Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-12-10 / 49. szám
Ä CSISZ csilizradványi alapszervezetének ténykedéséről az évzáró gyűlésen győződhettünk meg. A múlt évhez viszonyítva határozott fejlődés tapasztalható. Az alapszervezet munkája megélénkült, rendezték a tagdíj-fizetéseket és a tagság nyilvántartását. Helyiséget is biztosítottak, ahol a fiatalok összejöhetnek társalogni, szórakozni. Ezt a helyiséget a fiataloknak előbb rendbe kellett hozni, mert kezdetben ablaktalan, piszkos volt. A jó szervezés és a tevékenység megoldotta a problémát. A fiatalok esténként munka után vakoltak, meszeltek, padlót súroltak, ablakot tisztítottak. Mindent tisztává, széppé varázsoltak és utoljára létrejött egy rendes helyiség. A CSISZ tagok több ízben brigádmunkát végeztek az EFSZ-nek. A munkáért járó díjazást az említett helyiség berendezésére fordították. A kultúrhelyiségben megindult az élet, már nem kellett idehívni senkit, jöttek maguktól is a fiatalok a szomszéd falukból is. A csilizradványi fiatalok kultúrműsort vittek színre, ösz- szejöveteleket tartottak, előadássorozatot szerveztek. Teaestet is rendeztek, amely szintén olyan keretek között zajlott le, ami a fiatalok jó munkáját, magatartását dicséri. A gyűlés folyamán az EFSZ- ben és a CSISZ-ben legjobban dolgozó fiatalok könyvjutalomba részesültek. Őszinte öröm sugárzott arcukon, amikor látták, hogy értékelik munkájukat. A vita folyamán elhangzott felszólalások alapján arról győződhetünk meg, hogy a falu vezetői segítik a CSISZ alapszervezetét. Kifejtették álláspontjukat az idősebb elvtársak és tanácsaikkal segítették a fiatalokat. Volt azonban bírálat is. így a fiatalok szemére vetették, hogy nem eléggé tevékenyek a sportolás területén. A fiatalok meg is fogadták, hogy a jövőben másképp lesz. Ezt a hiányosságot pótolják. Az évzáró gyűlés után társalgást, táncot rendeztek, a lányok teát szolgáltak fel. Az újonnan választott vezetőség a tagság reményeit valóra váltva a jövőben pedig bizonyára jobban fog dolgozni az elődeinél s arra törekszik, hogy az alapszervezetet az elsők közé emelje. Alföldi László Csilizradvány Heverő kincs Heverő kincs mindenfelé. Nem is tudtuk mennyi van belőle. Vonaton, autóval, húztunk el mellette, kerékpáron karikáztunk, vagy gyalogosan sétáltunk rajta keresztül. Most aztán napvilágra került, igaz, eddig is sütötte az áldott nap, de most már egyszerűen tudunk róla. Egy komoly akció ért sikeres véget. Az ország mezőgazdasági művelésre alkalmas, de valamilyen oknál fogva eddig kihasználatlan területeit kutatták fel. Az EFSZ-ek, állami gazdaíágok legeldugottabb határrészlegeit is összejárták, néhány árny: földterület miatt is. Amikor végre összegezték a megtalált földkincset, szlovákiai méretben 60 ezer hektárnyit tett ki. Ez összesítve jó nagy területet jelent, sok ember egész évi tápláléka teremhet meg rajta. De vajon eddig miért hevert kihasználatlanul, ilyen nagyságú földterület? Amit könnyen szántani lehetett, mindenhol megszántották, becsületesen bedolgozták. Ahová ekével vagy gépekkel nem lehetett eljutni, vagypedig korszerű földművelés bevezetése nem fizetődön ki. ott hagyták úszni a dolgokat és keletkezett egy kihasználatlan terület. Mindenki tudta, hogy az létezik, azt is tudták mit kellene vele tenni például fásítani, szőlőt telepíteni, vagy egyenesen erdőt telepíteni rá, dehát ehhez engedély kellett. A kis- gyarmati EFSZ vezetőségének is a szemére vetette a földerítő bizottság, aki a kihasználatlan területeket kereste, hogy milyen sok elhagyatott földdel számolhat a szövetkezet. Azt hitték, hogy a kisgyarmatiak nem is tudják, hogy az a bizonyos földterület létezik. Dehát búzát, cukorrépát belevetni nem lehetett. Engedélyt pedig kértek már évekkel ezelőtt a járási nemzeti bizottságtól, gyümölcsös vagy esetleg szőlő telepítésére, éppen az elhagyott földterületen, de az engedélyt nem kapták meg, mert nem tervezték a gyümölcsös telepítését előre. így is adódtak elő olyan viszonyok, ami megteremtette a kihasználatlan területek tízezer hektá- rait. Kezdeményező erővel meg aztán korszerű üzemszervezéssel meg lehet c'dani a problémákat. Az EFSZ-ek vezetőségeit nagyobb hatáskörrel kell felruházni, rájuk kell bízni a szövetkezet vezetését, a fölsőbb hatóságok részéről csak segíteni kell nekik, akkor a jövőben nem fordulhatnak elő hasonló hibák. 60 ezer hektárnyi földterület éveken keresztül kihasználatlanul hevert, ugyanakkor olyan áruhiánnyal küzdöttünk és küzdünk, amit a mezőgazdasági termelés állíthat elő. Szép kis luxus, túlzott bőkezűség! De kit tesznek felelősségre azért, mert egy szövetkezetben vagy állami gazdaságban tételezzük fel, 20 hektárnyi terület tíz évig üresen állott Mikor szűnik meg nálunk a lenge liberalista irányzat és mikor veszik a hibák okozóit komolyan felelősségre? A pionírok gyűjtik a hulladékvasat, a CSISZ fényszórómozgalmat szervez, munkaversenyt hirdetünk és igen becsületesen kapcsolódtak be a mezőgazdasági dolgozók is az ilyen versenyekbe. Közben 60 ezer hektárnyi földterület üresen állott. - És milyen nagy a veszteség a meglevő földterületek rossz kihasználása miatt! Erről is egyszer beszélni kellene és alakulhatna olyan bizottság is, amely törődne azzal, miért terem valahol feleannyi termény a földön, mint máshol, mondjuk a szomszéd szövetkezetben. A termelés bonyolult dolog, de azért a liberalizmus felszámolásával sokmindent el tudnánk érni. B. I. Figyelmeztetés Az Üj Ifjúság 48. számában az első oldalon közöltük „Főiskoláink várják jövő hallgatóikat“ cikket. Kiegészítésképpen tudatjuk az érdekeltekkel, hogy az iskola- és kulturális ügyek minisztériumának most kiadott rendelete értelmében a főiskolákra való jelentkezési határidőt úgy az iskolák diákjai, mint az üzemek dolgozói számára 1964. február 29-re hosszabbították meg. A pedagógiai intézetekre való jelentkezés határideje továbbra is I960, december 31. Fölfelé a Dunán A dicső város éltó keretben, a Tátra fenn séges bérceinek lábánál húzódik meg a Szepesség leghíresebb városa, Kézsmárk. Furcsa érzés vesz erőt az idegenen már az első látogatás alkalmával Tiszteletet parancsolnak a középkorabeli épületek ódon falai, az ember egy pillanatra szinte, beleszédül abba a korba, amelyben soha sem élt ugyan, de képzeletben önkéntelenül beleilleszkedni igyekszik annak dohos légkörébe. Kézsmárk városa fölött úgy dísztik az ősi vár, mint gyűrűn a drágakő. A történelmi nevezetességű, viharvert várépület már a kuruc idők előtt egy szabadságszerető nemzet jelképe volt. Magáról a városról szóló írott feljegyzéseink a 13. századból kelteződnek. Később, 1380-ben Nagy Lajos szabad királyi városnak nyilvánította. Krónikások leírása szerint szász telepesek lakták a várost és vidékét, akik eredetileg Käs- marktnak, vagyis „sajt vásárnak" nevezték Ebből keletkezett azután magyar elnevezése. A Lengyelország felé vezető úton Kézsmárk fontos forgalmi gócpontnak számított. Később Zsigmond király 12 szepességi várossal egyetemben Kézsmár- kot is zálogba adta Lengyelországnak, majd az ország egyik leghatalmasabb főurának, Zápolya Jánosnak birtokába ment át. A mohácsi vész után Ferdi- nátid osztrák császár kerítette hatalmába a várost, a 16. században pedig a Thököly-család uralma alá került. Kézsmárk lakossága akkoriban egyre jobban kimutatta ellenszenvét az osztrák kényuralom ellen és amikor Thököly Imre nyíltan fellázadt a bécsi udvar ellen, a város lakói egy emberként sorakoztak zászlaja alá. Kézs- rnárk lett a felkelés központja De mire porba hullott a szabadság lobogója, kemény megpróbáltatások vártak a városlakókra is. Lőcsében komoly vetélytársra találtak, Kézsmárk hírneve pedig egyre vesztett jelentőségéből. A 20, században már jelentéktelen kisvárossá zsugorodott. Egyedül a dicső vár hírneve nem csorbult. Maga a kézsmqrki vár a 14. században épült, jóllehet a várost már előbb vették körül védőfallal a kor követelményeinek megfelelően. Az évszázadok folyamán többször tatarozták, átépítették a vár egyes részeit, úgy, hogy ma nem beszélhetünk egységes építészeti stílusról. Jellegzetességét azonban, a nevezetes öt tornyot mindmáig meghagyták. Kifogástalan állapotban van ugyancsak a lovagterem, a lakgsztályok és a várkápolna. Épségben maradtak a vár gazdag cirádái is, de a falifestményekben a rárakodott mészréteg miatt sajnos már nem gyönyörködhetünk. A vár kiegészítő részét környéke és az ún. Piac tér képezi, amelyek szervesen egymásba illeszkedve adják meg annak középkorabeli jellegét. A váron kívül egyéb épületek is a város fénykorára emlékeztetnek. így elsősorban a városháza, amely a lőcsei városháza mellett Szlovákia egyik legérdekesebb épületei közé tartozik. A 14. századból származó városházán kívül kifejezetten szepességi reneszánsz stílusban épült a katolikus templom. Régi tornya, az önálló harangláb a Szepesség remekműveinek egyike. Az 1689-ben épült evangélikus templom nemcsak az ország, hanem egész Közép-Európa legérdekesebb faépítményének számít. Ez a régi műalkotás a váron kívül Kézsmárk idegenforgalmának legmutatósabb és legvonzóbb látványossága. A tőszomszédságában létesült új evangélikus templomban pedig Thököly Imre hamvai pihennek. És ha már a „visszajáró múltról" beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk azokról a bájos, zsindelyes tetős pici házokról, amelyek ámulatba ejtik az idegent, és amelyeket műemlékvédelem alá helyezték, mint a Főtér díszét. A mai Kézsmárk jelentősége azonban meg sem közelíti sem a város dicső múltját, sem a patinás műemlékek színvonalát. Néhány középiskola mellett egy háztartási és egy mezőgazda- sági iskolát vallhat magáénak a közeli Osadában. A Tatralan nemzeti vállalat úgyszólván az egyedüli, amely nagyobb számú dolgozót képes foglalkoztatni, hacsak nem szólunk baromfi- és fűrésztelepéről, valamint szesz- és téglagyáráról. Kézsmárk vára ma is még Thököly dicső nevét viseli. Annak nevét, aki összeforrt a magyar történelemmel, aki oly fontos szerepet játszott az elnyomott nemzetek önrendelkezési jogáért, a népek felszabadításáért vívott évszázados küzdelmekben és akinek nevét ma is tisztelettel ejti ki minden igazság- és szabadság szerető ember. Őszi eső szemereg, ködbe boridnak a bércek, süvít a szél Kézsmárk felöl. Nemsokára hó lepi a tátrai hegyek lejtőit, téli sportolók népesítik be a környéket, akik talán Kézsmárkra is ellátogatnak. S ha eljutnak az ősrégi városba, jusson eszükbe, hogy annak lakosai értük is, értünk is, mindnyájunkért az elsők között áldozták fel — mindenüket. va. J. HASZNOS TUDNIVALÓK Szerkesztőségünkbe sok olyan levél érkezik, amelyben a pályaválasztással kapcsolatosan tanácsot kérnek. Olvasóink gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általános kilencéves iskola végzett tanulói előtt milyen további lehetőségek nyílnak és milyen szakmában köthetnek tanulószerződést. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a legújabb rendelkezéseket ismertessük. A tanuló-szerződési viszonyba azok léphetnek, akik sikeresen elvégezték a kilencedik osztályt, vagy olyanok is, akik ezt az iskolát nem fejezték be, esetleg csak az 5., 6. vagy más osztályról van bizonyítványuk, de már betöltötték a 15. évüket. Az AKI tanulója kitölti az iskolában kapott jelentkezési ívet és az iskola mellett alakult bizottság a jelentkezők szellemi és testi adottsága valamint hajlama szerint osztják be a tanulókat. Minden jelentkezőt orvosi vizsgálatnak vetnek alá. Az iskola a jelentkezési íveket beküldi a HNB munkaügyi osztályának. Az üzemekben a tanuló felvételéről az üzem vezetősége és a társadalmi szervezetek képviselői döntenek. Az üzemek a tanulóval szerződési viszonyba lépnek. Ha a kijelölt üzem a jelentkezőt nem veszi, fel, akkor a HNB munkaügyi osztályához kell fordulni és az más üzemhez utasítja. A tanulóviszony a legtöbb szakmában három évig tart és záróvizsgával fejeződik be. A vizsga sikeres letétele után ipariskolába (technikumra), vagypedig- a dolgozók középiskolájába lehet beiratkozni. Az esti szakiskolát öt év alatt, a dolgozók középiskoláját pedig három év alatt lehet elvégezni. A dolgozók középiskolájának vagy az esti ipariskolának elvégzése után a főiskolára is be lehet iratkozni. * Amint látjuk a tanuló- szerződés megkötése rendkívül előnyös a fiatalok számára, mert a legtöbb esetben a taníttatás közvetlenül már nem a szülőket terheli a fiúknak és a leányoknak is három éven belül már szakma és kenyér van a kezükben. Emellett még mindig nyitva áll számukra az út a középiskola és a főiskola felé. Csakis a fiatalok adottságától és szorgalmától függ, hogy az ipari tanulóotthonból néhány év után mint főiskolai képzettséggel rendelkező mérnökök, szakemberek kerüljenek ki. A bányászati, kohászati, építészeti, mezőgazdasági és erdőgazdasági, valamint a posta és vasúti tanulók előnyben részesülnek — a kevésbé fontos szakokkal szemben. A legtöbb esetben teljesen ingyen kapják az internátusi elhelyezést és ellátást, és magasabb jutalmazásban is részesülnek. Nemzetgazdaságunk számára rendkívül fontos, hogy a gépiparban és a fémfeldolgozó iparban nagyobb számban leányok is jelentkezzenek. A gép és fémipar 45 ágazata közül 26 szakmában lányok is jól érvényesülhetnek. Az általános műveltséget nyújtó középiskola három éves és érettségivel végződik, az ipariskolák (technikumok) négyévesek. Az AKI igazgatóságainak a jelentkezési íveket december ölig kell kitöltetni és január 31-ig az illetékes középiskolákra eljuttatni. Azok, akik tanulmányaikat az általános műveltséget nyújtó 12 éves középiskolában és a négyéves technikumon akarják folytatni, azok .felvételi beszélgetésen vesznek részt. A beszélgetések a technikumokon február 15.—25. között zajlanak le, a többi középiskolában pedig március 5.-15.igAz, aki a 9. osztály után technikumon akarja folytat ni tanulmányait, az első he lyen ezt az iskolát jelölje meg, hogy még februárban hívják a felvételi beszélgetésre. Ha a felvételi a technikumon netalán nem sike rülne, vagypedig ha a je lentkezők túllépnék az előirányzott számot, akkor még mindig jelentkezhet az általános műveltséget nyújtó középiskolában, ahol a felvételi beszélgetések csak márciusban lesznek. Azok, akik a művészeti középiskolákba» akarnak kerülni, az iskolájuk igazgatósága útján november végéig tehetség-versenyre jelentkezhettek. A képzőművészeti szakokra a tehetség-vizsgák december fo- lyomán, a konzervatóriumokon pedig februárban lesznek. Akik a tehetség-vizsgán megfeleltek, azok azonnal résztvehetnek a felvételi beszélgetésen is. Az összes iskola-típus számára kötelezővé tették, hogy a felvételi vizsgabizottság a felvételi beszélgetés után 5 napon belül határozzon és a felvételi beszélgetés eredményéről jelentést tegyen annak az iskolának, ahová az illető jár. A • vizsga-bizottság elutasító határozata ellen öt napon belül a vizsga-bizottság elnökénél fellebbezni lehet. Fellebbezés azonban csak akkor jöhet számításba, hogyha a jelentkezőt abban az iskolában utasították vissza, amelyet a jelentkezési ivén második helyen jelölt meg. A főiskolákra való jelentkezésekre vonatkozóan a legújabb rendelkezések értelmében az 1984—65 iskolaévre a jelentkezési íveket 1964 február 29-vel zárólag kell beküldeni. Kivételt azok képeznek, akik a pedagógiai institútpkon, mint távhallgatók szeretnének beiratkozni. Ezek a jelentkezési íveket 1963 december 31-ig küldjék be az illetékes pedagógiai institútoknak. A felvételi beszélgetéseket, már 1964 január 3—25 között tartják meg. M. M. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: 15 éves szomorú leány: és Egy barna kislány: A zeneművészeti főiskolára Bratislava, Štúrova ul. 7 csakis az érettségi után iratkozhat be. Külföldön csak ösztöndíjjal . tanulhat, amelyet az itteni főiskolán kaphat. K. T. bányász: Az üzem- vezetőség hozzájárulása nélkül nem bonthatja- fel a szerződést. Diákszerelem: P. M. Š.: őrizze meg a kedves történetet emlékül, kár is volna a nyilvánosság elé vinni, különben sem üti meg az irodalmi mértéket. Júlia: Versét nem közölhetjük. Egy odaadó édesanya: Bírja rá férjét, hogy kezeltesse magát. Forduljon a legközelebbi alkohollevonó tanácsadóhoz. írja meg nekünk a teljes címét. Sz. Mária: Závod Figaro n. p. Trnava. . Egy szomorú diáklány: Leve'ét aláírás nélkül nem közölhetjük. Szeretném tudni: Forduljon a következő címre: Pionierska Pravda, Moszkva. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Molnár Borbála, Budapest IV. kér. Baross utca 55-R (18 éves gyors- és gépírónő), Tóth Gábor, Békéscsaba, Wagner utca 3 sz., 16 éves; Szabó Gábor, Szabad- kígyós MGT, 16 éves; Sichtenberger Klára, Boros Mária, Molnár Teréz, Székes- fehérvár, Széchényi utca 13 s. 16 évesek; Kádár Erzsébet, Kazincbarcika, Kazai út 26 sz.; 16 éves; Kiss Adrienne, Szeged, Gyula utca 20 sz. 18 éves;. Évzáró gyűlésén
