Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-03 / 35. szám

I Az ifjúsági fényszóró mozgalomról Nemrég ülésezett a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsága mellett működő Ifjúsági fény­szóró akció vezetősége Bratis- lavában. Értékelték a fiatalok e téren végzett munkáját és újabb célkitűzéseket jelöltek meg, hogy hatékonyabbá te­gyék a rejtett tartalékok fel­tárását. Nem is hinnénk, mi­lyen értékek hevernek szana­szét, felhasználatlanul, kikap­csolva a népgazdaság vérke­ringéséből. Elsősorban nyers­anyagról, kihasználatlan gé­pekről, épületekről van szó, de sokat jelent — mint már any- nyiszor írtunk róla — a külön­böző nyersanyag-hulladékok és a munkaerő kihasználása terén végzett hiányosságok leleple­zése is. Nézzünk csak néhány számot. A keletszlovákiai ke­rületben az utóbbi időszakban, 64 785 874 korona értékű elfek­vő készleteket tártak fel az Ifjúsági fényszóró akción ke­resztül a fiatalok és 31 millió korona értékű készlet vissza is került a népgazdaságba. A nyugatszlovákiai kerületben 10 millió korona értékben adtak vissza a fiatalok a termeléshez fontos készleteket. Ez az akció állandóan folyik és országos viszonylatban hány millió ko­ronára rúg a fölfedezett elfek­vő vagyon? És hány millió ko­ronára rúghat az az érték, amiről senki sem tud, még nem találták meg és kihasználatla­nul fekszik? Fontos tehát, hacsak az előbb említett számadatokból is kö­vetkeztetünk az Ifjúsági fény­szóró működésére. Amilyen égetően fontos, olyan mérték­ben kell a fiataloknak is be­kapcsolódni a fényszóró moz­galomba. A sok kihasználatlan lehetőség felfedezői nagy se­gítséget nyújtanak, előbbre vi­szik gazdasági problémáink megoldását. Eddig elsősorban az ipartele­peken és üzemekben működtek az Ifjúsági fényszórók. Falva­kon és állami gazdaságokban nem sok helyen kapcsolódtak be még a fiatalok az Ifjúsági fényszóró mozgalomba. Pedig a szövetkezeti gazdasági udva­rokban vagy az állami gazda­ságok gépparkjaiban is bizo­nyára találhatnának a fiatalok elfekvő készleteket, kihaszná­latlan gépeket, és az egész mezőgazdaságban a munka- szervezésben kifogásolni valót. Sok helyen a rossz munkaszer­vezés miatt késik le az agro­technikai határidőket és rövi­dítik meg anyagilag saját ma­gukat az EFSZ-tagok. Tehát igen fontos, hogy a fényszóró mozgalom a munkaerő jobb ki­használásában is földerítést végezzen. A munkaszervezés terén leleplezett hiányosságok bizonyára érnek annyit, mint az elfekvő készletek felderíté­se. Hány helyen gépek rozsdá­sodnak, gondatlan kezelés mi­att mennek tönkre nagy érté­keink. Sok mezőgazdasági üzemben a cséplőgépeket is szabad ég alatt hagyják, kitéve az időjárás minden kényének- kedvének és más mezőgazda- sági gépet sem tartanak meg­felelő helyen egész tél folya­mán. A gépek használati idő­tartama így évekkel megrövi­dül és százezrekbe kerül az EFSZ-nek vagy az állami gaz­daságnak. Miért ne lehetne ezen segíteni? Ott, ahol ered­ményesen működnek az EFSZ- ek, bárki megnézheti: a gépek sincsenek szanaszéjjel, haszná­lat után karbantartva, letisztít­va, védve esőtől, hótól. Men­jünk el olyan EFSZ-be, ahol hiányosságok vannak a terme­lés körül, s bárki meggyőződ­het, hogy a gépeket sem keze­lik rendesen. A fiatalok az If­júsági fényszóró mozgalmon keresztül segíthetnek ezeken a bajokon. Ezért kell a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok­nak is bekapcsolódniuk töme­gével a fényszóró-mozgalomba. —bi— Bíztató jelek Üt az internátus felé, de nehéz az útipoggyász, amit odahaza pakoltak be. Nem árt egy kis pihenés az útszéli pádon. A CSISZ alapszervezeteiben manapság nagy az élénkség. Hogy úgy mondjam, létszám­ellenőrzés van, átnézik a nyil­vántartó lapokat, ellenőrzik az igazolványokat. Ez nem oly egyszerű dolog. Itt a papiros­munka nem használ. E mód­szerrel egyetlen alapszervezet sem lenne vonzóbb. A bratislavai Kábel-gyár egyik alapszervezetében oly módon akarták a tagsági iga­zolványokat ellenőrizni, hogy azt határozták, összeszedik a tagoktól, aztán bezárják az íróasztal-fiókba. Ez lenne a „legkönnyebb“ megoldás, min­denféle huza-vona nélkül. A CSISZ-tagok azonban fel­lázadtak: — Kiadjuk az igazolványun­kat a kezünkből? Hogyisne! Nem adjuk! Igazuk volt! Egy másik eset! Az üzembe egy ifjú dolgozó érkezeti, aki az egészüzemi bi­zottságnak bejelentette, hogy költözködés közben elvesztette a tagsági igazolványát. Ilyen alkalommal valóban sok minden megtörténhet. A fiú azonban egy pár nap múlva a könyvek között megtalálta a tagsági igazolványát. Ez is egy példa. Hiányzott az igazolványa, s nyomban je­lentette. Ebből is látszik, hogy törődik az igazolványával. Pe­dig semmilyen rendkívüli ügy­höz nem volt szükséges, hogy esetleg mellékelje. A tagsági igazolvány iránti viszony a CSISZ-szervezet színvonalának a legjobb fok­mérője. A bratislavai Kábel­gyárban szinte hihetetlen ered­ményt értek el: 450 tagsági igazolvány ellenőrzésénél a tagdíj körül a legcsekélyebb fogyatékosságok sem voltak, egyezett a tagsági igazolványok és a nyilvántartó lapok száma az üzemben, s egyezett a CSISZ városi bizottságán lévő nyil­vántartó lapok számával is. Ez talán csekélység? A nyilvántartás, a tagdíjbe­szedés, az új tagok beszerve­zése, — ez is élő kapcsolat a CSISZ-tagokkal. Az üzemi CSISZ-szervezet vezetői havonként ellenőrzik a személyzeti osztályon, ki érke­zett az üzembe és ki távozott el. Az adatokat egyeztetik a nyilvántartólapokkal s a gyű­lésen nyomban megállapítják, ki ismeri az új dolgozót, ho­gyan dolgozik, milyen segítség­re lenne szüksége. A bratislavai Kábel-gyárban 30 „kiöregedett“ CSISZ-tagnak meghosszabbították a tagsági igazolványa érvényességét. A munkaértekezleteken a tagság alaposan megismerkedik a CSISZ-szervezet új szabályza­tával, az üzem CSISZ-szerveze- tének történetével. (Á) ó'zé.í&S a {B aHaton vüza A kora reggeli ** órákban ezres tömegek töltik meg a budapesti Déli- pályaudvar váró­csarnokait. Nem­zetközi hangzavar üti meg az utazók fülét ideges ütem­ben tódulnak a nyaralók vagy hét­végi vikendezök a Balaton jelé induló vonatokra. A ké­nyelmes berende­zésű sok kocsiból álló gyorsvonat percnyi pontosság­gal indul, kerekei csattognak a pá­lyaudvar váltóin, irány: Siófok. A vonat egyhangú zakatolása kissé elálmosítja az uta­sokat, a fülkében a beszélgetés aka­dozik. Vannak, akik kinéznek az abla­kon, mások újsá­got, képeslapot ol­vasgatnak, Általában minden utas türelmetlenül várja, hogy mikor terülnek eléje a magyar tenger tündérszép tájai. Á Balaton tájékára pihenni felüdülni, szórakozni megyünk A víz bársonyos simogatása, < napsugarak gyógyító ereje é. még egy csomó más kelletne; élmény vár bennünket, — ári még ezeket a nyári örömöké is jobban élvezzük, becsüljük ha megismerkedünk a- tóinál és népének múltjával, hagyó monyaival, egyszóval mindaz zal, ami kövekbe, épületekbe emléktáblákba írva e szép vi déle lelkét, jellegét, egyéni bá iát jelenti Balaton Alig ónál i vonat tnég magas partok tete jén halad, majd fokozatosa, lejtve Szabadi táján éri el a t A balatonszemesi bagolyvár vízparti szintjét. Alattunk te­rül el a vízfelület, mintegy ég jelé fordított óriási tükör. Het­venhét km hosszú hátán kis papírhajócskáknak látszanak a távolba tovasikló vitorlás csó­nakok. Az utas szeme kutatva keresi a túlsó partot, de csak lágy, távoli kontúrok jelölik a helyet, ahol az ég a vízzel ösz- szeölelkezik. Csupa fény és ra­gyogás a víz és valóban tenger benyomását kelti Amit látunk, még mindig csupán egyharina- da a tónak, a többi, a belátha­tatlan víztömeg, a messziségbe néz s valahol nyugat jelé a ti­hanyi félsziget dombjai mögött hullámzik. ,Figyeljük a tó színeit! Szin­te pillanat ónként változik So­ha senki nem látta még a Ba­laton két egyforma arcát, pe­dig sokan figyelték hosszú évtizedeken át, különösen a festők és újabban a színes fényképezés mesterei. A Balaton déli partjának kö­zéppontja Siófok. Idáig minden üdülövendég eljut, különösen a külföldiek. Siófoktól Fonyód felé haladva minden állomáson csökken az utasok száma. Az északi part. Almádi, 'Balaton- füred és Tihany üdülővendégei is elsősorban Siófokra rándul- nak át, ha a déli part színes, változatos életével meg akar­nak ismerkedni. Siófokon 1863- ban épült fel a kikötő, ez a dá­tum egyúttal a fürdőtelep ki­alakulásának kezdetét is jelzi. Akkoriban a mai 14 ezer lakost számláló üdiilőváros még ren­dezetlen, poros kis falu volt, amelynek egyetlen egy vendég­látó helye volt. A két világháború között Siófok a budapesti polgárság divatos fürdőhelye, volt. A má­sodik világháború legutolsó hónapjaiban a fürdőhely a „ba­latoni csata" néven ismert har­ci cselekmények, az ide-oda hullámzó arcvonal középpont­jába került. Emiatt a Balaton valamennyi üdülőhelye közül a legtöbb háborús kárt szenved­te. A népi hatalom a közel két­ezer romos lakást újjáépítette és a nagyvállalatok, intézmé­nyek dolgozói tulajdonába en­gedte át. „Széles a Balaton vize, kes­keny a híd rajta“, éneklik kő­zetemben a gyönyörű siófoki parkban. Rózsák illatoznak, kö­vér kardvirágok kínálják szép­ségüket. Lányok viháncolnak, vitorlás csónakot bérelnek, kí­váncsi leszek, hogy megy majd a vitorlázás, amikor ötven mé­terre kerülnek a parttól. Tér­zene szól, egyelőre még nem táncol senki, csak később, ami­kor hűvösebbé válik a levegő. Jobb is most a vízben és sétá­lunk befelé kényelmesen több- száz méterre a parttól, mert itt a mély víz messze bent kezdődik, ahol már táblák fi­gyelmeztetnek erre. Ezrek és ezrek lubickolnak, úszó gumi­matracon pihennek, átadják magukat a magyar tenger gyö­nyörűségének. Wittenberg József Sátortábor Balatonszemesen JELENTKEZTEK A PETÉNYPUSZTAI FIATALOK Most írunk először, mert szervezetünk csak májusban alakult. Az állami gazdaság vezetősége rendelkezésünk­re bocsátotta az újonnan készült kultúrházat és így most új életet kezdünk. Re­méljük, hogy ezentúl a fia­talok élénk szervezeti tevé­kenységet fejtenek ki és erről számolnak majd be kedvenc lapunk szerkesztő­ségének. Ollári József, Peténypuszta CÁFOLOM és vádolom ma- (rj3ft gam. Mert az • ' ■ egyik szeme- met behúnyva lSa* felejtettem, a- mikor Őrsújfa­lu kulturális életét magasz­taltam. Csak akkor nyílt ki a szemem, amikor mélyeb­ben foglalkoztam a falu kulturális tevékenységével. Rádöbbentem, hogy a CSISZ- szervezet csak papiroh lé­tezik. Megkérdeztem a ta­goktól, mit gondolnak, mi­ért nem működik a szerve­zet? Többnyire azt a fele­letet kaptam: kevés nálunk a fiatal, főleg Komáromba mennek dolgozni, akik pedig az állami gazdaságban he­lyezkedtek el, azoknak „kü­lön“ CSISZ-szervezetük van. Vajon mi történne, ha a CSISZ két szervezete egye­sülne? Vagy talán elég, ha a tagok csak megvásárolják a bélyegeket? Petrécs Anna, Tornaija GYÚJTSUNK TÖBB HULLADÉKANYAGOT! A nyugatszlovákiai kerü­letben 270 iskola kapcsoló­dik be a versenybe. Tavaly szeptember 1-től február 28-ig 2 399 594 kg vasat, 331170 kg hulladékpapírt és 66 017 kg textilhulladékot gyűjtöttek. Ebből a hulla­dékmennyiségből 959 trak­tort vagy 167 695 kerékpárt lehetne készíteni. 2649 fát mentettek meg a kivágástól, ebből a mennyiségből 3 mil­lió 748 800 darab 40 oldalas füzetet vagy 4 125 000 mé­ter csomagolópapírt lehetne készíteni. A textilhulladék- ból pedig 5941 kg rostfona­lat vagy a megfelelő anya­gok hozzáadásával 190128 m hosszú 40 cm széles fla- nellt lehet gyártani. Ezért fordítsunk több fi­gyelmet a hulladékanyag gyűjtésére. Utóljára, de nem utolsó sorban megjegyez­zük, hogy az iskolák csak­nem 291216 koronát kaptak a begyűjtött hulladékanyag­ért. Tóth László, Tompa MIÉRT NEM TÖRŐDNEK TÖBBET A FIATALOKKAL? Csákányházán szinte meg­oldatlan feladatnak tartják egy mozihelyiség létesíté­sét. Ne csodálkozzunk aztán azon, hogy a fiatalok a vá­rosban keresnek szórakozá­si lehetőségeket, vagypedig a kocsmában. A csákányházi fiatalok is mindent elkövetnének a fa­lu érdekében, ha látnák, hogy a vezetőség is kedvé­ben jár a fiataloknak. N. D. Csákánybáza SEGÍTENEK A KATONÁK Nagyon örültünk, amikor meghallottuk, hogy két hét-, re a határvidékre megyünk. Különösen Slavkovský, Jac- kuiík, Ehienberger, Kučer- ka, Kullak és a Tóth-test- vérek tettek ki magukért. A ^csúcsmunkák idején is se­gítettünk a szövetkezetek­nek. A kácini szövetkezetbe járunk segíteni, most már a burgonya begyűjtésére készülünk. Mészáros József, katona SEGÍT AZ IFJÚSÁG A losonci já- rásban a Füleki ~ Állami Gazda­ság az elsők között kezdte meg az aratást és az elsők között is fejezte be. Igen szép eredményeket értek el a kenyérgabona be­takarításánál. Árpából 25- 30 mázsás hektárhozamot értek el. A szép eredménye­ket a városi diákbrigádok­nak köszönhetik. A magyar és a szlovák tannyelvű ti- zenkétéves iskola tanulói is az állami gazdaságon dol­goztak. Sok segítséget nyúj­tottak a Kovosmalt nemzeti vállalat fiatal munkásai is, akik több mint két hétig dolgoztak a gazdaságban. A legjobb traktorosok a fiata­lok közül kerültek ki. Tóth Ferenc és Tóth István nem egész két hét alatt 100-100 hektárt arattak le, ami va­lóban szép eredménynek mondható. A kisegítő mun­kások közül dicséretet ér­demel Hrivnyák Pál, a ma­gyar tannyelvű iskola tanu­lója. Torpis József, Fülek TYERESKOVÄ NÁLUNK IS JÁRT A bratislavai Nemzetközi Nőnap Textilüzem 02-es műhelyébe is ellátogatott a világ első űrhajósnője. Sze­retettel fogadtuk ezt a bá­jos, ritka vendéget. Több mint háromnegyed órát töl­tött a gyárban és kedvesen elbeszélgetett velünk. Tiszteletére üzemünkben megalakították a harminc- kettedik szocialista munka­brigádot, amely az űrhajós­nő nevét vette fel. Végh Ilona, Csallóközkürt SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Jó tanács: Forduljon a következő címre: Výskumný ústav zváračský, Bratislava, ul. Februárového víťazstva 315. sz. Többeknek üzenjük: Anyagtorlódás miatt leve­leiket nem közölhettük és a levelek tartalma időközben időszerűtlenné vált. Kozma György, Vízkelet; Dobro- vodszký Erzsébet; Tóth i. Naszvad; Koczúr László, Kassa; Fekete Ferenc, Bod­za; Szabó Mária, Vilke; De­rne Zoltán; Kosi Zsuzsann^ Csifár; Öllös Márta, Padány; Csatlós István, Kurucz Gé­za, Izsa; Molnár Gyula, Haj- nácskő. Beatrice: Olyan érettségi­zettek számára, akiket nem vettek fel az egyetemre, egyes szakiskolák augusz­tus 27.—31. között még utó­lagos felvételi vizsgákat rendeznek. Csak néhányat emelünk ki: Str. pr. škola elektrotechnická, Bratislava, Str. pr. škola Gottwaldov, Námestie Rudé armády, Str pr. škola papierenská, Hos- tinné; Str. pr. potravinárs- ká technológia, Pardubice, Stalingradské nám. 116; Str. pr. škola bytovej tvorby, Praha 3. Žižkovo nám. i; Str. železničiarska škola Déčín; ekonomika cestovné­ho ruchu, Karlove Vary, Bezručova 17 sz.; továbbá az egészségügyi iskolákon is és még sok. más szakis­kolában. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Kiss Ilona, Mezőtúr, Ady Endre u. 40 sz. 16 éves; Stark István, Miskolc, Ka­zinczy u. 12 sz. 16 éves; Csíkos József, határőr, Katymár, PF: 0322, 19 éves; Molnár Ágota, Budapest, IX. kér. Toronyház u. 10 sz. II. e. 18 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents