Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-11 / 23. szám

I Mezőgazdasági főiskolánk ügyében A mezőgazdasági termelés terén sok a tennivalónk, s leszögezi ezt a párt XII. kongresszusa és a későbbi párthatározatok is. A párt Központi Bi­zottságának legutóbbi határo­zata is kimondja, hogy gazda­sági szakaszokon javítsuk a kádermunkát, a vezető helyek­re szakmailag és politikailag képzett, jó szervezőképesség­gel bíró dolgozókat emeljünk. Jó szervezőképességü, szak­mailag és politikailag határo­zott és képzett dolgozókat nyerni nem kis feladat. Az előbbi adatokból láthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés az eddigi módszerek szerint tovább nehezen emelhető. A mezőgazdasági termelés a mi fogalmaink szerint művészi magasságokba emelkedik már a korszerű technika, a kémiai és biológiai tudományok fel- használásával. Hogyan bírjuk a versenyt tartani, amikor a legtöbb szövetkezetben, de állami gazdaságokban is hat vagy nyolc elemit végzett egyének vezetnek, ha még olyan odaadással és szorgalom­mal isf Igaz, rendeztünk már sok ízben néhány hetes vagy néhány hónapos szaktaníolya- mokat, tagadhatatlan, hogy az Itt szerzett tudományokkal kezdetben jól megálltak helyü­ket a tanfolyamokon részt vett káderek, de mi lesz tovább? Megfelelő számú, magas szín­vonalon kiképzett mezőgazda- sági szakember nélkül teljesít­hetjük-e az egész dolgozó nép és a párt által kitűzött felada­tokat? Fölvehetjük és meg­oioioioioioioioioioaoioioio Az elmúlt napokban a Szovjetunióban tett körutazást Roswell Garst, a híres amerikai kukoricatermesztő farmer. Újságírók, mezőgazdasági szakemberek inter­júvolták és felelős tényezők beszélgettek vele a kuko­ricatermesztésről. Meglátogatott híres kolhozokat, leszűrte a következtetéseket. A farmján végzett kuka- ríeatermesztéssel kapcsolatban beszélte, hogy száz hek­tárnyi kukoricavetésre jut egy, kézi munkaerő. Ily módon tizenkét perc alatt termelnek ki egy mázsa ku­koricát. Vagyis ennyi a ráfordított munkaidő, összeha­sonlítva a mi viszonyainkkal megjegyezhetjük, hogy nálunk körülbelül 15 perc alatt szednek le egy mázsa morzsolt kukoricát. Hol vannak az arányok és hol van a mi munkaszervezésünk, gazdasági és termelési ta­pasztalataink a Szovjetunióban járt amerikai farmeré mögött? Vegyünk egy másik példát. Dániában 20 ezer pecse- nyecsírkét gondoz egy ember, és egyedenként két és fél kg takarmánnyal' nyolc bét alatt egy kiló vagy egy kiló harminc dekára neveli fel a baromfit. Hollandiában 75 ezer pecsenyecsirkét és 15 ezer tyúkot bíznak hat emberre és tíz hét alatt 5 kg takarmánnyal másfél ki­lósra nevelnek fel egy pecsenyeesirkét. Dániában, Ame­rikában 240—250 az évi tojáshozam egy tojóstyúk után. Mi összecsapjuk a bokánkat s díszoklevelet adunk annak a baromfitenyésztőnek, aki 85—90 tojást elér átlagban egy tojóstyúk után. Jó eredményeket sorolhatnánk több más országból, a Szovjetunióból is. 0 sa 0 a o va 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 5 ■ 0 ■ 0 Mi 0 Bt 0 ■ 0 OlOIOIOlOiOIOIOIOIOIOIOiOIO nyerhetjük-e azt a nagy gaz­dasági versenyt, amelyben ma a világ áll? A Szabad Földműves egyik legutóbbi számában Pathó Ká­roly „A szakemberképzés meg­gyorsításának útja” című írá­sában ugyancsak néhány egyén részére rendezett tanfolyam mellett száll síkra. Igaz, főis­kolai szinten képzeli el a tan­folyamot, de fél konkrétan ki­mondani, hogy végre meg kell valósítani a magyar tannyelvű mezőgazdasági főiskolát. Hagy­juk most az említett írást, Rózsa Zsuzsa és Krastyenics a nyárasdi kukoricatermesztő Emília a kukoricát szálazzák kísérleti intézet földjein inkább beszéljünk arról, miért fontos egy ilyen főiskola? Szlovákia gazdagon termő, mezőgazdasági szempontból legfontosabb területein magya­rok élnek. Ezt nem lehet leta­gadni néhány dogmatikus, szektás egyén kedvéért. A ma­gyarlakta ' vidékeken levő EFSZ-ekbe. állami gazdaságok­ba, meg kell hagyni, sok mér­nök került • már, de szármák még mindig nem a reális szin­ten mozog. A mezőgazdasági tudományok mai állása szerint — nem maximálisan — lega­lább minden ezer hektárnyi szántóterületre kellene egy mezőgazdasági mérnök, és le­galább minden 500 hektárnyira egy mezőgazdasági technikus. Gyümölcsösök telepítése, ki­terjedt öntözéses gazdálkodás és zöldségtermelés esetében még több mezőgazdasági mér­nök és technikus kell. Honnan vegyünk ennyi szakembert? A szakembereknek méghozzá olyanoknak kell lenniük, hogy a nép nyelvén, a nép érzelem- világának megfelelően tudja­nak beszélni, mert különben azt mondják róluk a szövetke­zeti tagok és az állami gazda­ságok dolgozói, hogy csak pa­rancsolni tudnak. Jó parancs­nokok. de nem jó szakemberek. Ha a dolgozók széles tömege nem érti azt, amit a mezőgaz­dasági üzem vezetője akar cselekedni és c nem érez együtt a faluval és a néppel, akkor eredményeket sem tud elérni, há a csillagokig ér is fel a mezőgazdasági szaktudo­mánya. Sok jő terv, helyes el­gondolás bukott el már azon, hogy a nép nem értette meg. Fontos tehát a kiváló szaktu­dás, de ugyanolyan fontos a néppel való bánni tudás. Az ilyen kívánalmakkal jól felvértezett szakembereket a. magyar tannyelvű mezőgaz­dasági főiskolából szerezhet­nénk. A csehszlovákiai magya­rok túlnyomó része egyébként is mezőgazdasági munkás, lak­helyük is mezőgazdaságilag fejlett területen van. A foglal­kozás szakmává tétele is meg­követeli a magyar anyanyel­vűek számára a mezőgazdasági felső oktatást. A magyar fiata­lokkal egy magyar tannyelvű, mezőgazdasági főiskola létesí-1 tése esetén még inkább meg­szerettetnénk a mezőgazdasági munkát, és a szocialista társa­dalom helyzetéhez mérten tár­gyilagos elképzelést váltanánk ki bennük jövőjüket illetően. Legalábbis a magyar fiatalok jó része minden bizonnyal a mezőgazdaságot 'választaná szakmájául. A mezőgazdasági főiskolát elsősorban a fiatalok számára kell létesíteni, termé­szetesen lehetővé lehet tenni az idősebbek távtanulását is. Egy magyar tannyelvű mező- gazdasági főiskola létesítése a mezőgazdaság további fellen­dítése érdekében teljesen reá­lis, kifizetődő, életbevágóan fontos és országos érdek. A Szovjetunióban egészen kis népek kaptak főiskolát. Gon­doljunk csak a mordvinokra és még több más kis népre. Ha iskolaügyekről '"an szó, sokszor emlegetjük ezt a példát. A saj­tóban hasábok jelentek meg már erről a tényről. A Cseh­szlovákiában élő magyarok is jogosan kérhetik és követelhe­tik a magyar tannyelvű mező- gazdasági főiskolát, azért is, mert hallgató, jelentkező elég akadna, a tanári kart is meg lehet szervezni, minden fölté­tel megvan erre és népgazda­sági szempontból igen fontos munkát végeznének az onnan kikerült szakemberek: pártunk és egész dolgozó népünk által annyira óhajtott mezőgazdasá­gi problémák megoldását. A szaktudományokban, mint amilyen a mezőgazdasági tudo­mány is, elsősorban azt kell mérlegelni, mennyire sajátítja el egy fiatal az ilyen tudomá­nyokat és mit, mennyit, meny­nyiért termel, nem pedig azt, hogy milyen nyelven tanult meg termelni. Kétségtelen vi­szont, hogy főiskolai szinten is könnyebben tanul anyanyelvén. Mindenesetre helyes, kívánatos és célszerű, ha minden fiatal legalább 3-4 nyelven megtanul beszélni. A magyar tannyelvű mező- gazdasági főiskola gondolatával komolyan és konkrétan kell foglalkozni. Hamarább megold­juk égető mezőgazdasági prob­lémáinkat, ha megnvílilc ez a főiskola. BAGOTA ISTVÁN Látogatás a ligetfalusi iskolában Közeledik a tanév vége. Ilyenkor nagy gondot okoz szü­lőnek, iskolavezetőnek egya­ránt, vajon a végzett tanulók ott helyezkedhetnek-e el, ahol szeretnék. Ez egy országos és minden évben visszatérő prob­léma Meglátogattuk az iskola igaz­gatóját, hogy a legi'letékesebb- től tudjuk meg, miként volt az lehetséges, hogy a távozó ta­nulók kívánságuknak megfele­lően elhelyezkedjenek? Elöljá­róban az igazgató minden ér­demet elhárít magútól. Sor­rendben a következő körülmé­nyekkel ismertetett meg: Ügy a HNB. mint az illetékes iskolai hatóságok mindenben támogattak és az elhelyezésben nagy segítségünkre voltak. Majd az is hozzájárult, hogy a most végzett növendékeknek több mint 40 százaléka kitün­tetett tanuló és u többi is — egy-két gyöngébb tanulótól el­tekintve — átlagon felüli. Nagyban hozzásegítette a ta­nulók elhelyezkedését az is, hogy az előző évekhez viszo­nyítva többen kérték elhelye­zésüket a technikai, az ipari s ezekhez hasonló szakmákban. Ez viszont főleg azzal magya­rázható, hogy azs iskolában be­vezetett politechnikát oktatás, hozzájárult a gyakorlati isme­retek fejlesztéséhez. Az ezzel megbízott oktatók — pedagó­gusok nemcsak hozzáértéssel, hanem szeretettel végezték munkájukat. Mikor az iránt érdeklődtünk, melyek azok az ágak, amelyek iránt a tanulóifjúság legjob­ban érdeklődik, megtudtuk: 25 százaléka a tizenegyéves isko­lába jelentkezett. de érdeklő­dést mutattak a mezőgazdasá­gi-erdészeti szakiskolák iránt is. Továbbá találkozunk gyen­geáram-szerelő, vegyész, atom­mechanikus, építőipari gépsze­relő, a villanyművek belső munkálatain résztvevő, híradó­technikai szerelő, vasutas, var­rónő, fodrász, bőrdíszmű, cuk­rászipar, tisztasági-mosodai gépszerelő, éleimiszer-elárusító stb. ágakban, ahol megfelelő ipari szakoktatás után találják meg biztos jövőjüket. Érdemes megemlíteni, hogy az ipari ágakban elhelyezkedő tanuló fiatalság S0 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. De sajnos a szülök befolyásának köszönhető az is, hogy egyes tanulók, akik a mezőgazda­ságban szerettek volna szaktu­dást szerezni, a szülök befolyá­sának hatása alatt más ágak- tett iskolában véget ért. Olyan iskolában jártunk, amelyet a hatóságok támogatnak, amely- lyel a szülök meg vannak elé­gedve és amelyben a tanuló ifjúság felkészült az élet szá­mára. Ez pedig a legnagyobb elismerés az iskola tanári ka­rának és kellemes látogatás a riporter számára is. va. J. ban helyezkedtek el. A földszintes régi iskolaépü­let nem felel már meg a kor­szerű követelményeknek, de az igazgató szavaival élve ez volt az utolsó tanév ebben az isko­lában, mert a ligetfalusi kilenc­éves magyar tannyelvű általá­nos iskola egy korszerű, új, emeletes épületben nyer elhe­lyezést. Látogatásunk egy jól veze­NE vI TÉTLEN­KEDNEK A K ÁRVÁI FIA­TALOK Karván, ebben a Duna menti kis faluban a fiatalok szorgalmasak. Vállalásaikat teljesítik, hét közben nagyon el vannak foglalva és így a vállalt bri­gádmunkát csak vasárna­ponként végzik. Mindnyájan elismerik, hogy Simcsik Sándor a legszorgalmasabb. Sajnos, ezen a télen csak egy előadást rendezett a színjátszókor, Kónya Senki fia című színmüvét adták :lő nagy sikerrel. Szeret- )énk, ha a kulturális élet •ilmélyülne falunkban. Fekete Ferenc, Karva-JAGYFÖDÉMESRÖL ÍRJÁK A Diószegen megtartott rörzeti alkotóversenyen a ödémesi AKI tanulói szép ■redményeket értek el. Az első kategóriában Filkasz vezetett, József Attila Alta­tó című költeményét sza­valta, a III. kategóriában Katona Roland. Táncban a II. és III. osztály tanulói voltak az elsők a labdatánc­cal, valamint a VI. osztály tanulói a Gyermekjátékok című műsorral. Szép sikert ért el az iskola énekkara is Patrik István vezetésével. A födémesi AKI tanulói büszkék az elért sikerre. Katona Rőland, Nagyfödémes BÜSZKE RÁJUK AZ OSZTÁLY A nagykaposi körzetben szép eredménnyel zárult az Ifjúsági Alkotóverseny. A mi osztályunkból az első helyre Hornyák > Lajos ke­rült, a harmadik helyre pe­dig Csizmár Ilona, ugyan­csak a második osztályból. Versenyzőink a kerületi versenyből is győztesként szeretnének kikerülni. Kaszonyi Erika, Nagykapos A BOLYI CSISZ-SZER VEZET ÉLETÉBŐL A szervezet a kulturális munka terén eddig kevés eredményt mu­tathatott fel. Most megtört a jég, hazánk felszabadulásának 18. évfor­dulója alkalmából a fiatalok igazán szép és értékes eszt- rádműsort rendeztek. A falu lakossága kitörő örömmel fogadta a fiatalok kezdemé­nyezését. A szereplők nagy része az EFSZ-ben dolgozik és a napi fáradságos munka után Andriskó Valéria és Hagya Béla vezetésével odaadóan készültek a mű- sorszámokra. Reméljük, hogy csak a kezdet volt nehéz s a bolyi fiatalok ezentúl majd rend­szeres kulturális tevékeny­séget fejtenek ki. Bálint Magda, Boly HANGZIK A NÖIASZÖ A hosszúfalusi fiatalok régi vágya valóra vált. Ti­zenöttagú tánccsoport ala­kult. Reméljük, hogy a te­hetséges táncosok mind be­lépnek a csoportba. Május nyolcadikán mutatkoztunk be először, nagy sikerrel. Hogy mik a terveink? Ojabb táncokat akarunk betanulni. És mi a célunk? Részt aka­runk venni a gombaszögi dal- és táncünnepélyen. Novák István JELENTKEZTEK A KESZEGFALUSIAK Eddig már több színdara­bot adtunk elő. Utoljára a Hu­szárvágás című vígjátékkal nyertük meg a közönség tetszését. Kiváló alakítást nyújtott Horman Rozália, Csölle Miklós, Mészáros Sándor, Borath Tibor, Kürti József és Bacsányi László. A többi szereplő is mindent elkövetett, hogy sikerre vi­gye a színdarabot. Czímer Imre és Molnár Béla sok ízléssel és hozzáértéssel rendezték a darabot. A ke­szegfalusiak örülnék a kilá­tásba helyezett gyakori színdaraboknak. Szigligeti Karolina, Keszegfalu IRODALMI VETÉLKEDŐ A komáromi AKI felső osz­tályainak tanu- , lói A huszadik -M_ század irodai* ~ ma címen iro­dalmi vetélkedőt rendeztek. A harmadik A csapatveze­tője Fél Péter, a B osztályé pedig Németh Anzelma volt. A vetélkedőt Gáspár Tibor tanító elvtárs vezette. A zsűri elnökének, Bertók Im­re igazgató elvtársnák nem kellett sokat gondolkodni a pontozásnál. A nehéz küz­delemből a harmadik B ke­rült ki győztesen. A ver­senyzők közül kiemelkedett Hoffer Éva, Jászai Miklós, Kurnek Sándor, Vass Lívia, Vavrik Erzsébet és Szabó Gizella. A vetélkedőt a Csehszlovák Rádió magyar adásában is közvetítették. A rádióhallgatók is bekap­csolódhattak a vetélkedőbe. A győztesek értékes könyv­ajándékokat kaptak. Szüne­tekben az iskola zenekara szórakoztatta a közönséget. Maahr Etelka, Komárom A NYÄRASDIAK SIKERE A nyárasdi fiatalok a kö­zelmúltban Debreceni Lász­ló és Somlai Pál Huszárvá­gás című háromfelvonásos vígjátékával léptek a kö­zönség elé. A darabban idő­sebbek is szerepeltek. és segítettek a fiataloknak. A közönség jól szórakozott és hálásan tapsolt a szereplők­nek. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Többeknek: Felhívjuk le­velezőink figyelmét, hogy azok, akik velünk eddig § csak az iskolájuk címét kö­zölték, írják meg a lakáscí­müket is, hogy a honoráriu­mokat a szünidő folyamán is rendesen megkaphassák. Tudni akarás: Verse még kiforratlan, olvasson sokat és művelődjön. Kíváncsi: Výskumný ústav vodohospodársky, Bratisla­va, Karloveská cesta 9. sz. S. Irén: Barátnője lakóhe­lyén a HNB-nél láttamoz­tassa a hivatalos meghívót és ennek alapján nyújtsa be az útlevél iránti kérvényét. Szeretnék tanulni: Kraj­ská stredná zdravotnícka škola, Bratislava, Nedbalova 4. sz. Két kis tanácstalan: írja­nak közvetlenül erre a cím­re: Kozmetika n. p., Bratis­lava, ul. Februárového ví­ťazstva, 181. Ifjú levelező: Beszámoló­ja rövidesen közlésre kerül, írjon gyakrabban. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Csizi Margit, Miskolc, Egészségügyi szakiskola pf. 6. sz., Rehák Katalin, Szé­kesfehérvár. Széchényi út 13. sz. 16 éves; Greksa Ju­lianna, Kalocsa, Damjanich utca 6. sz. 21 éves; Szép Etelka, Tokorcs, u. p. Ke- menesmihályfa, Vas megye 16 éves; Csizmadia Judit, Budapest II. Nagyajtai út 1b.

Next

/
Thumbnails
Contents