Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-17 / 50-51. szám

Sporteseményekben gazdag esztendő Tomášek az Európa-bajnokság ezüstérmese Az 1964-es esztendő küszö­bén vagyunk, egy újabb olim­piai év következik. Januárban a téli olimpia Innsbruckban, októberben a nyári Tokióban- Nagy események, izgalmas küzdelmek, pompás versenyek esztendeje lesz az 1964-es esz­tendő, de ha visszalapozunk az 1963-as év sporteseményeinek naptárában, megállapíthatjuk, hogy az idei év is sportesemé­nyekben gazdag év volt. Januárban a téli sportok nagy idényével kezdődött. Sí­zés, jégkorongozás, műkorcso­lyázás. A sízők sítalpai szán­tották a barázdákat a Tátra, a Kárpátok és a csehországi hegyek behavazott lejtőin, a jégstadionokban pattogott a fekete korong, a műkorcsolyá­zók országos bajnokságán lá­tottak pedig már jelezték, hogy jó teljecítmény várható tőlük a budapesti Európa-baj- nokságon. Ott még nem „jött ki a lépés“ teljesen. Romanék a jégtáncban „csak“ ezüstér­met szereztek. Divín nem ve­hetett részt a budapesti verse­nyen, Mrázková azonban közel állt a bronzérem megszerzésé­hez. Az Európa-bajnokságot a cortinai világbajnokság követ­te, s ott Romanék már arany­érmet nyertek, Divín egy ne­gyedik helyet szerzett, Mráz­ková pedig az erős mezőnyben nyolcadik lett. A műkorcsolyá­zók világbajnokságát a jégko- rongozóké követte, s ezfen a csehszlovák csapat bronzérmes lett a világbajnok szovjet és az ezüstérmes svéd csapat mö­gött. A téli sportolók nagy küz­delmei után az asztalitenisze­zők világbajnoksága követke­zett. A prágai nagy csatában túlságosan nagy sikert nem várhattunk Stanéktői és társai­tól, hiszen a papírforma már előre, jelezte a távolkeleti „nagyhatalmak“ hegemóniáját, így is lett, a kínai és japán lahdamúvészek letarolták a mezőnyt. Közben a csehszlovák labdarúgók számára nem kez­dődött túlságosan jól az 1963- as esztendő, Csehszlovákia vá­logatottja a Nemzetek Kupájá­ban csupán l:l-re végzett az NDK együttesével és mert az első találkozón az NDK 2:l-re győzött, Vytlačil csapata elbú­csúzhatott a Nemzetek Kupá­jától. Eredményesebb volt az olimpiai válogatott bemutatko­zása az olimpiai selejtezőben. A csapat biztosan vette az első akadályt, kétszer is legyőzte a francia együttest. Tavasszal majd folytatódik a küzdelem az olimpiai repülőjegyért, s re­méljük, addigra összekovácso- lódik teljesen a fiatalok csa­pata. Sikerrel képviselte a cseh­szlovák labdarúgást a Dukla. A Bajnokcsapatok Európa-ku­pájában csak nagy küzdelem­ben maradt alul a Benfica csa­patával szemben, az újabb ki­írásban viszont bravúros telje­sítménnyel kiharcolta a leg­jobb nyolc közé jutást. Az Egyesült Államokban megnyer­te a nemzetközi labdarúgó tor­nát, a Slovnaft pedig a Rappan kupában biztosította elsőségét. Az elmúlt esztendőkhöz vi­szonyítva gyengébben szere­peltek a röplabdázók és a ko­sárlabdázók. Az 1964-es esz­tendőben alkalmuk nyílik a javítás: a. Közepesen szerepel­tek a kerékpározók a Béke­versenyen, az ökölvívók közül viszont a nehézsúlyú Némec aranyérmet nyert a moszkvai Európa-bajnokságon. A teniszezők közül ismét Vera Suková jeleskedett, jó szereplése biztosította számára a világranglista nyolcadik he­lyét. De a teniszutánpótlás tagjai is felkeltették a szakér­tők figyelmét. Ebben a sport­ágban egyelőre úgy látszik, hogy biztosítva van az utánpót­lás. A tornászok belgrádi Európa- bajnokságán Krbec aranyérmet szerzett a lóugrásban, az or­szágos bajnokságon pedig né­hány tehetséges fiatal bonto­gatta szárnyait. A női torná­szok között továbbra is Cáslav- ská a legjobb, de sarkában ott van már a fiatal, 15 esztendős Krajčírová. Az atléták közül elsősorban Danék teljesítménye a disz­koszvetésben a legörvendete- sebb. A világranglista ötödik helye komoly siker. Tomášek a rúdugrásban, Prikrylová a női távolugrásban, Némeová a diszkoszban Tokióban is ko­moly szerepet játszhat. Utoljára hagytuk a sorrend­ben az evezősök váratlan sike­rét. A kopenhágai Európa-baj­nokságon az egypárevezősök versenyében Kozák legyőzte az olimpiai aranyérmes Ivanovot és megszerezte a bajnoki cí­met, de aranyérmet szerzett a kétpárevezősök versenyében az Andrs-Hofman kettős is. Kozák nagyszerű teljesítménye révén az esztendő legjobb sportolója lett. A Roman testvérpár a Béke és Barátság váltójával ezcélöhlű Papp Laci Ostromolják a csillagos eget Hát van benne egy kis túl­zás. Főképp azért, mert az at­létikai versenyeket nappal ren­dezik. Vagy este is, de akkor fedett pályán, ott meg azért nincsen csillagos ég. Az ered­ményeikkel mégis a csillagos eget ostromolják! Az üvegrúd lovagjai. Az atlétika Don Qui- jote-jai, azzal a különbséggel, hogy ők igenis tudják, mikép­pen ostromolják meg előreme­redő dárdájukkal a csúcsokat. Üvegbő! van a dárda, üvegrost, de már készül az új anyag. A nylon. Már most esküsznek rá sokan, hogy az új rúddal tö­megesen iratkoznak majd be a „hatméteresek“ klubjába. Ed­dig még az „ötösökében is csak néhányan vannak. S mégis a parittyás fenomének nevét kap­ták Merthogy átlövi őket a rúd a léc felett. Ötméteres magas­ságban. Onnét még leesni sem ajánlatos, hát még „átlövödni“. Mégis azt állítják, hogy a mai rúdugróknak könnyű a dolguk. Alig kell ugraniok, a lendületet biztosítja az üvegrost. Hallgassuk meg, mi a véle­ménye erre vonatkozóan a taj­vani Yangnak, a tízprőba vi­lágcsúcstartójának: — Kidobott a gödörből, a hátamra ejtett, fejtetőre állí­tott... Pennel, a világcsúcstartő Az új világcsúcsot az üveg- rúdnak köszönheti. Hajszál­nyira verte az 504 centimétert. Bár még ezzel sem lenne a rúdugrásban Is világcsúcs-tar­tó, mert Pennel már többet ug* rótt Hogy mennyit? Csekély­ség, 520 cm-t. Elődje Brian Sternberg volt. A háromnapos világcsúcstartő. Hiába ugrott 508 cenlit, ez az eredmény sem bizonyult tartósnak. Megjelent a színen Pennel, Sternberg pe­dig lelépett a porondról. Illet­ve levitték. Edzés közben sú­lyosan megsérült a nyakcsigo­lyája, megbénult. Óriási aka­raterővel küzd, hogy felépül­hessen. Az újjait már mozgat­ni tudja. Az „ötméteresek“ klubjába még Morris és Nikula iratkozott A tokiói olimpiai játékokon azonban még mások is szeret­nének beleszólni, az elsőség kérdésébe. Tork, Uelses, Cruz például. De van ám még más trónkövetelő is. Tomášek példá­ul. A belgrádi Európa-bajnok- ság ezüstérmese, a csehszlovák országos csúcs tartója. Leg­jobb eredménye 482 cm, de ezt úgy érte el, hogy sok baja volt az üvegrúddal. Nálunk becses jószág, s ha eltörik, sokáig kell várni az újra. Tomášek is so­káig várt rá. Talán jövőre nem lesz gondja a rúddal. Tomášek eddigi legjobb ered­ményével Európában is csak az ötödik helyen áll, de a negye­dik finn Nyströmnek az ered­ménye csupán egy centiméter­rel jobb, a francia Houvioné pedig öttel. Reinhard, az NSZK csúcstartója, húsz esztendős, a 492 centiméteres eredményével viszont már felzárkózott az éllovas Nikula (501 cm) mögé. Rajtuk kívül az európaiak kö­zül a lengyel Gronowski (480) és Preussger, az NDK legjobb­ja (480) jöhet még számításba a már ismertebb versenyzők közül. Laci? Igen, még mindig Laci. Pedig már 38 esztendős. Am annyira népszerű, hogy a fiata­lok számára még mindig Laci. Ifjú korában rakodómunkás volt a pályaudvaron, eleinte nem sok ideje maradt az ököl­vívásra. De óriási tehetsége átsegítette ' őt a kezdet nehe­zén és egyre fényesebben tün­dökölt a csillaga. Háromszor nyert olimpiai arányérmet, az­tán átállt a hivatásos ökölvívók táborába. Ö sem volt veretlen, még amatőr korában elszen­vedte pályafutásának néhány vereségét. Kikapott a szovjet Tysintől, a lengyel Pietrzykov- szkitől, Torma Gyulától. Igaz, visszavágott a vereségekért, veretlen azonban ő sem volt. Az ember nem gép, még az olyan ökölvívónak, mint Papp Lacinak is voltak gyengébb napjai. Betegség, gvengébb erőnlét, lélektani okok. Egyik veresége után Papp Laci így bíztatta a többit: — Ne lógassátok az orroto­kat. Nem temető ez. Kikaptam, mert senki sem legyőzhetetlen. Majd valamelyiktek győz he­lyettem. ' Emberi vonás, mégis csak az igazi nagyok sajátossága. A világ egyik legjobb ökölvívója az igazi sportoló mintaképe. Szerény, sportszerű, győzni és veszteni egyaránt tudó sport­ember. Szépen veszteni nehe­zebb, Papp Laci ebben is nagy volt. De persze győzni is tu­dott. Sokkal többször győzött. Amióta átállt a hivatásosak tá­borába, még nem szenvedett vereséget. Az amatőrök közt szinte egyedülálló a teljesít­ménye. Három olimpiai arany­érem, egy sor EurŐpa-bajnoki cím. Londonban, Helsinkiben, Melbourneben a győzelmi emel­vény legmagasabb foka. Az amatőrök szorítójában maga­sabb létrafok már nincsen. Papp Laci átállt a hivatásosak közé. Nem nagy jövőt jósoltak neki. Azt állították, hogy Papp- nak nem való háromnál több menet. Tovább nem bírja tü­dővel. Papp alaposan rácáfolt az állításokra. Egyik ellenfelét a másik után intézte el. Ra­gyogó technikával, pompás üté­seivel, nagyszerű reflexével. — Nem lehet őt megütni - mond­ta Pietrzykowszki, amikor Papp visszavágott a vereségéért. A hivatásosak szorítójában is ez maradt legerősebb fegyvere. — Dinamit van az öklében — mondták ellenfelei. Aztán 1962 májusában a bécsi Stadthalle- ben a dán Chris Christensennel találkozott az Európa-bajnoki címért. A dán maradt alul, Papp lett az Európa-bajnok. Azóta négyszer védte meg baj­nokságát. A francia Annex, a nyugatnémet Müller, az angol Aldridge sikertelenül kísérelte meg Papp legyőzését. Utánuk a spanyol Luis Folledo követ­kezett. Madridban mérkőzött meg a két ellenfél. Folledo biz­tosra vette győzelmét. A mad­ridi Sportpalotában szurkoló 20 ezer néző is Folledora eskü­dött. Papp tíz évvel idősebb a spanyolnál, az ökölvívásban pe­dig tíz esztendő jelentős té­nyező. Március 25-én Papp La­ci a 38. születésnapját ünnepli, a szorítóban ez a kor már ma­tuzsáleminek számít. A jóval fiatalabb spanyol azonban csak­hamar rájött arra, hogy a ta­pasztalat is jelent valamit. A mérkőzést 15 menetre tervez­Halk melódiák A művészi torna a nők sportja A tornateremben lágyan szól a zene, „A költő és paraszt“ melódiája betölti a termet. Pe­dig csak egy ócska kis masina szolgáltatja a zenét, egyszerű kis magnetofon. A terem par­kettjén néhány karcsú lány, hajladoznak a zene ütemére, fiatalon, kecsesen. Olyan egy­szerre, mint nyári szellőben a búzatenger. Franz von Suppé fülbemászó muzsikája éppen- úgy gyönyörködtet, mint a lá­nyok gyakorlata. Emlékeze­tünkbe idézi a szép Galatheát, Donna Juanitát, a klasszikus operettzene minden szépségét. Aztán Debussy, majd Gerswin következik. A zene ritmusa harmonikusan egybeolvad a lá­nyok hajladozásával. A zene és ritmus, a mozgás és a melódia köt szövetséget. Aztán a mag­netofon szalagjáról elröppen az utolsó akkord, véget ér a gya­korlat. Mosolyognak a lányok, felszabadultan, a mozgás örö­mének pírjával arcukon, sze­mükben a fiatalság tüzével. Tornászlányok. A művészi tor­na szerelmesei. Készülnek első igazi nagy versenyükre. Változik a kép. Ismét szól a zene, ezúttal zongora szolgál­tatja. A nézőtér zsúfolt. A bu­dapesti Sportcsarnok lelátóin lelkes közönség. Lenn a poron­don egy fiatal sportág ver­senyzőinek legjobbjai. Tíz or­szág tornászlányainak szineja- va. A művészi torna első — egyelőre még csak nemhivata­los — Eurőpa-bajnoksága. Vá­rakozó pillanatok, aztán kifut az első versenyző. Dagmar Šťastná, a csehszlovák hármas egyike. Nagy tapsot kap. Rész­ben azért, mert ez a nagy pil­lanat, amelyben a művészi tor­na elérte a legmagasabb foko­zatot, elismert versenyággá „avanzsált“. Utána egymásután lépnek színre a többi verseny­zők, a kitűnő szovjet, magyar, bolgár, rőmán lányok. Kariká­val, pettyes labdával, szabad- gyakorlatokkal. Nagy taps kö­szönti a bolgár Traszlieva, a magyar Patocska, majd Hana Machatová az ötödik, Jana Dé- többiekét is. Nem vitás a szov­jet lányok elsősége. Ljudmilla Szavinkova kerül az első hely­re, honfitársnője, a bájos sző­ke Kravcsenko a második. A bolgár lányé a harmadik hely. Machatová az ötödik, Jana Ré- rová a hatodik, a magyar Pa­tocska Mari a nyolcadik. Szo­ros a verseny, nehéz a ponto- zóbírák feladata. A legnagyobb sikert mégis a sportág aratja. A művészi torna, más nevén modern gimnasztika. ték, a nyolcadikban azonban már félbeszakadt. Folledo né­hányszor megismerkedett • padlóval, Papp acélökle ponto­san betalált a fedetlen pontok­ra. Végül is a szorítóbíró vetett véget az egyenlőtlen küzde­lemnek, a nyolcadik menetben Pappot hirdette ki győztesnek. Papp Laci, az acélöklű Európa- bajnok Most már csak egy ellenfél vár Pappra, súlycsoportjának vi­lágbajnoka. Eddig a nigériai Dick Tiger viselte ezt a büsz­ke címet, de az amerikai Joe Giardello elhódította tőle. Papp Laci szeretne megmérkőzni a világbajnokkal, hogy utána az­után a fiatalok nevelésével foglalkozhasson. Teljes oda­adással, szeretettel. Igaz sport­ember módjára. Terepfutás a behavazott hegyek között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents