Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-08 / 40. szám

„KEVÉS A SVETLANA": Ké­résére két csinos és praktikus kismamaruhát közlünk. Az első kötényruha (most különben is divatos), készülhet vékonyabb vagy vastagabb szövetből, eset­leg kordbársonyhól. A derekben lévő 3—3 mély ránc szükség szerint égyenként kiereszthető. Pulóvereket, meleg blúzokat viselhet bele. Ne csináltassa (eltűnő színből — szép lenne például nem túl sötét barnából — de a blúzok, pulóverek le­hetnek élénk színűek. A másik modell kétrészes, szoknyából és bő blúzból áll. A szoknya egye­nes, hátul szemberánccal, körül gumira. Ezt is blúzokkal, puló­verekkel viselheti, de ha pél­dául sötétkékból csináltatja, fehér csipke, szilon vagy köny- nyú anyagból készült blúzzal, ünnepélyesebb alkalmakra, pl. színházba is megfelelő viselet. Mindkét modell azért prakti­kus, mert blúzokkal és pulóve­rekkel viselhető, ezeket pedig gyakran változtathatja. Asze­rint, hogy mivel viseli (sportos pulóver vagy vékony blúz) adja meg a ruha Jellegét. Az, hogy a gyermeken jegy marad, ha az anyára valami ráesik, vagy megüti magát, csu­pán babona, ennek semmi alap­ja nincs, az ilyesmiben ne hígy- jen. Szempilla festéket használ­ni és szemöldök kiszedését nem ajánljuk. ütött modellek 1 szemet fogy. és 61 cm kötésmagasságnál a vállat fogy. a há­tához hasonlóképpen. Az cjfúe hossza 64 cm les».. Ujjak* Kb. 40 szem­re kezd. 4-es tűvel és Sjj.,cm-t 1 sima, 1 ford, váltakozásával kötünk. 5-ös tövei folyt, a munkát a leszámolható minta szerint, 18X kb. min­den 2 cm-nél 1 sze­met s zápor. úgy, hogy 40 cm-es kötés­magasságnál 76 sze­münk lesz. A karöl­tőt a következőkép­pen fogy. 4, 3, 2, 2, 2, 7X1, 2, 2, 2, 3, 4, majd a megmaradt 10 szemet egyszerre fogy. le. — sima, V „SPORTPULÓVER“ és „ERIKA" kérésére küldjük ezt a divatos pulóvert. 4-es és 5-ös tövei dóig. Háta: Kb. 90 szem­re kezd. 4-es tűvel és 4 cm-t 1 sima, 1 ford, váltakozásával kötünk. 5-ös tűvel folyt, a munkát, a leszámolható minta szerint. 15 cm, majd 30 cm kötésmagas­ságnál mindkét olda­lon 1-1 szemet sza- por. úgy, hogy 94 szemürk lesz. 36 cm' kötésmagasságnál a a karöitöt fogy. 4, 2, 1, 1, 1, szemenként, majd egyenesen to­vább kötünk 58 cm kötésmagasságig. Itt kettéosztjuk a mun­kát és egyszerre kezdjük fogyasztani a vállaltat és nyakki­vágást. A nyakkivá- vás részére a közép­től számítva egyszer 5 szemet és 3X3 sze­met fogy., a vállat pedig 4X6 szem fo­ford. gyasztásával készít­jük. A háta hossza 61 cm lesz. Eleje: Úgy kezdjük, mint a hátát, de a karöitöt 36 cm kö­tésmagasságnál fogy., éspedig 4, 3, 2, 1 szemenként. 40 cm kötésmagasságnál kettéválasztjuk a munkát és a két részt külön fejezzük be. A kivágáshoz eső szé­lénél 13X, kb. min­den 4. vagy 5. sorban Nyakpánt: 150 szem­re kezd. 4-es tűvel, 1 sima, 1 ford, vál­takozáséval. Mindkét oldalon, minden for­dulatnál 7X8 szemet fogy., 14 sor után befejezzük. Ezt a pulóvert „CSIRI“ is elkészít­heti. mert ha nem mintásán köti, hanem a színén simán és a visszáján fordítottan és ragián ujjakat csinál bele. akkor a kívánt „twist" puló­vert kapja.-VV--VV-­--------------— V~“V V“1” VW V V V V V V wv v^Yvv-VV--VV-“-----------------­V—VV--VVVVVVVVVVVV vvvvvvvwwvvv™wv vvvvyvvw~vv~vv~-------------------VV—-W-­VVVVVVWVVV-” W--VV VVVVVVVVV-^W--W-­-------------—— vvvvvvvvv w~vv--vv VVVVWVVVI-VV--VV-­--J.-1111 JLyylJLyyZI y y Tojáslepény: A tojásokat tá­nyérban villával jói megsózzuk, felverjük, s forró bőséges zsír­ra öntjük. A széleit villával meg-megemelgetjük, hogy jól átsüljön, majd megfordítjuk. Szalmaburgonyával és savanyú­sággal ízletes vacsora. pébe mélyedést formálunk, amibe egy tojást ütünk. Sóz­zuk, meghintjük reszelt sajttal és 5 percre a sütőbe tesszük. Fármai krokett: A vesepe­csenyéből vékony, kerek szele­teket formálunk és forró olaj­ban hirtelen átsütjük; közben rizst párolunk, Zsírozott tepsi­ben egymás mellé rakjuk a kroketteket, ráhalmozzuk min­degyikre a rizst, annak köze­Zöldséges marhanyelv: A jól megmosott, nem füstölt nyelvet megfőzzük. Ha puha, a bőrét lehúzzuk. Lábasba karikákra vágott zöldséget, zellert, hagy­mát és kockára vágott füstölt szalonnát teszünk, bele a nyel­vet és mindig keveset öntve alá a nyelv fözövizéből, puhára pá­roljuk. A nyelvet felszeleteljük, a zöldséget szitán áttörjük, liszttel elkeverve, a fözövízzei felöntve, sűrű mártást készí­tünk. Petrezselymes zsíron gombát párolunk a nyelv mellé és a mártással leöntve tálaljuk. II. T avaly novemberben az ■ egész ország ifjúsága részt vett a Fučík jelvényszer­ző versenyen és jól megálltuk a helyünket. A kitöltött nyom­tatványokat elvittem a városi bizottsághoz. Ott azt mondták, hogy a kiértékelés után majd visszaküldik az iskolába. Azóta már több mint hat hét elmúlt és eddig még semmi se érke­zett. Személyesen is jártam ott, sót többször telefonáltam is oda, de eredménytelenül. — Néha 2-3 kérdőívet is kül­denek egyezerre. Lefogadom, el se olvassák. Talán feljegyzik valahová, hogy már elintézett- nek tekintik az ügyet, félrete­szik vagy „felsőbb helyre“ to­vábbítják. Persze, felsőbb helyre. És azokat ott „fent“ főleg az ér­dekli, hogy az iratok „még fel­jebb“ kerüljenek. — Tőlünk azt kérték, jelent-, sük, hány brigádórát dolgoz­tunk le a tanítás ideje alatt. Szóró! szóra így, ahogy mon­dom. Csakis azért, hogy minél több órát mutathassanak ki. Ez már nem is formalizmus, még annál is sokkal rosszabb. A járási vezetőségnél azt ta­pasztaltuk, hogy a határidő ki­tűzésénél előre már mindig 14 napos késéssel számítanak. S mi természetesen mindig eh­hez tartottuk magunkat... A tanáriban szünet közben egy cseh szakos tanárnő ezt mondta: A tanulók gyakran bi­zony nagyon cinikusan nyilat­koznak. Sajnos, a CSISZ tevé­kenysége egyenesen kikénysze­ríti belőlük, hogy igy véleked­jenek a szervezetről. Mindig csak arról van szó, hogy a leg­szükségesebbet elvégezzék, ide­jében beismerjék a hibákat de ne túlságosan sokat — szó­val „jónak tűnjenek“, mindig azt tartják szem előtt, hogy hagyják békében őket és vala­hogy csak kivárják mig elmúl­nak az évek és szerencsésen felkerülnek a főiskolára, vagy munkába lépnek. Azt hiszik, hogy olyan buták és ezt nem veszik észre. Mert valóban minden már a könyö­kükön jön ki. Néhány perccel később, ami­kor átmentünk a kis tanáriba és megvitattuk a problémákat, a panaszoknak vége nem sza­kadt, akkor feltettük a kér­dést: hát mindig csak arra kell várni, hogy mit intéznek a já­ráson? Nem tudtok magatok is hozzálátni a szervezéshez? Szóval: nem akartuk azt el­érni, hogy a feladatokat ne ír­hassuk le másról, hanem < azt akartuk, hogy senki se legyen kénytelen leírni és mindenki maga készítse el a feladatát. — A lustákkal persze sok bajunk volt. Ilyenek minden osztályban akadnak. Még az is előfordulhat, hogy — mondjuk a vezetőség tagja írja le a más dolgozatát. Természetesen sok vita keletkezett és újbői ott tartottunk, ahonnan elindul­tunk. De egyet leszögezhetünk: az iskola életében új szelek keringtek. Erről beszéltek a szünetekben, hazafelé, minde­nütt. Egyre többen csatlakoztak az akcióhoz. Csak sajnos, azután ez az akció csődbe jutott. Hogy miért? Lehet, hogy azt gondol­ták: szamárság az egész, de lényegében nem erről volt szó. Ügy rendeztük meg a dolgokat ugyanis, hogy a folyosón egy dobozt helyeztünk el és az osztály-elnökök 14 napon ke­resztül minden nap felírták, hogy kik írták le másokról a dolgozatokat és ebbe a doboz­ba dobták be a neveket. Így például a III. A osztály elnöke bevallotta, hogy náluk öten ír­ták le 8 cseh dolgozatot, a II. B osztály elnöke pedig felje­gyezte, hogy náluk bizony nyol­cán írták le a matematikát. Mindenki természetesen a saját osztályát ellenőrizte. Érti ? Természetesen értjük. Volt ebben egy bizonyos betyárbe­csület, és mindenki lelkesen fogott hozzá. Így indult el az osztályok közötti verseny is. De mivel a dobozból a levél­kék a tanáriba is elkerültek és ott is elolvasták őket, „fuccsba ment az egész“. Az olyan tanító, akinek az osztályában nyolcán írják le a dolgozatot, az mindig rosszabb színezetbe kerül, mint az a ta­nító, akinél mondjuk csak öten vagy esetleg egyetlen egy ta­nuló se írja másról a dolgoza­tát. — Ha már erről beszélünk, erre a kérdésre is megvan a feleletem. Tavaly például ren­deztünk egy „bulit“, szóval egy műsorral egybekötött mulatsá­got. Mi magunk állítottuk ösz- sze a programot és egyedül ta­nultuk be a számokat. Nagy­szerűen ment minden, na lássa, és éppen ezért kezdődött csak a baj, Rögtön tudtuk, hogy honnan fúj a szél. A műsorszá­mok között volt ugyanis egy kis jelenet, amelyben egy ta­nító lépett fel. Higyjék el, iga­zán ártatlan kis jelenet volt, csakhogy az egyik tanítónk magára ismert. Vártuk, mi tesz ebből és amikor megszólalt, akkor majdnem elállt a léleg­zetünk. A legnagyobb meglepe­tésünkre, azt mondta, hogy az ilyen mulatság burzsoá csöke- vény és máskor már nem ren­dezhetünk mulatságokat. No, mit szól hozzá? Az ügy így fejeződött be; bejött az osztályba a tanítónk és elkezdte; — A tanító fel­adata az, hogy ellenőrizze, ki dolgozza ki önállóan a felada­tokat és ki írja le másról. Ha a tanító megtilt valamit, akkor azt az összes tanulónak be kell tartani. Még rosszabbul sült el az egész azokban az esetekben, amikor összehívták az osztály­vezetőséget és az elnököt ki­hívták a táblához. No nézzük csak, hogyan készült az őrára az elnök — mondta a tanító, — nem írta le valakitől a felada­tét? Sokáig szórakoztunk ezen, sokat nevettünk. Áz iskolára is azért emlékezem olyan szíve­sen vissza, mert mindig volt sok nevetni valónk. Valahogy csak le kellett rázni azt a le- hangoltságot, amely például az ilyen szavakat követte: — Szóval ezentúl már sem­mit se rendezünk. Brigádunk az már van. valamilyen kör, mindig összeáll,, a jelentést el­küldjük és akkor nyugtunk lesz. Jók vagyunk ... Néha egymás között bizony szégyelltük magunkat, talán azért, mert azt a benyomást kelthettük, hogy minket csak a mulatság érdekel. Nem, de­hogy. Egész másért. — Az iskolában akciót indí­tottunk a súgás és a leírás el­len. Nem tudtuk, hogyan fog­junk hozzá. Amíg megszervez­tük az akciót, sok bajunk volt. Az osztályokban először alapo­san mérlegre tettük, hogy ki áll gyengén. A legrosszabb az volt — de ezt senki sem mondta ki han­gosan: te szamár, te, hát a sa­ját osztályodat mész befeketí­teni? Világosan láttuk: a tanítók is emberek és úgy látszik kap­nak valami teljesítménypénzt, prémiumot, vagy úgy látszik, hogy bírálatot mondanak ró­luk. Dehát akkor ki tanítsa meg becsületességre a fiatalo­kat. Ki tanítsa meg őket arra, hogyan kell szocialista módon élni? Ki más, mint a tanító? — Hiszen tudja, a tanítók ellen nehéz harcolni. Hogy nem lehet? Ezzel nem értek egyet. Azt hiszem, hogy az igazság­ért mindig harcolni kell, de főleg az emberért. Ez ugye egy kicsit szólamszerűen hangzik, de hallgassa csak meg a követ­kező esetet. — Félévkor új lány jött az osztályunkba. Az iskola ahová azelőtt járt, rossz véleménye­zéssel bocsátotta el. Makarenko az ilyen papírokat, anélkül, hogy elolvasta volna, az író­asztala fiókjába rejtette. A mi osztályfőnöknönk azonban a véleményezése elolvasta. Az új lány sehogysem tetszett neki. Mi a véleményezést nem olvas­tuk, de az új osztálytársnőnk, nagyon tetszett nekünk. Vala­mivel később történt, hogy ez az új lány eltörte a kezét és azután gyakrabban járt orvos­hoz. Néha ilyen jogcímen — lógott is. Az osztályfönöknő egyszer rajtakapta és ezért a élénken folyt, Jana elmom lányt kicsapták az iskolából. miért szeretne színjátszó kői Gyűlést hívtunk össze. Tud- lépni, Péter meglepő iroda' tűk, hogy bűnös és megérdem- jártasságot árult el, de amil 11 a büntetést, de azt is tud- CS1SZ tevékenységéről ke: tűk, hogy az osztályfönolcno elfogult vele szemben és a szi- tek beszelni, mintha alar gorú büntetést fölötte igazság- vettek volna fel, a helyzet 1 talannak tartottuk. Azzál bíz- molyságához méltóan élném tűk meg az osztálykollektíva {ak maj<j amikor Péter fels két tagját, hogy kutassák ki, ’ J ­milyen volt a régi iskola véle- ’a“- akkor a tobblek me9ko' ményezése. Azután újból ala- nyebbülve felsóhajtottak, posan megtárgyaltuk az esetet Péter egyet-mást bírálni k és szavaztunk. Határozottan .. . . elleneztük a szigorú büntetést. de“. a 0aras es a terme Vállaltuk, hogy kezeskedünk gyakorlati munka szerve azért a lányért. Elértük, hogy közötti papirháborút is m a lányt nem csapták ki. említette, majd áttért a die — Tudja, — mondja az isko- retekre, hangsúlyozta, h' la egyik tanítója mindig magnetöfont vásároltak, spe nagy élvezettel olvasom a la- tevékenvséaet feitenek ki pókban, hogy mit írnak a fia- teveKenyseget rejtenek ki falókról. Még akkor is, hogyha ügyesen, mintegy légi torn a sorok között azt látom, hogy fenntartotta az egyensú a cikk szerzőjén már feslik a Qgyi hogy a végén már se kék ing. Sokszor olvasom, hogy ismerte ki maaát és a „a fiatalokat semmi sem ér-*sem lsmerte Kl magat es a dekli“ vagy „a fiatalok nem lenlevok közül senki se tu érdeklődnek a CSISZ munkája megmondani, hogy a CSISZ iránt.“ Lássa, ez már hátáro- vékenységében hol maradna zottan közelebb áll az igazság- . ielenséoek hoz. Az igazság ugyanis az, ne9atlv jelenségek. hogy a fiatalok nem mutatnak A gépészeti technikumb. érdeklődést az ilyen CSISZ- az aktíván, amelyre ellátoc munka iránt, mert amit a CSISZ . , végez, az nem más. mint pusz- tunk- az tanul° éP ta formalizmus. Tulajdonkép- azt a kérdést tette föl, h pen ezek a fiatalok csupa vajon érdemes-e' küzdeni egyest érdemelnek. Pont azért, formalizmus ellen. Hiszen , mert védekeznek a formaliz- ........ .. .. . .... mus ellen. Hiszen a valóság- uho1 ú‘iabb es u^abb fon ban a formalizmus a legna- ‘izmust zúdítanak a nyakul gyobb erkölcstelenséget jelenti. Látni lehetett, hogy mindr, Amikor sikerült megoldani a 3an zavarba vannak, vár kérdést, — mint annak a le- hogy mikor szólal fel Pé ánynak az esetében is. akit ki hiszen ő ért az ilyesmi akartak csapni az iskolából — . .. és az osztály helyrehozta a mindl9 0 tar9y.al me9 a # nagy tévedést, akkor mindig az son ‘s' Mert hiszen valóbar az érzésem,, hogy mégiscsak iskolai CSISZ-szervezet: n érdemes élni és a szervezet <jjg pontosan jelentkezne! még viheti valamire, a kollek- .... ... , tíva mégis csak nagyszerű do- ^arasi bőségén a „fór, log, lizmus elleni harc fellendíti Az a jelszó, hogy a forma- re“ va9.y.a -CSISZ-nek a . lizmus eltávolítását mindenki kok körében kifejtett té mindig saját magán kezdje kenységének javítására voi meg, csak akkor hatékony, köZf> irányelvekért.“ Pontc hogyha a „mindenki“ alatt va- .... _ ............ lóban „mindenkit értünk" és ad^ak at a..klto,tott kerdo nemcsak a lenti tömegeket. két és feltüntetik, hogy A kép körülbelül mindenütt rttalizmus elleni „harLcal egyformán fest. A CSISZ járási utolsó időszakban ötször, a vezetőségén készségesen meg- velő munka javítására vor adják a pontos felvilágosítást. kozó irányelvekkel pedig né Mondjuk a CSISZ legjobb isko­lai szervezetének a Rózsa utcai 12 éves iskolát találják. A leg­rosszabbnak pedig a gépészeti technikumot. Nézzük csak meg, mi a különbség a kettő között. A Rózsa Utcai iskolában az első benyomás nagyon jól volt. A beszélgetés természetesen szer foglalkoztak. A jelszó „mindenki kezdj a formalizmus elleni ha' önmagánál“ csakis akkor hatékony, ha a „mindéi alatt valóban mindenkit érti Ford.: M. 0.1 iF.lCSÄG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szóke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Crad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕíšská ulica 14. — vývoz tlače. K—08*31522 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents