Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-11-19 / 46. szám
„ illllllllllllllllllll|lllllllllllllllllllllll!llllllllll!ll!lllllinilllll!ll!lllllllllllllllllllll!!ll!llllllllll|||||||ilL gondoskodjanak Myolc lány, nyolc csinos *® lány. Hajlékony mind, mint a nádszál. Szedik a takarmányrépát — a gazdag föld idei utolsó ajándékát a gólyási részlegen. A cukorrépa már rég elkelt. Hisz az időjárás jóvoltából nem süppedt tengelyig sem a traktor, sem pedig a gumikerekű kocsi, mint más őszön szokott. És így a lánctalpas traktorok az ekét húzhatják Pedig így lehetne sáros őszökön is, hiszen a suter, az öreg Duna hordaléka, ott van már nagyon régen egypár ásönyomnyira a föld alatt, persze csak fel kellene hozni és az útra szórni. Dehát az idén nem kell, jár ha- tóak az utak nélküle is, megy minden és jövőre, ha sáros ősz lesz, akad megint lánctalpas, majd csak bevontatja a gyűjtőbe a tejet, azt a napi 10—11 liter átlagot, amit nem sok tehéntől fejnek. De hagyjuk ezt. Mondom, a répa elkelt, s a kukorica is a szárítókban van és talán azóta a mélyszántással is végeztek és ha nem, sok már úgy sem lehet belőle. A lányok, a nyolc lány tovább szedi a répát — nem sok már, három hektár sincs belőle. Szedik ügyesen, serényen, pedig tudják, hogy... Ha így maradna még sokáig, sok napsütésILhöM n&ea sei... Talán akadna még valami faggatom őket. Ki tennivaló itt-ott a magtárban A kitartóbbak a vagy egyebütt, fagyoskodni sem kellene nagyon. És ha kéne? Az sem baj. A tizenhét-húsz éves fiatalnak számít-e a mínusz 5-10 fok? De nem törik a fejüket, hisz ráérnek, majd később, mondjuk és ha nagyon jól márciusig elég idejük lesz rá. Tudják ezt nagyon jól maguktól is évek óta. Mert a fagyok beálltával nem sok tennivaló akad ezen a vidéken, mégha állami gazdaságnak hívják is a 100 hektárokat magábafoglaló mindenséget. Igaz, hogy ezen is lehetne segíteni. Vagyis nem kellene két-három, esetleg négy-öt hónapig tétlenül otthon gubbasztani. Munka éppenséggel most is akad és nem is akármilyen, persze az ország „más részein". A visszatérés azonban már nehezebb lesz — mégha mennyire is csalogat a napsütés, a szabad természet. De egyáltalán elmennek-e vagy sem a téli hónapokra munka után „valahová" 7 — így, ki úgy. többhónapos anyagi veszteség és egyéb mulasztás ellenére is — leszámítva az egy-két szvettert, pulóvert, amit megkötnek, itthon maradnak. Sokan természetesen elindulnak munka után. A föld novembertől azonban nem vándorol velük, megy, kora Csirát hajt a mag, gazdag termést ígér, s közben új kimutatások, statisztikai jelentések születnek, ennyi és ennyi fiatal hagyja el ismét a mezőgazdaságot. A statisztikai számokhoz fejtegetéseket fűznek, választ az okra, és a miértre. A földművelő munkája mindig idénymunka volt. Nem újsütetű kitalálás ez. A nagyüzemi gazdálkodás sem változtatott rajta. Tehát nem újdonság és mégis úgy vagyunk vele, mint a su- terral egypár ásönyomnyira a föld alatt. Most fittyet hányunk rá, mert nincs kátyú az úton és ha kátyú lesz, már késő. Diószegi cukorgyár. (Számos birtoka volt Csallóközben, az említett épületek is ide tartoztak.) Nézem a betűket, alatta a számokat: 101$. A gazdasági épület fehérre meszelt homlokzata fürdik a reggeli napfényben. Báró Hans Kuffler jó vásárt csinált, ha egyáltalán vásár útján jutóit e gazdaság birtokába. És jól is gazdálkodott. Már ami a saját hasznát illeti, sőt még tanulni is lehetne tőle, ami például a gazdasági épületek szilárdságát és felhasználhatóságát illeti. De nem úgy a cselédlakásokkal. Valószínűleg akkor épültek azok is, ha nem később. Persze korántsem oly tartósak és nem is olyan szellösek. Sőt! Két sor ház, egymással szembenéző ajtókkal, ablakokkal, középütt kacsaúsztatónak is alig megjelelő pocsolyával. Még mindig emberek laknak bennük. Szorgos, fáradtságot nem ismerő emberek. Egykoron béreseknek hívták őket. Még mindig korai az idő, alig öt óra és máris sötét van. Barátom vár, mint rendszeresen máskor, és a másutt poros út ellenéra itt minden ügyességemre szükség van, hogy pocsolyába ne lépjek. Sietek és a nyolc fiatal lányra és hányszor annyi lányra és fiúra gondolok. Jól megnéztem, összehasonlítottam őket a körülöttük tevő-vevő apákkal, anyákkal csak úgy külsőleg. Nem lesznek koravének, idő előtt megtörtek. Nem Marcsa és Julcsa egyik sem, Mariskának és Juliskának szólítják egymást. TV műsort néznek és kedvenc színészeikről beszélnek. IMf! eg szom jazom és vizet ké*'* rek. Barátom felesége kissé meghökkenve kérdi férjét: Te Józsi, van még sörünk? — Vizet kérek, az jó szomjúság ellen — mondom mindjárt. — Jaj, kérem ez nem iható és a kannát mutatja. Sárgás, szemmel látható hosszúkás valamik úszkálnak benne. Bizonyára báró Haris Kuffler idejében épült a kút is, csak úgy mint a lakások. Hajlékony derekú leányok, talpraesett fiúk teremnek itt. Már nem béresgyerekek. TV -t néznek, rádiót hallgatnak, még akkor is, ha a báró Hans Kuffler építette házakban laknak. Mások ok már akkor is, ha az illetékes gazdasági és egyéb szervek csak az idénymunkák dandárja idején gondolnak rájuk. — Novembertől márciusig pedig hadd magukról. Az ország éléskamrájának mondják Csallóközt. Én az éléskamra helyett magtárt mondanék, melynek külseje ugyan tetszetős, ám belül vagy a felvonókészülék, a szellőztető- berendezés hibás, vagy éppenséggel az áramszolgáltatás szünetel. Vajon számításba vették-e az illetékesek, hogy mire is képesek ezek a 17-20 éves fiatalok? De ha már az ország éléskamrájának dolgozói, többet is tehetnének érdekükben a téli hónapok alatt és ha nem futja az állami gazdaságok erejéből, akkor állami támogatásból, és talán így megoldódna a munkaerő kérdése is — mondjuk Izsappusztán, Nagyréten, Gó- lyásban és talán másutt is vagy éppen az egész „éléskamrában“ Mindenekelőtt több munkalehetőségre lenne szükség a téli hónapokban is. A leányok felszedték már a répát. Izsappusztán, Nagyréten, Golyósban, és mindenütt Ki tudja, közülük jövőre hányán szedik majd a répát 7... Ez persze nem csak tőlük függ. Sárkány Árpád — Igaza van, nem minden suszter jár roncs cipőben — mondta mosolyogva Nemček mérnök, amikor az Építészeti Kutatóintézet épületén végigvezetett. A hatalmas korszerű épület Bratislava most kibontakozó „tudományos városrészében“ a La- macsi ütőn központi helyet foglal el és magán viseli a mai építkezés jellegzetességeit. Az intézet tavaly töltötte be 1Ö. évét, de már kinőtt a gyermekcipőből — fűzi hozzá kísérőm — és a története valóban keresztmetszetet nyújt építészetünk fejlődéséről. Eleinte csak műszaki tanácsadói szolgálatot nyújtott, de ma már hatékonyan beleszól az építkezési beruházási tervekkel összefüggő feladatok megoldásába. Eleinte a vízierőművek, a hatalmas tartályok építésénél szükséges anyagok összetételével kísérleteztünk — hiszen ezen a téren Szlovákiában kevés tapasztalattal rendelkeztünk. Ma már elmondhatjuk, hogy az intézetünkben végzett kutatások, az előregyártott elemek alkalmazása, a kémizálás és általában az új technika bevezetése terén nagy lépést jelentenek a fejlődés útján. Oj anyagokat népszerűsítettünk az építészetben, a vusolit, a mo- foterm, porezit, plasztbeton, Utak, hidak... gudroszfalt ma már közismert fogalmakká váltak, és ha VUS — jelzésű cementkeverőgépet, PVC fólió-hegesztőgépet és más építészeti gépberendezéseket látnak, mindig gondoljanak arra, hogy ezek innen a mi laboratóriumainkból indultak el. Oj építőanyag az armocement is, amely tulajdonságainál fogva igen merész konstrukcióknál is használható. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola kupolájánál alkalmazták nálunk először. A vusoterm nevű hőszigetelő anyag is bevált. Ma már az építkezés helyén olcsó helybeli nyersanyagokból állítják elő. Az egy centiméter vastag vusotermből készült lap olyan hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy 10 cm vastagságú téglafalazat. A plasztbeton is új fejezetet jelent az építőanyagok fejlődésének történetében. A vegyészeti szempontokból kiváló tulajdonságokkal rendelkező plasztbeton termelésénél a vegyipar hulladékait használjuk fel és olyan anyagot nyerünk, amely kiválóan alkalmas a nagyméretű csatomacsöve- zetek építéséhez és mint burkolóanyag is hasznosnak mutatkozott a vegyipar szükségleteit szolgáló épületek falazatának burkolásánál. A Keletszlovákiai Vasmű építésénél is gyakran felhasználják ezt az új építési anyagot. Az építőanyagok technológiája még ma is sok problémát jelent a szakemberek számára. Az időjárás viszontagságaival szemben sok tekintetben már tudunk védekezni, hiszen a cementet különböző vegyszerekkel keverjük vagy más eljárásokkal tesszük alkalmassá arra, hogy az előregyártott elemek készítésénél hasznossá váljon, de még sok kérdés megoldásra vár. Az építőanyagok tudományos kutatásában vezető helyet töltünk be, éppen ezért a KGST minket bízott meg a kutatások további kibővítésével és speciális feladatokkal. Most építjük ki a tudományos kutatás koordinációs támaszpontjait a szocialista országokban. 1 Ä novolipecld óriási vállalat. Lépten-nyomon találkozhatunk benne Újdonságokkal, a technika legújabb vívmányaival. Torony - kohókat, folyamatos acélöntést, automata és félautomata sorokat a meleg és hideg hengerdékben, konverteracél, kohó- és kokszkémiai üzemrészeket láthatunk itt. A gyárban nagylétszámú kollektíva, erős szakszervezet dolgozik. Az alábbiakban a szak- szervezetnek csupán egyetlen tevékenységéről beszélünk: Alekszander Bader villanyszerelő (a képen balra) megbízatásáról. Bader villanyszerelő Pável Besszonov és Alekszander Mihalkov — (jobbra) olvasztárokkal együtt ellenőrzi, Hogy a ránk háruló feladatokat megoldhassuk, kutató dolgozóink három fő csoportra oszlanak: az első csoport a mérnöki építkezések, a hidakkal, utakkal, földalatti vezetékekkel, a vízgazdasági építkezésekkel összefüggő problémák megoldásán dolgozik. A másik csoport az építőanyagok technológiájával, a harmadik pedig az épitőszerkezetek, a konstrukciók újabb lehetőségeivel. Hogy mivel értük el az utolsó időben a legnagyobb sikert? Podolán mérnök elvtárs új munkamódszerével már mindenfelé sokat foglalkoznak, hiszen a módszer alkalmazásával rövid idő alatt sok százezer koronát takarítottunk meg népgazdaságunk számára. Podolán mérnök ugyanis olyan speciális anyagot állított elő, amely szabályozható időn belül megkeménykedik és ezt az anyagot... hogy érthető módon magyarázzam meg, mintegy injekciót az épület sérült, beteg részébe adják és az új injek- tázs-anyag tölti be a víz vagy más hatások alatt keletkezett réseket, hőszigetelő tulajdonságainál fogva „kigyógyítja“ az egész épületet vagy hidat. — Az építészeti technika terén is még sok kérdés vári orvoslásra — mondja búcsúzóul Nemček mérnök. Dolgozóink túlnyomó részben fiatalok, sok szorgalommal, kitartással megoldják majd a ránk váró feladatokat Michal Márta alján hol és hogyan szereltek fel újabb munkavédelmi berendezéseket és betartják-e az új, szigorúbb balesetvédelmi rendszabályokat a ferroötvözeteket gyártó üzemrészben. Alekszander Bader 21 éve dolgozik a novolipecki kohő- müben. Tagja a gyár szakszervezeti bizottságának és ő irányítja a társadalmi ellenőrzési állandó bizottságot. Bader javaslatára vizsgálta meg a szakszervezeti bizottság társadalmi ellenőrzés keretében nemrég a munkavédelmi berendezéseket. A munkásokat és alkalmazottakat felszólították, hogy vegyenek részt az ellenőrzésben. A novolipecki gyárban, mint a Szovjetunió valamennyi üzemében, külön osztály foglalkozik a baleset- és munkavédelemmel. Az osztályon állami felügyelők, szákképzett mérnökök és technikusok dolgoznak állandó beosztásban. A novolipecki gyárban évente több mint negyedmillió rubelt költenek munkavédelmi berendezések felszerelésére, javítására és kicserélésére. A kötelező állami felügyelet mellett a szakszervezet is tevékenyen részt vesz az eile** nórzésben. A munkások maguk kísérik figyelemmel a szabályok betartását, jelentik az észlelt hiányosságokat, vesznek részt a hibák megszüntetésében. A szakszervezet által lebonyolított társadalmi ellenőrzésben több ezer ember vett részt. Az ellenőrzés megállapította, hogy a munkavédelmi berendezések állapota valamennyi üzemrészben kielégítő. Mindazonáltal az ellenőrzés résztvevői 486 javaslatot nyújtottak be, amelyek a fennálló biztonsági szabályok pontosabb meghatározására, a munkavédelmi berendezések tökéletesítésére irányulnak.. Az üzemi bizottság különleges albizottsága és a gyár vezetősége megvizsgálta a benyújtott javaslatokat és 285-öt elfogadott belőlük. A népgazdasági tanács kiutalta a gyárnak a szükséges összeget: 43 ezer 200 rubelt. A gyár tervbe vette, hogy jövőre nem 292.700 rubelt, mint ahogy nemrég előirányozták, hanem 334.400 rubelt költ munkavédelmi berendezésekre. Ez csak egyetlen példája a szakszervezeti bizottság tevékenységének. A szakszervezet mindenből kiveszi részét, a termelés, a kulturális élet megszervezéséből egyaránt. A szak- szervezet és a munkások tevékeny részvétele az élet minden területén segíti megtalálni a problémák legjobb megoldását. A szovjet tapasztalatokat a Karlovy Vary melletti OL üzemben Is érvényesítik, az üzem 911 dolgozója szép eredményeket ért el a Pelvisevová módszer alkalmazásával. A gépeket szünet nélkül üzemeltetik, emelik a minőséget és csökkentik az önköltségeket. Képünk azt a jelenetet örökíti meg, amikor Mária Zinkovi- čová, a brigád vezetője és Helena Ráčková a krónikába bejegyzik az ifjúsági kollektíva sikereit. Jól dolgoznak a Zobor Az „ifjúsági fényszóró“ jó munkája a nyitrai járásban is nagy visszhangra talált. A fiatalok, különösen az ipari üzemekben működő 11, s a mező- gazdasági üzemekben ténykedő 8 falusi CSISZ-szervezet keretében értek el jó eredményeket az említett akció során. A nyitrai járás ifjúsági fényszórói, különösen az ipari üzemekben mutattak követésre méltó példát, jelentős mértékben hozzájárultak a 3 694 800 korona értékű felhasználatlan gép és anyagokban rejlő tartalék feltárásához. Ez elsősorban az aranyosmaróti hűtőszekrénygyárban tevékenykedő CSISZ-tagok érdeme, akik ott egy, négy éve felhasználatlan, 574 000 korona értékű, nagy teljesítő képességű gépre bukkantak. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a Nyugatszlovákiai Villamosmúvek nyitrai üzemében és a ČSAD nyitrai részlegében tevékenykedő fiatalok, akiknek 654 000, illetve 232 000 koronát jelentő tartalékokat sikerült feltárniuk. A rejtett tartalékok feltárása különösen a Zlaté Moravce-i hütőszekrénygyárban sikerült jól, ahol a CSISZ-tagok az általuk felkutatott tárgyakat és gépeket lefényképezték, a felvételeket a faliújságon közszemlére tették ki és felvilágosítást kértek az üzem vezető gazdasági dolgozóitól. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is igyekeznek lépést tartani az ipari üzemekben ténykedő társaikkal. Többek között az 6 javukra könyvelhető el 50 hektárnyi eddig parlagon heverő föld feltárása, ahol beavatkozásuk után gabonát, illetve zöldséget termesztettek. A falusi CSISZ-tagok Verebélyen 0,50 hektár földet találtak, amely eddig parlagon hevert, s amelybe aztán kukoricát vetettek. A čabaji elektroporce- lángyárban dolgozó fiatalok az üzem közelében két hektár megmúveletlen földet vetettek be bükkönnyel, amelyet a védnökségük alatt lévő rumanovai szövetkezetnek ajánlottak fel. A CSISZ-tagok a Nyitrai Gép- és Traktorállomáson 0,70 hektár parlagföldre hívták fel a figyelmet, amelyet a GTÄ igazgatósága ezután az alkalmazottak rendelkezésére bocsátott, akik ott zöldséget termesztenek. A Tesárské Mliňany-i falusi CSISZ-szervezet tagjai megállapították, hogy a községben egy hektárnyi terület alkalmas parkosításra. Tervük végrehajtásában nagy segítséget nyújtott a helyi botanikus kert vezetősége, amely díszfa-csemetéket adott nekik. A legtöbb parlagon hever# földet azonban pionírjaink tárták fel, akik 20 hektáron kukoricát és 10 hektáron cukorrépát termesztettek. A legszebb eredmények a rišňovcei és a slá- dečkovcei pionircsapatok szorgalmát dicséri. Az ifjúsági fényszórók azonban nemcsak a parlagon heverő földekre mutattak rá, hanem a gépekre is. így például a nyitrai GTÁ-n 100 000 korona értékű normánfelüli állományba sorolt gépet találtak, amelyeket aztán szövetkezetek vásároltak meg. A žitavcei szövetkezetben dolgozó fiatalok két felhasználatlan kukoricakombájnrá bukkantak, s felhívták rájuk a szövetkezet vezetőségének a figyelmét. (Ä) Rám bízták...
