Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-24 / 38. szám

Nemzetiség-ea csehszlovákiai magyarság? Az Új Ifjúság 1963. augusz­tus 20-ki számában „NEMZE­TISÉGI“ KULTÚRA, „NEMZE­TISÉGI“ IRODALOM című cikk jelent meg, mely több téves nézetet tartalmaz. * ☆ £ A mai nemzetek általános­ságban ugyanazon fejlődési szakaszokon mentek át. A tár­sadalom fejlődése az ősközös­ségből indult ki. Ebben az idő­ben az emberek nemzetségben éltek. A nemzetség vérrokon­sági kötelékkel összekapcsolt emberek társadalmi-termelő csoportja volt, az ősközösségi társadalom alapegysége. A ter­melőerők fejlődésével a nem­zetségek megnőttek, kiterebé­lyesedtek, és nemzetségi szö­vetségekben — törzsekben, a törzsek pedig törzsi szövetsé­gekben egyesültek. A magántulajdon és az osz­tályok megjelenésekor az ős­közösségi rend felbomlik és vele együtt a nemzetség meg a törzs rendszere is. A vérro­konság alapján szervezett kü­lönböző nemzetségek és tör­zsek tagjai mindjobban keve­redtek egymással, közös terü­leten telepedtek le, és igy lét­rejöttek az ún. területi tör­zsek. A törzsek fokozatosan elvesztik különállóságukat. Vé­gül a törzsekből nagyobb kö­zösségek kialakulnak, és ezek­nek tagjait már nem a vérro­konsági kötelékek kapcsolnak össze, hanem elsősorban a ter­melő-gazdasági viszonyok. Ez a nagyobb közösség a nép, az emberi közösség harmadik fo­ka. Ebben a közösségben már osztályellentétek kezdenek ér­vényesülni, mig az ősközösségi nemzetségi és törzsszervezet­ben osztályellentéteknek még nem volt helyük. Eszerint a nép — ebben az értelemben — az embereknek a törzsi szövet­ségek felbomlásakor közös nyelv, közös terület és közös gazdaság alapján történelmileg kialakult közössége. A. nép még nem nemzet, de fejlődése so­rán létrejönnek benne a nem­zetté válás elemei és előfelté­telei. Ilyen népek már az ókor­ban kialakultak, de későbben, a középkorban is. így például az orosz nép csak a IX.-X. szá­zadban alakult ki különféle keleti szláv törzsek keveredé­séből. Későbben — a kapitalizmus keletkezésével — kialakult a mai értelemben vett nemzet. A nemzet különbözik a már említett nép fogalmától, ennek magasabb fejlődési foka. A nemzet már olyan sajátságok­kal bír, melyek a népnél még nincsenek meg teljesen. Melyek ezek? Elsősorban a nyelv kö­zössége, azután a terület szi­lárd közössége, majd a gazda­sági élet ugyancsak szilárd kö­zössége és a nemzeti kultúra jellegzetes sajátosságainak kö­zösségében megnyilvánuló lelki alkat. Csak ennek a négy elen­gedhetetlen ismérvnek össze- sége adja meg a nemzetet. * ☆ * Ugyanilyen fejlődésen ment keresztül a magyar nemzet is. A honfoglalás előtt a magya­rok is nemzetségi szervezetben éltek. Az V. századtól kezdve törzsi szervezetekben élve kü­lönféle törzsszövetségek kere­tei közé tartoztak. A IX. szá­zadban önálló törzsszövetséget alkottak. Arpád vezér, a ha­gyomány szerint leggazdagabb és leghatalmasabb törzsfő, a többi törzsfőnök által elismert törzsszövetségi főnök lett. Ez­ért a honfoglalás előtt magyar népről nem beszélhetünk. A nép tartós történelmi alakulat, már pedig a honfoglalás előtti magyar törzsszövetség a pász- torkodó életmód mellett az ál­landó bomlás-újjáalakulás ál­lapotában volt. A magyar nép mint tartós történelmi alaku­lat csupán a honfoglalás után a települt földművelés alapján jött létre. És csak jóval ké­sőbb, amikor megszerezte a nemzetnek mind a négy ismér­vét, beszélhetünk magyar nem­zetről a szónak ebben az ér­telmében. ☆ •ir ★ Az említett cikk abból indult ki, hogy a nemzetiség a nem­zetet megelőző fejlődési fokot jelent, és ezért most nem be­szélhetünk már magyar nem­zetiségről. Ebben van éppen a cikk vaskos tévedése, és ebbe úgy esett bele, hogy a nemze­tiséget a nép fogalmával azo­nosította, nyilván amiatt, mert a szlovák, cseh és az orosz nyelvben a népre és a nemze­tiségre ugyanazon kifejezés (národnosť, nacionálnoszty) van. Tehát amit a magyar nép­pel fejez ki, azt a szlovák nyelv „národnosť“ kifejezéssel feje­zi ki, és ez szó szerint ma­gyarra fordítva valóban nem­zetiség volna. A cikk nem vet­te figyelembe, hogy amikor mi nemzetiségről beszélünk, nem gondoljuk a nemzet előtti né­pet, és ezért nem is állítható, hogy a magyar nyelvben hasz­nálatos nemzetiség nem tükrö­zi a csehszlovákiai magyarság jelenben elért társadalmi fej­lődésének fokát. * -{r ☆ Mi is a nemzetiség, ami ellen a cikk hadakozik? A kapitaliz­mussal egyidőben kialakultak a nemzetek, és ezek arra igye­keztek, hogy nemzeti államokat létesítsenek, vagyis olyanokat, melyek egy egész nemzetet felölelnek. Ily módon Nyugat- Európában nemzeti államok ki­alakultak, de Európa keleti ré­szén nem volt ez megvalósít­ható, mert itt olyan államala­kulatok képződtek (cári Orosz­ország, Ausztria—Magyaror­szág), melyekben több nemzet tagjai éltek. Ezekben az orszá­A nyugatberlini terroristák szeptember 8-án megöiték az NDK egyik határőrét, Siegfried Widert. A hazája védelmében el­esett katonát nagy részvét mellett Hettstett bányavárosban helyezték nyugalomra. ☆ •& ☆ • A prerovi Meopta üzem kapuján naponta vagy 150 fia­tal jár ki-be. A fiatalok az üzem többi dolgozójával telje­sítik a júliusban tett vállalásu­kat: egymillió koronát adni népgazdaságunknak a megta­karítandó egymilliárd koroná­hoz. Az utóbbi két hónap alatt a millió számlájára sok ezer korona gyűlt össze. A júliusi tervet 120 százalékra teljesí­tették, az augusztusi tervet pedig 101,1 százalékra. E siker­ből a fiatalok is kivették a ré­szüket. Az üzem fiataljai vál­lalták, hogy 400 fiatalt szer­veznek be a versenyző kollek­tívákba. E vállalásukat már teljesítették. Az ifjúsági fényszóró, miután feltárta az elfekvő anyagokat, most a termékek minőségére fordítja a figyelmet. gokban a legerősebb nemzetek (oroszok, németek, magyarok) magukhoz ragadták a vezetést, és uralkodó nemzetekké váltak. A többi, nem uralkodó nemze­tek, melyek kisebbségben vol­tak, csakhamar harcot kezdtek saját nemzeti jogaikért. így támadt i nemzetiségi kérdés és a nemzetiségi harc. Ezeket a kisebb, helyesebben kisebbségben levő nemzeteket az uralkodó nemzetekkel szem­ben nemzetiségeknek nevezték, amelyek rendszerint nem vol­tak egyenjogúak. így keletke­zett a nemzetiség fogalma. A Balassa-féle A Magyar Nyelv Szótára szerint a „nemzetiség újabb kifejezés az országban élő idegen nyelvű lakosság megjelölésére“. Ebben a lénye­gében helyes meghatározásban tükröződik a polgári felfogás a kisebbségekre, nemzetiségre vonatkozólag. A Szlovák Nyelv Szótárának 1960-as kiadása szerint pedig „nemzetiség ki­sebbségi nemzet az államban (például Magyarországon) vagy pedig a nemzetnek saját álla­mán kívül élő része". Ily mó­don a nemzetiség valamely ál­lam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó és így az illető országban kisebb­ségben levő nemzeti csoport. ■ár -fr Éppen ez a tény bizonyítja, hogy mennyire nem helyes a cikknek az az állítása, mely szerint „a nemzetiség nem mennyiségi kategória, hanem a társadalom minőségét, fokát határozza meg“. Hiszen a nem­zetiséget első sorban éppen az teszi nemzetiséggé, hogy szám­ban, mennyiségben kicsi, vagy legalább is kisebb a többiekhez viszonyítva. A cikknek fenti megállapítása csupán a népre alkalmazható, mert az valóban „nem mennyiségi kategória“. Ugyancsak helytelen a cikk­nek az ez állítása, hogy „a nemzetiségek ... rendszerint a rabszolgatartó és feudális tár­sadalomban keletkeznek ... sa­játos (feudális) kultúrával és pszichológiával“, mert — amint már kifejtettük — a nemzeti­ségek jóval későbben a kapita­lizmusban alakultak ki. És még kevésbé helytálló, hogy „a nemzetiségekből keletkeznek a nemzetek“. Éppen ellenkezőleg. Ha a nemzet vagy egy része olyan államalakulatba kerül, melyben kisebbséggé válik, nemzetiséggé változik. így pél­dául a több mint 30 milliónyi lengyel nemzetnek az a néhány tízezer tagja, akik Csehszlová­kiában élnek, nemzetiséggé váltsk. Úgyszintén nem áll fenn a cikknek az az állítása sem, mely szerint „a nemzetiségi kategória alacsonyabb fokú társadalom ... mint a nemzet“. A nemzetiség teljesen új foga­lom, a nemzetek kialakulása után keletkezett a kisebbség­ben levő nemzetek vagy nem­zeti csoportok megjelölésére, és ezért nem jelent alacso­nyabb fokú társadalmat, hanem csupán annak egyik különleges kategóriáját. A valósággal szöges ellentét­ben áll a cikknek az az állítá­sa is, hogy „a közép-európai népek történetében 1848-ig, legjobb esetben a múlt század 80-as évekig beszélhetünk nemzetiségi kérdésről“. Első­sorban határozzuk meg a nem­zetiségi kérdés fogalmát. Nem­zetiségi kérdésen értjük a nemzetek egyenlőtlenségéből és a nemzeti elnyomás rend­szeréből következő politikai, gazdasági és kulturális jellegű problémák összeségét. És erről a nemzetiségi kérdésről — a cikk állításával szemben — a cári Oroszországban 1917-ig, Ausztria-Magyarországon pedig 1918-ig és az utódállamokban 1945-ig beszélhetünk. A nem­zetiségi kérdést mint olyat csak a győzedelmes szocialista forradalom oldja meg, de még a szocializmus győzelme után sem szűnt meg teljesen a nem­zetiségi kérdés, csupán más tartalmat kap. A szocializmus­ban már nincs arról szó, hogy a nemzetiségi elnyomást meg­szüntessék, hanem arról, hogy az egyes nemzetek és nemzeti­ségek között még meglévő gaz­dasági és kulturális különbség mielőbb megszűnjön. Végül a cikk azt állítja, hogy „a magyar nép története — sajátos fejlődése alapján — nem ismeri a nemzetiségi fo­kot a feudalizmus idején, ha­nem a „nemesi nemzet“ kate­góriáit ... Ez vonatkozik a horvát és a cseh nemzet fejlő­désére is ... ami nem történt meg a szlovák nép.. történe­tében“. Elsősorban meg kell állapítani, hogy a magyar nép­nek nincs olyan sajátos fejlő­dése, amely lényegében eltérne a többi nép fejlődésétől. A ma­gyar nép fejlődése is az ismert négy fejlődési fokon (nemzet­ség, törzs, nép, nemzet) ment keresztül. Igaz, hogy „a ma­gyar nép története nem ismeri a nemzetiségi fokot a feudaliz­mus idején“, de azért nem is­meri, mert a nemzetiség egy­általán nem jelent fejlődési fokot, és azért sem ismeri, mert — amit már többször megemlítettünk — a nemzeti­ség csupán a nemzet után ala­kult ki kisebbségben levő nem­zeti csoportok formájában. De ez vonatkozik nemcsak a ma­gyar népre, hanem minden népre, tehát például a cseh, szlovák, horvát népre egyaránt. Miután az elmondottak alap­ján tisztázódott a nemzetiség fogalma, felmerül most az a kérdés, hogy helyes-e, ha a csehszlovákiai magyarságót nemzetiségnek minősitik, amit a cikk okvetlenül helytelenít. A nemzetiség fogalma a kapi­talista múltban alakult ki, ami­kor nemzetiség kisebbségi sor­ban élő népet kisebb jogokkal jelentett. Ezért a nemzetiség fogalmának még ma is van né­mi kellemetlen mellékzöngéje. Azonban számba kell venni, hogy a szocialista államok nemzetiségei szocialista nem­zetiségek, és a velük szemben álló többségi nemzetek szocia­lista nemzetek. A szocialista nemzetben a munkásság és a többi dolgozó az uralkodó elem, ez pedig a proletár nemzetkö­ziség követeléseként nem nyomhat el más nemzethez tartozókat, a nemzetiségeket. Ezért az ilyeh, szocialista or­szágokban élő nemzetiségek nem helyezhetők egy sorba az egykori kapitalista államok el­nyomott nemzetiségeivel. Milyen az erre vonatkozó helyzet a Szovjetunióban, ahol a nemzetiségi kérdést valóban szocialista módon oldották meg. A Szovjetunióban a tel­jesen kis nemzetcsoportokat (mint például a magyarsággal nyelvi rokon manszikat-vogu- lokat és hantikat-osztjákokat) nemzetiségeknek (nacionál­noszty) nevezik, a többieket pedig egyaránt nemzeteknek (nacija). De mind a nemzetek, mind a nemzetiségek szocialis­ták és ebben van lényegük: az egyenjogúságuk. A szocialista Magyarországon is a kisebb­ségben levő szlovákok, szerbek, románok iskoláiról mint nem­zetiségi iskolákról emlékeznek meg, és ez egyáltalán nem je­lent megkülönböztetést vagy hátrányt, mert a szocialista nemzetiségek természetszerűen egyenjogúak a többségben levő szocialista nemzettel. A nemzetközi életben is meg­honosodott a nemzetiség fogal­ma mint a kisebbségben levő nemzeti csoportok kifejezője, és egyelőre a szocialista orszá­gokban sem térnek el tőle, csupán — és ez fontos — más tartalmat, szocialista tartalmat adnak neki. Feltehető azonban, hogy idő­vel, a távolibb jövőben a szo­cialista országokban elejtik a nemzetiség fogalom használa­tát, és helyette meghonosul a nemzet fogalma, mert hiszen a szocializmus szempontjából nem fontos a lakosság szám­beli mennyisége és nemzeti formája, hanem szociális tar­talma. Addig is azonban bátran használhatjuk a nemzetiség ki­fejezést és alkalmazhatjuk a nemzetiség fogalmát, mert ez — szocialista viszonyok között — nem jelenthet diszkriminá­ciót, vagyis hátrányos különb­ségtételt, jogok csorbítását. Ezért nem érthető egyet a cikk lényegével, mely eleve eluta­sítja a nemzetiség kifejezés és fogalom alkalmazását a cseh­szlovákiai magyarsággal kap­csolatban. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD [Algériában a múlt héten népszavazással választották meg az [Algériai Demokratikus Népi Köztársaság első elnökét Ahmed |ßen Bellát. Képünkön egy választó helyiséget látunk Algír arab negyedében. Algéria első elnöke Algéria népe a független köztársaság első elnökéül elsöprő többséggel Ben Bellát, az ország miniszterelnö­két, az FLN politikai bizottságának főtitkárát választot­ta meg. Ben Bella 1919-ben, Nyugat-Algériában született. A második világháborúban a francia hadsereg őrmestere volt, több kitüntetést szerzett. A háború után részt vett a francia gyarmatosítók elleni felszabadító harcban, és vezetője lett a Demokratikus Szabadságjogok Győzel­méért Mozgalomnak, 1950-ben letartóztatták, de két évvel később sikerült Kairóba menekülnie, ahol a „ki­lenc testvér" egyike lett. A „kilenc testvér" bizottsága Indította meg aztán 1954. november 1-én az algériai felkelést. Ben Bella részt vett a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) megalakításában, s 1956 augusztusában a felsza­badító harcot irányító Nemzeti Forradalmi Tanács tag­jává választották. Két hónappal később azonban a fran­ciák a Földközi-tenger fölött elrabolták a repülőgépet, amelyen egy marokkói tanácskozásról Tunéziába igye­kezett, és Ben Bella a megegyezésig a franciák foglya volt, néhány más politikussal együtt. Ben Bella tavaly szeptember óta Algéria miniszterel­nöke. Az ő nevéhez fűződnek azok az intézkedések, amelyek Algériát a nem kapitalista fejlődés útjára ve­zették. Ben Bella külpolitikájában a semlegesség és a tömbönkívüliség híve. Merre tart az ENSZ? A NEW YORK TIMES évekkel ezelőtt viharban hánykódő ha­jóhoz hasonlította az Egyesült Nemzetek Szervezetét. S azóta hányszor jósolták meg kataszt­rófáját — olykor nem is alap­talanul. Az ENSZ „hajója“ olyan hullámvölgyekkel küsz­ködött, melyek mélységéiből csak nagy optimizmussal lehe­tett felfedezni a menekvés út­ját. Ezért az, aki a közgyűlés múlt héten kezdődő ülésszaka előtt visszatekint a megtett útra, viharfelhőket lát, amelyek szakadatlanul ott tornyosultak a tárgyaló ENSZ-diplomaták felett. De éppen akkor, a legna­gyobb viharban tudatósodott még jobban: csak a békés egy­más mellett élés útján lehet tovább haladni. „A Szovjetunió erőfeszítéseinek eredménye­képpen ezt a feltevést a „forró drőt“-megegyezés, majd a moszkvai atomcsend-szerződés követte, eloszlatva a bizalmat­lanságnak azt az áthatolhatat­lan ködét, mely a korábbi köz­gyűléseken a kibontakozást késleltette. A szocialista béke­politika sikere- tehát, hogy ezúttal olyan légkörben ülhet össze az ENSZ, nagy tanácsko­zása, amelyben bizakodóbb a hangulat, s nagyobbak a meg­egyezés kilátásai. A SZOVJETUNIÓ SZORGAL­MAZZA a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak meg nem támadási szerződését, a katonai költségvetések befa­gyasztását, a váratlan támadás megelőzését szolgáló intézke­dések megvalósítását, az NSZK- ban és az NDK-ban állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentését, az ott levő szov­jet és amerikai csapatok (meg­figyelőinek cseréjét az egész német kérdés rendezését. A szocialista országok minden­falta nukleáris kísérlet meg­szüntetését, atommentes öve­zetek létesítését követelik. Ez az utóbbi kérdés — a jelek szerint — a közgyűlésen a fi­gyelem középpontjába kerülhet. A LESZERELÉS MELLETT az idei ülésszakon ismét központi kérdéseként szerepel a gyar­mati rendszer felszámolásának követelése. Ben Bella kezdemé­nyezésére több afrikai állam és kormány készül hallatni szavát a közgyűlésen. Ez, valamint az afrikai országok legutóbbi ha­tározott gyarmatosítás és faj­üldözés elleni lépései valószí­nűvé teszik, hogy az idei ülés­szakon az imperialista hatal­mak az eddiginél jobban sa­rokba szorulnak. Nemcsak a gyarmatosítás a fajüldözés, el­ítélése, de a dél-vietnami hely­zet leleplezése révén is, amely­nek megtárgyalását az afro- áesiai országok követelik. Éppen a függetlenné vált or­szágok megnövekedett ereje és tekintélye teszi indokolttá a Szovjetunió javaslatát: a világ hat nagy földrajzi területe kö­zül mindegyiknek a Biztonsági Tanácsban egy-egy nem állan­dó képviselője. Tarthatatlan az is, hogy a Kínai Népköztársa­ság helyét a tanácsban a Csang- Kaj-sek klikk foglalja el. Éppen úgy, ahogyan az el­múlt közgyűléseken kifejtett munka eredményességét hely­telen lenne lebecsülni, a mos­tani ülésszak elé sem lehet csak osztatlan optimizmussal tekinteni. Az ENSZ hajója még nem köthet ki útjának végcéljánál, s messze még a béke partja. De az újabb erőfeszítések meg­kímélhetik a hullámvölgyektől. Nemcsak az ENSZ-t, a világot is.

Next

/
Thumbnails
Contents