kövéreknek nem előnyös az igen vastag szövetek sem ruhára, sem szoknyára, továbbá nem való nekik a szilon, a zsorzsett, muszlin, tüli, vagy bármilyen más áttetsző anyag, mert ezek mind kövérítenek. A bársony és a tiszta selyem bársony, a taft és a tiszta selyem taít sem nekik való viselet, s ugyanez vonatkozik a kötött ruhákra is. Ruhára olyan szövet alkalmas, amely nem túl vastag és nem túl vékony, szoknyára a gabardén vagy hasonló minőségű szövet, valamint a tesil. Nyárra előnyös a „sidara“, a karton, a lenvászon, selymek közül a vastagabb és nem nyúlós müselymek. Estélyire megfelel a brokát, a vastagabb csipke és a ripsz.

Ami az anyag mintáját illeti, legelőnyösebb persze a hosz- szában csíkos, a kockás anyagoktól és minden nagy, feltűnő mintástól viszont őrizkedniük kell, A pepita, amennyiben szolid és igen apró, szoknyának vagy kétrészes ruhának viselhető.

Kövéreknek igen előnytelen a szoknyablúz, kivéve ha a blúz egyenes szabású és kikötés (ez vonatkozik a molettekre is.)

Legelőnyösebb részükre az egybeszabott ruha, a kétrészes ruhák és a kiskosztümök, valamint az egyenes kabátkájú kosztümök és a ruhakomplék. A ruhák főleg gallér- hélküliek legyenek, lehet kereken a nyakhoz is, vagy spicces kivágásúak.

(Folytatjuk)

nem, mi előnyös

„TÜL HIDEG A TÉL“: 1. A» orr vörösségét nagyon sok körülmény okozhatja. Ha csak akkor vörösödik meg, amikor sokáig van hideg levegőn, ich- tiolos kenőcs használata kell hogy eredményre vezessen. Kint sose fújjon orrot, mert előfordulhat, hogy nem törüli meg eléggé, s már ki is vörö- södhet, sőt ki is sebesedhet. 2. Arca nagyon száraz, szappannal egyáltalán nem moshatja, s meleg vízben^sem. A legjobb: ha minden este, lefekvés előtt olajba vagy nyers tejbe mártott vattával törüli át. Reggel bóraxszal lágyított vízben öblítse meg egy kicsit, máskor vizet az arcára ne is tegyen. Jót tenne még, ha hetenként kétszer majonéz pakolást alkalmazna: egy tojás sárgáját egy kávéskanál olajjal és néhány csepp citromlével elkeverünk, s a sűrű masszát arcunkra kenjük. Tiz perc múlva langyos vízzél mossuk le. Zsíros krém állandó használata természetesen igen fontos. Csakis puha törülközőbe törülközzön, és arcét ne dörzsölje, csak óvatosan érintse hozzá a törülközőt.

„TAMARA“: A fagydaganatot föitétlén mutassa meg orvosnak. Bizony, az ilyen makacs fagyás nagyon fájdalmas. Mi egyelőre csak a vérkeringést felfrissítő váltott fürdőket ajánljuk: vegyen két nagy edényt, egyikbe forró, másikba hideg vizet öntsön. Addig áztassa lábát a forróban, amíg csak bírja, akkor tegye át a hidegbe, s addig hagyja bent, míg ujjai gémberedni kezdenek. Ekkor vissza a forróba, majd hidegbe s ezt néhányszor megismételve a forróval befejezni. Az orvos bizonyéra előír majd valamilyen ichtiolos vagy jódos kenőcsöt (amit lelkiismeretesen használjon!), s az is lehet, hogy diatermiára vagy kvarcbesugárzásra is utalja. Mindig kényelmes, nem szűk cipőt viseljen, meleg harisnyát és bokazoknit, sőt ajánlatos, hogy éjszaka is puha, meleg zokniban aludjon. (A rózsaszín taftmintát későn küldte, hozzávaló modellt a farsangban már nem közölhetünk. A sárga anyaghoz hamarosan tervezünk modellt és március folyamán közöljük.)

• • « é «» • • o

• „Fifi": A felvételi vizs- 0 gára nem szükséges új ruhát csináltatnia erre az al® kálómra teljeser megfelel

• egy jó vonalú szoknya, hozzá szép egyszínű pulóver vagy egy egyszínű szövet• ruha A hosszúnadrág kizá- 0 rőlagosan sportoláshoz alkalmas.

H3 ül ül

„HARMÓNIA“: 1. A kéz vörössége ellen a leghatásosabb mód a paradicsom vagy uborka pakolás. A szeletekre vágott uborkát (most télen persze fagyasztottat) gézzel kezünkre kötjük, és kb. egy óráig így hagyjuk. Az öblítés után szárazra megtörüljük. (Nyáron jó, ha a nyers uborka kifacsart levében mossuk kezünket.) Alkalmazhat továbbá citromleves dörzsöléseket is.

Keze durvaságának rendbehozására lefekvés előtt olajos fürdőt ajánlunk: friss olajat jó melegre melegítünk, s 5-10 percig áztatjuk benne kezünket. Utána éppen csak egy kicsit megtörüljük s vékony kesztyűt húzunk rá, s rajta hagyjuk egész éjszaka. Különben pedig minden este meleg vízben mossa meg s jó minőségű krémmel kenje be kezét. Nagyon kell vigyázni arra, hogy minden kézmosás után puha törülközővel jó szárazra törülje és zsíros krémmel bekenje. Hideg vízben ne mosson kezet és sose menjen félig nedves kézzel a levegőre. 2. Szempilláját kozmetikussal festesse be. 3. Ahogy leírta bútorát, a beküldött mintából készített szárnyfügpöny alkalmas és szép (azon az oldalán kell alkalmazni, ahogy a foteleken van). Maga is valószínűleg erre gondol és nem drapériára, ami az ablak fölötti fodorszerü kis függöny, mert ez már nem divatos. A falak mintás festése most nem divat, csak az egyszínű, mégpedig pasztellszínek. A beküldött mintához illene, ha a két szemben lévő fal citromsárga és a másik két szemben- lévő fa! halványzöld vagy rózsaszín lenne.

„HILDA": Tekintettel arra, hogy a Krkonošeban még márciusban is sok lesz a hó, kifejezetten sportos-öltözéket ajánlunk. A legpraktikusabb a síöltöny, még ha nem is siznek, csak ebben az esetben a síbakancs helyett meleg téli cipó szükséges. így felöltözve utazhatnak is. A síöltönyhöz 1-2 olyan pulóvert, ill. meleg blúzt (esetleg mellénnyel) vigyen, amit nem kimondottan a sízéshez visel, hanem az üdülőben vesz fel. Ugyanígy férjének is szüksége lesz 1-2 fla- nellingre és egy pulóverre. Estére egy jobb szövetruhára kell számítani, a férjének öltönyre Amennyiben azonban a rekreációjuk kifejezetten valamilyen üdülőházba szól a hegyekben, úgy a síöltönyön kívül ne vigyenek magukkal mást.

A LELKIISMERET

Egy ember életkorát személyazonossági igazolványából, születési anyakönyvi kivonatából tudhatjuk meg Egy ember életéről azonban nem életkora alapján ítélünk hanem aszerint. hogyan él ezen a Földön.

Az ukrajnai Viszokoje faluban lakik egy idős asszony — Na- gyezsda Grigorjevna Zaglada munkacsapatvezető — aki nagyszerűen érti a módját, hogyan lehet minél több kukoricát, lent. cukorrépát termeszteni. Nemrégiben találkoztam vele, meglátogattam otthonában. elbeszélgettünk a mindkettőnket, s rajtunk kívül még rengeteg embert érdeklő dolgokról.

Sok mindent tudtam már Nagyezsda Grigorjevnáról, sőt önök is ismerik őt, hiszen lapunk egyik tavalyi számában beszélt önmagáról életéről.

Mégis elcsodálkoztam, amikor megmondta, hogy hamarosan hetvenéves l°sz, hisz annyi fiatalos, töretlen erő árad ebből az idős asszonyból. De piennyi fáradtságot, munkát, bölcsességet, jóságot is tartalmaz az ő élete!

Azonban nem az évek száma, hanem a lelki nagyság miatt érzem hatalmasnak életét.

Az elmúlt nyáron több szovjet újság közölte Nagyezsda Zagladának dolgozó társaihoz intézett levelét, ő indította el a földművesek lelkiismeretes és becsületes munkájáról1 folyó vitát.

Előfordul, hogy az ember sokat töpreng azon, ami izgatja, vagy amit maga körül tapasztal. S aztán elérkezik egy pillanat, amikor ki kell mondani az emberek előtt mindazt, ami a szívét nyomja.

Nagyezsda Grigorjevna szavaiból megértettem, hogy vele is ez történt.

Sokat töprengett, amikor elnézte a bevetett földeket a sarjadó vetést, mely úgy tört elő a föld mélyéből, mint soksok zöld színű, vékony, hegyes lángnyelv.

Itt van történetesen két terület egészen köze! egymáshoz. Ha esik az eső. egyformán öntözi, ha süt ä nap. egyaránt melengeti mind a kettőt. Ha pedig lehullott a hő, egyforma vastag puha takaró borítja őket.

Mindkét parcellát ugyanazok a gépek művelik s egyformán is trágyázzák a talajt. Egy égbolt alatt, együtt lélegiik mind a kettő.

És mégis teljesen különböző. Az egyik táblán szívet gyönyörködtető vetés sarjad, míg a másikon gyéren nőtt, satnya szárakat lenget a szél.

Mi lehet ennek az oka? Látszólag azonosak voltak a körülmények. s a munkát is egyenlően osztották el.

Csak egy dolog nem volt egyforma: a lelkiismeret. Vagyis egyes emberek lelkiismeretesek voltak, mások viszont kevésbé.

Ezért kezdett a lelkiismeretről beszélni dolgozó társaival Nagyezsda Zaglada, ez a dolgos kezű, okos, tiszta szívű asszony.

De hát mi is az a lelkiismeret, mi az az érzés, amiről Nagyezsda Zaglada szólt?

A lelkiismeret, melyről dolgozó társainak beszélt, nem csupán munkájuk becsületes elvégzését, nem csupán a szorgalmat, a gondosságot vagy a tisztességes munkát jelenti. A lelkiismeretesség mindenekelőtt mély, pártos felelősség- érzet melyet önmagáért, másokért mindenkiért érez az ember, olyan érzés, amely mindig velünk van, állandóan ott lakozik az emberben.

Az emberek szívében kialakuló érzések általában különböznek egymástól, a „minősé- gük“-től és attól függően, hogy milyen fokra emelkedett az érzés.

Az emberek másként szeretnek, másként boldogok, másként örülnek és másként viselik el bánatukat.

Ügy vélem, hogy a mi érzésvilágunkban a lelkiismeret fogalma is megváltozott, sokkal mélyebb értelmet nyert.

A becsületes munka és a kapott feladat pontos teljesítésének szokásos fogalmával szemben a lelkiismeretes munka már a nagyfokú állampolgári

TATJÁNA TESSZ:

felelősségérzet magasabb szín- hattam a számat, amikor máris vonalát jelenti. Nemcsak azért egy köcsög tej házi sütésű érzünk felelősséget, amit ma- almástészta és finom lepény gunk teszünk, hanem azért is, került az asztalra.. Tejet amit velünk együtt dolgozó ittam a vastagszélű csuporból, embertársaink tesznek. figyeltem a szemben ülő aszHa az ember az embernek szony jóságos, ráncoktól ba- barátja, akkor mindenkor fele- rázdált arcát, hallgattam lágy- Iős is érte. szavú ukrán beszédét, és úgy

Az életünket szabályozó er- éreztem, hogy ez a nyájas szü- kölcsi kódexben, a nagyszerű lői hajlék gyöngéd melegséget erkölcsi törvénykönyvben ez ébreszt a szívemben ... áll- „Az ember az embernek Nagyezsda Grigorjevna pedig barátja, elvtársa, testvére“, olyan természetes hévvel és S a barátság, elvtársiasság és meghitten beszélt, mint ahogy testvériség e csodálatos érzé- az ember általában az olyasmi- séböl fakad az ember lelkében ról beszél, ami gyakran foglal- a másokért érzett felelősség, koztatja.

mely semmivel sem kisebb az - — Képzelj csak magad elé,

önmagunk iránti felelősségnél, leikecském, egy tágas nagy Nagyezsda Zaglada ukrán mezőt, amin egy ember dolgo- kolhozparasztasszony a lelkiis- zik. Ketten vannak csak: ő meg meretes munkáról, a lelkiis- a föld Az ember meg hirtelen meretes életről akart beszél- gondol egyet: „Várjunk csak, getni dolgozó társaival ottho- túljárok én az eszeden! Amit nában, a saját kolhozában és nem végeztem el, azt majd el- falujában. De a beszélgetés oly végzi az anyaföld. Elég ereje nagy érdeklődést váltott ki, van, boldogul nélkülem is...“ hogy meghallotta az egész or- Ez az ember be akarta csapni szág. * a földet is, önmagát is, az emMint izzó szikra, mint fénylő ■ bereket is. Ügy gondolta, egye- csillag röppent magasba Viszo- dűl van, nem láthatja meg kője faluból egy ember kincset' senki, hogy mit csinál. így érő szava, s eljutott az ország gondolta, de tévedett, minden zugába. Az emberek Nagyezsda Grigorjevna kis mindenütt meghallották e szót, szünetet tartott.

amit elkezdett, hogy csak fél szívvel éljei), hogy csak félfg szolgálja az embereket. — Vendéglátóm újra kis szünetet tartott. — Vannak persze másfajta emberek is ... Akikben a Ielkiismeret mélyen alszik. Akkor is alszik, amikor az ember dolgozik, akkír is, amikor* azNember maga is alszik. S ez hogyan történhetett meg, miért nem figyeltünk fel erre seri mi, sem az ilyen emberek — ez más kérdés. De ezek az emberek nem a lelkiismeretük szerint dolgoznak. S az ilyen munkát még nézni is rossz.

Elgondolkozott:

— A lelkiismeretet nem lehet kézről kézre adni! Ném lehet kölcsönadni, mint a pénzt, nem leriet elkészíteni receptre vagy tanácsra...

Nagyezsda Grigorjevna rámnézett, felemelte rövid, erüs, napégette ujját, s szinte ünnepélyesen mondta:

— A lelkiismeretet, leikecském, csak felébreszteni lehet...

S újra éreztem annak a nyílt, csodálatos hullámnak az erejét, amely ebből az okos, érzésekben gazdag, egyszerű szovjet asszonyból áradt. Életünkben egyre mélyebben gyöke- réznek, egyre erősebbek annak a magasfokú felelősségnek a lenini elvei, amelyet minden — magas vagy alacsony beosztású

Nagyezsda Grigorjevna Zaglada, Irina Babies újságírónő és T. Tessz írónő Viszokojéban

és válaszoltak rá. A falu levélhordója jó párszor megtette az utat a postától a fehérre meszelt házikóig vezető ösvényen. Minden nap tele táskával hozta a fehér, sötét- és világoskék borítékokat. levelezőlapokat, táviratokat, melyek mind egy címre. Nagyezsda Grigorjevna Zaglada címére érkeztek.

Ott járt a postás aznap is, amikor látogatóban voltam Nagyezsda Zagladánál. A leveleket az asztalra tette, s a háta mögül én is odanéztem. Akadt ott levél mindenfelől! A különböző köztársaságokból, a közeli és távoli területekről, hazánkból és külföldről egyaránt... Szavaira nemcsak földművelő emberek válaszoltak. Írtak Viszokoje faluba munkások és pedagógusok, mérnökök és orvosok, különböző foglalkozású és különböző sorsú emberek...

De vajon miért írtak egy ismeretlen, idős asszonynak, aki messze tőlük, egy távoli faluban él, ott, ahol soha nem is jártak?

Bizonyára azért, mert ez az asszony éppen azt mondta ki, amin ők is sokszor töprengtek már, s amiről maguk is beszélni szerettek volna.

Ezúttal csak arról a beszélgetésről számolok be önöknek, amelyet ottjártamkor Nagyezsda Grigorjevnával folytattam.

Nagyezsda Grigorjevna nemrégiben tért haza Zsitomirból, ahová tanácstagi kötelességei szólították. Figyelmesen nézegetett, majd egyszerre így szólt:

— Nem maradsz nálunk egy kicsit, kislányóm? Kipihennéd magad ... Olyan sovány, olyan fáradt vagy. Maradj itt vagy két hétre, hamarosan rendbejössz az itteni levegőn ...

Valóban fáradt voltam: hajnalban indultam repülőgéppel Moszkvából, s egész nap autón ültem, míg Kijevből eljutottam Viszokojéba. Ráadásul eltévedtem a mezei utakon, és meg is áztam. Még válaszra sem nyit-<• Aztán hazamegy az ember, de a lelkiismeret is vele tart ám. Az ember már elaludna, de a lelkiismeret nem alszik! S az ember sem tud aludni. Csak forgolódik, a lelkiismeret meg nem hagyja nyugodni egyre suttog a fülébe... Ha pedig az ember mégis elaludna, a lelkiismeret éjnek idején is felriasztja. Arra kényszeríti, hogy újból gondolja végig, amit tett. Ha valamit nem fejezett be. kényszeríti, hogy befejezze. Ha valamit rosszul csinál, kényszeríti, hogy kijavítsa a hibát. Nem hagy neki nyugtot, pihenést, amíg meg nem teszi mindazt amit követel tőle. Mert a lelkiismeret — az ember része. S ha az emberben él a lelkiismeret, akkor nem tűri, hogy félbehagyja,

— dolgozó érez a párttól, a néptől kapott feladata iránt.

S akkor még arra is gondoltam, hogy napjainkban a „jő érzés" fogalma amiről már Puskin, a nagy orosz költő is beszélt, rendkívül mély és fontos értelmezést nyert. A jó és becsületes érzések a Földön mindenütt harcot vívnak a gonosz kegyetlen, embertelen érzések ellen.

A magasfokú lelkiismeretesség fogalmát — amikor az ember mindenért felelősnek érzi magát önmagád ti, a néppel, korával szemb n —' már új módon értelmezzük.

A lelkiismeretességet magas mércével mérjük. S gyanilyen mérték szerint ít.ijük meg azokat, akikben nem él a lelkiismeret.

EGY ÖTÉVES KISFIÚ SZÖRNYŰ KALANDJA

Menekülés a krokodil torkából

Szerencsés kimenetelű szerencsétlenségről adtak hírt az angol lapok. Egy vadásztársaság a kenyai fővárostól mintegy 300 kilométernyire az Uaso Nyiro- folyóban fürdött. A kompánia egyik tagja, Kenmuire Gordon magával vitte ötéves unokaöccsét is a kis Johnny Palmert. A gyerek eleinte vidáman lubickolt a felnőttekkel, majd váratlanul gyors tempókkal eltávolodott a társaságtól: nyilván rájuk akart ijeszteni. Sze-' gény gyerek, maga sem hitte volna, hogy néhány pillanaton belül ez túlságosan jól fog sikerülni neki.

A felnőttek egyszer csak rémült sikoltást hallottak. Elszörnyedve látták, hogy egy mintegy három és fél méteres krokodil elkapta a kis Johnny lábát. Az egyik férfi hamarjában egy husángot kerített és fejbe vágta a krokodilt.

A krokodil ugyan elengedte Johnnyt, de\ levetette a hátára mászott nagybácsit. Mikor a férfi újra felbukkant a víz alól, kétségbeesve látta, hogy a ragadozó ezúttal fejénél fogva ragadta meg ismét a szerencsétlen kisfiút. A társaság egyik tagja közben elérte a kikötött csónakot, s azzal indult támadásra a krokodil ellen. Az, egy evezővel rámért ütés hatására, egy pillanatra elengedte a gyereket, hogy most már a csuklójánál ragadja meg. A vadásztársaságnak csupán a harmadik támadás után sikerült kimentenie a kisfiút a ragadozó torkából. Az ötéves Johnny Palmer néhány perc alatt háromszor is szembe nézett a halállal, de végül is szörnyű kalandját néhány kisebb-nagyobb karcolással megúszta.

ÚJ IFJÚSÁG — ■ CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Sínen; a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava l’ratská 9. — Telefon 44S-41 — PoMafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31 20 — Terjeszti a Posts Hírlapszolgálata előfizetni lehet minden postán. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poátový Novinový Úrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jlndŕlšská ulica 14. — vývoz tlače. K—05*31087