Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-07-09 / 27. szám
Hogy Köztudomású, hogy nemcsak levegő, hanem víz nélkül sincs élet. A levegő a napfény melegével meg a vízzel egyetemben éltető ereje növénynek, állatnak egyaránt. Amíg Kelet- Szlovákiában már tavaly megkezdődtek a szükséges munkálatok, addig pl. a Csallóközben még rengeteg tennivaló akad vízgazdasági viszonylatban: a Kis-Duna medrének mélyítése, folyásának megváltoztatása, gátak, zárómüvek, szennyvízszűrők építése, víztárolók és öntözőcsatorriák létesítése. Mindent egybevetve közel 80 ezer hektárnyi földterületet kell ezen építkezések segítségével öntözőhálózattal ellátni. Célja pedig: a talaj termőképességének lényeges fokozása, helyenként kétszeri terméshozam elérése évenként, az állat- tenyésztés szakosítása, a zöldségtermesztés fellendítése és nagyüzemi gyümölcsösök létesítése. A VÍZGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETBEN serény munka folyik. A mérnökök, tervezők, rajzoló^ szinte ki se látszanak a lepedő nagyságú térképtekercsek mögül. Ennyi munka láttán nem is vehetnénk zokon, ha alkalmatlankodásunkért netán „udvariasan“ kitessékelnének innen. De Szolgay mérnök elvtárs máris beljebb invitál bennünket derűs munkatermébe, hely- lyel kínál és szívesen áll rendelkezésünkre minden elfoglaltsága ellenére. Csupán azt akarja tudni, milyen nyelven kívánjuk hallani tájékoztatását? Nála ugyanis ez nem játszik szerepet — mondja szerényen — mert nemzetközi szakértekezleteken három nyelven is tolmácsolja a sok „vízfolyást, nagyvizet, retenciós tartályt, lebegtetett hordalékot“ stb. körmönfont szakkifejezést. Maradjunk tehát Nyugat-Szlovákiánál: A VÄCSELLYE-GÜTA-I ÖNTÖZÖCSATORNA- RENDSZER építése befejezés előtt áll. Ennek főcsatornája a Vágból torkollik ki. Üsző, vagyis hajószivattyútelepet alkalmazunk rajta, amely a mindenkori vízálláshoz alkalmazkodik s nem kell folyton „hurcolkodni“ vele. Az úszó szivattyútelep Magyar- ország több vízfolyásán nagyszerűen bevált. — Hogy mi van a bősi vízierőművel? Annak megépítéséhez is hozzálátunk, többszöri módosítás után a tervek teljesen elkészültek. Az erőmű teljesítményét néhány Kilátás az erkélyről száz megawattra tervezik. Öntözési szempontból talajmintát kelleti vennünk s tüzetesen elemeznünk azok fajlagosságát, súlyát, összetételét, vízáteresztő és befogadó képességét. Mellesleg megjegyezve nemcsak a talajt, hanem a vizet is elemezni kell. Akármilyen víz nem alkalmas bármilyen talaj öntözésére sem s néha bizony több kárt okoz, mint hasznot hajt. SOK GONDOT OKOZ A KIS-DUNA — mert bizonyára tudják, hogy valamikor pontosan a mostani bratislavai Duna-híd alatt torkollott ki a Nagy-Dunából. A hid építésével egyidejűleg „áttelepítették“ mostani helyére, a Slovnaft környékére. Ezentúl majd ennél is lejjebb lesz az öreg Dunából való elágazása. Már csak egy darabot kell „átvágni“ és új mederben hömpölyög a „megrendszabályo- zott“ folyóág. Igenis hömpölyögnie kel), nem pedig tunya pocsolya módjára lomháskod- nia medrében. De miért volt szükség ezekre a költséges beruházásokra? — kérdezhetné a hozzá nem értő. — Több okból. Az osztrák alpesi világból lerohanó folyam tudvalevőleg rengeteg iszapot, homokot, kavicsot sodor magával. A síkságra érve lassul, csaknem megreked a víz sodra és még a lebegtetett hordalék nagyrésze is megülepszik, lerakódik mind a Nagy-, mind pedig a Kis-Duna medrében. És mivel a Kis-Duna vízfolyása lassúbb. zátonyszerű kavics- és homokpad képződött kiágazásánál. így a KIS-DUNA BEJÁRATÁT TORLASZ ZÁRTA EL és alacsony vízállás esetén semmi vagy csak lényegtelen vízmennyiség folyt le rajta. Beállott az elposványosodás és ennek nyomán a szúnyogok hihetetlen elszaporodása. Ehhez hozzájárult a Slovnaftból a Kis-Dunába ömlő szennyvíz, olajfoltok csillámlottak a tó- csaszerű víztükrön. Elpusztult A SARUAN A pionírok és általában a tanulók eddig is állandóan szem előtt tartották a különböző hulladékok gyűjtését. Sok kirándulásra futotta már a költség és más egyebet is vásároltak a hulladékokért kapott pénzből. Most a párt Szlovákiai Központi Bizottságának határozata alapján még inkább előtérbe kerül a hulladékok gyűjtése. A párt is felhívja erre a figyelmet. Különösen a vas, papír és rongy gyűjtése hasznos és kifizetődő. A papír fontos nyersanyag, kár veszendőbe hagyni. A hulladék-rongvbó! leginkább szintén papirost készítenek, de felhasználják más célokra is. Ha meggondoljuk, hpgy erdőket kell kivágni a papírgyárak számára, akkor azonnal látjuk, milyen nagy megtakarítást végzünk a népgazdaság számára a hulladék papír és a rongy gyűjtésével. Ugyanez vonatkozik a vashulladék gyűjtésére is. A nyersvasgyártás bonyolult kémiai folyamatához elengedhetetlen a vashulladék. Ezért «*m***»H«»»«H«***«*»«*»«»« kell gyűjteni a hulladék vasat. Kohóink nem működhetnek vashulladék nélkül, de mint mennyiség is fontos szerepet játszik népgazdaságunk számára az összegyűjtött vas. Alig akad olyan ház, ahol ne lehetne hulladékot gyűjteni. A falu minden házánál ha többet nem, 2-3 kg vasat óssze- gyűjthetünk és már ez is sokra megy, ez is eredményt jelent. Tisztábbá válik az udvar, ha hulladékok nem éktelenítik, népgazdaságunk pedig nyersanyaghoz jut. Sokszor vízmosásokban, útszéli árkokban rozsdásodnak vasdarabok, ami kitűnő nyersanyag, kár veszendőbe hagyni. És gondoljunk csak a régi kiselejtezett mező- gazdasági gépekre. Gépállomásokon és az EFSZ-ek gazdasági udvarain, de az állami gazdaságokban is tonnaszámra hever a legprímább nyersanyag. Kiselejtezett, már használhatatlanná vált aratógépek, fűkaszálók, agyonrozsdásodott vetőgépek, ekék, vasboronák lelhetők fel minden faluban és állami gazdaságban, amit még Estefelé tűz mellett a tátrai kirándulók egy csoportja. Bizonyára jól sikerül a közösen készített vacsora. nem gyűjtött össze senki. Vajon miért hagyják a CSISZ- tagok a nyersanyagot szanaszét heverni, tönkremenni? A pionírok a kiselejtezett mező- gazdasági gépeket, munkaeszközöket nem tudják összegyűjteni, erejüket meghaladó feladat ez. Az ifjúsági fényszóró keretében azonban a CSISZ- tagok kapcsoljanak rá a gyűjtésre. A mezőgazdasági üzemek vezetőségeivel előre megbeszélhetik, melyik kiselejtezett tárgyat használhatnák még fel későbben gépjavításoknál vagy más célra, és azokat az eszközöket, amelyekről végképp lemondanak, be kell adni a hulladékgyűjtőbe. Nemrég a dunaszerdahelyi járásban tettünk körutazást és megállapítottuk, hogy minden szövetkezetben és állami gazdaságban mázsa- és tonnaszámra hever a hulladékvas és így van ez bizonyára a többi járásban is. A CSISZ járási vezetőségei és az alapszervezetek gondoskodjanak arról, hogy ne rozsdásodjon hiába a kiselejtezett vasból készült, már rég hasznavehetetlen tárgy. Pénzt lehet ezáltal szerezni és kohóink legalább nem nélkülözik a hulladékvasat. A pionírszervezetek állandóan foglalkoztak eddig is a hulladékgyűjtéssel. Ezentúl a CSISZ-alapszervezeteknek is törődni kell ezzel a fontos kérdéssel, ha nem is állandó feladatként veszik be célkitűzéseikbe, de legalább időszakonként rendezzenek nagytakarítást a falusi szérűskertek- ben és az állami gazdaságok, EFSZ-ek géptemetőiben. A fa- luszépítési akcióba is beillik a hulladékgyűjtés, mert hiszen szépül házunk környéke, amikor megszabadítjuk a hiábavaló hulladékoktól, ami csak odahaza hulladék és hasznavehetetlen, de különben igen fontos ipari nyersanyag. Nem lebecsülendő tett egy fiatal számára sem, ha összegyűjti a hulladékot és odajuttatja, ahol a helye van, a gyűjtőhelyre, onnan pedig eljut az ipari üzemekbe. b. I. a halállomány és öntözésre ugyancsak alkalmatlanná vált a víz. A megnyitás előtt álló új Kis-Duna medre immár ugyanolyan mély, mint a Nagy-Dunáé és ha továbbra is beleömlik a Slovnaft szennyvize, elvész benne a nagyobb vízmennyiség és sebesebb folyás következtében. A CSALLÓKÖZBEN FELLENDÜL AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS — akárcsak Dunaújfalunál, Ve- reknyénél is zárómüvet létesítünk a Kis-Duna vízállásának szabályozására és elegendő Vízmennyiség tárolására aszály esetére. A vízfolyással párhuzamosan öntözőcsatorna készül, amelyből föld alatti mellékcsatornák ágaznak el különböző irányban. A vizet atmoszférikus nyomással szorítják ezekbe a főcsatornából, mint a városi hidránsokba, a mellékcsatornák végződésénél pedig permetező öntözéses berendezéseket létesítenek, hogy minél nagyobb terület kerüljön vízpásztázás alá. Mindezek a beruházási építkezések tehát mezőgazdaságunk fejlesztését szolgálják a CSKP XII. kongresszusa határozatának szellemében. K. H. j Újdonság a táborozásban Megkezdődött a táborozás ideje. A pionírok most már hegyek között, folyók partján, sátortáborokban pihenik ki az iskolaév fáradalmait. Az idén megint kiszélesítették a pionírtáborok hálózatát és új üdülési lehetőségeket teremtettek a gyermekek szárnál a. Ma már azoknak sem kell otthon maradni, akik gyengébb testalkatúak, testi hibákban szenvednek vagy esetleg a közelmúltban súlyos betegségen mentek keresztül. Nem búslakodik otthon magára hagyatva az a pionír sem, aki szívbeteg és nyugodt környezetre, gondos táplálkozásra van szüksége, de külön orvosi gyógykezelésre már nem szorul. Az a pionír is táborba mehet, akinek betegségéből kifolyólag vagy születésétől fogva ortopédiai kezelésre van szüksége, mert az újonnan szervezett táborokban ezekkel az esetekkel is számolnak és gondoskodnak a fürdőkezelésükről és a gyógytornáról is. Sok pionír eddig azért nem mehetett pionírtáborba, mert fertőzéses sárgaságon esett keresztül és még huzamosabb ideig diétára volt szüksége. A szakszervezet szorosan együttműködve a Csehszlovák Vöröskereszttel, lehetővé teszi, hogy azok a pionírom is élvezzék a táborélet szépségeit, akiket az erőteljes, teljesen egészséges gyermekekkel nem lehetett üdülésre küldeni. Az idén három helyen létesítenek ilyen táborokat. A nyugatszlovákiai kerületben Pukanecen (lévai járás) építettek ki pionírtábort, főleg a szívbeteg és a lábadozó pionírok számára. A középszlovákiai kerületben Besztercebánya közelében, Lomnistá Dolinában és a keletszlovákiai kerületben pedig Kysakban szerveztek ilyen tábort. Hogyan kerülnek a pionírok ezekbe a táborokba? A jelentkezőket a Csehszlovák Vörös- kereszt járási vagy kerületi vezetőségén felülvizsgálják és az ott kapott orvosi bizonyítvány alapján a szülők egyike a munkahelyén — hasonlóképpen, mint az általános pionírtáborba — az üzemi bizottság hozzájárulását kéri. Hogyha a szakszervezet jóváhagyja, hogy a pionírt a Csehszlovák Vörös- kereszt táborába küldjék, akkor 350.— koronát kell a Vöröskereszt helyi szervezete útján átutalni. A részvételi díjat a család szociális helyzetére való tekintettel szükség esetén csökkenthetik. A kapott felvilágosítás alapján azt ajánljuk, hogy szükség esetén még az idén kíséreljék meg és az üdülésre szoruló gyermekeket küldjék táborba, mert még több szabad hely van. Jövőre még több tábort létesítenek. Ezeknek a táboroknak a szervezése fokozottabb gondoskodást igényel, hiszen a pionírok állandó szigorú orvosi és pedagógiai felügyelet alatt állnak majd. M. M. AVATÁS NAGYFÖDÉMĽSEN Iskolánk életében emlékezetes ünnepségek zajlottak le. Ünnepélyes keretek között avatták fel a szikrákat, pionírokat és az új CSISZ-tagokat. Az iskola klubtermében rengeteg virág fogadta a közönséget, csak az kár, hogy a CSISZ- tagok közül kevesen jelentek meg. A CSISZ jelentőségéről Nagy József tanító elvtárs beszélt. Az iskolától nehezen szakadnak el a diákok, ezt bizonyítják Konecsní Zoltán és Krizsán József, az iskola egykori növendékei is, akik eljöttek, hogy a tanulók szórakozásáról gondoskodjanak, és a tánczenét szolgáltassák. A kis szikrák pionírok készítette szép képeslapokat kaptak emlékül. A kulturális müser is szép sikert hozott. Katona Róland, Nagyfödémes ÉNEKELD BOLDOG IFJÚSÁG ... Bizony énekeld, -IpS mert a dal felvidít, erőt ad, gyönyör- ({ ködtet. Ügy látszik ennek tudatában volt Karácsonyi Imre, a bá- torkeszi iskola tanítója is, amikor a népművelési intézetben elvégezte a karvezetői tanfolyamot és az iskola kórusának élére állt. Ma már 80 tagja van a kórusnak. Ez éven a komáromi járási alkotóversenyen megérdemelten az első díjat nyerték. A tanulók mindig megfeledkeznek a huncutságokról, a diákcsínyekről, amikor megszólal a hangadó síp és minden figyelmüket a karvezetőre összpontosítják, lelkesen énekelnek. Az énekkar további munkájához sok sikert kívánunk. Bodrogi Tibor, Bátorkeszi A KÉMÉNDIEK SIKERE A kéméndi AKI mellett működő CSISZ-szervezet tagjai ügyesen összeállított esztrádműsort rendeztek. A szavalatokat Kelecsényi Pál, a színdarabot pedig Spártai Ernőné tanította be. Versmondásban Tóth László, a színdarabban pedig Varga Bella, Fiala Mária, Szalai Tibor, Sáfár István, Juhász István, Ugrik Éva, Németh Zsigmond és Székely Gyula aratott sikert. A huszártáncban Szusdi Éva, Kelecsényi Júlia, Kiszelica István, Kardos István, Bartók Marianna, Varga Margit és Koczka Gyula tűnt ki. Dávid Nándor, Bény AZ ÔGYALLAIAK ÍRJÁK... Az őgyallai EFSZ szép eredményeket ért el a korai zöldségféleségek termesztésében és beadásában. A tervet száz százalékosan telje sitették. A jő eredményhez hozzájárultak az itteni iskolák tanulói is. Az AKI tanulói 1600 brigádórát dolgoztak le, a tizenegyéves iskola tanulói pedig 900 brigádórát. A mezőgazdasági tanonciskola tanulói 800 brigádórát teljesítettek a szövetkezetben. Skulec elvtárs, az EFSZ agronómusa igen dicséri a fiatalokat, alaposan végezték el a rájuk bízott feladatokat és igen szorgalmasak. Kósa László, Ógyalla CSAK ÍGY TOVÁBB NEMESÖCS AI AK! A CSISZ KB felhívására a nemesócsai iskola növendékei azonnal hozzáláttak a nyúltenyésztéshez és Hagyó tanár elvtárs vezetésével nyúlfarmot létesítettek. Munkájukat siker koronázta. Már június végén kíváncsi kisnyulak kandikáltak ki a ketrecekből. A jövőre nézve még nagyobb terveket kovácsolnak, de ezekről majd csak akkor, hogyha sikerülnek. Bende István VETÉLKEDŐ LOSONCON A losonci fiatalok jól sikerült Ki mit tud? vetélkedőt rendeztek. A verseny rendkívül érdekes volt, a döntőbe a következők kerültek be: Vágó Ágnes perzsa táncával, Koncz Évi, (a füleki magyar tannyelvű tizenegyéves iskola) balett- tánccal, Kovács Hilda szavalattal, Balázs Ada zongorajátékkal, Mészáros Gyula gitár- és énekszámmal, Lezsák István és zenekara pontos és jó játékával. A versenyen részt vett Anali Franse belgakongói diák is, aki Prágában végezte a főiskolát és jelenleg Pótoron vesz részt a geológiai kutatásokban. Több néger dalt énekelt, majd eredeti twisz- tet mutatott be. A közönség nagyon elégedett volt a műsorral. Torpis József, Fülek ÍRTAK A BÄBINDOLI FIATALOK A sikeres farsangi eszt- rádműsor után májusban Kónya József Senki fia című drámáját mutattuk be. Az anya szerepében Kravár Margit, a leány szerepében Kevély Ilonka, a fiú szerepében pedig Gálik József kiváló alakítást nyújtott. Dicséretet érdemel Major Valéria, Kácser Ilona, Galo- ta Imre, Oravec Elek és Kevély Pál, akik nagy igyekezettel, tudásuk javát nyújtották. A darabot Oravec Elek tanító és Horváth Józsi bácsi rendezték sok ízléssel, szeretettel és szaktudással. Kramár Pál, Bábindol SZÉP KIRÁNDULÁST RENDEZTEK A karvai mező- gazdasági tanulóotthon növendékei elhatározták, hogy a brigádmunkáért kapott pénzből kirándulást rendeznek. A csenkei erdészetben fekete ribizkét telepítettek, munkájukat gondosan és szakszerűen végezték el. A legszorgalmasabb Brat Janka, Papp Éva és Szórád Ferenc volt. A karvai szövetkezet kertészetében a paprikaültetést vállalták. A kiránduláson, Bratislavában, Lednicén és több fürdőhelyen, a kertészeteket keresték fel, hogy kibővítsék ismereteiket. Fekete Ferenc, Bogyarét SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Kővölgyi Ildikó Izsákfa, Vas megye, 18 éves, Fecske Ilona Budapest, V. kér. Kossuth Lajos utca 1. sz. II. 1., 20 éves. Rideg Magdolna, Homokmégy, Bács kiskún megye, Kossuth Lajos u. 26. sz., 16 éves; Szöllősi Júlia, Kecel, Bács Kiskún megye, Béke tér 27. sz., 17 éves; Kovács Ilona, Kecel, Ligeti út 7. sz„ Erdei Éva, Petőhe- nye u. p. Zalaszentiván. Magyar Vilma, Adorjánháza, Veszprém megye, 18 éves; Farkas András Budapest, XII. kér. Gébics utca 5. sz., 17 éves; Övári Attila, Budapest, III. Kiscelli utca 63. sz., 17 éves.. Csizi Margit, Miskolc, Egészségügyi szakiskola pf. 6 sz. Rehák Katalin, Székesfehérvár, Széchényi út 13 sz., 16 éves; Greksa Julianna, Kalocsa, Damjanich utca 6 sz., 21 éves.