Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-10 / 36. szám

ód- vjfaáa&k íMato-wiak Gfuhogó eső, a kertekben töredeznek a virágok. A közeli domboldalakon halvány pára ül, nem látni messzire. Csendes minden, alig látni em­bert az utcákon, ki áztatná el magát. Aki ilyenkor betéved egy faluba, az nehezen tud bol­dogulni. Sehol sincsenek elké­szülve a látogatóra, bekopogni valahová vagy hivatalos helyen kereskedni, ott is csak néznek nagyot — pont éppen ilyen időben, nem akad jobb dolga? Nem tud ragyogó napsütést kiválasztani? Ipolyszakállason mégiscsak vendéglátó nép lakik, semmi akadály, lehet menni, ahová akar az ember, minden lépés­ben fogadnak, örömmel beszél­nek. Ipolyparti büszke nép, néha a pohárfenékre néznek, de megmarkolják a kapanyelet is, ráülnek a traktorra, kiizzasz- tanak a földből mindent, nem borongásuk a homlokok. Az EFSZ körül forog a falu élete. A közös gazdaság hivatalos ne­ve Magyar-Csehszlovák Barát­ság Szövetkezet. Erre a névre büszkék, de hogy jutottak el az elnevezésig és mit merít ez ki. Az idén február elején hiva­talosan vette fel az ipolysza- kállasi EFSZ ezt a nevet. Ün­nepély keretében zajlott le az elnevezés. Magyarországi ripor­terek, rádiótudósítók is voltak jelen, táncolt a falu apraja- nagyja, sütöttek-főztek, volt miből. A magyarországi érsek­vadkerti termelőszövetkezettel léptek szoros kapcsolatba az Ipolyszakállasi szövetkezeti ta­gok. Az érsekvadkerti termelő­szövetkezet a Csehszlovák - Magyar Barátság nevet vette fel. Ezért volt a nagy ünnepély, de nézzük, mi történt azóta. A hivatalos■ ceremónia csak a kezdete volt a magyarorszá­gi termelőszövetkezeti tagok és az ipolyszakállásiak közti barátságnak. Ezt a barátságot szorosahbá akarjuk tenni és tesszük is. vallja határozott nyillságyal Gombos György, az EFSZ elnöke. Az asztalra illatos dinnye ke­rül, szívesen kínálnak, az eső zuhog, a kertekben töredeznek a virágok. Fiatalok vesznek körül, fag­gatnak. érdeklődnek, de inkább én tőlük. Smetana Mária, a szövetkezet pénztárosa most jött haza Párizsból, ahová a kulturális alap fedezetéből küld­ték, még ki sem pihente fára­dalmait' De Érsekvadkerten még nem volt — veszi zokon a szót —, majd legközelebb. Mert gyakran látogatja egy­mást a két falu lakossága. Mióta a kezdeményezés meg­történt, a szoros barátság fel­vételére, érsekvadkertiek több­ször jártak Szakállgson, az ipolyszakállasiak is Vadkerten. Tapasztalatcserére gyakran összeülnek, megnézik egymás eredményeit, van mit tanulni egymástól. Az EFSZ az egész falut je­lenti, a falu a szövetkezetét. Az eső csillapodik, emberek sereg - lenek, rájuk szólunk, hová mennek. A paradicsomba — felelik jóízű nevetés közepette —, de nem ám az égbe, hanem a va­súton túlra, a kertészet föld­jeire. Éppen most megy a be­gyűjtés. Autó vár a megszedett ládákra, iparkodni kell, mert pénzt ér a piros gyümölcs, az pedig kell ám a házhoz. Sosem elég belőle. Fiatal lányok is ke­rülik a sártócsákat, többen mennek, s mindenki mondani akar valamit. Smetana Mária, a CSiSZ alap-. szervezetének elnöknője büsz­kén mutatja be faluját, mély kék szeme keresi a mutatni­valót, szél kerekedik, tépi, ci- bálja a jellegeket, a kertekben nem töredeznek a virágok. Cofc üt a fiatal, mindenki rJ idehaza dolgozik. Haza­jöttek. Pár évvel ezelőtt ugyan elhurcolkodtak a faluból, jobb vidékre, más helyekre, ahol több volt a kereset, rövidebb a munkaidő, nívósabb a szóra­kozás. Ma beállítanak a szövet­kezet irodájába — erősíti meg Smetana Mária szgvait Botka Dezső agronómus — s jelent­keznek, hogy itthon vagyok, dolgozni akarok, nein megyek én már sehová. Mindenkinek jut kenyér ebben a faluban, az ipolyparti legelők dús füvet sarjadznak, a hegyoldalak méz- édes gyümölcsöt teremnek. Miért ne lehetne itt megélni? Egy szorgalmas nép akaratere­je legyőzi a lehetetlenséget is! A falu megváltozott. Többen mutogatják az épülő új háza­kat, a 16 tantermes iskolát most adják át rendeltetésének, messze áramlik a friss vakolat szaga. — Ez a sportpálya, de nem is kell különben mondani. Úgyis láthatja — mondják. — De szóvá tesszük, mert mi csinál­tuk, nem volt ez itt, más volt a helyén: A lányok igazán örülhetnek, mert még fodrászatról is gon­doskodtak számukra, s hogy milyen szépen dolgoznak az al­kalmazottaik. erről kelt meg­győződni, és Smetana Mária a hajára mutat. Szép körutat tettünk a falu­ban, mindent megnézni nagyon érdemes. Visszatérve az EFSZ irodába, másik dinnye illatozik az asztalon, azt mondják a leg- édesebb fajta. Németh István főkönyvelő folytatja a vendég­látást, a barátságos beszélge­tést. Mi az oka, hogy hazajöt­tek a faluba a fiatalok? Nem agitációval győztük meg őket, nem mentünk könyörögni sen­kihez, nem ígértünk semmit. Húsz koronát fizetünk egy munkaegységre és még termé­Az érsekvailkerti küldöttek Ipolyszakállason Smetana Mária, Torma Tériké szorgoskodott és Gubis Ferenc a kisegítője volt a két lánynak, amikor a magyarországiakat vendégelték. szetbeni juttatást. Ezért érde­mes hazajönni. Idehaza pedig megtalálható minden, ami falu­si viszonylat bari elképzelhető. Szövetkezeti klubhelyiséget lé­tesítettünk, könyvtárat szer­veztünk, lehetővé tettük a fia­talok számára az állandó biztos munkát, így a pontos kereseti lehetőséget. Mezőgazdasági technikumon több fiatal tanul, ugyancsak többen folytatják tanulmányaikat a nyitrai peda­gógiai intézetben is. A faluban 18 tanító kapcsolódik a fiatalok nevelésébe. Eredmények van­nak, erre alapoz mindenki és eredmények lesznek a jövőben is. A nap ki-kipislant a felhők közül, a kertekben illatoznak a virágok. A barátsági viszonyra terelő­dött a szó. K ét szövetkezet kötött ba­rátságot, egy magyaror­szági és 'egy csehszlovákiai. Barátság, ez kell! Közeledjenek u népek egymáshoz, határok felett is, ne ismerjenek e téren semmi korlátot. Egymás ered­ményeivel megismerkedni, egy­mástól tanulni fontos, de nem­csak beszélni kell erről, hanem meg is kell tenni. Tanulmány­útokat rendezünk Magyaror­szágra, megnézzük az ottani testvérszövetkezetünket, az ipolyszakállasi fiatalokkal fo­kozatosan megismertetjük Ér- sekvadkertet, ahol szintén van probléma. Ott is Je kell küzdeni a nehézségeket, de van ott lát­nivaló is, s a látottakat érvé­nyesíteni idehaza hasznos dolog. Egy ízben, amikor ipolysza­kállasi küldöttség járt Érsek- vadkerten, az ottani fiatalok kultúr csoport ja kedves fellé­péssel szórakoztatta a vendé­geket. A villogó műsor után megjegyezték a szakállasiak, hogy miért ne lehetne ilyen E N © Az új tankönyvek közül a legtöbbet a NDK-ban nyomtat­ták. Az 5,—9. osztályok szá­mára 29 új tankönyvet adtak ki. Az új magyar és ukrán tan­könyvek kiadását csak egy év múlva valósítják meg. A 3, 4, 5, 6 és 7. osztályos tanulók a magyar iskolákban is új köny­veket kapnak. ® A Brno-i Nemzetközi Min­tavásáron a Magyar Népköz­társaság 35 vagonban szállí­totta a kiállítási anyagot.. Az újdonságok között látjuk majd az AT—600 jelzésű televíziós készüléket, amely önműködően csoport odahaza tninálunk? Ér- sekvadkert nagy falu, vagy hatezer lakosa van. Szakállason nincsenek olyan lehetőségek, egy 1200 lakosú faluban, mint egy városiason fejlődő helyen. De annyi lehetőség mégis van, hogy a sok dicséretre méltó tett mellett szervezhetnének egy tánc- és egy énekcsoportol a CSISZ-tagok, hogy melegen viszonozhassák legközelebb azt az emlékezetes kulturális fellé­pést. Ez lenne az EFSZ vezető­ségének pillanatnyi óhaja a fia­talokkal szemben. A fiatalok az óhajnak bizonyára eleget tesz­nek. Az ég kezd nefelejcskékre válni, a barátság virágai illa­toznak. BAGOTA ISTVÁN eltávolítja a képzavarokat. To­vábbá a kiállításra kerülnek a művesék is, amelyeket a ber­lini és rostocki klinikákon már nagy sikerrel alkalmaztak. El. ső ízben állítanak ki szőlőfel­dolgozó gépeket is. óránként 150—200 mázsa kapacitással. © I. D. Lublinszkij szovjet állampolgár Kubán vidékén kétezer száz éves aranypénzt talált. Az egyik gödörben egy agyagedényt vett észre, amely­ben 89 darab aranypénz volt. A pénzeken a Boszporusz haj­dani uralkodóinak képmásai láthatók. Most a krasznodari múzeumban a nagyközönség csodálja a régi aranypénzeket. GONDOSKOD­NAK AZ EGÉSZSÉGRŐL Hazánk egész területén már érezteti hatását a szocialis­ta egészségügyi gondosko­dás. A falu és a város közti távolság megszűnésével a falvak lakossága is végre alapos orvosi ellenőrzés alá kerül. Ma már egészségügyi központok vannak a falva­kon is. A közelmúltban ná­lunk Nagyfödémesen tüdő­vizsgálat alá vetették a köz­ség lakosságát. Minden 14 éven felüli lakosról rönt­genfelvétel készült. A köz­ség lakosságát a helyi han- gosanbeszélőn keresztül ér­tesítették. A kivizsgálásra az emberek házszámok sze­rint jelentkeztek és így ele­jét vehették a fölösleges tolakodásnak. Katona Róland, Nagyfödémes MEGÉRDEMLIK A DICSÉRETET Berlini Állami Operaház az Unter den Lindenen A múzeumok városa Mindig csodáltam az NDK gigászi erőfeszítéseit, azt, hogy új életet ültet egy felégetett föld szivébe, amikor a lapok híradásait olvastam. Mindezt azonban igazában csak akkor tudtam értékelni, amikor saját szememen láttam meg a mai Berlint. Milyen szép a Kari Marx allé! Mennyi új épület áll a hires Alexander Platzon! Hogy épül, szépü! az Unter den Linden. Egészen a Brandenbur­gi kapuig, amely mögé befész­kelte magát a Nyugat! Mindez por és hamuból nőtt ki, hiszen törött ablakos romházak még ma sem. tartoznak Berlinben a ritkaságok közé. Milyen jóleső érzés beszámolni arról, hogy az újjá épülő német fővárosban már nyolc színház működik és vagy tíz múzeum. A mai Berlin három legjelen­tősebb múzeuma a város köze­pén egy szigeten fekszik, me­lyet a Spree sötét habjai nyal­dosnak. Így is hívják a berli­niek: Museum Insel. Első utam a Pergamon múzeumban veze­tett, ez talán a berlini múzeu­mok között a legjellegzetesebb. A kis kőhíd a Spree felett is éppen feléje vezet. Már eddig is sokat hallottam a német tu­dósok. főként Hullman nagy­szerű felfedezéseiről, aki Kis- Azsia nyugati partvidékén ki­kapart. a történelem hamuja alól egy híres kőkorszakbeii várost, melynek nevét ma is használjuk napi életünkben a pergamen szó alakjában. Veze­tőnk azt is mondotta, hogy az első nyomokra útépítő német mérnökök bukkantak. Ma teljes egészében ott áll egy hatalmas terem közepén a restaurált pergamon oltár, melytől az egész múzeum a nevét nyerte. Bolyongtam valaha a Louvre felbecsülhetetlen értékű mű­kincsei között, napokat töltöt­tem Londonban a British mú­zeum éttékei között, a perga­mon oltár mégis eleven erővel hatott rám. Egyedülálló ez, amely lenyűgözi a nézőt. Hosz- szú lépcsősor vezet fel a kar­csú, oszlopos emelvényre, mely­nek kiugrásai alatt a falszobrá­szat hellenisztikus remekeit láthatjuk. A sziget másik nagyobb je­lentőségű épülete a Bódé mú­zeum, mely elnevezését egykori tudós igazgatójától, Wilhelm vom Bode-tól kapta, aki a mú­zeumot világjelentőségűvé emelte, Értékes része az egyip­tomi, valamint a ravennai San Michéle és bizánci gyűjtemé­nye. Híres Absis mozaikja is. Jellegzetes kupolás épület a vízparton, melyet a Staatliche Museen in Berlin felirat díszít. A harmadik múzeum, a Na­tional Galerie jellege egészen más: az újabbkori művészi ter­mékeket öleli fel. Berlinben van még több ér­tékes múzeum, így a posta­múzeum is. Több mint másfél évtized kellett ahhoz, hogy a berlini múzeumok rendbejöjje­nek és újból megnyílhassanak. A pergamon-oltár restaurálása csak 1959-ben fejeződött be, az Altes Museum még ma is épül. De az érdeklődést a gyűjtemé­nyek iránt a második háború borzalmai sem tudták megtör­ni. A Pergamen-museum udva­ra állandóan teli van kirándu­lócsoportokkal és hasonló a helyzet a többinél is. A híres berlini múzeum-kultúra tehát újból él és a demokratikus rend keretei között eddig soha nem látott fejlődés előtt áll. Mártonvölgyi László Csábon dícsé- rik a fiatalokat és valóban meg érdemlik, hogy megemlít­sük nevüket. A következők tűntek ki:, a 16 éves Balga Márta, Zatykó József trak- i toros mellett mint gépkeze­lő dolgozott. Továbbá Balga István gépkezelő inas, aki mint mechanikus helyezke­dett el a szövetkezetben, szintén igen hasznos mun­kát végzett. Nem hagyhat­juk ki a harmadik Balgát Józsefet sem, a kassai épí­tészeti főiskola hallgatóját, aki mint brigádos tűnt ki. Igen szorgalmas volt Markő Károly, Jakab József és Jakab Vince is, akik csak névrokonok. De jó testvér módjára együtt dolgoztak az aratásnál. Két hét alatt 12 vagon gabonát csépeltek ki. Sólyom László, Csáb MARCELLHÄZI LEVÉL A mi falunk nemrég új kultúrházat kapott, amely­ben természetesen a könyv­tárt is elhelyezték. A szín­játszó kör tagjai és a ko­máromi Magyar Területi Színház tagjai is itt rendez­nek előadásokat. A mozit is szívesen keresi fel a falu lakossága, főleg vasárna­ponként. A fiatalok a fut- ballpályán mérik össze ere­jüket. Az ifjúsági csapat most egy-egy fokkal előbb­re került a ranglistán. Alig várjuk, hogy megkezdődje­nek a színielőadások és a kulturális esték. Kádek Gábor, Marcellháza SZINYÉRI TUDÓSÍTÁS A CSISZ-szervezet tagjai több mint háromezer facse­metét ültettek ki a Latorca mentén parlagon heverő te­rületeken. Az aratás idején 600 brigádőrát dolgoztak le, mégpedig teljesen ingyen. Erre vonatkozólag a fiúk és a leányok között egy kis vita keletkezett, melyből a fiúk kerültek ki győztesen. A végén a lányok is öröm­mel dolgoztak a szép nap­sütéses vasárnapokon a föl­deken. Lőrincz József, Szinyér NE JÁTSSZATOK A TŰZZEL A tormosi gép- és traktorállo­máson nemrég tűz keletkezett. A javítóműhely közvetlen köze­lében mossák a piszkos trakto- kanálistisztításra tanulói vállalkoz­ókat. A az üzem tak. Tisztítás közben azon vitatkoztak, hogy vajon az olaj a vízben meggyúllad-e. Addig-addig beszéltek, míg az egyik fiú meggyújtott egy rongyot és azt az olajos vízbe dobta. A piszkos olaj csakhamar meggyúlladt és a tűz gyorsan terjedt. Sze­rencsére a tüzet sikerült elfojtani és így nagyobb kár nem esett. A fiatal dolgozók figyelmét arra hívja fel ez az eset is, hogy a munka­helyeken mindig körültekin­tőek legyenek. Nagy László, Gerencsér DEREGNYÖRÖL ÍRJÁK A deregnyői kosárfonó üzem mellett működő CSISZ- szervezet tagjai is vidám esztrádműsorral szórakoz­tatták a közönséget és nagy sikert arattak. Kitűntek Hudák Sándor, Hornyák Fe­renc, a lányok közül pedig Janci Klára és Molnár Mar­git­Varga László, Deregnyö MEDDIG MÉG? Hol vannak az albári fia­talok? Erre a kérdéáre a következő feleletet kaptam. Nincs kultúrházunk, nincs filmvetítés, még egy közös TV-készülékünk sincs, vala­hol csak kell szórakozni. Nem gondoskodnak rólunk, ezért hagyjuk itt a falut. A falu fiatalsága számára feltétlenül biztosítani kel! a megfelelő művelődési és szórakozási lehetőségeket. A CSISZ albári szervezete sem hallat magáról. Meddiq még? Berecsk József, Albár DALLAL — TÁNCCAL A FÜLEKI VÁR ALATT A füleld vár­romok feléled­tek, felsírt a tárogató hangja és felidézte a régmúlt idők nagy csatáit. Már délelőtt megkezdődtek a műsorszámok. A legna­gyobb sikert a várgedei AKI népi együttese aratta a ka­locsai gyermeklakodalma­sukkal. A füleki és a tor­naijai úttörők is nagyon tetszettek. Délután pedig főleg a Középszlovákiai Dal- és Táncegyüttes aratott si­kert. Az izsaiak a halász­tánccal, a fülekiek pedig a Fonóban című tréfás tánc­játékkal tűntek ki. A ma­gánénekesek közül a vilkei Rácz Ibolya és a fülekpüs- pöki Tóth Istvánné, vala­mint Dobó Lászlóné, egy miskolci népi együttes szó­lóénekesnője nyújtottak fe­ledhetetlen élményt. Nagy sikert ért el Made Tibor, a budapesti Jókai Színház tagja, aki a Gondolatok az Internacionáté éneklése köz­ben és a Legenda a nő te­remtéséről című költemé­nyével lépett a közönség elé. Farkas László, Fülek SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Feltétlenül: Folytassa ta­nulmányait a mezőgazdasági iskolában, rendszeresen ké­szüljön az órákra, akkor nem érhetik meglepetések. Jó lenne, ha rögtön az is­kolaév megkezdésétől kezd­ve együtt tanulna egy osz­tálytársával, akkor bizto­sabban, bátrabban felelne. M. Ferenc, katona: Leve­lét érdeklődéssel olvastuk, tartalma közlésre nem al­kalmas. Éva: Forduljon erre a címre: Zdravotnícka škola, Bratislava, Nedbalova ulica 4. sz, írjon az iskolába rész­letes levelet. Zsuzsi: A legtöbb szakis­kola rendez érettségizettek számára egy-két éves tan­folyamot. írja meg, hogy melyik szak érdekli, akkor közöljük az iskolák jegyzé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents