Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-05 / 44. szám

A A marokkó-algériai fegyveres viszály sebesültjeinek egyik marokkói csoportját láthatjuk Kiáltványt fogadott el az ENSZ a fa|i megkülönböztetések ellen Az ENSZ szociális, kulturá­lis és humanitárius bizottsága múlt hétfőn kiáltványt foga­dott el a faji megkülönböztetés valamennyi változatának fel­számolásáról. A kiáltvány mellett 69 ország foglalt állást. Mellette szavaz­tak a szocialista, az 'afroázsiai és a latin-amerikai országok, 17 ország tartózkodott a sza­vazástól, köztük az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Hollandia és a NATO több más állama, valamint Svédország. A kiáltvány ellen egy ország sem szavazott, de öt ország távol­létével tüntetett. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a világ minden részén gyorsan fel kell számolni a faji megkülönböztetés valamennyi formáját és megnyilvánulását, biztosítani kell az emberi mél­tóság tiszteletben tartását. A faji felsőbbrendűség elmélete tudományos vonatkozásban ha­zug, erkölcsi vonatkozásban el­ítélendő, s szociális vonatko­zásban pedig igazságtalan, ve­szélyes. Semmi sem indokol­hatja a faji megkülönböztetést sem elméletben, sem gyakor­latban. A kiáltvány hangsúlyozza: a társadalom ellen elkövetett bűnténynek minősül, ha szemé­lyek, szervezetek bőrszín vagy etnikai eredet miatt erőszak­hoz folyamodnak más népfajok vagy népcsoportok ellen. Abból a célból, hogy megvalósítsák a kiáltvány alapelveit, az orszá­goknak azonnali és pozitív in­tézkedéseket — köztük tör­vényszerű intézkedéseket — kell hozniuk a faji megkülön­böztetést támogató szervezetek ellen. .Semminemű atomfegyvert Kanadának“ — hirdetik az ittawai és más kanadai vá- -osokból a parlament épüle­te felé vonuló tüntetők transzparensei. Arany van a Töpliizi-Mban - vallja a volt SS-tiszt i A Tóplitzi-tóba süllyesztett SS-ládák most folyó kiemelé- I sével kapcsolatban rendkívül érdekes vallomást tett Max Gru- Jber osztrák állampolgár, egy nyugatnémet gépgyár ausztriai ♦ vezérképviselője, aki annak idején az SS egyik páncélos ha- I dosztályánál teljesített szolgálatot. Gruber hétfőn megmutat­ja az osztrák rendőri szerveknek, hol süllyesztették el pa- I rancsnoksága alatt 1945. március 15. és április 18-a között í az SS ládáit az ausztriai tóba. Gruber határozottan kijelen- t tette — amint az Express című bécsi lap megírta —, tanúja • volt, amikor a Fuchsl kastélyban a zsákokban, tejes és vizes ♦kannákban tárolt aranyérmeket lőszeres ládákba pakolták, {majd a tóba süllyesztették. Gruber tanúja volt annak is, ami- I kor Ribbentropp, a hitleri birodalom hajdani külügyminisz- Ztere kijelentette: „Jó alkalom ez arra is, hogy megszabadul­junk baktériumfegyvereinktől“. Hatalmas tiltakozó felvonul az indiai parlament előtt. Töl mint 200 ezer indiai polgár vi nult fel a sarlós-kalapács, zászlók alatt. Az árak ellenö zését, az adók leszállítását, bankok, a nagy iparvállalati és a külkereskedelem államos tását követelték. India Kori munista Pártjának képviselő; parlament elé kérelmet te jesztettek, melyet 10 250 0 indiai polgár írt alá. Ez a pá dzsábj. asszony népviseleti jelent meg a felvonuláson. ROVIl EN J életbe: csütörtökön déltől Nyu­gat-Szlovákiába, Dél-Morvaor- szágba és Dél-Csehországba vasárnap éjfélig érvényes ví­zummal utazhatnak be az osz­trákok. Az eddig csak osztrák állampolgároknak nyújtott ví­zumkedvezményeket azonnali hatállyal az Ausztriában tar­tózkodó külföldi állampolgá­rokra is kiterjesztik, a nyugat­német állampolgárok kivételé­vel. A MÚLT HÉTEN KÖZÖLTÉK, hogy megállapodás született a Biztonsági Tanács hatodik nem állandó mandátuma betöltésé­nek kérdésében. A megállapo­dás értelmében Csehszlovákia és Malaysia megosztja egymás közt a két évre szóló mandátu­mot, mégpedig úgy, hogy 1964- ben Csehszlovákia, 1965-ben pedig a Malaysia Államszövet­ség lesz tagja a Biztonsági Ta­nácsnak. NY. SZ. HRUSCSOV az SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta a Francia Szo­cialista Párt küldöttségét, amely Guy Mollet főtitkár ve­zetésével az SZKP Központi Bizottságának meghívására a Szovjetunióban tartózkodik. A francia szocialista vezetők, mint a Le Monde tudósítója Írja, szűkszavúak, de rendkívül megelégedettek. Abból, hogy a szovjet kormányfő kedden 9 órát szentelt a francia szocia­lista vezetőknek, és még egy további megbeszélésre is sor került, Párizsban arra követ­keztetnek, hogy az SZKP ve­zetői rendkívül nagy fontossá­got tulajdonítanak Guy Mol- let-éknak. k világ legnagyobb városa A nagyvárosoknak aggasz­tóan sürűsbödő közúti forgal­ma egyre nagyobb gondot okoz a városépítőknek és közleke­désügyi szerveknek. Amíg azonban a szovjet városterve­zők már eleve számot vetettek fővárosuk terebélyesedésével és első pillanatra túlmérete­zettnek tűnő szabad térségeket „sajátítottak ki“ gépjárművek parkolására és a forgalom te­hermentesítésére, addig például Párizs közlekedési túlzsúfolt­sága szinte közmondásossá vált: autón csak az járjon a városban, akinek ráérő ideje van! De torlódás tekintetében minden más metropolison túl­tesz nemcsak a Távol-Kelet, hanem a világ legnagyobb vá­rosa, Tokió. Képzeljünk el mindenekelőtt olyan fülledt, párás légkört, amelyben akkor is dől rólunk a verejték, ha mozdulatlanul fekszünk a lepedőt helyettesítő gyékényfonaton. A nyirkos le­vegő szennyezéséről 50 000 to­kiói gyárkémény füstje és 850 000 autó kipufogó gáza „gondoskodik“. Ha valaki egy vasútállomás felé hömpölygő emberáradat gócpontjába kerül, ember legyen a talpán, ha baj nélkül ússza meg a gőzfürdőt, mielőtt a vasúti kocsiba „eme­lik“. Igenis, emelik, mert: A japán vasútigazgatőság ugyanis sok száz vagyontalan, de annál markosabb főiskolást foglalkoztat segédszemélyzeti minőségben. Egy 15-20 díjbir­kózóból álló diákcsoport egy­szerre csak nekifeszül a tö­megnek és megállásra kénysze­ríti. Ezalatt az élő emberlánc mögött operáló másik diákkü­lönítmény a vasúti kocsik lép­csőire emeli a mindenre elszánt utasokat, akiket ezen bizton­sági intézkedés nélkül a kocsik kerekei közé szorítaná a mö­göttük tolongó tömeg. Akinek tehát nem kellett Tokióban va­sútra szállnia, ne beszéljen az utazás „gyönyöreiről“. Japánnak csaknem 4 millió­nyi iparvállalatából 50 000 nagy­üzem Tokióra esik, a kisebbek­ről nem is szólva. A dolgozók javarésze vidéken lakik, az összeköttetés a fővárossal el­avult és távolról sem kielégítő. Elsősorban ezzel magyarázható a tolongás. A távösszeköttetésnél is el­maradottabb Tokió helyi érde­kű villamoshálózata. A föld alatti villamosvasút vonalainak hossza csupán 50 km, ami édes­kevés a város óriási kiterjedé­séhez és sok milliónyi lakossá­gához képest. Ezzel szemben a városi villamosvasút vonalai­nak hossza 213 km, ami némi­leg megközelíti a szükségletet. De a közérdekű járművek zsú­foltsága szinte eltörpül a száz­ezerszámra közlekedő személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok és egyéb jár­művek okozta torlódások mel­lett. Hozzájárul ehhez az a kö­rülmény, hogy a tokiói úttes­teknek csaknem fele nem ren­delkezik még szilárd burkolat­tal. Tekintettel arra, hogy az 1964 évi Világolimpiász színhe­lye Tokió lesz, lázas készülődés folyik mindezen hiányok feltöl­tése érdekében. A városi ható­ságok emberfeietti erőfeszíté­seket tesznek, hogy egy rövid év leforgása alatt helyrehozzák a sok évtizedes mulasztásokat. Ojjárendezik az úthálózat egész szerkezetét, házsorokat rom­bolnak le, új sugárutakat léte­sítenek, hogy az olimpiász megkezdéséig némileg „léleg­zethez“ juttassák az állandóan megrekedő közúti forgalmat. A csaknem 2200 négyzetkilo­méter kiterjedésű város 11 millió lakosa bizalommal néz a jövő elé és reméli, hogy a ha­tóságok megbirkóznak a kitű­zött tervfeladatokkal. K. H. A kapitalista országok mun kásmozgalmából. A képünkö látható észak-francia hányás: társaival együtt kilenc napc töltött a föld alatt, a verme! lesi bányában, ahol részt vei a bánya bezárása elleni tilts kozó gyűlésen. A francia bányatermelésrő jelenleg a nyugat-németorszáj kapitalisták határoznak. A tei melést 53 millió tonnára csői kentették és a szénszükségh tét a Német Szövetségi Köj társaságból és az Egyesült A lamokból fedezik, úgyhogy francia bányákat kénytelené lezárni. KÜLPOLITIKÁBÓL BAMAKÖBAN BEJELENTET­TÉK, hogy megegyezés szü­letett a marokkói-algériai határviszály rendezésével fog­lalkozó négyhatalmi csúcsérte­kezleten. Ben Bella algériai el­nök és II. Hasszán marokkói király aláírta az egyezményt, amelynek értelmében novem­ber 2-án 0 órától tűzszünetet rendelnek el az algériai-ma­rokkói határon. A BUNDESWEHR VEZETŐI, .újabb atomkampányt indítanak a NATO-n belül egy új straté­giai terv érdekében — jelenti első oldalon a hamburgi Welt. A lap szerint a Bundeswehr vezetői követelik: a NATO stra­tégiai terveit arra alapozzák, hogy konfliktus esetén már az első órákban vessenek be tak­tikai atomfegyvereket. A Welt megállapítja, hogy a Bundes­wehr elégedetlen az úgyneve­zett McNamara-doktrinával, amely szerint konfliktus ese­tén az atomfegyverek azonnali bevetése helyett először csak hagyományos fegyvereket kell alkalmazni. A bonni táborno­kok, a francia vezérkar, vala­mint Lemnitzer tábornok, NA- TO-főparancsnok, teljesen tart­hatatlannak tekinti az ameri­kai hadügyminiszternek és ta­nácsadóinak stratégiai koncep­cióját. A nyugatnémet hadvezető­ségnek ez az újabb veszélyes offenzívája nyilvánvalóan szer­vessen összefügg a Big Lift nevű amerikai hadgyakorlattal kapcsolatban rendezett hiszté­rikus sajtókampánnyal. A bon­ni katonai irányítók úgy lát­szik, igyekeznek ráerőszakolni provokatív terveiket Washing­tonra. HAZÁNK BÉCSI NAGYKÖ­VETSÉGÉNEK sajtóattaséja be­jelentette, hogy Csehszlovákia további kedvezményeket léptet életbe az Ausztriával való ide­genforgalomban. A bratislavai példára azonnali hatállyal to­vábbi határállomásokon láto­gathatnak osztrák állampolgá­rok Csehszlovákia bizonyos vi­dékeire, mindenekelőtt Dél- Morvaországba, Brnóba. Halot­tak napja alkalmából különle­ges kedvezményeket léptettek ugyancsak azonnali hatállyal P ártunk gazdag története azt bizonyítja, hogy a de­mokratikus centralizmus elve melyet Lenin harcolt ki — s mely általános érvény és kö­telező valamennyi forradalmi marxista párt számára — a gyakorlatban bevált. Lenin hangsúlyozta, hogy csak az olyan élcsapat irányíthatja a munkásosztály küzdelmét, melynek sorai egységesek, irá­nyításuk összpontosított és so­raiban szigorú fegyelem ural­kodik. Pártunk, mely zászlajá­ra a marxizmus-leninizmus iránti hűséget írta, szervezett felépítését, tevékenységét is e szerint az elv szerint fejleszti, irányítja. A kommunista és forradalmi ifjúsági szövetségek a marxista pártok tartalékcsa­patát képezik. Munkájuk sike­re és eredményessége érdeké­ben szükséges, hogy szervezeti felépítésükben teljes mérték­ben a demokratikus centraliz­mus elve érvényesüljön. Ifjúsági Szövetségünk a fel- szabadulás óta napjainkig hűen teljesíti küldetését. Munkáját és tevékenységét a párt irá­nyításával végzi. A CSISZ IV. kongresszusé- jóváhagyott alapszabályok kimondják, hogy Több lehetőség! nagyobb felelősség „a CSISZ felépítésének fő elve a demokratikus centralizmus“. Ez az elv egyesíti szövetsé­günk egységes tevékenységét. A demokratikus centralizmus a következő normákban nyilvá­nul meg: a CSISZ valamennyi szervét alulról felfelé választ­ják, kezdve az alapszervezet évzáró gyűlésétől egészen az országos kongresszusig. A vá­lasztott CSISZ-szervek kötele­sek rendszeresen számot adni tevékenységükről mindazoknak, melyek őket megválasztották, valamint a CSISZ felettes szer­veinek. Vagyis az alapszervezet vezetősége köteles jelentést tenni munkájáról a tagságnak, bizonyos időközökben a járási vezetőségnek. A demokratikus centralizmus további fontos el­ve, mely biztosítja a tagok egységes fellépését, az a kité­tel, hogy a kisebbség fegyel­mezetten aláveti magát a több­ség határozatának. Emellett a felettes szervek határozatai, döntései kötelezőek az alsóbb szervek számára. Valamennyi szerv munkáját át kell hatnia a kollektív vezetés szellemé­nek. A CSISZ-nek szilárd szerve­zeti felépítése van. Ez a rend­szer összekapcsolja a központi szerveket az egész szövetség­gel. így láthatjuk, hogy szövet­ségünk a felsőbb és alsóbb fo­kú szervezetek egységes rend­szere, melyek vezetői között kölcsönös kapcsolatok vannak. Ennek a kapcsolatnak fontos a szerepe. Egyrészt az alsóbb fokú szervek alárendeltsége biztosítja a szervezet egységes tevékenységét, másrészt lehe­tőséget nyújt arra, hogy a he­lyi feladatokról valamennyi CSISZ-szervezet, CSISZ-tag al­kotó módon tárgyaljon, hatá­rozatokat hozzon. A felelősség­nek és a kezdeményezésnek harmonikus összhangban kell lennie. Csakis így lehet elke­rülni a tevékenység merevsé­gét, valamint a fegyelem és a szövetség egységének a meg­bontását. Ebben a rendszerben nagy erő rejlik. Egyesíti a ta­gokat, azok mindennemű tevé­kenységét és kezdeményezését falun, iskolában, üzemben egy­aránt. Ezzel egyidőben előse­gíti, hogy különböző formák­ban a felsőbb szervek tudomást szerezzenek az alsóbb szervek kezdeményezéséről és tapasz­talatairól.. ltyf i azonban nem elégszünk meg csupán a szigorú köz­pontosítással — centralizmus­sal — és fegyelemmel. Szövet­ségünk, melybe önkéntesen tö­mörül hazánk ifjúsága, magas fokra emeli a szövetségen be­lüli demokráciát is, mely biz­tosítja a tagság aktív részvé­telét a CSISZ-munka fontos kérdéseinek megtárgyalásában és döntésében. A szövetségen belüli demokrácia fejlődésének biztosítása terén különösen nagy szerep hárul a CSISZ já­rási bizottságaira és az alap­szervezetekre. Helytelenül te­szik azok a járási bizottságok, melyek nem veszik tekintetbe a helyi körülményeket és egy kalap alá veszik az összes szer­vezeteket. Ugyanúgy hibát kö­vetnek el azok az alapszerve­zetek, melyek csak a felsőbb utasítások szerint dolgoznak. Hogy elkerüljük a sablonossá­got, a merevséget, fontos, hogy a CSISZ járási bizottságai és az alapszervezetek ismerjék a helyi problémákat, azokat idő­ben oldják meg, és a tagok számára konkrét feladatokat tűzzenek ki. Ezt pedig a kol­lektív vezetés elvének gyakor­lati megvalósítása biztosítja. Ahol a kollektív vezetés elve teljes mértékben érvényesül, ott a szervezeti élet állandó forrása lesz a gazdag tevé­kenységnek. Ez a hely az alap­szervezetekben a taggyűlés, mely a szervezet legfőbb szer­ve, s melyet havonta legalább egyszer össze kell hívni. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a tagság teljes mér­tékben élhet jogaival, ahol ér­vényesül a demokrácia, ahol kollektív módon oldják meg a feladatokat, emelkedik a tagok elméleti színvonala, osszekov csolódik a szervezet, s a de gok könnyebben oldódnak me Ezen a téren van talán a le több hiba. A gyakorlat azt m tatja, hogy itt szegik meg leggyakrabban a belső dem kráciát. Vajon abban a töb száz délszlovákiai alapszerv zetben, ahol több mint hárc hónapja nem tartottak ta gyűlést, volt-e lehetősége tagságnak megmondani vél ményét és hozzászólni a CSi: tevékenységéhez. A taggyűlt nem összehívása a belső d mokráciának durva megsértő: Ha a CSISZ-funkcionárius, v zető panaszkodik a tag passzivitására, úgy először s ját magában, a CSISZ vezet ségében kell keresnie a hib. De a tagoknak is legyen m viszonyuk a szövetségükhöz. A CSISZ alapszabályait ezekben a napokban lefolyó 6 méleti viták sok tapasztalati javaslattal gazdagítják szerv zeteink munkáját. Ha mu kánkban teljes mértékben me valósítjuk a demokratikus ce tralizmus elvét, megteremtji annak feltételét, hogy sz vétségünk tevékenysége ga dag és sokoldalú legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents