Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-14 / 19. szám

A szabadban csodaszép Májusban, júniusban új for­dulatot vesz a CSISZ-alapszer- vezetek tevékenységének jelle­ge. A falak közül, kultúrházak-' bői, klubtermekből végleg ki­szorultunk, kint zajlik az élgt. Megváltozott az utca képe is és ha táncmulatságot rende­zünk, már a szabadban törté­nik minden, nem is bálnak moftdjuk azt, hanem majális­nak vagy juniálisnak. Mi hát a közeljövőben a CSlSZ-alap- szervezetek feladatai? Beszél­jünk róla röviden. A tagsági gyűléseken hatá­rozzuk el, mit is akarunk tenni a nyári és a késő tavaszi lehe­tőségekkel kapcsolatban. Ha okosan, előrelátóan cselek­szünk, nagy dolgokat végezhe­tünk. Nagyobb kirándulások, körutazások, turisztikai utak, mind ránk várnak, csak éppen szervezni kell azokat és a fia­talok, még pillanatnyilag szer­vezetlen fiatalok is hajlanak az ilyesmire. Nincs olyan alap­szervezet, amelynek tagjai ne tudnának komolyabb és tanul­ságos kirándulást szervezni valahová, még távoli vidékekre is, ha akarnak és törődnek az ilyesmivel. így aztán össze­kapcsolhatjuk a hasznosat a jóval, mert ha egy kis brigád­munkát végzünk az EFSZ-ben vagy az állami gazdaságban, pénzhez jutunk, amit, aztán ar­ra fordíthatunk, amire akarjuk. Ott, ahol ilyesmit nem képesek megszervezni, nem a lehetősé­gekben van a hiba, hanem a szervezőképességben. A CSISZ alapszervezetének is szégyene, ha tagjai közül akad olyan, aki nem ismeri az ország ne­vezetesebb, érdekesebb helyeit. A termelőmunkával kapcso­latos feladatokról is beszélni kell. Át kell gondolni, hogy a CSISZ-tagok hogyan vehetik ki legeredményesebben részüket Április utolsó hajnala ébre­dezett Bratislava felett. Az emberele még valahol álomor- szágbar andalogtak, csupán egy-két utcaseprő kasmatolt a elnökének katonás jelentésté­telét, a kisiskolások szikrává avatását, majd következett a pionírvezető meleg kézfogása. És más is következeit. Teri­A pionírjelöltek bevonulnak az avatóünnepélyre. kihalt utcákon, csak álomtündér még az arcokat. Tériké forgolódott nyugtalanul az ágyában. Kissé izgatott volt, arca lázas pírban égett a teg­nap délutáni gyönyörű esemé­nyeket idézgetve vissza. Április 29-ét mutatott a naptár, úgy félhúrom körül kezdődött el a csodaszép cere­mónia. Apuka, anyuka és ki­csiny öcsikéje a Csehszlovák Rádió koncerttermének közön­sége között helyezkedett el, ö pedig ott sorakozott a tágas oldalszobában. Aztán kivonul­tak a harsonások, meghallat­ták csillogó kürtjeiket, és ö máris ott állott pironkodó tár­saival együtt a nagyterem kö­zönsége elölt. Elöl a bratisla- vai magyar tannyelvű alapfokú iskola pionírszervezetének csa­patzászlaját vitték. Majd 29 szikrajelölt menetelt és végül ő és 55 társa sorakozott fel. Utána következett az avatás. Meghallgatták a csapattanács Terikééknél ke élete legszebb pillanata, csókolgatta Nyakára kötötték a gyönyö- Éppen csak rü pionírkendőt, megkapta pi­ros tagsági könyvecskéjét, HÜS letette a pionírfogadalmat. Megígérte, hogy pionírhoz mél­tó életet fog élni, és az újon­nan felavatott pionírok elvo­nullak a csapatzászló előtt. Katonásan kihúzták magukat, feszesen tisztelegtek a lobogó vörös selyem előtt, és ettől a perctől kezdve felnőttekké let­tek. De hogyan váljak ilyen egy­szerre felnőtté? — gondolta magában. Másnap reggel, mikor az ágya előtti széken vöröslő pio­nír-kendőjére esett pillantása, a kendő megsúgta a választ. Gyorsan kiugrott az ágyból, öltözködni kezdett, majd a konyhába surrant. És amire az első teherautók felbúgtak az utcán. Tériké csókokkal éb­resztette anyját és apját. Utá­na feltálalta a saját maga főz­te reggeli kávét. így lett pio­nír Tériké és Így tette öt „nagy lánnyá“ vörös kendője. NEUMANN JÁNOS bratislavai magyar tannyelvű alapfokú iskola pionírjai az avatás után elvonulnak a csapatzászló előtt. Következetesen a lenini elvek szerint (Folytatás az 1. oldalról) tokká és a felfedezőkké. A szo­cialista mezőgazdaság fellen­dítése is szorosan összefügg a fiatalokkal. Ők voltak az elsők, akik a szocialista munkabrigá­dokban versenybe léptek, ők szervezték az első egyeteme­sen gépesített munkacsapato­kat és brigádokat, ők harcol­tak a magas kukorica hektár- hozamokért, gondozták a lege­lőket és a réteket és gyümöl­csösöket létesítettek. Eddig azonban még csak a sikerek elején tartanak. A CSlSZ-ta- gok. a fiatalok a következő időszakban szánjanak síkra harcban a mezőgazdasági ter­melés emeléséért. Harcolni a hazáért, a kommunizmusért, annyit jelent, hogy toborozzuk az egész ifjúságot, érjük el a mezőgazdasági termelés eme­lését, a kukorica, cukorrépa, gabona és a zöldségfélék ter­melésében a legmagasabb hek­tárhozamokat, az állat.tenyész1- tésben pedig lényeges növeke­dést. A CSISZ falusi és a mező- gazdasági üzemekben működő szervezetei hivatottak arra, hogy harcoljanak a belterjes gazdálkodási módszerek érvé­nyesítéséért, a gépesítés töké­letes kihasználásáért és a jobb munkaszervezésért. A CSISZ pionírszervezetére hárul az a fontos feladat, hogy továbi ezer és ezer fiút és lányt nyerjenek meg tartósan a mezőgazdaságba. Nemcsak azokról a fiúkról és lányokról van szó, akik közvetlenül a mezőgazdaságban dolgoznak. A szocialista falu színvonalának emeléséért a diákok, a fiatal agronómusok, a zootechnikusok is harcolhatnak. A mezőgazda- sági iskolák végzett növendé­kei helyezkedjenek el a mező- gazdasági termelésben. A fal­vaknak száz és száz orvosra, tanítóra van szükségük. A CSISZ-szervezetek feladata, hogy a lelkes fiatalokat konk­rét feladatokkal bízzák meg, és őket falura, a mezőgazdasági üzemekbe küldjék. Gyakran halljuk, hogy a szövetkezetek­ben, a falvakon, a mezőgazda- sági üzemekben a feltételek nem előnyösek a fiatalok szá­mára. A párt már jó néhány­szor arra figyelmeztette a szö­vetkezetek funkcionáriusait, a nemzeti bizottságok dolgozóit, hogy a falvakon olyan feltéte­leket teremtsenek, amelyek között a fiatalok jól érzik ma­gukat. Természetesen helyte­len lenne, ha a fiatalok saját kezdeményezésükből nem já­rulnának hozzá ahhoz, hogy a kedvező feltételeket megte­remtsék. Száz és száz példa mutatja, hogy a Csallóközben, a terebesi járásban és másutt a CSISZ-tagok áldozatos mun­kájukkal járultak hozzá a szö­vetkezet gazdasági megszilár­dításához. Segítettek a műve­lődési házak építésében, szer­vezték a testnevelést és így hoztak közelebb a falu életét a városok és az ipari közpon­tok életéhez. A CSISZ FIGYELMÉT ELSŐ­SORBAN A TERMELÉSBEN, a munkafolyamatban részt vevő fiatalok nevelésére fordítsa, emellett ne hanyagolja el a többieket, az egész ifjúságot. Vonjuk be az ifjúsági kollektí­vákat a szocialista munkabri­gádokba, az ellenőrző járatok­ba. az ifjúsági fényszórók- mozgalomba. Azokat a fiúkat és lányokat, is vonjuk be, akik nem tagjai a CSISZ-nek. Ér­dekes és vonzó munkamódsze­rekkel nyerjük meg az egész ifjúságot. A CSISZ befolyását főleg ak­kor emeljük, hogyha figyelem­mel kísérjük, hogy a fiatalok hogyan töltik szabad idejüket és érdekköreiknek megfelelő tevékenységről gondoskodunk. A falvakon és a szövetkeze­tekben a CSISZ falusi szerve­zeteire hárul ez a feladat. A városokban is úgy irányítsuk a CSISZ üzemi és iskolai szerve­zeteinek tevékenységét, hogy befolyást gyakoroljunk a fia­talok munkautáni és iskolautá­ni időtöltésére. Elsősorban lendítsük fel a CSISZ helyi csoportjainak tevékenységét és építsük ki az ifjúsági klubokat. Csakis így nyerhetjük meg a szervezetlen fiatalok túlnyomó részét. Keltsünk fel bennük érdeklődést a közhasznú mun­ka, a kulturális, testnevelési és turisztikai tevékenység iránt. A fiatalok közül sokan szabad idejüket egyéni kedvtelésekkel töltik. Ha a CSISZ-szervezet olyan tevékenységet fejt ki, amely felkelti a fiatalok ér­deklődését, akkor könnyen megnyerhetjük őket a köz^ hasznú és politikai munka szá­mára. a termelésből és aszerint kell cselekedni. Az elkövetkező időszakokban ilyesmire is le­hetőség kínálkozik és valószí­nű, hogy a fiatalok úgy kap­csolódnak a késő tavaszi vagy a nyári mezőgazdasági mun­kákba is, ahogy azt tőlük jog­gal. elvárják. Sok helyen mindmáig meg­elégednek a téli kulturális munkával, nyáron nem is gon­dolnak ilyesmire. Pedig nyáron is sok ilyen lehetőség kínálko­zik, csak ki kell használni. Például a sportolás nem te­kinthető csupán testnevelés­nek, hiszen kulturális megnyil­vánulás is. Pedig mennyi a kihasználatlan lehetőség e té­ren. A folyók hátán még alkal­mas időszakokban sem sikla- nak a vízi sportolók csónakjai a kívánt mértékben. Hány fa­lu van folyó, tó mellett, és ezekben a falvakban lakó fia­talok közül sokan nem tudnak, úszni, nem értenek az evezés­hez, teljesen elhanyagolják a vízi sportot. Különösen a lá­nyokra vonatkozik ez. A lányok bevonása a sportba és testne­velésbe a CSISZ-nek alapvető feladata, és erre is leginkább a közén időszakokban kínálko­zik lehetőség. Ezen a téren bizony adósok vagyunk. Ve­gyük már végre komolyan a sportot és a testnevelést, fia­talokhoz illő feladat ez. A CSISZ IV. országos kong­resszusának határozatát szin­tén meg kell vitatni, tag- és vezetőségi gyűléseken dönteni kell, hogy miképp alkalmazzák azt az alapszervezetben. A fia­talok figyelemmel kísérték a kongresszusi eseményeket és irányt kaptak távolabbi célki­tűzéseikhez. A kongresszussal kapcsolatban összpontosítsuk hát a fiatalok véleményét és alkalmazzuk a szervezeti élet­ben. Az alapszervezetek feladatai a közeljövőben szép és komoly feladatok.-b-i Egy hír Jugoszláviából A jugoszláv nemzetgyűlés és az ország népei hosszú közös vita után nemrég fo­gadták el az ország új al­kotmányát. Az új alkotmány elfogadásával Jugoszlávia szocialista köztársaság lett. Hogy az új aíkolmány mi­lyen széleskörű jogokat biztosit az ország népeinek, azt az 'alábbi hír is tanúsít­ja­Lendva község szabályrende­lete, amelyet az új alkotmány szellemében hoztak, a maga körzetében — ahol 8225 ma­gyar él — előírja a magyar és a szlovén nyelv egyenrangú használatát minden hivatalos helyen: közigazgatásban, bíró­ságon, munkaszervezetben és intézményben. Mindenütt olyan tisztviselőket kell alkalmazni, akik a két nyelvet jól beszélik. A hivatalos eljárásoknál, köz- jellegű okmányok és közérdekű feliratok alkalmazásánál is két nyelvű nyomtatványokat kell használni. Épp ezért a községi szabályzat külön figyelmet for­dít a kétnyelvű oktatás gya­korlati megvalósítására és a tantervek kidolgozására. Fi­gyelembe veszi a magyarok nemzeti érzését és kultúrájá­nak ápolását, megőrzését. A vegyes lakosságú terüle­teken a szabályrendelet hatá­rozatainak nagy része a gya­korlatban már meg is valósult. Az alapszabálytervezetet ma­gyarul is kinyomtatták a vá­lasztók gyűlésén, a polgárok magyarul mondták el észrevé­teleiket. Kétnyelvűek a felira­tok, a közigazgatásban és a bí­róságon is bevezették a ma­gyar nyelv szóbeli használatát. Természetesen számolni kell nehézségekkel is, elsősorban a káderkérdéssel, de már most is megállapítható, hogy a köz­ség alapszabályzata a válasz­tópolgárok igényeinek megfe­lelően készült el, a választó­gyűléseken általános megelé­gedést váltott ki. A dolinái elemi iskola tanu­lói március 15-én megemlékez­tek az 1848-as magyar forra­dalomról és Petőfi Sándorról. Ismertették a nagy költő életét és munkásságát. Legszebb ver­seiből és megzenésített költe­ményeiből adtak elő. Tanáraink ve­zetésével és tervei alapján az iskolaudvaron étterem­helyiségeket építettünk. Ezeket kulturális célokra is jól felhasználhatjuk. E na­pokban kulturális estet ren­deztünk. Ján Poničan, az ismert szlovák költő és ífó mutatkozott be a tanuló- ifjúságnak. Poničan ocsovai születésű és középiskola ta­nulmányait Losoncon végez­te, úgyhogy a városhoz szo­rosabb kapcsolat fűzi. Szí­vesen emlékezett vissza diákéveire. Már 15 éves ko­rában írta az Október című költeményét. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ihlette a vers megírására és arra, hogy a forradalmárok útjára lépjen. Poničan elő­adása mély hatást váltott ki a tanulóifjúság körében. Felejthetetlen szép találko­zás volt. Sólyom Mária, Losonc A GÖMÖRI CSISZ SZERVEZETRŐL Nagy sikert értünk el Egri Szarkafészek című víg­játékának előadásával. A szereplők közül a legna­gyobb sikert Majros András, Varga Anna, Brezina Béla, Márton Sarolta, Gombos András, Gombos István, Tóth Zsuzsanna. Mag Ilona, Juhász Kálmán, Gergely Ist­ván, Szoó Gyula, Csók Ár­pád aratta. A megszokott átlagos színvonalat jóval felülmúlták. LÉVÁRÓL ÍRJÁK A lévai pedagógiai iskolá­ban szeptemberben magyar irodalmi kör alakult. A ta­gok a télen nagysikerű bal­ladaestet, utána pedig Petőfi-estet rendeztek. Az irodalmi kör vezetője Ger­gely József tanár sok szere­tette! és szaktudással fog­lalkozik velünk. A szép számban megjelent közön­ség is bizonyítja, hogy Lé­ván érdeklődéssel kísérik az irodalmi rendezvényeket. Kerekes Eszter, Léva TELJESÍTIK VÁLLALÁSUKAT A hetényi általános isko­lának 180 tanulója van. Az iskolában több érdekkör működik. Sikereket arat tánckörünk és színjátszó körünk is. A CSISZ IV. kongresszusának tiszteleté­re felajánlottuk, hogy min­den tanuló havonként egy kg rongyot és öt kg vasat gyűjt. A vállalást teljesít­jük, a papírgyűjtésben a 9. osztály vezet. Szabó Aranka, Hetény SIKERÜLT AZ ELŐADÁS A CSISZ zempléni szerve­zetének tagjai a Csemadok- kal közösen nagy sikerrel mutatták be Egri Viktor Örök láng című négyfelvo- násos drámáját. A szomszé­dos községekben is vendég­szerepeitek. A darab sze­replői és a falu lakossága is sok hálával tartozik Bara­nyai Emília tanítónőnek, aki a darabot betanította. Bús Mária, Zemplén DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A füleki álta­lános iskola 9. osztályának ta­nulói április 20-án önkéntes brigádmunkát szerveztek. A városszépítési akció kereté­ben a CSISZ IV. kongresz- szusának tiszteletére több mint 30 fát ültettek ki a vár^s különböző részén. A legjobb brigádosok közé a következők tartoznak: Mokos Péter, Gubányi Vil­mos, Flagbart István, Simon Róbert, Mokány Gyula, Ro- kotyai Gyula. Sajnos, akad­tak olyan tanulók is, akik megérdemelnék a dorgálást. A CSISZ füleki szervezete V. I. Lenin születésének 93. évfordulója tiszteletére igen értékes kultúrműsort ren­dezett. A műsor keretében fellépett a zeneiskola har­monika-együttese is. Sok sikert arattak a magyar és szlovák szavalatok. Nagy érdeklődés kísérte Telek Ferenc, a füleki idős mun­kásharcos beszédét. Torpis József, Fülek KEDVES VENDÉGEK MARCELLHÄZÄN __ Nagy öröm­ben részesül­tünk, Komszo- mol-küldött- ség járt nálunk. A vendégek az EFSZ mellett működő CSISZ-szervezet tagjainak kíséretében felke­resték a zöldségtermelés­ben dolgozó leánycsoportot, amely a szocialista munka­brigád címért áll verseny­ben. Meglátogattak egy csakis CSISZ-tagokból álló egyetemesen gépesített munkacsoportot is. A ven­dégek között voltak kom- bájnosok. fejőnők és más mezőgazdasági szakembe­rek, és így igen meleg ba­ráti légkörben kicserélték tapasztalataikat. A marcell- házi fiatalok szép ajándé­kokkal lepték meg a vendé­geket. Nagy újság még Marcellházán, hogy vasár­nap délutánonként ötórai teát rendezünk, a fiatalok bekapcsolódtak a faluszépí- tési akcióba és rendszere­sen sportolnak. Czékus Tibor, Marcellháza IPOLYPARTI LEVÉL Az ipolysági magyar tan­nyelvű középiskola CSISZ- tagjai a közelmúltban érde­kes vetélkedőt rendeztek. A verseny 16 taggal indult el. A versenyzőknek irodal­mi, történelmi és földrajzi kérdésekre kellett válaszol­ni. A fordulók közötti szü­netekben vidám ügyességi versenyt rendeztek. A já­tékvezető a közönség sorai­ból választotta ki a játék­ban részt vevő személyeket. A vetélkedő előkészítette a május 27-én megrendezen­dő Ki mit tud versenyt. Györki Béla, Ipolyság SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Mit tegyek?: Ha a külde­ményt nem adta fel ajánlva, akkor panaszt sem emelhet. Tanácsot kérek: Belügy­miniszteri engedéllyel Ma­gyarországról is nősülhet. Táncolni szeretek: For­duljon a következő címre: Riaditeľstvo PKO v Bratis­lave. Adrianna és Kozmetikus: írjanak a következő címre: Bratislava, Nálepkova ulica 9 sz. Kozmetika. Podnikové riaditeľstvo. Gyengeszemű: Prágában, a krčí tanulóotthonban új szakmákat vezettek be a gyengelátású fiatalok szá­mára. A kefekészítés, ko­sárfonás, a kárpitos és kar- tonázs-szakma mellett a te- lefonkezefést és a fémfel­dolgozás több ágát is elsa­játíthatják. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Bácskai Klára, Kecskemét, Zoja utca 9. sz., Halász Magda, Nagykapornok, Or­szágút 5. sz., 26 éves, Nagy Mária, Pápa, Sailai Imre utca 34. sz., 16 éves, Horváth Judit, Zalaegerszeg, Bozó< utca 5. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents