Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-13 / 32. szám

-X CSIS7 S / f o V K I A I KÖZPONTI n I 7 OTTS A C < N A K LAPJA______ Bratislava, 1963. augusztus 13. XII. évfolyam, 32. szám Ara 60 fillér NINCS MINDEN A jegyzetekben 11U U IU 1.1 V Hilllllllllllliliiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Frédéric Joliot - Curie Frédéric Joliot-Curie, ko­runk egyik legeredménye­sebb tudósa, s egyúttal a világot átfogó nagy béke­mozgalom egyik szervezője és vezetője öt évvel ezelőtt, 1958. augusztus 14-én halt meg. 58 éves korában. Csa­ládjában elevenen éltek a francia nép dicsőséges for- -adalmi hagyományai. Aty­jának külföldre kellett me­nekülnie. a párizsi kommün narcaiban való fegyveres -észvétele miatt. Frédéric Joliot fizikus zolt, és tudományos mun­kássága közben megismer­kedett a Curie tudósházas- íár Iréné leányával, akit ilettársának választott, s neve mellé felvette a Curie nevet is. Feleségével együtt íj utakat nyitottak a fizika :erü!etén. Felfedezték a nesterséges rádióaktivitást, :zért 1935-ben megkapták ä fizikai Nobel-díjat. A német fasiszta meg­szállás idején egyik vezető­je lett a francia nép ellen- illási mozgalmának, és 1942- jen csatlakozott a kommu­nista párthoz. 1948 végén megalkotta az első kísérleti jtommáglyát. Egyik felfe­lezője az uránmagokon lel­épő láncreakció kimutatá­sának. Joliot-Curie, aki az első itomkísérletet végezte, az ítomfegyver legkérlelhetet­lenebb ellensége lett és ke­ményen kiállt azért, hogy az atomerőt ne pusztításra, nanem az emberiség javára használják fel. 1950-ben a Béke Világtanács első elnö­kének választotta. Ezt a tisztséget haláláig töltötte be. 1951-ben a Nemzetközi Lenin-Békedijjal tüntették ki. terv teljesítéséért A TÖBB TEJ ÉRDEKÉBEN A CSKP KB májusi határoza- a dunaszerdahelyi járásban nagy visszhangra talált. Ezt zonyítják azok az eredmé- /ek, amelyeket a Nagymegye- Nagyhizlalda n. v. Gólyás ^szlegén a szocialista munka­igád és a CSKP XII. kong- ■sszusának brigádja címével tüntetett kollektíva ért el. A ízetőjük Rigó László CSISZ- g. Az 1963-as év első félévi emelésének kiértékelése után kollektíva tagjai arra kötele- k magukat, hogy az év végéig •henenként átlag 10,45 1 tej- Dzamot érnek el. Ez azt je- nti, hogy a tervezett napi jhozamot 2,41 század literrel pik túl és az év végéig terven lül 30 ezer liter tejet fejnek, tej termelési ára emellett li- ■renként 1,75 korona marad. Ezt az eredményt csakis úgy hetik el, ha a legújabb ete- ?si módszereket alkalmazzák ; a teheneket a legjobb gon- Dzásban részesítik. vAsärOti jelentés A szövetkezet vezetősége be- atóan foglalkozott a takarmá- yozás kérdéseivel és arra a ovetkeztetésre jutót, hogy az löjárás következtében beállt ehézségek ellenére is fenn­irtják az eddigi állatállományt, z év eleje óta tehenenként 5,6 tér tejhozamot értek el, azaz ,10 literrel lépték át a tervet. A szövetkezet zootechnikusa llandó kapcsolatot tart fenn fejőkkel, szakelőadásokat art számukra a zootechnikai ntézkedésekről és az előírá- okról. Azt akarják, hogy a tej zsír- artalma ' 3,6 legyen, emellett zeretnék elérni, hogy a tej ermelési ára literenként 1,80 torona legyen. A termelési ár elenleg 1.90 korona. A prágai Mező­gazdasági Főiskola hallgatói otthagy­ták az előadóter­meket és nyolcha­vi gyakorlatra egy állami gazdaságra mentek. MaV már sok tapasztalatra tettek szert. Hisz a főiskolai jegyze­tekből természete­sen nem lehet min­dent megtanulni. Figyelmeztették őket, hegy egy if­júsági gazdaságba mennek, amelyről nem mondhatják, hogy tejjel-mézzel folyó vidék. A či- hanai gazdaság csak 13 km-nyíre fekszik Karlové Vary-tól és mégis úgy tűnik, mintha világ vége lenne. Néhány kopottas szürke ház és né­hány család várta őket. Három tech­nikussal találkoz­tak, akiknek már kifelé áll a rúdjuk. A helyi fiatalokat Simkő Kveta a konyhában képvi­seli. Lada Rouch is már szedi sátorfá­ját és alig várja, hogy bevonuljon. Amerre csak né­zünk, mindenfelé termőföld, több mint ezer hektár. Talán azt mondhatnánk a fő­iskolásokról, hogy tele voltak lelkesedéssel és a kemény va­lóság kiábrándította őket? Ezt határozottan nem mondhatjuk. A fiúk a gépesítési iskolán ke­rültek már tulajdonképpen közel a mezőgazdasághoz és a határvidéki gazdasággal kap­csolatban nem sok illúziót szőttek. A főiskolások szántottak, trágyát hordtak, kijavították a traktorokat, a teheneket le­geltették (Getz Guszti dicsé­retre méltó tejhozamot ért el), három „krumplis" működött, és a kulturális tevékenységről a helyzet, és a legelszomorí- tóbb az, hogy az emberek kissé könnyelműek. Figyeljük például Dvorák mérnököt, az agronómust, mennyit vesződik, mennyit küszködik, lőt-fut, hogy min­denütt ott legyen és senkit se veszítsen el szem elől. Dvorák pedig valóban megállja a he­lyét, nem adja be a derekát. Amikor egy fél évvel ezelőtt idehelyezték szíves-örömest jött ide. A gyűléseken azonban a szemére vetették, hogy kezdő és gyakran összetűzött már a gazdaság vezetőségével. Dvorák el szeretne menni. Velünk éppen ő, Dvorák ag- ronómus törődik a legtöbbet. A gazdaság igazgatója három hónapon keresztül még csak felénk se nézett. A diákok azonban legjobb belátásuk sze­rint nekifogtak és igyekeznek megoldani az itteni problémá­kat. , Az első kérdésük ez lenne: mikor jön ide annyi fiatal, hogy ne csak név szerint le­gyen Čihaná ifjúsági gazdaság? A második pedig ez: a gya­korlatra kiküldött diákoknak nem kellene egy mintagazdasá­got is megmutatni? Mert: mindig az nyer, aki tud összehasonlítani: Zbynek Koren, a „szakember“ traktorjavítás után egyéb szó­rakozást is talál. Yk Vadul vontatott szekerem kissé fékezni kellene, mert a saroglya zamatos, érett gyümölccsel van tele. A tapasztalat, s az erő küzdelme döntetlenre áll; színben, hangban és vágyakban most tobzódik bennem a nyár. VÁROSNÉZÉS sem feledkeztek meg. De még- csak a tanulásról sem. A főiskolások megismerked­tek jövő foglalkozásuk minden csínjával-bínjával. — Az egészben az a leg­szembetűnőbb — mondják, hogy az emberek itt olyan közömbö­sek. A műhelyben egyetlen ka­lapáccsal persze nem lehet sokra menni, 15 km-nyire kel­lett menni, míg egy gépjavító műhelyt találtunk. A hossza­dalmas „generáljavítás" után a traktorok rendszerint már az első fordulónál csődött mon­dottak. Nem a legrózsásabb itt icle/en Megértem, mint a búzaszem, kiforrtam, mint az óborok; az örömök poharából iszom, nem csupán kóstolok. Mert ez a nyár az igazi, minden jelét mohón lesem; érett örömök asszonya, nyújtsd a kezed és jöjj vplem! Zala József kíö ozugtj, magánügy Vannak üzemek, vállala­tok, irodák, ahol egyes dol­gozók előbbre valónak vélik magánügyeiket, és emiatt hátrányt szenved a köz ügye. Erről óhajt szatirikus hang­vételű derűt írni a Szerző, s amikor ebbéli szándékát bejelenti, a szerkesztő lel­kesen biztatja. No, miután csütörtökön és pénteken átgondolja a té­mát, szombaton hajnalban hozzálát. Hatkor kel, hétre érkezik, a géphez ül, és már kopogtatja is a címet: Köz­ügy, magánügy, avagy miéri nem dolgozzák végig egyes dolgozók a nyolc órai mun­kaidőt. Lássuk hát, miért is? Csak előbb le kell ugornia a büfébe, mert orvosi tanács, hogy a munkát mindennap bőséges reggelizés előzze meg. enélkül nincs egyenle­tes termelés. Tehát két sze­let rózsaszín gépsonka, egy barna zsemle, három szép, nagy, piros paradicsom, ne­gyedkiló őszibarack, és ter­mészetesen egy doboz Móri­ca. No, mármost, néhány ív kézirat papírból abroszt csi­nálunk az íróasztalon, s be­gyújtjuk a kávéfőző masi­nát. Kétszemélyes, a csap alá a nagyduplás poharat, és miközben elfogy a sonka, a zsemle, a paradicsom, csordogálni kezd a dupla­dupla. Mindenesetre, pontban 8- kor ismét a gép előtt ül, és barackozás közben elolvassa a címet, hogy miért is? A gyümölcstől kicsit szutykos lett a pracli, kezet mosni gyorsan, és fellapozni a kis- noteszt. Abba ugyanis ve­zérszavakat jegyzett föl, És máris olvassa, hogy sürgős levél a majsai sógornak!! Höj, az atyaságát, igaz, két sor az egész, nézz utána, Berci, kiféle, miféle az a bi­zonyos Kovács János, aki meg akarja venni, a marha, az örökölt egytizenketted házrészt, de amely részt a házban lakó kilenc család imatt ebben az életben már úgy sem lehet eladni? Ki­veszi hát a gépből a kézirat- papirt, beteszi a levélpapírt, aztán kiveszi a levélpapírt, beteszi a kézirat papírt, s né­zi a noteszt, közügy, ma­gánügy, nem dolgoznak, miért nem? Es már majdnem írja, ám kilenc óra, át szól a szerelő­nek, hogy a vízcsapot ma okvetlenül'. Leteszi a kagy­lót, szól a telefon, Laci bácsi jelentkezik Óbudáról, hogy kikérdezte feleségét Julis­kát, a falradírozüs felől. Akként megy, hogy az em­ber vesz egy kétkilós kenye­ret, fölszeleteli, de úgy, hogy a szeleteket a héjuk­nál fogva meg lehessen markolni, aztán fölmászik, és radírozza. Szerzőnek ugyanis a függöny körül fe­ketére füstölte a távfűtés, festetés csak jövőre lesz, a radírozó maszek drága, ügyes ember maga radíroz. Ez ügyben hazaszól, on­nan viszont értesül, hogy a kisollö elveszett, ám a kör­úti késesmester most kapott eredeti solingeni acélból va­lót, azonnal menni érte. Menni úgyis kell öngyújtó ügyben, s visszajöhet a ci­pész szövetkezetbe: mi van már azzal a fejeléssel? És hogy a vas- és edénybolt­ban van-e facsavar a polc­hoz és hogy honnan és ho­gyan is kellene szerezni fajánsz polcot, amit tudva­levőleg csak közületek kap­hatnak ? Mindezek után kezdeni lehet a cikket, legfőbb ideje, tíz rég elmúlt, csak előbb befizetni az üdülést és át­szelni a mozinak, hogy a Korzikai testvérekhez ma estére okvetlenül két dara­bot. Tizenegyre minden elin- téztetett, ám lelkes hallózás az ajtóból, megjött Jani, most tér haza Dunántúlról, van egy órája, beugrott és kikérdezi Szerzőt, mit csi­nál egész nap a szerkesztő­ségben, hol semmi dolga, és miért ül itt, ahelyett, hogy odakenne egy háromfelvo- násos víg marhaságot ? Eszik az ilyet a színházak, és más dolga se lenne, mint szedni föl a tantiémet. Még alig dél, amikor be­kukkant a szerkesztő, hogy mi van a szatírával. Szerző büszkén mutatja címét. Közügy, magánügy, és hoz­záteszi, sajnos, a kérdés nem olyan egyszerű, idebent, a négy fal között nem lehet felelni rá. Holnap kimegy az életbe, és ott fogja valami­képpen kinyomozni: mik le­hetnek azok a magánügyek, amik miatt egyes dolgozók nem dolgozzák végig a nyolc órát ? A nagyabonyi iskola fiataljai csak úgy mint minden évben, most is kitettek magukért. Az elmúlt napokban a nurgonya betakarításában tüntették ki magukat. Felvételünkön Matisz Gittát, Hődosi Piroskát és Forró Marikát látjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents