Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-14 / 19. szám

„MÁJUS) ESKÜVŐ": Fehér mintás szifon anyagából az első modellt csináltassa. A ruha princesz szabású, lefelé nagyon bővülő. Eleje, háta, egyformán három részben szabott. Kivá­gása a vállak felé hosszított, s a saját anyagából körül széles pánt szegélyezi. Az. ujjak hosszúak, de az esküvő után vágassa le rövidre. A ruhához való alsó fehér taftból legyen és ugyan­úgy szabva mint a ruha „MÁJUS 1963“: A fehér szövet nagyon szép és megfelel es­küvői ruhának. Kétrészes ruhakosztümöt terveztünk hozzá, mert így elegánsabb és később is jobban tudja majd kihasznál­ni. A kabátkán a gömbölyű teilrészt külön szabjuk és szélesen tűzzük. Három szép fehér gyöngyházgombbal gombolódik. Vékony fehér selyemmel béleltesse alá. így szebb és praktiku­sabb, azonkívül nem látszik át. „16 ÉVESEK": Az évzáró ünnepélyre a sziivakék bársonyhoz ezt a szép, nagyon fiatalos modellt terveztük. Nagyon egysze­rű, de erdekes szabású. Viselhető gyöngysorral, de különösen fiatalos a hozzá tervezett sima fehér szilonból készült gallér­ral, amely elöl zsabőszerű részben folytatódik. A zsabón kes­keny bársonyszalagot bújtatunk át, melyet a gallér alatt mas­niba kötünk. OLVASÓINKNAK, AKIK ÉRETTSÉGI BANKETTRA való mo­delleket kértek, üzenjük, hogy kérésüknek május 28-án megje­lenő számunkban teszünk eleget. 1M „MÁJUS“ és „ILDIKÓ“ kéré­sére közöljük ezt a szép nyári pulóvert. Eredeti színezése pi­ros és halványszürke. Kötés- minta' 1. sor: piros, végig ford. 2.-12 sor: piros, a színén sima, a visszáján ford 13. sor: szür­ke, sima, 14. sor: szürke, sima, 15 sor: piros. sima. Ez a 15 sor Ism. Eleje: 41 szemmel 2-es tűvel 5 sori kötünk oda-vissza, simán pirossal, majd 2 5-ös tűvel a leírt minta szerint folyt. A válla felé kerülő szélén minden 2. sorban szap. 1 szemet 11X, majd minden 4. sorban 1-et, 19X. A karkivágás ivét rövidí­tett sorokkal készítjük el. A vállvarrástól kiindulva leköt. 6 szemet oda-vissza, utána 12-t, majd 18-t, 24-t, 30-t, oda-visz- sza. ezután végigkötjük a sort. Elértve a másik szélére, 5X3 szemet szap. a későbbi oldal ­varráshoz a bőség részére, és a karkivágás részére a rövidí­tett sorokat 3X2, 4X3 szemen­ként kötjük meg. Ezután végig- kötjük a sorokat. A leírás sze­Számo5 olvasónk kérésére diva­tos frizurát köziünk rövid haj­ból 4 sort meg egyenesen. Kb. 6.5 cm széles a visszájára hajló bélésrész. Most 52 új szemet veszünk fel egy segédtüre, el­készítjük a másik oldal bélés­részét, végül az összes szemet (a pulóver eddig kötés.nélkül hagyott szemeit is) végigkötve elkész. a másik oldalát is. Háta: A nyakkivágás kivételével azo­nos az elejével. A két válla kö­zötti részt a hátánál egyenesre kötjük. Gallér: A külső szélén kezd. kötni 115 szemmel, 2-es tűvel, egy sima, 1 ford, kötésével. 5 cm köt. magasságtól rövidített sorokat köt. minden sor végén lekötés nélkül hagyva 3 szemet, ford, vissza. Végül 9 cm-es köt. mag-nál véglgköt. az összes szemeket. Összeállítjuk a dere­kát, felszedjük 4 tűre és 6 cm-t kötünk rá 1 sima, 1 ford.-al. Az eleje, nyakkivágás (slicc) bélését visszájára hajtva leöl- tögetjük, a gallért a helyére varrjuk rinti mintát a 13-15 sortól kezd v. i a szürke csiktól. Az oldal­varrásként szereplő szélénél 4X5, majd 60 új szemet ve­szünk fel. 7 szürke csík meg­kötése után még 4 piros sort kötünk és a nyakkivágás elké­szítéséhez kezdünk. 5, 3, 2. 2, 5X1, szemek fogyasztásával Ezután egyenesen kötünk még 5 sort. a 9 szürke csíkig, ez az eleje közepe. Ezután a nyakki­vágástól kiindulva 52 szemmel dóig. majd tovább, a nyakkivá­gás, bélését kötve meg alul egyenesen, felül szaporítgatva, 2, 2, 3, 5, szemenként majd „SZERETNI CSAK EGYET LEHET“: Sem korát, sem alak­ját nem irta meg, az, hogy a hajszínét tudjuk, kevés ahhoz, hogy tanácsot adhassunk. Most tavasszal általában az élénk színek divatosak, különösen a piros minden árnyalata. Elma­radhatatlan tavaszi kombináció a kék-fehér. Úgy gondoljuk, az eddig közölt modellek közül választhat megfelelőt a részére. „VAN-E ÉRTELME": Gyapjú- szveltorét semmi esetre se fesse be egyedül. Föltétlenül vegyi úton (tisztítóban) festes­se be. képzelet a későbbi történetek­ből könnyen megidézhet. Kornélia, mint láttuk, szíve­sen hozzáment volna a költő­höz, még a megszólás árán is. Ezzel a házassággal — már az országos hírű névvel is — olyan ^kulcsot kap a kezébe, amely a művészi emelkedés kacsalábon forgő várának min­den ajtaját azonnal megnyitja. De látnivaló, hogy még a Pest­ről ismert akaratos legény is tetszett neki; hiszen még a kedvében is járt; az ő ötlete volt, hogy a két Pisztoly „ba­roness/“^ a Virágnak megtil­tani nem lehet-et énekelje. Ha van egy kis női furfang s egy kis állhatatosság Kor­néliában, könnyen és gyorsan a költő felesége lehetett vol­na. Az esküvő, ha egy nap alatt nern is, három-négy nap alatt nyélbeütődhetett volna; Könyves Tóth tiszteletesnek voltaképp csak a gyertyafény ellen volt kifogása. Dispenzá- ciót is említett? De hát az a dispenzáció épp a gyors egybekelésekre a rév; elintézése is napok dolga. Ha Kornélia csak két huszon­négy óráig, mondjuk háromig tartja lobogásban azt a tüzet, amit gyújtott, annak fényénél Szendrey Júlia helyett ö kerül a halhatatlanságba. Mi történt azon az oly nyom­talan és hangtalan esten. 1846- nak és Debrecennek azon a november 19-i irodalomtörté- netileg is sötét éjszakáján? A költő — mindvégig — gyermekesen közlékeny volt. Másoknak a szerelmeseitől, sőt, a feleségétől kapott leveleket is megmutatta. Sérelmeit, fáj­dalmát sem szokta titkolni. Valószínű, hogy az együttlét első meghitt perceiben Korné­liának is elmondta, milyen dia­dalt aratott Szatmár előkelő világában. Kornélia, a fiatalsá­ga ellenére is tapasztalt, erre csak azt gondolhatta: hozzám tehát a sértettség hozta, en­gem tehát a legjobb esetben is vigasznak szeret; vagy akar szeretni. A következő gondola­tai ezek lehettek: maga sem tudja, mit csinál; tegyük hát próbára; csillapítsuk le a tü- zét s lássuk, vállalja-e azután is, amit oly kedves közvetlen­séggel fölkínált. De ilyet is érezhetett: ennek szegénynek most csak pusztán szeretet kell. önbizalom-kárpótlás, hiú­ság-gyógyír, akárkitől. Becsü­löm és szeretem annyira, hogy nem élek vissza a gyengeségé­vel, nem akaszkodom rá min­denestül, egész életemmel, ha­nem azt adom neki — jópaj­tásságból, kollegialitásból! — amire szüksége van. Ha ezt tette Nellike, ezzel is kitűnő pontot szerzett. De le­hetséges más fordulat is. KORNÉLIÁT rosszul tájékoz­tatták, amidőn azt mondták neki, hogy a költő aznap érke­zett a városba. Akkor már leg­alább tíz napja ott volt. Igaz, csaknem folyton a környékét járta, igen kellemes társaság­ban, igen jő hangulatban. Az erdődi seb tehát már hegedni kezdett —, ahogy későbbi, csaknem teljes összeforradása is igazolja. Júlia az évi udvar­lója s állítólagos kérője Uray Endre szolgabírő úr, ugyan a „vagyonosabb gavallérok egyi­ke" volt, kettős eadem, neme­si előnévvel, megnyerő külső­vel, aki ezenfölül. a följegyzé­sek szerint, „jő táncos is és olyan ügyes kocsis, hogy kis körben bámulatos nyolcast ír le könnyű forgatással a ho­mokra, ha bakra ült" — de a költő, noha nem tudott táncol­ni, nem szenvedett abban, amit ma kisebbértékűségnek, lelki­szövődménynek hívnak. Némi szövődmény lelkében épp el­lenkező elemekből képződött. Hogy nők halálosan megsze­rették és szeretik, azt ő min­denkor rögtön elhitte. Jutott fülébe valóban pletyka akkor­tájt Júliáról s a kitűnő kocsi­hajtőről ? Pesti viselkedése mutatja, hogy a seb gyógyu­lását ez sem akadályozta; no­ha a pletyka oda is elkísérte. Kornéliának megvolt hát az esélye, azt hinni, hogy a sze­relmeit elég sűrűn váltogató költő őérte magáért lobbant lángra Ami azt jelenti, hogy az a meselehetőségeket nyitó kulcs ráadásul aranyból volt. Most aztán igazán lánykajáték lett volna megcsinálni a sze­rencséjét; addig égetni — ki­elégítetlenül — azt a lángot, amíg a dispenzáció el nem ké­szül. Nem mondjuk, hogy Nellike fejében nem fordult meg ez a — most már a polgári tisztes­séggel is támogatható — szá­mítás. Sőt, állítsuk, hogy meg­fordult. A következmény annál szebb lesz. Az történhetett, hogy okos feje minden számítgatás elle­nére is Nellike a szívére hall­gatott. Engedett még egy rossz író. egy hazug szalonfié- nak is. Az lett volna tisztes­ségtelen, ha ezt az őszinte fiút szereti mostohábban, épp az őszintesége miatt; ha neki, az érdemesnek nem adja meg, amit más érdemtelennek meg­adott. Azt kell mondanunk, Kornélia megszerette g költőt. Tisztessége buktatta el a tisztességtelenség útján, amelyre már-már rálépett. Eljátszotta a szerencséjét — az okos feje nyilván ezt for­gatta, amikor végül álomra hajolt, már egymagában. A sors azonban ott helyben meg­jutalmazta Nelükét. Igazi lo­vagra akadt abban a szelebur- dinak látszó fiúban; hasztalan követett el mindent a meg­nyugtatására. „MÁSNAP AZONBAN ő még­sem utazott el. Felekyvel va­lami szavalat végett egyez­kedtek: de csak zavartan em­lékszem az eseményekre, amint nyomdába szaladtak, azután betiltották a szavalatot. Jöt- tek-mentek, szaladgáltak.“ A költőt ö csak délfeié látta viszont. Akkor tudta meg tőle, hogy a költő — mivel Nellike katolikus volt, — még a kato­likusoknál, Molnár prépostnál is járt. „Hogy összekelésünk megtörténhessék, kész lett volna még vallást is változtat­ni. Lázas állapota alig volt csillapítható. Én már vissza­nyertem nyugodt gondolkodá­somat s legfőbb törekvésem volt őt komoly rábeszélés ál­tal meggyőzhetni. Sohasem voltam barátja a feltűnéseknek és most sem örültem, hogy a város így föl van lármázva esetünk miatt." Másnap a költőnek csak­ugyan el kellett utaznia. „Egész éjfélig barátaival időzött, kik azt állították, hogy majd hall­gatag, majd meg féktelen ke­délyű volt. Éjfél után az öreg Bokát — ki szintén hódolattal bámulta s ez érzelmeinek gyö­nyörű hegedüjátékával adott kifejezést — ablakom alá hoz­ta, ezt az egy dalt húzatván véle: A virágnak megtiltani nem lehet.“ Ám mi történt ezután? Mit tett még a költő? „Reggel öt órakor indult a gyorskocsi: mielőtt felült vol­na, tárcájából kiszakított egy lapot s írt nekem sűrű, apró betűkkel egészen addig, amíg csak betű férhetett arra. Kért, hogy vegyem föl pap áldása nélkül is a nevét; ö teljesen reám ruházza azt és Kolozsvá­rott — hova két hét múlva szándékoztunk — szerepeljek már úgy... Ö ott lesz nálam, amikor kívánom, az esküvőre és ismét távozik, ha úgy aka­rom. Belenyugszik abba, hogy csak akkor hívjam öt magam­hoz, mint férjemet, ha már meggyőződtem arról, mennyi­re megérdemli a boldogságot.. Ez volt tőle első levelem: Csöngey Dávidra bízta a kéz­besítést, ki már hat órakor bekopogtatott ablakomon s azt átadta.. A viszony sorsa tehát ez­után is még Kornélia kezében volt. Meg iett volna a módja s már az ürügye is, hogy a dispenzációt vagy az okmá­nyok megszerzését most ő in­tézze. Semmi ilyesmit nem tesz. Egy pletykahullám az ő fülébe is eljut. Erre megsza­kítja a levelezést is, szabadjá­ra engedi a költőt. És annak Pesten már más a nagyobb gondja. Barátságuk — pajtásságuk — örökre megma­rad, De jövőjük szétválik. Hogy nem így történt, abban a költőnek is része van. Való­ban a pillanatnyi érzelmek ki­szolgáltatottja, mint csaknem minden huszonhárom éves em­ber, de azonközben már az eszmék csábítottja is, ugyan­csak korához illően. Most kezdi az utóbbinak áldozni egész va­lóját: föladat várja, az 1846-os nagy vidéki körút erre taní­totta. Júlia, Kornélia — sőt, Anikó — pletyka — mennyi zűrzavar, épp akkor, amikor a lényeg mutatkozik. „Eh, nők!" gondolhatta a huszonhárom évesek indokolt fölényével már Pesten, összekavarva egy kicsikét emlékezetében debre­ceni, erdődi, sőt költői szív­szorulásait. Q$Á&ú t&f/ A napokban megnyílt a ko­maromi tanonciskolában a já­rás egyik legérdekesebb alkotó - versenye. A tanulók saját maguk készített segédeszkö­zökkel indultak a versenyre. A fiatal kőművesek, esztergá­lyosok, asztalosok, fodrászok izgulva várták a kiállítás meg­nyitását. Végre, amikor már a vendégek megérkeztek, Kobol- ka Pál igazgató elvtárs meg­nyitó szavai után megnézhették a kiállított müveket. Igen, mü­veket; müveket, amilyeneket 15-16 éves tanoncoktól várha­tunk. A járási építkezési válla­lat képviselői és a látogatók nagyon sokszor megálltak egy- egy tárgy előtt és volt úgy, hogy talán még kételkedtek is abban, hogy a kiállított segéd- * Hány rádiókészülék van a világon? Az elmúlt 13 évben a világ rádióadóinak száma 5450-ről 11 670-re, a vevőkészülékeké pedig 161 millióról 360,5 mil­lióra növekedett. Ezáltal — a lakosság számának gyors gyarapodása ellenére a 100 főre jutó vevők száma 7-ről 13-ra szaporodott. Legnagyobb a fejlődés Afri­kában, ahol a 100 főre eső ve­vőkészülékek száma 0,5 helyett most 2,3. Ázsia rádióellátása meghá­romszorozódott. Világviszony- lanban mégis ott jut a legke­vesebb vevőkészülék száz főre; 1,9. A megfelelő szám Dél- Afrikában 10,2. Óceániában 17,9, Európában 21,3. A betű öröme Hogy Írni tudunk, hogy ol­vashatunk: számunkra ez ma­gától értetődő, természetes dolog De a világon még 870 millió felnőtt ember analfabé­ta. Ott ember közül kettő nem tud írni, sem olvasni. Az isko­laköteles gyermekek 45 száza­léka nem jár iskolába: 97 ázsiai, afrikai és latin-amerikai országban a gyermekek fele még elemi szintű oktatásban sem részesül. És a legmegdöb­bentőbb ellentét a világ szédü­letes iramú fejlődése és az elmaradottság között: évente 25 millióval nő a világ írástu­eszköz egy inas kezemunkája. Míg végül mindig Kurucz taní­tó elvtárs szavai győzedelmes­kedtek: Itt minden az iskola tanulóinak munkája. Maga Kurucz tanító elvtárs vezette diákjait ebben a szép és sikeres kezdeményezésben. Szeret fog­lalkozni a fiúkkal, mert úgy érzi, gyermekeit neveli ezzel. Nagyon szép a kiállítás techni­kai elrendezése is, ami szintén ö és az „övéi" munkája. A tanulók csaknem minden látogatót kíváncsian kérdezget­nek, mi tetszett a legjobban. Szép, valóban szép az egész kiállítás, nehezen lehetne kivá­lasztani a legszebb, legérdeke­sebb készítményt. Nehéz dolga lesz a versenybizottságnak odaítélni a díjakat. De egy datlanjainak száma. Az embe­riség lélekszáma gyorsan növe­kedik, s vele együtt az írástu­datlanság is: a fekete földré­szen, Ázsiában és Latin-Ame- rikában még mindig kevés az iskola, s a gyarmatosítás örök­ségeként a függetlenné vált országokban is írástudatlan még a lakosság nagyobb része. Az írás az aztékok szerint az istenek ajándéka, azindusoknak Bráhma adta át az írás titkát, a rúnák feltalálója maga Wotan, a teuton isten, s Mó­zesben a héber írás atyját is tisztelték. Az irokéz indiánok kagy lőf üzérétől az egyiptomi hieroglifákig, a kötélre csomó­zott betűktől a viasztáblákra karcoltagig, a papirusz-teker­csekre, a pergamenlapokra ír­takon át az arab, a kínai írás­jelekig, a cirill és a latin be­tűkig mennyi változat! De mindegyik írás a tudás kulcsa volt, a fejlődés eszköze. Kant és Carlyle egyaránt vallja: az ABC a civilizáció nyitánya. De az ábécé fegyver is: az ember felszabadulásának egyik fegyvere. Ezért nem engedték milliók, egész népek kezébe azok, akiknek az volt az érde­ke, hegy a tudatlanság is gúzs­ba kösse az elnyomottakat. biztos, hogy a Kovács Jóska és Kovacsics Béla készítette csa­ládi ház nyerte meg minden látogató tetszését a legjobban. Jóska és Béla féltve őrzik kin­csüket, de talán egy kicsit szé­gyellik is magukat azért, hogy készítményüknek ilyen nagy sikere van. — Meglepetésnek szánták. Mi nem is tudtunk az egészről. Csak akkor lepődtünk meg, amikor már elhozták az iskolá­ba a gyönyörű makettet — szól közbe Kurucz tanító elvtárs. 5600 téglából van felhúzva a fal. Es az az érdekes, hogy tel­jesen önállóan, a mi segítsé­günk nélkül 'készítették el a tervrajzot, anyagot beleértve. Mondja, nem öröm ilyen fiúk­kal dolgozni? De hiszen itt vannak ők maguk is, hadd mondják el öle az esetet. A két fiú egymást noszogat­ja, biztatja feleletre. Nehéz őket szóra bírni. Ilyenek már ezek a kőművesek, hallgatagon, szerényen végeznek mindent. — Nagyon szeretjük mun­kánkat és nem bántuk meg, hogy ide jöttünk tanulni, amit mások lebecsülnek, nem érté­kelnek. Nem felhívásra készí­tettük a makettet, hanem azért, mert érdekel bennünket. Három hónapig dolgoztunk rajta, de megérte. Megkérdeztük még Zsuzsa Jánost is, az összüzemi CSISZ- szervezet tagját, neki hogy tet­szett a kiállítás. — Nekem legjobban tetszett a Mikali Dezső és Baráth Béla másodéves tanoncok által ké­szített „Külső állványok ma­kettja", de nagyon szép és fá­radságos munkát végzett a két fiú is a már említett családi házon. Es végül az igazgató elvtárs, Kobolka Pál véleménye: Igye­keznek a fiúk és ennek a leg­jobban örülünk mi, tanítók. Ez az első ilyen akció iskolánkban, és sikerült. Nem bíztam abban, hogy valami lesz az egészből, mert nagy hiányokat szenve­dünk mind segédeszközökben, mindpedig tantermekben, mű­helyekben és laboratóriumok­ban. Ennek ellenére tanulóink otthon igyekeztek elkészíteni a segédeszközöket. Reméljük, hogy az illető szervek ezután majd nagyobb gondot fordíta- n?!c. a 7“r“s egyetlen inasisko­lájára, annak állapotára és nem utasítják el kéréseinket minden szó és ok nélkül. -ze­Érdekességek ŰJ IFJÚSÁG - a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smona a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 3120 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza — \ lapot külföld számára a Poštový Novinový Úrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕišská ulica 14. — vývoz tlače. K—22*31265

Next

/
Thumbnails
Contents