Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-21 / 20. szám

Az új büntetőtörvény foko­zottabb szerepet juttat a tár­sadalmi szervezeteknek. A tör­vény értelmében a büntetőel­járás szervei együttműködnek a társadalmi szervezetekkel, hogy a büntetőeljárás nevelő hatása fokozódjon. A gyakor­latban ezeket a társadalmi szerveket a szakszervezet és a CSISZ jelenti. Hála társadalmunk szocia­lista fejlődésének, a bűnese­tek apadó irányzatot mutatnak, ami persze nem jelenti azt, hogy nem fordulhatnak elő és még kevésbé jelenti azt, hogy a társadalmi szervezetek átne­velő feladata csökkent volna. Ellenkezőleg, továbbra is fog­lalkozni kell a törvényadta át- nevelési lehetőségekkel. Annak idején mind a szak- szervezet, mind a CSISZ kellő mértékben tájékoztatva voltak a büntető törvényadta lehető­ségekkel és a gyakorlat azt igazolja, hogy azótá főként a szakszervezet ezeket a lehető­ségeket igénybe is veszi. Ki­sebb mértékben veszik igénybe a CSISZ-alapszervezetek, vi­szont le kell szögeznünk, hogy a fiatalok között a bűnesetek ritkábban is fordulnak elő. Semmiképp nem fog azonban ártani, ha a gyakorlati élet tükrében rámutatunk arra, milyenek a CSlSZ-alapszerve- zetek lehetőségei a büntető törvény keretében. A három gyakorlatilag leg­többször számba jöhető lehe­tőség: a biztosíték-nyújtás, a társadalmi vádló vagy védő szerepe, valamint a feltételes szabadlábrahelyezési eljárás során jelentkező lehetőség. Itt kell mindjárt megjegyeznünk azt is, hogy ezekre a lehetősé­gekre azok a CSISZ-alapszer- vezetek jogosultak, melyek ott működnek, ahol a fiatal bűnöző is dolgozik. A biztosítéknyújtás (garan­cia) a taggyűlés feladata, amennyiben a CSISZ taggyűlés úgy dönt, hogy az alapszerve­zet biztosítékot nyújthat a vádlott megjavítására. Kétszer is kihangsúlyoztuk, taggyűlés, mert a gyakorlatban bizony JOG ÉS KÖTELESSÉG í A virágcsalógató május még a Pálpusztai Állami Gazdaság majorját is kiszínesítette. Egész kellemes az idő, pazar napsütés, a vadgesztenyék és az orgonák virágoznak. Mindenki a földeken van, csak a műhely felől hallani néha a munka zaját. Az irodai alkalmazottak is többet tehet­nek ilyenkor, mint télen, mert megszűnt a terefere, a tanyá- zás az íróasztalok körül, min­denki el van foglalva. Éppen csak azt jegyzik meg, hogy több az ellenőrzés a felsőbb szervek részéről és több hiva­talos ember keresi fel ilyenkor az állami gazdaságot, mert hát jó az idő, az elsőosztályú mű- út csak száz méterre van, azon pedig remekül suhan az autó. Ha rossz az időjárás, elmarad­nak a látogatók akkor is, ha bármilyen kívánatos lenne a jelenlétük. Ogy látszik min­denki a jó időt szereti. Most is egy ellenőrző cso­port járja a majort. Minden­hová benéznek, megfürkészik az istállókat, bekíváncsiskod- nak a magtárba. Egészségügyi ellenőrző csoport. Az ellenőrző csoport szinte cikázik a tágas udvaron, az irodaablakon ke­resztül mosolyogják őket. Egy­mást ugratják, hogy most ugyan mit hoz az’ az ellenőr­zés, érdemes volt-e kijönni ide, észreveszik-e a hibákat, vagy csak felületesen néznek-e körül mindent. A traktorosok kötszeres ládáiból hiányzik a géz és a vatta. — Fogadjunk, hogy nem veszik észre ezt a hibát, pedig ezt nagyon is meg kellene látni, ha pedig észre­veszik, akkor sem adnak vattát és gézt, — jegyzi meg valaki. Hiszen kértek már és nem kaptak. Tehát az ellenőrök sem tehetnek róla valóban. Az ellenőrző közegek a ma­jor közepén levő hatalmas kút felé tartanak. Bele is néztek, megállapíthatták, hogy kb. 5 méter mély. Innen itatják az állatokat s belőle isznak az emberek, egyszóval mindenre az egyedüli kút vizét használ­ják, amire csak kell. A víz egészségügyileg nem megfele­lő, nemcsak azért, mert közel az istálló és közelében sok a trágyalé, de ami a lényegesebb, nem elég mély, talajvíz van csak benne. Ivásra, ember és előfordul, hogy a biztosítékot csak az alapszervezet vezető­sége nyújtja, esetleg csak az elnök vagy a titkár aláírása szerepelnek a papíron. A biz­tosítéknyújtásnak a taggyűlés jegyzőkönyvéből kell kivilág- lania, mert hiszen ez a legszé­lesebb és hivatalos ifjúsági közösség. A bíróság, ha ilyen biztosítéklevelet kap, úgy megtárgyalja, elfogadja-e a garanciát vagy sem s amennyi­ben azt elfogadja, akkor erre tekintettel van a döntésnél, az ítélethozatalnál. Ha azt a tör­vényadta lehetőségek engedik, úgy feltételes büntetést szab ki az enyhítő körülmények fi­gyelembevételével, vagy eset­leg más javítóintézkedést. Ki­szabhat a bíróság azonban más büntetést is. mely nem jár szabadságvesztéssel, sőt el is állhat a büntetés kiszabásától. Hasonló joga van az ügyész­nek is, persze még a bírósági tárgyalás előtt. Vannak ugyan­is olyan esetek és elég gyak­ran, amikor a meg tévedt bű­nözők kellő nevelés és irányí­tás mellett még megmenthe­tők a társadalom és a becsü­letes szocialista élet számára. A gyakorlatban az is előfor­dulhat, hogy a CSISZ-szerve- zet esetleg valamilyen főben­járó büntetőügyben gondosko­dik a garanciáról. Rá kell mu­tatnunk arra, miszerint a biz­tosítéknyújtás alapfeltétele éppen az, hogy a bűntény ki­sebb horderejű legyen, a tár­sadalomra nézve kevésbé ve­szélyes. Ugyanakkor a bűnös­nek tettét meg kell bánnia, komoly igyekezetét kell tanú­sítania saját megjavulása ér­dekében, és természetesen igyekeznie kell az okozott kárt megtéríteni vagy más módon kell gondoskodni az okozott kár következményeinek eltá­volításáról. De kötelezettséget vállal magára a CSISZ-szerve- zet is. Biztosítéknyújtás ese­tén törődnie kell a megtévedt ember átnevelésével, megjaví­tásával és azzal, hogy a vád­lott tényleg megtérítse az oko­zott kárt. A második nagyobb törvény­adta lehetőség, hogy a CSISZ- szervezet már az elsőfokú bí­rósági eljárás folyamán társa­dalmi vádlót vagy védőt küld­het ki a tárgyalásra. Aszerint, hogyan kívánja ezt meg az tigy és a helyzet. A társadalmi vádló vagy védő a hivatalos A brnói népi csillagvizsgálót és planetáriumot naponta százan és százan keresik fel, ahol szakszerű felvilágosítást kapnak a csillagos ég titkairól. A felvételen a népi csillagvizsgáló lát­ható. I) ÍDl in 'o' n vádló vagy védő mellett telje­síti feladatát, mely abból áll, hogy a bíróságnak közvetlenül tolmácsolja a dolgozó társak nézetét, az ügyben állást fog­lal és a tettes személyével és megjavítási lehetőségeivel kapcsolatban is kifejezi véle­ményét. Míg a szakszervezet gyakorta küld társadalmi vé­dőt vagy vádlót, a CSISZ-szer- vezetek annál ritkábban. A harmadik jelentősebb gya­korlati lehetőség az, hogy a CSISZ-alapszervezet garanciát vállalhat a bűnös végérvényes megjavuiásá^rt, és indítvá­nyozhatja a büntetését kitöltő elítélt feltételes szabadonbo- csátását, esetleg azt, hogy a bíróság tekintsen el foglalko­zás-eltiltás esetén a még hát­ralevő feltételességi függő időtől. A fiatalkorú vádlottak és elítéltek feltétlen vagy fel­tételes szabadonbocsátása a büntetés egyharmadának ki­töltése után jöhet számításba. E három gyakorlatban leg­inkább előforduló eseten kívül a törvény a CSISZ-szerveze- teknek természetesen több más jogot és lehetőséget is biztosít. Az alapszervezet fi­gyelmeztetheti a büntetőeljá­rások közegeit a szocialista törvényesség megsértésére, in­dítványozhatja a helyes neve­lés érdekében, hogy az ügyet a vádlott munka- vagy lakóhe­lyén tárgyalják, együttműköd­het a bírósággal, hogy a tár­gyaláson jelen legyenek a vád­lott dolgozótársai és ami a legfontosabb, együttműködik a feltételesen elítélt vagy felté­telesen szabadonbocsátott bű­nöző átnevelésénél. Segít meg­teremteni azokat az előfeltéte­leket is, hogy az elítélt bün­tetése letöltése után a dolgo­zók rendes életét élje. Ogy hisszük azonban, a fenti három lehetőség a gyakorlati élet tükrében leginkább szorult bő­vebb fejtegetésre. Mártonvölgyi László r ei m állat számára csak részben al­kalmas. A majoriak ugyan nem is nagyon ittak belőle, amíg jó volt a helybeli sör- és üdítő ital-ellátás, de most már se üdítő ital, se sör, kénytelenek tehát a kút rossz vizét fo­gyasztani. Valaki újra nevet az ablak­ban, kajánul, diadalmasan. Mindjárt vissza is szól az iro­dába az ottlevőknek: fogad­junk akármibe, hogy az artézi kutat észre sem veszik az el­lenőrök. Most már mindenki az ab­lakhoz tódul, akik az irodában dolgoznak, feszülten figyelnek. A meglévő káváskút mellett körülbelül 15 méterre valóban artézi kút van. Valami 185 m mély, tavaly nyárra elkészült, csak éppen a víz nem folyik belőle. A vize is kitűnő, szak­emberek vizsgálták meg, de éppen csak egy kis piros csö­vecske áll ki a földből, a víz­folyás le van zárva. Az ellenőrök tényleg nem vették észre az artézi kutat, de mindegy, úgy sem rajtuk áll a kút sorsa. Nagyon kellene a kitűnő víz a majorba, dehát talán csak két év múlva vagy még később szándékoznak megnyitni, mert az idei évre a hivatalos szervek nem ter­vezték be, hogy az artézi kút- ból vizet lehessen fogyasztani. Kellene még a kúthoz pár mé­ter cső, hogy feljebb emeljék a vizet és a szabályoknak meg­felelő folyást biztosítsanak számára. Kellene néhány má­zsa cement, hogy valami víz­gyűjtő-medencét építsenek, mert mégiscsak fontos, hogy bizonyos mennyiségű vizet tá­roljanak is a kút körül. Egy kis csurgát kellene létesíteni, hogy odatarthassák a vízhor­dók a kannát, vagy más edé­nyeket, meríteni tudjanak vagy felfoghassák a vizet. A fölösleges vizet, igaz, el kel­lene vezetni, de hisz ez sem állna nagyon sokból, mert a kút, ami azt illeti, lényegében véve kész. 185 m mély fúrás. Dehát a bürokrata bábák kö­zött elvész a gyerek, a rossz tervezés 1 haragot, mérget vált ki az emberekből. Veszeked­tek igaz, a szakszervezet is, meg a gazdaság vezetősége az államj gazdaság igazgatóságán, hogy intézzék el ezt az ügyet, segítsenek már a bajon, ha egyszer kész a kút, engedjék már őket belőle inni is. Kö­nyörögtek érte. az asztalt is verték talán, tehát azt sem le­het mondani, hogy nem vere­kednek miatta, dehát mi lehet tenni, ha a terv szerint a kész kútból csak két év múlva le­het a vizet használni. Az állami gazdaság dolgozói és a major lakói eleget bosz- szankodnak emiatt. Ezért nem értik, miért is az a sok ellen­őrzés, az a rettenetes sok hi­vatalos személy látogatása, amikor nem segítenek a bajo­kon, éppen csak körülnéznek, elmennek és minden marad a régiben. A munkások nem ér­tik már, hogy miért kell ellen­őrizni, amikor még a kút prob­lémáját sem tudják megoldani. Dehát nem is csak az ellenőr­ző közegek hibája ez, mert a kút ügyéről tud már minden illetékes egyén, tehát tovább jelenti az egészségügyi ellen­őrző közeg vagy nem jelenti, valóban ez is mindegy. Az ilyen esetek persze nem­csak haragot, hanem csodálko­zást is váltanak ki az ember­ből. Hogyan lehet annyira rosszul intézni a dolgokat és annyira semmibe venni, mint ahogyan a pusztai kút eseté­ben is történt. Mikor segítenek a bajon? A párt XII. kongresz- szusa nem azért hozott irány­vonalakat és határozatokat, hogy ilyen bajok fennálljanak és lényegében véve megtör­ténhessenek. Vannak ennél ko­molyabb problémák is, hogyan oldjuk és intézzük el azokat, amikor egy kútügyet nem tu­dunk megoldani. Ilyesmiről ír­ni kell, mikor az ilyesminek megtörténni sem szabadna, ha nem a józan ész, akkor leg­alább az irányelvek, határoza­tok betartása szerint nem. Legjobb lesz ha mihamarább orvosolják ezt a bajt és a kút vizével nemcsak a pálpusztai állami gazdaság dolgozóinak szomját oltják, hanem a vele­járó intézkedéssel reményt is táplálnak bennük, hogy náluk valóban rendben mennek a dolgok. BAGOTA ISTVÁN itumiiHiniiiiiimiiiMimmir.'iimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiimiii r W ># v5v J?* Tavasz a városban, de úgy is mond­hatnánk, hogy a város felett. A brnói Petron he­gyen a sétautak padjait rég kisajá­tították már nem­csak az itt pihenni vágyó emberek, hanem a fiatal szerelmesek is. Fejük felett virá­gos ágak, alattuk a város forgalma zúg és morajlik. IU pedig a magas hegyoldalon csend és békesség, halk suttogások és nem utolsósorban gyö­nyörű kilátás. Ezekkel a sza­vakkal buzdít­hatnánk a zsigárdi fiatalo­kat, akik a sok évi semmit­tevés után megmutatták, hogy ők is léteznek a vilá­gon. Nyolc évi hallgatás után újból jelentkeztek. Kónya József Senki fia című drámáját adták elő. Az elő­adáson jelen volt a darab szerzője is. A színészek sok hozzáértéssel játszották szerepüket. Külön dicsére­tet érdemel Czibuk Tibor tanító, a darab rendezője. Az előadás végén Kónya Jó­zsef kedves szavakkal arra buzdította a zsigárdi fiata­lokat, hogy haladjanak a megkezdett úton és gyak­rabban rendezzenek színi­előadásokat. Milahovszky Rozália, Tornaija MIT HALLUNK A SZENTESIEKRŐL? A CSISZ szentesi szerve­zete új munkába fogott. Belátták, hogy ez így már nem mehet tbvább. Hajdák Géza és Kiss László tanító elvtársak új színjátszó cso­portot szerveztek. Siposs Jenő Bolondóra című há- romfelvonásos vígjátékát adták elő. A legnagyobb si­kert Furik Csaba és Géresi Ilona érte el. Most egy va­donatúj zongorát bocsátot­tak a kultúrcsoport rendel­kezésére. A szentesiek min­dent elkövetnek, csakhogy a fiatalok pezsgő kulturális életet teremthessenek. Pusztai József, Szentes. KI MIT TUD? Csallőközara- nyoson már másodszor ren­deztek Ki mit tud műsort. A s§§ környékbeli fiatalok is el- a vetélkedőre. Nagy ért el Topos Pál és Karola Megyercsről, Kálmán Ekeiről. Di­cséretet érdemelnek a CSISZ őrsújfalui tagjai, akik Gogh Istvánnal az élükön nagy sikert arattak. Az aranyosi fiatalok tánccsoportját Be- recz Gizella vezette. Nagyon ügyes volt Meleg Magda, Farkas Irén, Csóka Etel, Jakab Gizella, Ozsvák Éva és Gyurenka Mária. Szaba­dos Zsuzsa prózával, Vörös Marika szavalattal lépett fel. Szűcs Aliz zongora- számmal, Balog Vilma pedig ötletes karikatúrákkal sze­repelt. Károly Mihályt külö­nösen a szívébe zárta a kö­zönség. A helybeli sport- szervezet életéből merített aktuális strófákat adott elő. Csallőközaranyoson is sok a rejtett kincs, csak fel kell őket fedezni. Az a fontos, hogy a tömegszervezetek összefogjanak és közösen lendítsék fel a falu kultu­rális életét. Martincsek Rudolf, Csallóközaranyos A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A CSISZ IV. kongresszu­sán Kajan Imre a CSISZ üzemi szervezetének elnöke képviselte a komáromi ha­jógyári fiatalokat. Nagy él­ményt jelentett számára, hogy ott lehetett a kong­resszuson. Most a taggyű­léseken és az aktívákon részletesen beszámol a kongresszusi élményeiről. A kongresszusi határozatok teljesítése érdekében a ha­jógyári fiatalok máris foko­zottabb aktivitással kapcso­lódtak a munkába. A leg­fontosabb feladatuk az, hogy jöttek sikert Szalay Balog hozzájáruljanak a hajógyár termelési tervének teljesí­téséhez. Szénásy János, Komárom TEVÉKENYKEDNEK A FIATALOK A bodaki fia- SIT —v*’* talok színjátszó y Jry*A köre e napok­ban mutatta be Péterfy Gyula Szerelmes bri­gád című há- romfelvonásos vígjátékát. A közönségnek nagyon tet­szett az előadás. A szerep­lők valóban kitettek maguk­ért. A sikeres előadás után elhatározták, hogy a közeli falvakban is vendégszere­peinek. Kiváló alakítást nyújtott Nagy József, Ágh György. Kovács Ernő és Bognár Lajos. A lányok kö­zül különösen tehetséges Kovács Matild, Jankó Mar­git, író Izabella és Podhorny Irén. A többi szereplő is otthonosan mozgott a szín­padon. Külön dicséretet ér­demelnek a darab rendezői, Rudinszky tanítónő és Lu- kovics Lászlóié, akik fárad­ságot nem ismerve foglal­koztak a fiatalokkal. Világi Károly, Bodak . ÍRTAK A DOBORGÁZI* FIATALOK Négy évi szünet után végre hallatnak magukról. Május 30-án változatos gaz­dag műsort rendeztek. Borbély József mint konfe­ranszié mutatkozott be. A szavalatok, a szlovák és magyar népi táncok, a páros dalok és a tréfák sok tapsot kaptak. Különösen tetszett Viola Juci és Barta Erzsiké énekszáma. A tánccsoport tagjai: Hronec Manyi. Viola Juci, Barta Erzsiké és Ró- zsika, Cséfalvai Icu és Mar­git, valamint Dénes Margit igen ügyesen táncoltak. Zalka József, Vasik Pityu. Kiss Imre, Dénes József is kitett magáért. Viola Juci nagy sikert ért el a második előadáson is. Tehetséges lányka, érdemes volna to­vább taníttatni. Kellemes Lídia, Doborgáz A PELSEIEK IS KITETTEK MAGUKÉRT A pelsei színjátszó cso­port Siposs Bolondóra című háromfelvonásos vígjátékát adta elő. A szereplők közül Furik Csaba, Abahazi Erzsé­bet és István, Géresi Ilona, Kiskendi Ilona és Borsodi Sándor tűnt ki a legjobban. A színdarabot Kiss László iskolaigazgató tanította be. A sikeren felbuzdulva elha­tározták, hogy a jövőben még gyakrabban lépnek a közönség elé. Hajdók Erzsébet, Pelse SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Nem mindenki lócsavaró: Írását ebben a formában nem használhatjuk fel. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Borbély László, 19 éves diák, Székesfehérvár, Jókai utca 10. sz. (Cserenyaralási lehetőségről levelezne 18-20 éves leánnyal. Legszíveseb­ben Pőstyénből, Lőcséről vagy Kassáról); Somogyi Magdolna, Budapest, XVIII. kér. Nagyszombat u. 14. sz. (14 éves — 16 éves leány­nyal); Bácskai Magdolna, Kecskemét, Zoja utca 9. sz., 17 éves; Bácskai Klára, Baja, Ady Endre u. 17. sz., 17 éves; Magyar Elemér, Kis- kundorozsma, Bocskai utca 30. sz., 20 éves egyetemi hallgató; Horváth Sándor, Kecskemét, Bethlenvárás 61. sz., 17 éves; Horváth Judit, Budapest, Makarenko utca 24. sz., 18 éves; Szege­di Ágnes, Budapest VIII. kér. Makarenko utca 7. sz., 18 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents