Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-03 / 35. szám

f<»|iíi»«nw\ iiiiihbhíh , A legnagyobb karusszel-eszterga, amely 22 méter átmérőjű munkadarabot tud megmunká ni. VAJON TIPIKUS-E? Mezőgazdaságunkba ez idén új mérnökök kerültek a Nyit- rai Mezőgazdasági Főiskolábói. Az új törvényerejű rendelke­zések biztosították, hogy a ter­melésben dolgozzanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az eperjesi járási mezőgaz­dasági igazgatóság a szövetke­zetek és az állami gazdaságok megerősítése érdekében több nemrég végzett mérnökkel szerződést kötött. Köztük volt Marcela Kučarová mérnök is, akit a járás területén, a Lipa- nyi Állami Gazdaságba osztot­tak be. Az állami gazdaság igazgatósága számolt az érke­zésével s lakást és ellátást biz­tosított neki. Nem akarom, hogy a cikkem további vitára adjon alapot, amely a mezőgazdaságban el­helyezkedő káderekkel kapcso­latban oly gyakori. Én is a Nyitrai .Mezőgazdasági Főisko­lán végeztem. A járási nemze­ti bizottság •ezután a drieňoví szövetkezetbe osztott be, mint növénytermesztési csoportve­zetőt. Ott annyi volt a problé*- ma. hogy éjszakánként még aludni sem tudtam tőle. A munkahelyre 34 kilométert utaztam. Sokszor a faluban háltam, habár nős voltam már és gyerekeim voltak. Két évig dolgoztam a szövetkezetben és nem cseréltem volna fel a munkahelyem a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztá­lyának dolgozóival. A munká­mat megszerettem. Ez idő tájt a Lipanyi Állami Gazdaság igazgatója vagyok. Miért említem mindezt? Sokat hallottam arról, hogy az egyes munkahelyek nem tö­rődnek eléggé a mezőgazdasági főiskolát végzettekkel (nem biztosítanak számukra lakást, ellátást, stb.). Marcela Kučarová mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­la végzett hallgatója ez év augusztus elsején lépett mun­kába a Lipanyi Állami Gazda­ságban. A gazdaság vezetősége még megérkezése előtt bizto­sított neki lakást egy idősebb nő magánlakásában. A lakás tetszett neki. Igaz, nem volt valami fényes, egyszerű hely volt, külön helyiség, ahol egy ágy, egy szekrény és asztal Marcela Kučarová mérnök- megérkezése után másnap már a lakására tett megjegyzést, — hogy higiénikusabb berendezés kell neki, fürdő és zuhany. Hogy a kedvében járjunk, üzemi lakást kínáltunk fel ne­ki, (manzardszobát), ahol für­dőszoba is van. Ez sem felelt meg neki, mivel egy kilomé­terre volt a munkahelyétől. Nem akartuk kedvét szegni, s ezért egy új lakótömbben más lakást ajánlottunk fel ne­ki, ahol különbejáratú szobája lett volna, a megfelelő higié­niai berendezéssel. Ez sem felelt meg neki, mi­vel a szomszéd helyiségben három helybeli tanítónő lakott. (A vízvezetékről és a központi fűtésről már előre úgy képzel­te, hogy nem működik.) Marcela Kučarová mérnök a munkabeosztására vonatkozó­lag is tett megjegyzést. Mi úgy terveztük, hogy mint technikai erő a faiskolában és a zöldség- termesztésben fog dolgozni. Nem úgy történt, mivel a zöld­ség- és gyümölcstermesztésre nem volt képesítése. Gondolkodtunk, tekintetbe vettük a szakképesítését és el­határoztuk, hogy a lipanyi gaz­daságban dolgozik majd mint technikai erő. Ez a hely sem felelt meg ne­ki, habár egy hónap múlva a gazdaság igazgatóságának ag- rotechnikusa is lehetett volna. Ekkor azzal a kifogással élt, hogy ő nem járhat gyalog a mezőn, sem pedig lóháton. Mo­torkerékpárt kért s mi azt meg is ígértük neki. Amikor már minden „óhajá­ból“ kifogyott, a fizetésével kezdett előhozakodni. Hogy ő bizony nem fog 1330 koronáért dolgozni! Dehát nem érvényes-e a me­zőgazdasági főiskolát végzettek fizetésére vonatkozó előírás az ő esetében is, az ő munkájára vonatkozólag is? Amikor megbíráltuk Marcela Kučarová mérnököt, azt állí­totta, hogy a járási mezőgaz­dasági termelési igazgatóság vezetője azt ígérte neki, hogy a gazdaság termelési tervezője lesz. Ezzel én nem értettem egyet. Marcela Kučarová mérnök két napi ittléte után elhagyta a Lipanyi Állami Gazdaságot (mivel hogy c munka nem ne­ki való volt). Más munkahelyre ment dolgozni. Eddig nem tud­juk. hová! Helyes volt-e Marcela Ku­čarová mérnök eljárása? (Ä) ASO ÉS GITÁR A rimaszombati járásban, Nagybalogon a nyitrai Pedagó­giai Főiskola hallgatói brigá- doztak e nyáron. Két hónapon keresztül segítettek a Balog patak szabályozásánál. Igaz ugyan, némi problémák voltak kezdetben az elhelyezéssel, el­szállásolással, de hát azért bri­gád a brigád, hogy a felmerült akadályok se okozzanak tartó­san gondot. Két hónapon ke­resztül izzadtak a diákok, meg az ásónyelek. És most beszél­jenek a számok: milyen mun­kát végeztek a nyitrai diákok? Az első turnus, amely augusz­tus harmadikáig dolgozott, kö­zel 40 000 korona értékű mun­kát végzett. A nagy meleg el­lenére is jó munkát végeztek a brigádosok, s az üzem veze­tősége is megelégedéssel nyi­latkozott róluk. Inkább koráb­ban keltek, hogy ne a rekkenő hőségben dolgozzanak, s a dél­utánt fürdéssel sportolással töltötték. De ne gondolja sen­ki, hogy ezzel kimerült az ér­deklődésük! Húsz tagú eszt- rádcsoportot szerveztek és na­ponta próbáltak, s hat nap alatt sikerült „összehozni“ egy rövid esztrádmüsort. Nagyba­logon, Uzapanyiton lépett fel az együttes, s a jól sikerült műsor után a zenekar éjfélig húzta a talpaiávalót. A kultúr- csoport legnagyobb sikerét Tornaiján aratta, ahol négy diplomát kapott a brigádfeszti­válon. A zenekar első díjat nyert, Köteles László, Bodnár János, Benyík Margit pedig el­ismerő okleveleket. A sporto­lók is kitettek magukért: két kupamérkőzést nyertek, s ren­geteg barátságos mérkőzést. A nagybalogi brigádosok jóhíre csakhamar bejárta a környé­ket. Meghívások halmaza érke­zik a környező falvakból, és ők szívesen mennek, készülnek az újabb fellépésekre, találkozók­ra. Ami a munkát illeti, azt is megszervezték, hiszen a sza­kaszok között munkaverseny folyik. Az elmúlt turnusban Majoros Gábor pl. szakasza volt a legjobb. BELÄNYI JÁNOS Nagy Ernő irányította ezt a tizenegytagú csoportot, amely a legtöbbször nyerte el a vándorzászlót. (Belányi János felvétele) A gépgyártással kapcsolatban álló. velem egyivású emberek még emlékeznek rá, milyen heves viták zajlottak a har­Vörös Proletár gyár szerelo- alagját 15 per n! ént hagyja el egy-egy új gép. mincas években, amikor az el­ső szovjet fémvágó gépeket terveztük. Vitatkoztunk, keres­tük azt az utat, amely a leg­gyorsabban vezet a szovjet szerszámgépgyártás fellendíté­séhez. A vita bátor, emelkedett szellemben folyt. Az új eszter­gapadok családját akkor DIP- nek neveztük el. Ez a három betű az „Utolérni és Túlszár­nyalni“ (Dognaty is pregnaty) jelszó rövidítése volt. A szov­jet szakemberek ugyanis már akkor feladatul tűzték maguk elé, hogy nemcsak utolérik, de túl is szárnyalják a külföld műszaki színvonalát. Sokezer „DIP“-gép dolgozik ma is az iparban, de a névadó három betű mégis helyesbítés­re szorul, mert múlt időbe kell tennünk: már nem azt jelenti, hogy utolérni és túlszárnyalni, hanem hogy utolértük és — sok esetben — túlszárnyaltuk. A moszkvai Vörös Proletár gyár, amely harminc esztende­je az első DIP védjegyű gépe­ket adta, nemrég szállította le a kétszázezredik esztergapadot. A gyár a maga nemében a vi­lág egyik legnagyobb komplex gépesített vállalata. A Vörös Proletár mellett még több száz szovjet gyár készít szerszám­gépeket. A Szovjetunióban ma több mint 2,5 millió szerszámgép van, annyi, mint a három nyu­gateurópai országban, Angliá­ban, Franciaországban és az NSZK-ban együttvéve. Az évi termelés eléri a 170 ezer dara­bot, s 1958 óta a Szovjetunió több szerszámgépet gyárt, mint a világ bármely más országa. A gépgyártásban egy köz­pont irányítja műszaki politi­kánkat: az állami automatizá­lási és gépgyártási bizottság, amely közvetlenül vezeti a fő tervezőirodákat, mérnöki és tudományos kutatócsoportokat. Manapság a megrendelők a legkülönfélébb igényeket tá­masztják a szerszámgépekkel szemben. Mi minden igényt ki­elégítünk. Másfélezernél több típust szériában gyártunk, az ipar egyedi megrendelései alapján pedig többezer külön típust is készítünk. Az utóbbi években egészen nagyméretű gépeket is kibocsátunk, például 12 méter átmérőjű fogaskere­kek megmunkálására alkalmas fogmarókat és 22 méteres át­mérőig terjedő alkatrészek megmunkálására szolgáló ka­russzel-esztergákat (A 22 mé­teres átmérő érzékeltetésére említsük meg, hogy a cirkuszi porond szokásos átmérője 13 méter.) Egyedülálló berendezé­sek ezek, amelyekhez hasonló méretűeket nemigen találni. De gyártunk egészen kis méretű fémvágókat is. Az órásipar számára készült, hat precíziós gépből álló automata sor pél­dául — elfér egy ember tenye­rén. A szovjet szerszámgépgyár­tás más fontos mutatók, példá­ul a vágási sebesség és pon­tosság tekintetében sem marad el a nemzetközi szabványoktól. A szakembereknek ebben a vonatkozásokban sok elvi, konstrukciós kérdéssel kell szembenézniük. Sok fejtörést okoz a forgácsolószerszám. Manapság ugyanis már olyan kemény anyagokat kell meg­munkálni, amelyeket sokszor a gyémánt sem fog. Mind a je­len, mind pedig a jövő széni1- pontjából igen fontos kérdés tehát, honnan vegyünk jobb vágóéleket. E távlatokat ille­tően különösen nagy energiával dolgozunk. B. R. Lazarenko szovjet tu­dós még a negyvenes évek ele­jén olyan megmunkálási mód­szert dolgozott ki, amelynél az esztergakést elektromos kisü­lés helyettesíti. Ennek az elv­nek az alapján készítettünk Érik a szőlő, hajlik a.. — mondja a nóta, s kinek ne-lenne kedve a nótához, ha ilyen gyönyörű termést ígér a szőlőtőke mint az idén. Lányok szedik a szőlőt. Nevet a szemük, s a vödörből nevetnek a — minden gyönyörűséget magukban hordozó — szőlőszemek. Bakáddá C£r^'kfáA’id('S kcá’iéi’t'á’S A múlt hét ■péntekén csodá­latos változáson ment át a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának egyik csarnoka. Éj­jelen át mintha tündérkezek virágdíszbe öltöztették volna a kopár hodályokat, mintha Ceres istennő a bőség szarujá­ból ontotta volna valamennyi kincsét és Bacchus ellenpropa­gandát fejtene ki az alkoholel­lenes szövetség bosszantására. Megnyílt a borkóstolóval egybekötött országos virág­elektromos impulzussal műkö­dő fémvágógépeket, amelyek a gazdaságossági és.műszaki mu­tatók tekintetében a legjobbak a világon. Egy másik nagyjö- vőjű géptípus az ultrahanggal működő szerszámgép, ilyet elő­ször az amerikaiak szerkesz­tettek. Ma már azonban a szov­jet ultrahang-esztergák mind a termelékenység, mind az auto­matizálás mértéke tekintetében túlszárnyalják az általunk is­mert amerikai típusokat. En­nek a berendezésnek a gyártá­si jogát egész sor nyugati cég vásárolta meg tőlünk. A szerszámgépgyártás mű­szaki színvonalának napjaink­ban igen fontos mutatója az automatizálás mértéke. A Szov­jetunióban a szériában gyártott típusoknak több mint a fele automata, illetve félautomata. Mind több programvezérlésű gépet készítünk. Eredménye­sen dolgozunk automata gép­sorok és egész automata mű­helyek tervezésén. A Szovjet­unióban az ötvenes évek elején több automata üzem létesült, amely tömegméretekben gyárt dugattyúkat, csapágyakat és más alkatrészeket. Néhány éven belül teljesen befejezzük az egyes folyamatok automati­zálását az Első Csapágy Gyár­ban, a moszkvai Lihacsev Au­tógyárban és még egy sor más gépgyárban. A szovjet gépgyártás termé­keit jól ismerik külföldön is, és nemcsak a kiállítások alap­ján, amelyeknek szovjet min­tadarabjait már annyi dicséret érte. A szakemberek működé­sük közben is látják ezeket a termékeket, hiszen a Szovjet­unió igen sok országba expor­tálja őket. E gépek műszakilag kiválóak, és olcsóbbak is, mint más országok hasonló termé­kei. Ennek az a titka, hogy tö­meggyártásra rendezkedtünk be. A. PROKOPOVICS zöldség- és gyümölcskiállítás. Megérkeztek a köztársaság legjobb növénytermesztői, ker­tészei, méhészei, pincemesterei éppúgy, mint a mezőgazdasági és magnemesítö üzemek szak­dolgozói a kutatóintézetek kép­viselőivel együtt, hogy szak- szerű felvilágosítást nyújtsa­nak a virágkedvelőknek, hogy jó tanáccsal lássák el a zöld­ség- és gyümölcstermesztőket. Természetes, hogy a sok szép és érdekes látnivalót nem le­het egyszerre végignézni, „megemészteni“. Ezért a ren­dezőség gondoskodott arról, hogy az érdeklődök valameny- nyi ágazatban kimerítő okta­tásban és ismertetésben része­süljenek. így például a szőlő­termesztők számára szeptem­ber 5-e és 6-a között tartanak szemléltető szakelőadásokat, a méhészek 7-től 8-ig gyarapít­hatják ismereteiket és a zöld­ségtermesztők 12-én és 13-án ismerkednek meg szakmájuk korszerű vívmányaival. 18-án és 19-én a gyümölcstermesz­tők, 20-a és 22-e között pedig a kertészek hallanak újdonsá­gokat az őkét érdeklő tárgy­körből. Végül szeptember 24- én a virágtermesztöké lesz a szó. Nagy súlyt helyez a rendező­ség arra, hogy a kiállítás részt­vevőit egyúttal megismertesse a gyümölcs- és zöldségter­mesztés nagyüzemi technológi­ájával, a gépesítés kihasználá­sával és a kártevők elleni vé­dekezés módozataival. Ugyan­csak fontos tárgyként foglal­koznak majd a méhek befolyá­sával a növényi termőképesség fokozására. A kiállításon rendezendő vi­taértekezleteken megbeszélik a több és jobb minőségű gyü­mölcs- és zöldségfélék ter­mesztésének lehetőségeit az élelmiszeripar a felvásárlási és a szállítási részlegek megbí­zottjaival. Ugyávákkor megvi­tatják a zöldség- és gyümölcs - fajták különféle felhasználási módját, az ételek elkészítésé­nek változatait és a helyes táplálkozás kérdését. A kiállításon nemcsak a me­zőgazdák és kertészek találják meg számításukat, hanem a nem ,,szakmabeliek“ is hasznos ismeretekkel gazdagíthatják tudásukat. A vidékről érkező látogatók 33 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. Bratislavában pedig a hetes villamos, a 30-as és 33-as au­tóbusz köti össze a várost a kiállítás telepével. 2.5 millió szerszámgép

Next

/
Thumbnails
Contents