Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-18 / 24. szám

„BÜZAV1RÄG": Tarkamintás píkéjéhez a 4. modellt rajzol­tok. Elöl közSpen a mintában lévő türkizkékkel egyező masni fogja össze, ugyancsak türkiz­kék az öv és a rajta lévő masni is. „CSILLAGSZEM“: Igen vé­kony minőségű tiszta selyem santungjára a most nagyon di­vatos, berakásokkal bővített modellt terveztük. A ruha egybeszabott, etól-hátul kétol­dalt berakva. A kivágást gallér- szerű pánt övez), bal oldalon masniba kötve. „SOK SIKERT“: Férje avatá sára a 2. modellt terveztük. Készülhet vékony santungböl, egyszínű vagy mníás tiszta se­lyemből. A keskeny sálgaltér hátul kissé eláll, elól a derék­ban elkeskenjitve találkozik. Az elkeskenyedő gallérral egy Irányban a felsőrészen és a szoknyán is 2-2 hajtás húzódik sugáralakban. A felsőrészen a betét Is a ruha anyagából ké­szül. Férje fekete öltönye nem a legdivatosabb, jó lenne szabóval kissé meginodernizáltatni. Eziistszürke nyakkendőt visel­het hozzá. (Fekete megkötős csak újvonalú, modern öltöny­höz illik). Kisfia sötétkék szö­vet- vagy vászonnadrágot vi­selhet. fehér kihajtós Inggel vagy kikötés blúzzal, vagy szép lenne krémszínű burett- vagy vászonnadrág, s ugyanabból az anyagból kikötőé blúzzal. Nem ajánljuk, hogy éppen most változtasson hajviseletén, jobb az Ilyesmit máskor kipró­bálni. SôtíW v V/ „NYÄR“ kérésére nagyon szép horgolt együttest közlünk. Ké­szíthető gyapjúfonal bó! és tressz-zsinórbóí Is. Igen fontos, hogy lazán dolgozzunk. Az együttes részelt az előre elké­szített szabásminta szerint hor­goljuk. Az egyes darabokat mindig az alsó szélen kezdjük, karklvágásig rendszerint egye­nesen horg. és innen a szabás­minta szerint fogy. a kar- és nyakkivágást, A kardigán mintája kockás, a pulóveré viszont csak deré­kig. onnan sima rp-sorokkal készül. A kardigán mintája: 1. sor: lrh-ás p-sor. 2. sor: 3 p-t elölről, 3 p-t hátulról öl­tünk át. A 3. sorban az elölről átöltött p-kat itt is elölről, a hátulról á töltötteket pedig hátulról öltjük ét a köv. p-kai. 3 sor után a minta megfordul, v, i. a 4. sorban az elölről át- öltött p-kat hátulról vesszük át, a hátulról átöltött p-kat pedig élőiről. Az 5. és 6. sorban úgy dóig., mint a 3. sorban. Ezután ismét fordul a minta és így kapjuk a kereszt- és hossz­irányban bordás kocka-mintát. Az elkészült részeket össze­varrjuk és a széleket 2 sor rp- val szegjük körül. Rövidítések: rp — rövidpálca, p — pálca, lrh — egyrehajtá- *os p. „BULGARIA“: Nyaralásuk Idejére mindkettőjük részére a legfontosabb ruhadarab a strandöltözék. A legpraktiku­sabb a fürdőruhára egy végig gombolós szoknyát venni, így mehet e szállodából a tenger­partra. Amíg nincs jól lesülve, a szoknya anyagából készített boleróvei védi magát a naptól s ugyanígy mehet ebédelni is. (Föltétlenül két fürdőruhára számítson, a férje részére Is). Estére 2-3 elegáns ruhát vi­gyen, (olyanokat, hogy tánchoz is megfeleljenek) hozzávaló ci­pővel. Kabát este sem kell, elég egy szép stóla. Vigyen még vászon pantallót blúzokkal, könnyű pulóverrel, szvetterrel. Hajókirándulásnál jó hasznát veszi. A strandra gumiszandál a legpraktikusabb Esőkabátra Itt-ott van szükség. Férjének szüksége tesz rövid nadrágra, kikötés rövidujjas ingekkel. Estére egy világos, vékony szö­vetből készült öltönyt számít­son, bár nagy hőségben hosszú­ujjú fehér ingeket viselnek a férfiak, nyakkendő nélkül. (3-4 Ilyen Inget vigyen.) Szvetter a férje számára is ajánlatos, úgyszintén gumiszandál, dói jön még frottirkabát, első napokban véd a naptői és később is hasz­nát veszik. „TITANiLLA": A brigádon a fő öltözék a halásznadrág vagy sort trikóval, tehát ebből vigyen néhány darabot. A trikó praktikusabb a blúznál, mert nem gyúródik, kézitáskába is csomagolható, de azért vihet 1-2 sötétebb, kikötös blúzt is, továbbá egy kartonszoknyát vagy ruhát, melegítőt, fürdőru­hát, cipőnek „kecky“-t és egy szandált. .Közeleg a nyár“, „Volt egyszer egy régi tavasz“, „Titkon szeretlek Ferikém": A legjobb lesz kozmetikus­hoz fordulni. „Volt egyszer egy régi tavasz“ vőlegényé­nek töltőtollat, aktatáskát, cigaretta- vagy levéltárcát vegyen. „Hajápolás“ és „Hervadó rózsa“: Lapunk 16. számá­ban részletesen foglalkoz­tunk a hajápgíással, tartsák magukat azokhoz a taná­csokhoz. „Hajápolásinak azt ajánljuk, egy egész ke­veset mégis vágasson le a hajából (legalább a hajvé­geket), mert ezzel felfris­sül a haj. I* 'h // i fbl'' ' : 1 v V"\ P““éi;! TT% • WmL i Szőke József: iiiimiimiiiiiiiiiiiimimiiiim IL 1 AZ UTAZÁS DICSÉRETE Az élet rövidsége sokszor türelmetlen nyugtalansággal tölti el az embert. Ezernyi ki­váncsi vágy ébred benne: meg­ismerni a világot, sárgolyónk távoli zugait, szemlét tartani a távoli nagyvárosokban, siva­tagokban és dzsungelekben, az egész földön, amelynek állító­lag ura az ember. Kiszakadni a megszokott környezetből, az egyforma gondolatok közül, amelynek áporodott levegője oly döglesztóen bűzös, s örök változatlanságával nyomasztó­an hat mindenkire. Alig süt ki az első tavaszi nap, ezernyi nyugtalan ördög szólal meg az emberben: — Menni! Utazni! — Keletre! Nyugatra! — Párizsba! Moszkvába! Ró­mába! Londonba!... — Menni! Menni, menni!... Egyszer csak azon kapja magát az ember, hogy az állo­más körül ténfereg. vágyakoz­va nézi a fényes nemzetközi vonatokat, a tovaszáguldó kül­földi autóbuszokat és megáll az utazási irodák csábító rek- lámai előtt. Borzongató vágyak ébrednek benne: utazni sze­retne! Csakhogy ez nem olyan egy­szerű. Rengeteg az akadály. Országhatárok és pénz, pénz, pénz, amiből sosincs elég, so­sincs fölösleges, sosincs kidob­ni való. Mindenki álmodik valamely kedves országról, városról, de ma már senki sem ülhet lóra, hogy nekivágjon a világnak, egyedül, szabadon, gondtala­nul. Akadnak ugyan hóborto­sak, akik gyalog, vagy kerék­páron indulnak földkörüli út­ra, de ezek vérbeli csavargók és az egyszerű halandó aligha követheti őket. Marad tehát az utazási iro­da és a vonat, a hajó, a repü­lő... Mindent elintéznek, min­dent megszerveznek, minden­ről gondoskodnak. Természete­sen nem ingyen. Elvégre ott is egyszerű halandók dolgoznak, akik abból élnek, hogy te utaz­ni akarsz, hogy felébredt ben­ned valamely nomád ősöd ván­dorkedve. Tehát fizetsz és felülhetsz egy távolba induló vonatra. Mondjuk éppen arra, amelyik Románia felé indul, a román tengerpartra. zsebekben ott lapulnak az el­adásra szánt apróságok. Min­denkinél akad valami és az emberek csakhamar rájönnek: egymás előtt fölösleges titko­lózni. Egyszerre vérbeli keres­kedő lett mindenki. A tapasz­taltak ismerik az árakat, a kez­dők még bizalmatlanok, de már ragyog a szemük — jó árut hoztak! Csendben számolgat­nak, tervezgetnek és érdeklőd­nek: •Mellettem jobbra egy asz- Áthaladtunk Erdély kapují szony hirtelen fölkiált és a és vonatunk megállíthatatlan! férjét csalogatja az ablakhoz: száguld Kolozsvár felé. — Gyönyörű! Gyere csak, A kíváncsiság egyre fokozť — A szemüveg? — Milyen? — Tükrös... — Huszonöt lej ... — És a gyöngy? — És a bokréta? ... — Hát az esőköpeny? — Az esőköpenyt, kidobhatja az ablakon apus. Nekik jobb van... A vonat fényes ablakaival belefut az első sötét éjszaká­ba. Az ablakok mögött vérbeli turista és vérbeli kereskedő jelölt lett mindenki néhány óra alatt. Jellegzetes A TENGER ÉS A TENGERNYI PÉNZ A vonat már a Magyar Al­földön szuszog. Fák közül pis­logó fehéringes tanyák csodál­koznak ránk. Gulyák, nyájak, kíváncsi gémeskutak, hosszú istállók, karámok, munkába siető emberek és a végtelen síkot őrző jegenyék. gyere gyorsan!... Az a jege­nye sor ott... Csodálatos! Balra a szomszéd ablaknál egy tapasztalt és egy kezdő világutazó, békés egyetértés­ben tanakodik. A kezdő: Tavaly is a Mamá­ján volt? A tapasztalt: Tavalyelőtt is .. A kezdő: Mondják, hogy gyö­nyörű ... A tapasztalt: Attól is szebb! A kezdő (sóhajt): Rengeteg pénzbe kerül... SÍ * ' ■ •' !' 0'-' ■ ' A TAPASZTALT ÉS A KEZDŐ A vonat már elindult, a cso­magok és az emberek a he­lyükre kerültek. Egyelőre még nagy az izgalom, de vannak már fölényes nyugodtak, akik kedélyesen söröznek és meg­mosolyogják az ablakoknál tü­lekedő kíváncsiakat. Fölényesen mosolyognak — ők a tapasztaltak, akik tavaly is utaztak, tavaly előtt is, meg azelőtt is... A kiváncsiak az újoncok. Ki­száradt a torkuk, veszettül szomjasak, de nem mozdulnak el az ablaktól, nehogy valaki elfoglalja kényelmes helyüket. Ha kérdeznek valamit, naivak és a fülük tövéig pirulnak, ha ez a naivitásuk nem marad ti­tokban. CSÖKKEN AZ IZGALOM Már túljutott mindenki a tűzkeresztségen, az első vám- vizsgálaton. A bőröndökben, Részlet a Királyhágóból Igazi puszta. Végtelen, sze­met tágító határtalan síkság. Petőfit idézem, próbálgatom a régi ismerős szavakat: Lenn az alföld tengersík vidékén Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét Látom. Messze, hol az ég a földet éri... RÉGI EMLÉKEK Kolozsvári állomás erdélyi táj dik. Szlovák és magyar szava keverednek: Erdély, Sedm hradsko.., Valaki felkiált: — Ez itt olyan mint Gömö: Pontosan olyan ... Lám, az emberek idegenbe is az otthoni táj képeit véli felfedezni — gondolom s ne kém is ismerősnek tűnnek vonat mellett elmaradozó api falvak, fehérre meszelt házal szilvafás kertek. Szinte magamba szívok mir dent, amit látok és sűrűn kai togtatom fényképezőgépem! a vonat ablakából. Nem tudc betelni a pillanatról pillanat! változó tájjal és titokban as ért fohászkodom, bárcsak sé tétedés előtt elérnénk a Déli Kárpátokat. SEGESVÁR FELÉ AZ ÖTÖN ., Esteledik... Segesvárhoz közeledünk. H< az egyik, hol a másik oldalé tekintek ki a vonatból. Figyc lem a mellettünk kígyózó szüt ke országutat. Ismét Pető szelleme kísért... Itt, Seges vár felé az országúton láttá utoljára. Irt... Talán verse talán éppen egy remekműve alkotott, amelyet sohasem is merhetett meg a világ. Élesét Teste valahol itt keveredett e a föld porával... Hozzá mélt halál volt... Ügy történ ahogy megálmodta: A tapasztalt (bölcsen): Ja kérem! A tenger, tenger sok pénzbe kerül! A kezdő: Bizony! (És még nagyobbat sóhajt!) A tapasztalt: De minden pénzt megér! És a pénz... otthon is elmegy. így legalább világot lát az ember és a ten­ger ... Az valóban megfizet­hetetlen! A kezdő: Igazán olyan sós? A tapasztalt: Sós, mint az ember vére... Magas, szöghajú szők^ férfi mutogat az ablakból: — Itt ezen az úton menetel­tünk negyvenkettő januárjá­ban. Istentelen hideg volt..'. Itt a vonaton az emberekről szakad a veríték. Félig csupa­szon mindenki az ablakokhoz tolakszik. Most haladunk át a Király­hágón. Két oldalt irdatlan sziklafa­lak, a sínek tövében rohanó folyó. Akárcsak nálunk a Stra­tená völgye, vagy a Hernád szűk völgye Igló közelében. De itt nem látni fenyőt és üdén zöld minden. Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjúi vér ki szívembő S ha ajkam örömteli végszava zendii Hadd nyelje el azt az acél zörej' A trombita hangja, az ágyűdöre S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalr; S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontoma Ha jön majd a nagy temetési na; Hol ünnepélyes, lassú gyász-zenévi És fátyolos zászlók kíséretévi A hősöket egy közös sírna* adjál Kik érted haltak, szent világszabadsá; Öreg este volt, amikor i emberektől zajos segesvári á! lomást elhagytuk. A távolba feltünedeztek a Déli-Kárpáto süvegei. (Folytatjuk ÜJ IFJOSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. SzerkesztA- ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés °gy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni tehet minden postán. — Kéziratokat nem Arziink meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Ürad útján lehet megrendelni ' n o Praha 1. JindfiSskA ollca 14, — vývoz tlače. K—05*3122#

Next

/
Thumbnails
Contents