Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-24 / 38. szám

Nemzetiség-ea csehszlovákiai magyarság?

Az Új Ifjúság 1963. augusztus 20-ki számában „NEMZETISÉGI“ KULTÚRA, „NEMZETISÉGI“ IRODALOM című cikk jelent meg, mely több téves nézetet tartalmaz.

* ☆ £

A mai nemzetek általánosságban ugyanazon fejlődési szakaszokon mentek át. A társadalom fejlődése az ősközösségből indult ki. Ebben az időben az emberek nemzetségben éltek. A nemzetség vérrokonsági kötelékkel összekapcsolt emberek társadalmi-termelő csoportja volt, az ősközösségi társadalom alapegysége. A termelőerők fejlődésével a nemzetségek megnőttek, kiterebélyesedtek, és nemzetségi szövetségekben — törzsekben, a törzsek pedig törzsi szövetségekben egyesültek.

A magántulajdon és az osztályok megjelenésekor az ősközösségi rend felbomlik és vele együtt a nemzetség meg a törzs rendszere is. A vérrokonság alapján szervezett különböző nemzetségek és törzsek tagjai mindjobban keveredtek egymással, közös területen telepedtek le, és igy létrejöttek az ún. területi törzsek. A törzsek fokozatosan elvesztik különállóságukat. Végül a törzsekből nagyobb közösségek kialakulnak, és ezeknek tagjait már nem a vérrokonsági kötelékek kapcsolnak össze, hanem elsősorban a termelő-gazdasági viszonyok. Ez a nagyobb közösség a nép, az emberi közösség harmadik foka.

Ebben a közösségben már osztályellentétek kezdenek érvényesülni, mig az ősközösségi nemzetségi és törzsszervezetben osztályellentéteknek még nem volt helyük. Eszerint a nép — ebben az értelemben — az embereknek a törzsi szövetségek felbomlásakor közös nyelv, közös terület és közös gazdaság alapján történelmileg kialakult közössége. A. nép még nem nemzet, de fejlődése során létrejönnek benne a nemzetté válás elemei és előfeltételei. Ilyen népek már az ókorban kialakultak, de későbben, a középkorban is. így például az orosz nép csak a IX.-X. században alakult ki különféle keleti szláv törzsek keveredéséből.

Későbben — a kapitalizmus keletkezésével — kialakult a mai értelemben vett nemzet. A nemzet különbözik a már említett nép fogalmától, ennek magasabb fejlődési foka. A nemzet már olyan sajátságokkal bír, melyek a népnél még nincsenek meg teljesen. Melyek ezek? Elsősorban a nyelv közössége, azután a terület szilárd közössége, majd a gazdasági élet ugyancsak szilárd közössége és a nemzeti kultúra jellegzetes sajátosságainak közösségében megnyilvánuló lelki alkat. Csak ennek a négy elengedhetetlen ismérvnek össze- sége adja meg a nemzetet.

* ☆ *

Ugyanilyen fejlődésen ment keresztül a magyar nemzet is. A honfoglalás előtt a magyarok is nemzetségi szervezetben éltek. Az V. századtól kezdve törzsi szervezetekben élve különféle törzsszövetségek keretei közé tartoztak. A IX. században önálló törzsszövetséget alkottak. Arpád vezér, a hagyomány szerint leggazdagabb és leghatalmasabb törzsfő, a többi törzsfőnök által elismert törzsszövetségi főnök lett. Ezért a honfoglalás előtt magyar népről nem beszélhetünk. A nép tartós történelmi alakulat, már pedig a honfoglalás előtti magyar törzsszövetség a pász- torkodó életmód mellett az állandó bomlás-újjáalakulás állapotában volt. A magyar nép mint tartós történelmi alakulat csupán a honfoglalás után a települt földművelés alapján jött létre. És csak jóval később, amikor megszerezte a nemzetnek mind a négy ismérvét, beszélhetünk magyar nemzetről a szónak ebben az értelmében.

☆ •ir ★

Az említett cikk abból indult ki, hogy a nemzetiség a nemzetet megelőző fejlődési fokot jelent, és ezért most nem beszélhetünk már magyar nemzetiségről. Ebben van éppen a cikk vaskos tévedése, és ebbe úgy esett bele, hogy a nemzetiséget a nép fogalmával azonosította, nyilván amiatt, mert a szlovák, cseh és az orosz nyelvben a népre és a nemzetiségre ugyanazon kifejezés (národnosť, nacionálnoszty) van. Tehát amit a magyar néppel fejez ki, azt a szlovák nyelv „národnosť“ kifejezéssel fejezi ki, és ez szó szerint magyarra fordítva valóban nemzetiség volna. A cikk nem vette figyelembe, hogy amikor mi nemzetiségről beszélünk, nem gondoljuk a nemzet előtti népet, és ezért nem is állítható, hogy a magyar nyelvben használatos nemzetiség nem tükrözi a csehszlovákiai magyarság jelenben elért társadalmi fejlődésének fokát.

* -{r ☆

Mi is a nemzetiség, ami ellen a cikk hadakozik? A kapitalizmussal egyidőben kialakultak a nemzetek, és ezek arra igyekeztek, hogy nemzeti államokat létesítsenek, vagyis olyanokat, melyek egy egész nemzetet felölelnek. Ily módon Nyugat- Európában nemzeti államok kialakultak, de Európa keleti részén nem volt ez megvalósítható, mert itt olyan államalakulatok képződtek (cári Oroszország, Ausztria—Magyarország), melyekben több nemzet tagjai éltek. Ezekben az orszáA nyugatberlini terroristák szeptember 8-án megöiték az NDK egyik határőrét, Siegfried Widert. A hazája védelmében elesett katonát nagy részvét mellett Hettstett bányavárosban helyezték nyugalomra.

☆ •& ☆

• A prerovi Meopta üzem kapuján naponta vagy 150 fiatal jár ki-be. A fiatalok az üzem többi dolgozójával teljesítik a júliusban tett vállalásukat: egymillió koronát adni népgazdaságunknak a megtakarítandó egymilliárd koronához. Az utóbbi két hónap alatt a millió számlájára sok ezer korona gyűlt össze. A júliusi tervet 120 százalékra teljesítették, az augusztusi tervet pedig 101,1 százalékra. E sikerből a fiatalok is kivették a részüket. Az üzem fiataljai vállalták, hogy 400 fiatalt szerveznek be a versenyző kollektívákba. E vállalásukat már teljesítették.

Az ifjúsági fényszóró, miután feltárta az elfekvő anyagokat, most a termékek minőségére fordítja a figyelmet.

gokban a legerősebb nemzetek (oroszok, németek, magyarok) magukhoz ragadták a vezetést, és uralkodó nemzetekké váltak. A többi, nem uralkodó nemzetek, melyek kisebbségben voltak, csakhamar harcot kezdtek saját nemzeti jogaikért. így támadt i nemzetiségi kérdés és a nemzetiségi harc.

Ezeket a kisebb, helyesebben kisebbségben levő nemzeteket az uralkodó nemzetekkel szemben nemzetiségeknek nevezték, amelyek rendszerint nem voltak egyenjogúak. így keletkezett a nemzetiség fogalma. A Balassa-féle A Magyar Nyelv Szótára szerint a „nemzetiség újabb kifejezés az országban élő idegen nyelvű lakosság megjelölésére“. Ebben a lényegében helyes meghatározásban tükröződik a polgári felfogás a kisebbségekre, nemzetiségre vonatkozólag. A Szlovák Nyelv Szótárának 1960-as kiadása szerint pedig „nemzetiség kisebbségi nemzet az államban (például Magyarországon) vagy pedig a nemzetnek saját államán kívül élő része". Ily módon a nemzetiség valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó és így az illető országban kisebbségben levő nemzeti csoport.

■ár -fr

Éppen ez a tény bizonyítja, hogy mennyire nem helyes a cikknek az az állítása, mely szerint „a nemzetiség nem mennyiségi kategória, hanem a társadalom minőségét, fokát határozza meg“. Hiszen a nemzetiséget első sorban éppen az teszi nemzetiséggé, hogy számban, mennyiségben kicsi, vagy legalább is kisebb a többiekhez viszonyítva. A cikknek fenti megállapítása csupán a népre alkalmazható, mert az valóban „nem mennyiségi kategória“.

Ugyancsak helytelen a cikknek az ez állítása, hogy „a nemzetiségek ... rendszerint a rabszolgatartó és feudális társadalomban keletkeznek ... sajátos (feudális) kultúrával és pszichológiával“, mert — amint már kifejtettük — a nemzetiségek jóval későbben a kapitalizmusban alakultak ki. És még kevésbé helytálló, hogy „a nemzetiségekből keletkeznek a nemzetek“. Éppen ellenkezőleg. Ha a nemzet vagy egy része olyan államalakulatba kerül, melyben kisebbséggé válik, nemzetiséggé változik. így például a több mint 30 milliónyi lengyel nemzetnek az a néhány tízezer tagja, akik Csehszlovákiában élnek, nemzetiséggé váltsk.

Úgyszintén nem áll fenn a cikknek az az állítása sem, mely szerint „a nemzetiségi kategória alacsonyabb fokú társadalom ... mint a nemzet“. A nemzetiség teljesen új fogalom, a nemzetek kialakulása után keletkezett a kisebbségben levő nemzetek vagy nemzeti csoportok megjelölésére, és ezért nem jelent alacsonyabb fokú társadalmat, hanem csupán annak egyik különleges kategóriáját.

A valósággal szöges ellentétben áll a cikknek az az állítása is, hogy „a közép-európai népek történetében 1848-ig, legjobb esetben a múlt század 80-as évekig beszélhetünk nemzetiségi kérdésről“. Elsősorban határozzuk meg a nemzetiségi kérdés fogalmát. Nemzetiségi kérdésen értjük a nemzetek egyenlőtlenségéből és a nemzeti elnyomás rendszeréből következő politikai, gazdasági és kulturális jellegű problémák összeségét. És erről a nemzetiségi kérdésről — a cikk állításával szemben — a cári Oroszországban 1917-ig, Ausztria-Magyarországon pedig 1918-ig és az utódállamokban 1945-ig beszélhetünk. A nemzetiségi kérdést mint olyat csak a győzedelmes szocialista forradalom oldja meg, de még a szocializmus győzelme után sem szűnt meg teljesen a nemzetiségi kérdés, csupán más tartalmat kap. A szocializmusban már nincs arról szó, hogy a nemzetiségi elnyomást megszüntessék, hanem arról, hogy az egyes nemzetek és nemzetiségek között még meglévő gazdasági és kulturális különbség mielőbb megszűnjön.

Végül a cikk azt állítja, hogy „a magyar nép története —

sajátos fejlődése alapján — nem ismeri a nemzetiségi fokot a feudalizmus idején, hanem a „nemesi nemzet“ kategóriáit ... Ez vonatkozik a horvát és a cseh nemzet fejlődésére is ... ami nem történt meg a szlovák nép.. történetében“. Elsősorban meg kell állapítani, hogy a magyar népnek nincs olyan sajátos fejlődése, amely lényegében eltérne a többi nép fejlődésétől. A magyar nép fejlődése is az ismert négy fejlődési fokon (nemzetség, törzs, nép, nemzet) ment keresztül. Igaz, hogy „a magyar nép története nem ismeri a nemzetiségi fokot a feudalizmus idején“, de azért nem ismeri, mert a nemzetiség egyáltalán nem jelent fejlődési fokot, és azért sem ismeri, mert — amit már többször megemlítettünk — a nemzetiség csupán a nemzet után alakult ki kisebbségben levő nemzeti csoportok formájában. De ez vonatkozik nemcsak a magyar népre, hanem minden népre, tehát például a cseh, szlovák, horvát népre egyaránt.

Miután az elmondottak alapján tisztázódott a nemzetiség fogalma, felmerül most az a kérdés, hogy helyes-e, ha a csehszlovákiai magyarságót nemzetiségnek minősitik, amit a cikk okvetlenül helytelenít. A nemzetiség fogalma a kapitalista múltban alakult ki, amikor nemzetiség kisebbségi sorban élő népet kisebb jogokkal jelentett. Ezért a nemzetiség fogalmának még ma is van némi kellemetlen mellékzöngéje. Azonban számba kell venni, hogy a szocialista államok nemzetiségei szocialista nemzetiségek, és a velük szemben álló többségi nemzetek szocialista nemzetek. A szocialista nemzetben a munkásság és a többi dolgozó az uralkodó elem, ez pedig a proletár nemzetköziség követeléseként nem nyomhat el más nemzethez tartozókat, a nemzetiségeket. Ezért az ilyeh, szocialista országokban élő nemzetiségek nem helyezhetők egy sorba az egykori kapitalista államok elnyomott nemzetiségeivel.

Milyen az erre vonatkozó helyzet a Szovjetunióban, ahol a nemzetiségi kérdést valóban szocialista módon oldották meg. A Szovjetunióban a teljesen kis nemzetcsoportokat (mint például a magyarsággal nyelvi rokon manszikat-vogu- lokat és hantikat-osztjákokat) nemzetiségeknek (nacionálnoszty) nevezik, a többieket pedig egyaránt nemzeteknek (nacija). De mind a nemzetek, mind a nemzetiségek szocialisták és ebben van lényegük: az egyenjogúságuk. A szocialista Magyarországon is a kisebbségben levő szlovákok, szerbek, románok iskoláiról mint nemzetiségi iskolákról emlékeznek meg, és ez egyáltalán nem jelent megkülönböztetést vagy hátrányt, mert a szocialista nemzetiségek természetszerűen egyenjogúak a többségben levő szocialista nemzettel.

A nemzetközi életben is meghonosodott a nemzetiség fogalma mint a kisebbségben levő nemzeti csoportok kifejezője, és egyelőre a szocialista országokban sem térnek el tőle, csupán — és ez fontos — más tartalmat, szocialista tartalmat adnak neki.

Feltehető azonban, hogy idővel, a távolibb jövőben a szocialista országokban elejtik a nemzetiség fogalom használatát, és helyette meghonosul a nemzet fogalma, mert hiszen a szocializmus szempontjából nem fontos a lakosság számbeli mennyisége és nemzeti formája, hanem szociális tartalma.

Addig is azonban bátran használhatjuk a nemzetiség kifejezést és alkalmazhatjuk a nemzetiség fogalmát, mert ez

— szocialista viszonyok között

— nem jelenthet diszkriminációt, vagyis hátrányos különbségtételt, jogok csorbítását. Ezért nem érthető egyet a cikk lényegével, mely eleve elutasítja a nemzetiség kifejezés és fogalom alkalmazását a csehszlovákiai magyarsággal kapcsolatban.

Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD

[Algériában a múlt héten népszavazással választották meg az [Algériai Demokratikus Népi Köztársaság első elnökét Ahmed |ßen Bellát. Képünkön egy választó helyiséget látunk Algír arab negyedében.

Algéria első elnöke

Algéria népe a független köztársaság első elnökéül elsöprő többséggel Ben Bellát, az ország miniszterelnökét, az FLN politikai bizottságának főtitkárát választotta meg.

Ben Bella 1919-ben, Nyugat-Algériában született.

A második világháborúban a francia hadsereg őrmestere volt, több kitüntetést szerzett. A háború után részt vett a francia gyarmatosítók elleni felszabadító harcban, és vezetője lett a Demokratikus Szabadságjogok Győzelméért Mozgalomnak, 1950-ben letartóztatták, de két évvel később sikerült Kairóba menekülnie, ahol a „kilenc testvér" egyike lett. A „kilenc testvér" bizottsága Indította meg aztán 1954. november 1-én az algériai felkelést.

Ben Bella részt vett a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) megalakításában, s 1956 augusztusában a felszabadító harcot irányító Nemzeti Forradalmi Tanács tagjává választották. Két hónappal később azonban a franciák a Földközi-tenger fölött elrabolták a repülőgépet, amelyen egy marokkói tanácskozásról Tunéziába igyekezett, és Ben Bella a megegyezésig a franciák foglya volt, néhány más politikussal együtt.

Ben Bella tavaly szeptember óta Algéria miniszterelnöke. Az ő nevéhez fűződnek azok az intézkedések, amelyek Algériát a nem kapitalista fejlődés útjára vezették. Ben Bella külpolitikájában a semlegesség és a tömbönkívüliség híve.

Merre tart az ENSZ?

A NEW YORK TIMES évekkel ezelőtt viharban hánykódő hajóhoz hasonlította az Egyesült Nemzetek Szervezetét. S azóta hányszor jósolták meg katasztrófáját — olykor nem is alaptalanul. Az ENSZ „hajója“ olyan hullámvölgyekkel küszködött, melyek mélységéiből csak nagy optimizmussal lehetett felfedezni a menekvés útját. Ezért az, aki a közgyűlés múlt héten kezdődő ülésszaka előtt visszatekint a megtett útra, viharfelhőket lát, amelyek szakadatlanul ott tornyosultak a tárgyaló ENSZ-diplomaták felett.

De éppen akkor, a legnagyobb viharban tudatósodott még jobban: csak a békés egymás mellett élés útján lehet tovább haladni. „A Szovjetunió erőfeszítéseinek eredményeképpen ezt a feltevést a „forró drőt“-megegyezés, majd a moszkvai atomcsend-szerződés követte, eloszlatva a bizalmatlanságnak azt az áthatolhatatlan ködét, mely a korábbi közgyűléseken a kibontakozást késleltette. A szocialista békepolitika sikere- tehát, hogy ezúttal olyan légkörben ülhet össze az ENSZ, nagy tanácskozása, amelyben bizakodóbb a hangulat, s nagyobbak a megegyezés kilátásai.

A SZOVJETUNIÓ SZORGALMAZZA a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak meg nem támadási szerződését, a katonai költségvetések befagyasztását, a váratlan támadás megelőzését szolgáló intézkedések megvalósítását, az NSZK- ban és az NDK-ban állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentését, az ott levő szovjet és amerikai csapatok (megfigyelőinek cseréjét az egész német kérdés rendezését. A

szocialista országok mindenfalta nukleáris kísérlet megszüntetését, atommentes övezetek létesítését követelik. Ez az utóbbi kérdés — a jelek szerint — a közgyűlésen a figyelem középpontjába kerülhet.

A LESZERELÉS MELLETT az idei ülésszakon ismét központi kérdéseként szerepel a gyarmati rendszer felszámolásának követelése. Ben Bella kezdeményezésére több afrikai állam és kormány készül hallatni szavát a közgyűlésen. Ez, valamint az afrikai országok legutóbbi határozott gyarmatosítás és fajüldözés elleni lépései valószínűvé teszik, hogy az idei ülésszakon az imperialista hatalmak az eddiginél jobban sarokba szorulnak. Nemcsak a gyarmatosítás a fajüldözés, elítélése, de a dél-vietnami helyzet leleplezése révén is, amelynek megtárgyalását az afro- áesiai országok követelik.

Éppen a függetlenné vált országok megnövekedett ereje és tekintélye teszi indokolttá a Szovjetunió javaslatát: a világ hat nagy földrajzi területe közül mindegyiknek a Biztonsági Tanácsban egy-egy nem állandó képviselője. Tarthatatlan az is, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a tanácsban a Csang- Kaj-sek klikk foglalja el.

Éppen úgy, ahogyan az elmúlt közgyűléseken kifejtett munka eredményességét helytelen lenne lebecsülni, a mostani ülésszak elé sem lehet csak osztatlan optimizmussal tekinteni.

Az ENSZ hajója még nem köthet ki útjának végcéljánál, s messze még a béke partja. De az újabb erőfeszítések megkímélhetik a hullámvölgyektől. Nemcsak az ENSZ-t, a világot is.