Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-06 / 31. szám

A FEKETE VIZ PÁRTJÁN

ez nem éri meg az egyhetes életkorát. Kelt már itt ki kétfejű, négyszárnyú kacsa is, egész természeti ritkaság- gyűjteményt lehetne itt felállítani. Á jövőben talán meg is teszik ezt.

Jól sikerült az idei év a tenyészet számára. Különben nagy lutri egy keltetőüzem fenntartása, ha hozzá nem értő

dolgozók kezelik ä gépeket. Itt tisztán áll a nyereség, komoly húsmennyiségben megtestesülve, több mint százezer kacsa’ alakjában. A hápogó' fehérségek, amelyek a jövőben a tojást szolgáltatják, vígan lubickolnak ä tó langyos vizében, falják a fenékről feltörő rencét. ízes falatot kínálnak, illatos kacsamájat. Bagota István

A sátortábor bejárata. Erre tessék menni, tovább!

Sátortábor a Kárpátokban

Tavaly ősszel még semir ■ sem volt itt, csak a fái és a Feketevlz folydogál unalmasan — beszélik az Or földi Állami Gazdaság király révi részlegének dolgozói. Ta valy ősz őta épült ki ez a ka csatenyészet a tóval, épületek kel és mindennel együtt.

Fiatal lányok sürögnek, ten gernyi kiskacsa közt lépkedne! vigyázva, nehogy kárt tegyenel a kíváncsiskodó, örökké éhe; állatokban. Falánk állat a kacsa Mindig ennivalót kér, de nőnél is rohamosan, ellepik a tavat bukdácsolva halásznak, de a 3( ezer pontyból, amit a tóba te- iepítettek, aligha tudnak soka megfogni. A lányok mosolyogják őket, drukkolnak nekik szívből kívánják számukra a jc falatot.

Hogyan is kezdődött a: egész?

Az állami gazdaság vezetősége kihasználva a Feketeví; adta lehetőségeket, pecsenye- kacsa tenyészetet akart létesíteni. Nehezen indult a dolog, ezért rohammunkát kellett végezni, így néhány hónap alatt felhúzták az épületeket. Tavat is létesítettek és január elsejére beszereztek 2570 darab tenyészkacsát.

Majd ha tojnak — gondolták — és kikelnek a kisállatok, akkor indulhat meg a pecsenyekacsa tenyészet, mert kiskacsát szerezni máshonnan, keltetőből továbbtenyésztésre szinte lehetetlen. Amikor azután a tenyészkacsák elkezdtek tojni, készen állottak a keltetőgépek is és elkezdődött a keltetés. Tóth Márta, Izsó Ilona, Csicsala Anna dolgozott a keltetőgépek mellett. Nagyszerűen sikerült a fiatal lányoknak a kiskacsák keltetése. A gépek jól működtek és mikor több ezret kikeltettek,, az állami gazdaság vezetősége és a felsőbb szervek utasítására el kellett szállítani a kikelt állatokat a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba, ahol nem volt keltetőüzem. A galántai járásban, hogy biztosítva legyen a pecsenyekacsa tenyésztés, l.át jtt kellett rákapcsolni a keltetésre, ahol lehetőség volt rá. El is adtak 102 360 darab napos kacsát a szövetkezeteknek és más állami gazdaságoknak. Ennyi pecsenyekacsát úgy sem tudtak volna itt fölnevelni, viszont az eladás által járási méretben biztosították a pecsenyekacsa tenyésztésének tervét. Azért 3037 darabot

Százhatvan fiú és kislány, nagyobbára az állami gazdaságok gépállomási dolgozóinak gyermekei töltik vidám szünidejüket a Kis-Kárpátok lejtőin, a vöröskői pionírtáborban. A táborban vidám az élet. Reggel ébresztő, torna, utána játék, kirándulás, esetleg egy kis brigád. Igen, brigádra is járnak. Málnát, epret szednek, iskolai felszereléseket készítenek. Sportból is van elég, — dicsekszenek valamennyien. Nem egy közülUk már úszni is megtanult. Mindemellett az őrsök titokban is sportolnak. Az ügyesebbek elvonulnak a tábor egyik sarkába, ott futást, ugrást gyakorolnak. Ugyanis a táborozás utolsó hetében tábori sportbajnokságot rendeznek. Szokás szerint mindenki győztes akar lenni. Oklevéllel akar hazautazni, hogy legyen mivel dicsekedni.

A nagyobbak — a pionírok,

gondos apák, illetve ä mamák szerepét is gyakran játszák. Nem ruhababákkal játszanak. A szikrákat öltöztetik, fésülik, szépítgetik. Különös szépítge- tés alá vették őket a minap, amikor a szomszédos harmóniai pionírtábort mentek látogatni. Valamennyien ki voltak huzakodva. Ott volt csak vidámság. Oj barátokra, barátnőkre leltek. Nem baj, hogy az egyik várkonyi, a másik meg dubnicei pionír. Megígérték egymásnak, hogy örökké barátok maradnak. A nagy barátság jeléül egyesek jelvényt, kendőt cseréltek. A barátságra inni is kell — tartja a szólásmondás. Ők nem ittak, de énekeltek. Szlovák, magyar, orosz, sőt még cigánydalok is felzendültek a táborban. Harsogott a táj a vidám gyermekdaloktól. A Kis- Kárp41ok lejtőin elterülő fenyvesek messzire vitték a dalfoszlányokat. -sziV állás és tudomány

m.

Ma természetesen nem utasíthatják vissza úgy a vallás védelmezői a tudomány eredményeit, mint két-hárőmszáz vagy akár ötven-hatvan évvel ezelőtt is. Vannak eredmények, amelyekről kijelentik, hogy Isten akaratából következtek be. Ilyen például az űrhajózás. Ez elsősorban a műszaki tudományok eredménye, azokkal pedig az egyház — mint láttuk — már régen kénytelen volt megbékélni. így hát a legokosabb azt mondani; Isten megengedte az embernek, hogy a természetet uralma alá hajtsa, s a természetben a világűr is benne van. Hogy miért éppen a kommunisták járnak élen a világűr meghódításában — hát ez már Isten kifürkészhetetlen akarata.

Más kérdésekben egyezkedni próbálnak, amint ezt a darwinizmus esetében láttuk. „Legyen a tudományé a test, maradjon a miénk a lélek“. Ezt igen bölcsen gondolták ki; hiszen az egyház hatalma jórészt a lelkek feletti hatalmon, vagyis az emberek érzés- és gondolatvilágára gyakorolt befolyáson nyugszik. Ám a tudomány nem ismer határokat: kutatja, vizsgálja és magyarázza a lelki jelenségek és folyamatok törvényszerűségét is — ezek pedig sehogyan sem illenek össze a vallásos elképzelésekkel.

Ismét más esetekben előkészítik a visszavonulást. Ilyen például az élet keletkezésének kérdése. Erről tudományosan megalapozott feltevésünk van (Oparin elmélete), de ez kísérletileg még nem bizonyított Ezért itt még a fő vonal: tagadni az élet természetes keletkezését. De a sok vereség

óvatosságra int;' s így ä hit védelmezői gyakran hozzáteszik: ha esetleg bebizonyosodna, hogy az élő anyag az élettelen anyagból természetes úton keletkezett, ez azt jelenti, hogy Isten már eleve úgy teremtette az élettelen anyagot, hogy élő legyen.

Vannak végül kérdések, ahol semmiképpen sem engednek. Ezek — így vagy úgy, közvetlenül vagy közvetve — világnézeti kérdések. Például: milyen a viszony test és a lélek között? Vajon a test (elsősorban a központi idegrendszer) működésének következménye-e a sokféle lelki folyamat, vagy attól független? Milyen a viszony az anyag és a tudat között? Melyik az elsődleges? Teremtett-e az anyag vagy örökkévaló?, stb.

Ezekben a kérdésekben nem is engedhetnek,.hiszen a vallás — világnézet. De van tudományos világnézet is: a marxiz- mus-leninizmus, a dialektikus materializmus. Amíg a vallásos világnézet természeténél fogva fékezi a tudományok fejlődését, addig a tudományos világnézet segíti, előre viszi a világ megismerését — tehát a tudomány haladását. Különösen jól látható ez a társadalomtudományok esetében.

Isten teremtette a szegényeket is, meg a gazdagokat is — tanítja a vallás. Aki ezen változtatni akar, isten akaratával kerül szembe, és isten megbünteti.

A társadalomtudomány — mondhatjuk így is: a társadalmi fejlődés egyetlen tudományos magyarázata, a niarxiz- mus-leninizmus — ezzel szemben bebizonyította, hogy ez nincs így: és megvilágította az utat is, amelyen az osztálynélküli, a kizsákmányolás nélküli társadalomhoz el lehet jutni.

A reakcióssá vált polgárság hűtlen lett a tudományhoz: a társadalmi haladásért harcoló munkásosztály pedig szövetségre lépett a tudománnyal. A tudomány fegyver lett á munkásság — és általában a dolgozók — kezében a fizikai és szellemi elnyomás ellen vívott harcban, a szocializmus világméretű győzelméért folyó küzdelemben.

Ä béke és a szocializmus híveinek táborához sok vallásos ember tartozik, sőt egyre több pap is, a legkülönbözőbb felekezetekből. Ők nem tudományos, hanem vallási érvekkel indokolják azt, hogy a békéért szállnak síkra; illetve, hogy a szocializmus ügyét szolgálják. Ez rendben is van; hiszen nem az a döntő, hogy egy ember mivel indokolja a tetteit, hanem az, hogy mit és hogyan cselekszik. Többet ér egy vallásos ember, aki a haladás ügyét szolgálja, mint egy vallástalan, aki reakciós. De ha

I * 4 * 1 ilf *

(lll§§Éͧt§i

már a tudomány és a vallás viszonyáról van sző, meg kell . mondanunk, hogy a béke megvédésének és a szocializmus építésének útját-módját mégis csak Marx, Engels, Lenin müvei mutatták meg, és hem ä Biblia vagy a Korán.

Befejezésül csak annyit:' M vallás védelmezői azzal is vádolják a tudományt, hogy nem képes hatékony erkölcstant adni az embernek. Nos, mi éppen azt tartjuk erkölcstelennek, hogy egész életünket és cselekvésünket olyan alapelvekre építsük, amiket csak hinni lehet, de tudni nem. Mi éppen azt tartjuk erkölcsösnek, hogy megismerjük a világot azért, hogy megváltoztassuk. Olyan világot akarunk, ahol az ember félelem nélkül, szabadon élhet, dolgozhat, alkothat. Ez a mi erkölcstanunk lényege és alapja. Hatékonyságát pedig azoknak a tíz- és százezreknek a példája bizonyítja, akik a munkásmozgalom kialakulása óta önzetlenül és áldozatkészen vállalták az üldözést, a börtönt, a halált — azért, hogy az utánuk következő nemzedéknek biztosítsák a boldog jövőt.

(Vége)

Milyen jó ülni a friss, zöld fűben. A rétet erdő veszi korili, a közeli sportpályán események zajlanak. Innen éppen jó oda a kilátás, azt is meglátni, ki rúgja az első gólt. A szabad természet és a sport a fiatalok telki szükséglete'.

A CSISZ KB elnökségének határozata az ifjúság körében végzett eszmei-nevelő munka

fejlesztéséről az 1963-64-es évben

(Részletek)

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusai határozatot fogadott el arról, hogyan érvényesíti az ifjúság a CSKP XII. kongresszusának vonalát szocialista társadalmunk további fejlesztésében. Az ifjúság feladata, hogy minden alkotó erejét és tehetségét azon feladatok teljesítésére fordítsa, amelyek biztosítják hazánk gazdasági és kulturális életének további fejlődését. Egyidejűleg az ifjúságnak sokoldalúan fel kell készülni* a kommunizmusban való életre.

A CSISZ Központi Bizottságának elnöksége a IV. kongresszus határozatai, valamint az eddigi tapasztalatok alapján kidolgozta az eszmei nevelés tartalmát és formáját az 1963/64-es időszakra. Megbízza a CSISZ összes szerveit és a laptervezete it, hogy ezekhez igazodjanak és hogy az eszmei nevelést szervezetük szükségletének és az ifjúság érdekeinek megfelelően úgy irányítsák, hogy a szervezet befolyást gyakoroljon ösz- szes tagjaira és az ifjúság széles rétegeire.

1963 szeptemberében és októberében á CSISZ IV. kongresszusának határozata alapján tömeges iskolázást kell szervezni a CSISZ alapszabályzatairól.

AZ ALAPFOKÚ KILENCÉVES ISKOLÄK 9. OSZTÁLYAIBAN:

— A CSISZ alapszabályzatairól szóló iskolázással kapcsolatban megismertetni a CSISZ történetét,’ küldetését és jelenlegi feladatait;

— a népgazdaság fontos ágai és a pályaválasztás;

— Csehszlovákia Kommunista Pártja és az ifjúság.

A 9. osztályokban elkerülhetetlenül szükséges sokol« dalú érdekes tevékenységet kifejteni: tanulmányi kirándulásokat szervezni az ipari és mezőgazdasági üzemekbe, közben tekintetbe venni a pályaválasztást.

A II. FOKOZATÚ ISKOLÁKBAN TANULÓ IFJÚSÁG!

— A CSISZ küldetése a társadalomban és az ifjúsági szövetség feladatai az iskolában; ezt megmagyarázni a CSISZ alapszabályzatairól szóló iskolázással kapcsolatban;

— a szocialista társadalom jelenlegi fejlődése és a hely, amelyet ebben a tanulóifjúság elfoglal;

— a Csehszlovák Szocialista Köztársaság része a békéért és szocializmusért folyó harcban a világon.

A CSISZ össz-iskolai és össz-tanoncintézeti vezetőségei kidolgozzák az eszmei-nevelő munka tervét az 1963/64-es időszakra. A kidolgozásnál tekintetbe veszik az iskola és tanoncintézet nevelő céljait, s a CSISZ járási vezetőségével történt megtárgyalása után a taggyűlésre nyújtják be jóváhagyás végett.

AZ ÜZEMEK ÉS A FALVAK IFJÚSÁGA

Annak érdekében, hogy a fiatalok elsajátítsák és elmélyítsék tudásukat, a népgazdaság, valamint a gazdaságtan területén szükséges, hogy propagandisták vezetése alatt az üzemi és falusi szervezetekben, az ifjúsági kollektívákban, á szocialista munkabrigádokban, a munkacsoportokban és műhelyekben köröket és előadássorozatokat létesítsenek az ipar és mezőgazdaság gazdaságtanáról, amelyekben mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kell megvilágítani:

— Hogyan lehet többet, jobban és gazdaságosabban termelni?

— hogyan lehet a Iegszélesebbkörűbben érvényesíteni üzemünkben (szövetkezetünkben) az új technológiát és technikai eljárásokat;

— üzemünk (szövetkezetünk) hagyományairól, jelenlegi helyzetéről és további fejlődéséről;

— a nemzetközi szocialista munkamegosztás és a mi gazdaságunk (főleg üzemekben megvalósítani).

Azokban a CSISZ-szervezetekben, ahol a fiatalok a mezőgazdaságban dolgoznak, az eszmei-nevelő munkát társadalmunk legfontosabb kérdésének kell alárendelni — a mezőgazdaság színvonalát 1970-ig az ipar színvonalára emelni.

A FŐISKOLÁN TANULÓ IFJÚSÁG:

A diákok eszmei nevelése a főiskolán való tanulmányaik egész ideje alatt folyik. A CSISZ-szervezetek eszmei nevelésének célja a főiskolákon megszilárdítani a hallgatók tudományos világnézetét, a tanulmányokhoz való helyes viszonyát, a pártpolitika alapos értelmezését, a dolgozó értelmiség küldetését és társadalmi felelősségét, továbbá céltudatosan fokozni minden hallgátó önállóságát és aktivitását.

Különösen ezeket a kérdéseket ajánlatos megmagyarázni:

— A dolgozó értelmiség társadalmi felelőssége;

«*• a szocialista országok kölcsönös együttműködése;

— a szabadság és demokrácia fejlődése á szocializmusban.

ESZMEI NEVELÉS A HADKÖTELESEK KÖZPONTJÁBAN:

Itt a munka lényege segíteni a fiúknak ä katonai szolgálatra való előkészületekben, A cél érdekében, a tervezett órákon belül politikai köröket kell alakítani állandó propagandisták vezetésével, ezzel a programmal:

— A jelenlegi erőviszonyok a világban és a békés együttélés;

— a csehszlovák hadsereg a nép hadserege;

— milyen követelményeket ró a katonai szolgálat á hadsereg tagjaira;

AZ IFJÚSÁG RÉSZVÉTELE A PÁRTON BELÜLI NEVELÉSBEN:

Csehszlovákia Kommunista Pártja az ifjúság neveléséről való sokoldalú gondoskodása folytán lehetővé teszi a fiatalok számára elsajátítani a marxizmus-leninizmus alapjait és a pártiskolázás különböző formái útján a párt politikáját is. ^

A CSISZ FUNKCIONÄRIUSI ÉS PROPAGANDISTA AKTÍVÁJÁNAK NEVELÉSE:

A CSISZ növekvő feladata az ifjú nemzedék kommunista nevelésében fokozott felelősséget ró a kerületi és járási vezetőségek, valamint alapszervezetek funkcionárius! aktívájára, amely korát illetően fiatal és gyakran változik. Ez erről az aktíváról való sokoldalú és céltudatos gondoskodást követel. Éppen ezért az aktívát úgy kell kiképezni, hogy ismerje a CSISZ belső életének alapelveit és alapjait. Fokozott figyelmet kell fordítani arra is, hogy helyesen értelmezze a párt vezető szerepét, a népgazdaság jelenlegi kérdéseit és a CSKP XII. kongresszusának határozatait.

ni -mégiscsak felneveltek, 'amiből

k, kiválasztják a tenyészállatokat ilt és jövőre majd újra rákapcsol- r- nak a keltetésre, és most mát y- nagyobb méretben a pecsenye- a- kacsa tenyésztésre. Munkame- a- net közben alakul ki a helyzet, <- dőlt el a keltetőüzem sorsa,

ami természetes, hiszen így i- lehet konkrétan számolni a leik hetöségekkel.

:k Takács Lajos, az állami gaz- ís daság részlegének állattenyész- a- tője és Herceg Sándor a tenyé- ik szét vezetője nagyra értékelik a CSISZ-tagok helytállását és » egyben a kötelezettségvállalá- >- saikat is. 33 650 korona értékű at kötelezettséget vállaltak az itt I- dolgozó fiatal lányok. Vállalási suk által 2600 kacsát és 1800 ló pulykát nevelnek fel terven felül. A Feketevíz adta lehető- íz ségek \ kihasználása majdnem teljesen az ő vállukon nyug- ,— szik.

íz Két lány éppen kosarakkal- érkezett, akácfalevelet hoz- ■- nak, mert azt nagyon szeretik J, a kacsák kukorica- vagy árpa- darával keverten. Megtanulják :t a fáramászást is a levélszedés it miatt a lányok, csakhogy jobb- eredményeket érjenek el. Má- b sok a bádogetetőkben maradt,

el nem fogyasztott takarmány- k hulladékot szórják a tóba a :, halaknak. Azok is hadd hízza- nak, mert késő ősszel többlet- jövedelmet jelent az állami i, gazdaság számára a tó lehalá- e szása. De a legkényesebb ten- nivalójuk a keltetőgépek melle lett dolgozó lányoknak van.- Egy hibás hőmérséklet-szabá- a lyozás és máris kész a baj,- ezrével megy tönkre a tojás, t ami hatalmas kárral jár. Nem- hiába van a tenyészet mind- a harminc fiataljáról jó véle- :. ménye az állami gazdaságnak r és határozottan jelentik ki- a vezetők, hogy bennük szuny- a nyadt a tenyészet sikere. Na- 1 gyón lelkiismeretes, pontos- munkát igényel mind a kelte- i tés, mind a naposkacsák ápo- t lása. Sok keltetőben tíz- és- tízezer tojás és naposállat i megy tönkre hibás, hanyag kel, zelés miatt. Királyréven ez nem a történt meg. Helytálltak a fia- t tál CSISZ-tagok.

a Két lány elvezet a „kőrház- hoz“, ahol a gyengébb vagy- beteges állatokat kezelik, gon- r dozzák. Még ezekre is nagy , súlyt helyeznek, nehogy egy is i elpusztuljon közülük. Izsó Ilona ■ pedig mint érdekességet mutat c egy négylábú kacsát, ilyen is t előfordul náluk. Természetes,