Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-01 / 39. szám

RÖVIDEN

IÜJIPOLITIKABOL

Nibelungen - árnyak

A szocialista diplomácia folytatja békehadjáratát azt követően, hogy Gromiko az ENSZ- közgyűlés szónoki emelvényéről további nagyfontosságú lépéseket sürgetett a megindult enyhülés kiterjesztésére. A szovjet Legfelső Tanács Elnöksége szerdán megvitatta a háromhatalmi atomcsend-egyez- ményt és egyhangúlag ratifikálta. A nagy érdeklődésre számot tartő vitában felszólalt a Szovjetunió államfője, Leonyid Brezsnyev is. Beszédében mindenekelőtt az atomcsendszer- ződésnek a nemzetközi viszonyokra gyakorolt pozitív hatását ecsetelte, de emellett foglalkozott a kínai vezetők tarthatatlan magatartásával is. Brezsnyev azt mondotta, hogy a kínai vezetők hiába ellenzik a moszkvai szerződést, hiába akarják háborúba rántani a világot és megbontani a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, ez a törekvésük nem fékezheti a népek békeharcát.

A szocialista világpolitikai tevékenység másik jelentős mozzanata az Ulbricht és Leuschner vezette NDK párt- és kormányküldöttség lengyel- országi látogatása. Megfigyelők abból a tényből, hogy Ulbricht mellett az NDK gazdasági életének irányítója a delegáció másik egyenértékű vezetője, azt a következtetést vonják le, hogy a tárgyalások elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatait érintik majd. Másfelől kiemelik, hogy az eszmecseréknek általános nemzetközi szempontból is nagy jelentőségük van, hiszen abban az időpontban hangoztatják az Odera-Neisse békehatár véglegességét, a két német állam létezésének tényét, amikor a nyugat-németországi revan- sista és militarista mozgolódás ismét tetőpontját érte el. Olyan körülmények között, amikor a bonni kormány minden rendelkezésére álló eszközzel útját akarja állni az enyhülési folyamat kiterjesztésének, különös fontosságú, hogy a szocialista' Lengyelország és a szocialista NDK demonstratív módon kinyilvánítja teljes egységét, az európai biztonság megőrzésére irányuló határozott szándékát.

Üjabb válsághullám érte el a nyugati tábor két egymástól igen távol levő országait. Athénben az esedékes törvényhozási választások előtt néhány héttel a belső konfliktusok következtében kénytelen volt lemondani a görög Pipinelisz-féle hivatalnok-kormány, Dominikában pedig katonai puccs söpörte el Bosch elnök hatalmát. . Nyilvánvaló, hogy jellegében teljesen eltérő két eseményről van szó, mégis, ami közös nevezőre hozza őket, ez az Egyesült Államok külpolitikai vonalvezetésének sebezhetősége. A Balkán-félszigeten a washingtoni diplomácia minden erőfeszítésével olyan rezsimet támogat, amely már esztendők óta élesen szembekerült a nép túlnyomó többségének törekvéseivel és emiatt a görög monarchia teljesen ingataggá vált, Az Egyesült Államoknak a gazdasági megfontolásokon túl elsősorban azért van szüksége a reakciós athéni rendszerre, mert NATO-stratégiájában előretolt rakétatámaszpontnak tekinti.

Hasonló jellegű problémákkal találja szemben magát Kennedy elnök a Karib-tenger térséBratislavában nagy érdeklődésnek örvend Az ember és az űrrepülés című kiállítás, mely az űrkutatás eddig elért sikereit ismerteti.

gében fekvő Hispaniola-szige- ten. A fasisztoid jellegű latin- amerikai rendszerektől a ,ÍSzö- vetség a haladásért“ program keretében a Fehér Ház már több ízben igyekezett valamiképpen szabadulni, de kísérleteit mindannyiszor teljes kudarc követte, mert az egyik diktátor helyére másik lépett.

Trujillo meggyilkolása után Bosch elnök semmiféle lényeges változást nem jelentett és minden bizonnyal a most felülkerekedett szélsőjobboldali katonatisztek csoportja is csak további gondokat jelent majd a kétértelműsége miatt zsákutcába került latin-amerikai USA-politikának.

Nyugat-németországi képeslapokban egyre színesebb kivitelben jelennek meg cikkek Togőról, Kamerunról, Deutsch- Ostafrikáról, vagyis Németországnak első háború előtti gyarmatairól. A cikkírók rámutatnak arra, hogy afrikai gyarmatait Németország pénzért vásárolta és nem rohanta le őket fegyveres erővel, ahogyan azt a többi nyugati gyarmatosítók tették. Ezzel igyekezett érvelni 1919-ben is, amikor az első világháború után valamennyi gyarmatáról le kellett mondania.

Nos tehát, ezekről az érvekről „beszélni“ lehetne! A történelmi hűség kedvéért meg kell ugyan állapítani, hogy egykori gyarmatainak egy részét Németország csakugyan pénzért vásárolta vagy vette bérbe. Igen ám, de kitől? Talán az őslakosságtól, a bennszülöttektől? Korántsem! Hanem angoloktól, franciáktól, belgáktól, akik mint régebbi gyarmatosítók tűzzel-vassal már térdre kényszerítették a jogos föld- tulajdonosokat.

De vajon milyen célt követ

SAKK - MATT - A VIZ ALATT

Stefan Rojko a terezinl tömeg- gyiikos élleni Ítéletet a napokban hozzák nyilvánosságra.

Ketten sakkoznak. Egyikük kezében cigaretta, másikuk előtt itallal telt kancsó, a helyiségben halkan szól a gramofon. Ha a különös, szögletes kémlelőnyílás mögött nem halak ficánkolnának, akár idefent, a földön is készülhetett volna a kép. A színhely azonban nem mindennapi: a híres Cousteau kapitány legújabb oceanográfiai kutatókamrája — tíz méterrel a Vörös-tenger színe alatt. Az ismert kutató ezúttal kettős kísérletet hajtott végre: bázisa az a Tengeri Csillag volt, amelynek egyik „szalonjában" a sakkozókat ábrázoló felvétel készült. Innen bocsátották lejjebb, 25 méteres mélységbe egy másik, emeletes, rakétaforma kutató alkalmatosságot.

A Précontinent-II. akció egy hónapig tartott, most augusztusban ért véget. A harminc napból ötöt töltöttek a kutatók a Tengeri Csillaghoz kötött rakétában. A tudósok, amellett, hogy a tengermély állat- és növényvilágát tanulmányozták, megfigyelték a fenék kiképzését is, s végül arra a következtetésre jutottak, hogy — katonai célokra is alkalmas tenger

alatti támaszpontokat lehet kiépíteni a Tengeri Csillaghoz hasonló megoldással.

A Tengeri Csillag lakói napi hat órát dolgoztak. Kutatókamráikat is elhagyhatták. Az „ajtó“, egy aknaszerü nyílás, alul volt, s működése azon az egyszerű tapasztalati tényen alapult, hogy ha egy közönséges poharat szájával lefelé, de teljesen függőlegesen merítünk alá a vízben, akkor a pohár — nem telik meg. A kamra függőleges helyzetét speciális egyensúlyozó berendezés biztosította. A Tengeri Csillag és az emeletes „rakéta“ között állandó televízió-összeköttetés volt a felszínen veszteglő Calypso kutatóhajóval is, amely az expedíciót a helyszínre szállította. A Tengeri Csillagnak volt egyébként saját orvosa és szakácsa is.

A Précontinent-II. expedíció részvevői látogatókat is fogadtak víz alatti 'aknsztályukban. Mint az akcióról beszámoló Paris Match riportere megjegyzi: a Tengeri Csillagba érkező látogatók egyre sápad- tabbaknak és megviseltebbek- nek látszottak. Odafent, a felszínen ugyanis javában tombolt

a Vörös-tenger vidékén amúgy sem szelíd nyár: 45 fok volt a hőség. S amikor az expedíció befejezése előtt négy nappal Cousteau kapitány felesége Simone asszony is alászállt, hogy az utolsó 24 órákat a Tengeri Csillagban töltse, így köszönt a meglepett kutatókra: „Remélem, itt egy kicsit kifújhatom magam.“

Afrika egén

Bonn a régi históriáknak ilyen könnyfacsaró felmelegítésével, amikor a gyarmatszerzésnek vagy visszaszerzésnek régen befellegzett? A legutóbbi bonni jelentés szerint az NSZK most — jól fogódzunk meg! — „béketestületet“ létesít az USA mintájára. Még ebben az évben 250 „jószolgálati tag“ indul különböző afrikai államokba. Számuk évről évre gyarapodni fog (mintha ehhez hasonlót már láttunk volna a történelemben). Ezt a hivatalos jelentést megelőzőleg az NSZK még tavaly 25 millió márka értékű fegyvert szállított Nigériának, Szudánnak, Szomáliföldnek, Guineának és Sierra Leonénak, amely összeg ez idén háromszorosára emelkedik. Adenauer kormányának szóvivője pedig kereken kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a katonai támogatásban részesített államoktól természetesen elvárják, hogy Nyugat-Németor- szág politikai irányvonalát kövessék, jóváhagyják és támogassák.

Bonni hivatalos körökben azzal f igyekeznek bizonyítgatni a segélynyújtás „önzetlenségét", hogy hiszen Németországnak nincsen „klasszikus gyarmato- sítási előélete". Az említett „Deutsches Afrika“ azonban nevén nevezte a gyermeket cikkében: A gyarmatok isten és ember előtt, jog szerint a németeket illetik meg.

K. H.

lllllllllllllllllllllllllllliilllllHiljlllíNlilllllillil!

A szövetségi munka sikere a tagokon múlik

Segédanyag a CSISZ alapszabályzatát tanulmányozó tagok számára

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre társadalmi életünk ezen szakában nagy feladatok és igények állnak. Különösen az utóbbi évek folyamán növekedett társadalmi jelentősége és szerepe az ifjú nemzedék kommunista szel- lembeni nevelése terén. Valamennyi CSISZ tag, fiatal számára döntő jelentőséggel bír pártunk XII. kongresszusán elfogadott alapszabályzat, mely kimondja „a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség az ifjúság egységes társadalmi szervezete, a párt tevékeny segítőtársa és tartaléka.“ Ezzel egyidejűleg növekedett a CSISZ-ben való tagság jelentősége is. Az áprilisban megtartott IV. kongresz- szuson jóváhagyott alapszabályzat úgy határozta meg a CSISZ tagság normáit, hogy valamennyi tag sikeresen tudja betölteni küldetését, mint a párt tevékeny segítőtársa és tartaléka. Az új alapszabályzat leszögezi, hogy „a CSISZ tagja lehet minden olyan 14-26 év közötti életkorú csehszlovák állainpolgár, aki elismeri a CSISZ alapszabályait, tevékenyen dolgozik a szervezetben és fizeti a tagdíjat. Tehát az a fiatal, aki belép a CSISZ-be, kötelezi magát, hogy minden erejével küzdeni fog a CSKP politikája céljainak megvalósításáért, melynek főfeladata a szocialista társadalom továbbfejlesztése, a kommunizmusba való átmenet előkészítése. Ez a meghatározás megköveteli az Ifjúsági Szövetség tagjaitól, hogy tevékenyen járuljanak hozzá pártunk célkitűzéseinek megvalósításához. Szövetségünk akcióképessége teljes mértékben a CSISZ tagok aktivitásától függ. Ezért helyesen teszik azok a szervezetek, ahol

a tagoktól nagyfokú aktivitást követelnek. Ennek sikere a CSISZ nevelőmunkájától függ, attól, hogy mennyire tudja különböző formákon keresztül ösztönözni tagjait az aktív tevékenységre. Példaképül szolgálni a munkában és a tanulásban, tanulni a tudomány, technika és a kultúra kincseiből és mindezt összekötni az új társadalom építésében való aktív részvétellel — a tagokkal szembeni követelmények között az első helyet foglalják el. A CSISZ tagok óriási többsége az üzemekben, szövetkezetekben, az iskolákban munkájukkal, életükkel bizonyították be, hogy egy sorban a kommunistákkal még tudják állni helyüket. Többezer fiatal aktív tevékenységet fejt ki a szocialista munkabrigádokban s nem egy nyerte el a szocialista munka úttörőjének kitüntetését. Ettől, mennyire tudja mozgósítani, megnyerni az Ifjúsági Szövetség tagjait az aktív önfeláldozó építő munkára, függ elsősorban a CSISZ tekintélye, úgy a fiatalok, mint az idősebbek szemében.

S

ajnos a jó tapasztalatok túlnyomó többsége mellett vannak hiányosságok is. Egyes üzemi, falusi, vagy iskolai vagy tanoncintéze- ti CSISZ szervezetben akadnak olyan tagok, akik nem jól dolgoznak, munkájukkal nem mutatnak a többi fiatéinak példát. A minap egy tanító barátommal beszéltem. Egy fiú — CSISZ tag került szóba. Annak ellenére, hogy ügyes, értelmes fiú volt, egyes tantárgyakat félvállra vett. Lebecsülte a vegytant és az orosz nyelvet. Minek ez nekem? — gyakran

hangsúlyozta a többiek előtt. Eleinte értelmetlen diákfurcsaságnak hangzott a dolog. Később, példájának követői akadtak, mindenekelőtt a nem CSISZ tagok részéről. Az ügyet a CSISZ gyűlésre kellett vinni. A személyes példamutatásról beszéltek a CSISZ tagok felszólalásán. Jóskát, mert így hívták a fiút, megrovásban részesítette a tagsági gyűlés, mert tudatosan rossz példát mutatott. Nem egyedülálló eset ez. Többet is lehetne belőle találni. Fontos azonban, hogy a CSISZ tagok tudatosítsák magukban a személyes példamutatás fontosságát, a munka, a tanulás, az élet minden szakaszán. El kell érni, hogy a kommunista ifjúsági szövetség valamennyi tagja mintaképül szolgáljon hazája vlamennyi fiatalja számára — hangsúlyozta ki Lenin a Komszomol

III. kongresszusán. Ez a lenini követelmény teljes mértékben vonatkozik a CSISZ tagságra. Nekik kell példával előljárni a szocialista, a kommunista munkaviszonyban. Részt venni a szocialista munkaversenyben, harcolni a munkás, paraszt, diákbecsületéért szóló mozgalom kiterjesztésében a fiatalok sorai közt. Ha egyesek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, akkor szükséges, hogy ilyen tulajdonságokra neveljék őket. Ez a követelmény szorosan az alapszervezetek követelményei közé tartozik. Az ő feladatuk, hogy az ifjúságot a kommunizmus szellemében nevelje és 8 haza érdekében kifejtett lelkes és áldozatos munkára vezesse.

K

ülönös fontossággal bír az alapszabályzatban az a kitétel, ahol kimondja, hogy a tag kötelessége „elsa- titani az új technikát, törekedni politikai öntudatának növelésére, a marxizmus leninizmus alapján“. Ez megköveteli a CSISZ szervezetektől, hogy különböző formákon keresztül nyújtsanak alkalmat a tagoknak, hogy növeljék szakmai, kulturális és politikai képzettségüket. Ennek a feladatnak időszerűsége akkor mutatkozik meg a legszembetűnőbben, ha tekintetbe vesszük, hogy az automatizálás, a chemizálás korszakában élünk. Ezért szükséges, hogy a CSISZ tagokon keresztül megnyerjük valamennyi fiút és leányt a rendszeres művelődésre, a korszerű technika elsajátítására, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány bármely szakaszán, hogy a fiatalok szakmájuknak igazi mestereivé váljanak. A szakmai tudás emelésével szorosan összefügg az ifjúság eszmei politikai nevelése. Egyedül ez teszi lehetővé valamennyi fiatal számára, hogy helyesen értelmezze pártunk politikáját s ennek megvalósításában aktívan vegye ki részét. Az ifjú nemzedék kómmunista szellemben való nevelése megköveteli, hogy előadásokon, beszélgetéseken keresztül megismerjék a tagok s rajtuk keresztül valamennyi fiatal pártunk dicső múltját, megismerjék saját, de a szocialista tábor valamennyi népének forradalmi hagyományait, így készüljenek fel a pártba való tagságra. Mivel Ifjúsági Szövetségünk

magába zárja hazánk valamennyi nemzetiségű ifjúságát, az alapszabályzat a tagok kötelességévé teszi, hogy szilárdítsák a csehek és szlővákok, valamint a többi nemzetiség egységét. Hazánk a szocialista tábor egyik fontos része és Ifjúsági Szövetségünk a Demokratikus Ifjúsági Világ-Szövetség alapító tagja. Ezért a tag kötelessége fejleszteni a barátságot és testvériséget a szocialista országok ifjúságával, és az egész világ haladó- szellemű ifjúságával.

A CSISZ tagok kötelessége az utóbbi évek folyamán kiszélesedett. Ennek azonban nem szabad gátolnia a fiatalok felvételét a legjobbak soraiba. Valamennyi kötelesség lehetőséget ad arra, hogy az ifjúsági szövetség soraiba harcos edzésen menjen keresztül valamennyi fiú és lány. Olyan edzésen, mely nélkül elképzelhetetlen a kommunista társadalom embere. Ahhoz, hogy valaki fegyelmezetté, dolgossá, edzetté váljon nagyban hozzájárul a testnevelés. A mi alapszabályunk ezért szigorúan megköveteli valamennyi tagtól, hogy növelje testi rátermettségét a testnevelés, sport űzése révén és így készüljön fel a haza védelmére.

A tag csak akkor teljesítheti kötelességeit, ha széleskörű jogai vannak. Valamennyi tagnak joga van résztvenni a szövetség munkájában, hozzászólni tevékenysége minden kérdéséhez a gyűléseken, konferenciákon és az ifjúsági sajtóban. Résztvenni a tagsági gyűlésen, tehát nemcsak a tag kötelessége, de joga is. Ha egyes szervezetek vezetősége nem hívja össze rendszeresen a tagsági gyűlést, ezzel megrövidíti a tagot jogaitól, hogy hozzászóljon szervezet tevékenységéhez. Ugyanilyen fontos jogok közé tartozik az is, hogy a CSISZ tag bármilyen kérdéssel, panasszal és javaslattal, kritikával fordulhat a szövetség bármelyik szervéhez és azok kötelesek a tagok panaszait és javaslatait gondosan megvitatni és megtenni a szükséges intézkedéseket.

Ahhoz, hogy a tagok éljenek kötelességeikkel és jogaikkal, széleskörű nevelőmunkára van szükség. Ezen a téren különös fontossággal bír az új tagok előkészítése. Minden olyan fiatal, aki be akar lépni a CSISZ- be, meg kell hogy ismerkedjen a CSISZ küldetésével és feladataival, a tagok jogaival és kötelességeivel úgy, ahogy azt a szövetség alapszabályai kijelölik. Ha így nézünk az új tagok felvételére, szövetségünk további aktivitására, akkor véget kell vetni annak a helytelen gyakorlatnak, mikor a fiatalembereket felveszik a CSISZ-be anélkül, hogy alapos fogalmuk legyen az Ifjúsági Szövetség küldetéséről. A CSISZ tagok nevelése terén nagy segítséget nyújt az új oktatási rendszer, különösen a Tanulunk a CSISZ- ről körök, ahol mélyebben és konkrétabban elbeszélgethetnek a CSISZ tagok jogairól és kötelességeiről, a CSISZ küldetéséről. Szövetségünk alapszabályzataiban lefektetett tagság elveinek betartása nagyban hozzájárulhat a CSISZ tevékenységének emeléséhez, ahhoz, hogy méltón teljesítse küldetését, mint a párt aktív segítőtársa és tartaléka.

\