Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-07 / 18. szám

1 _ A család védelméért 'Az utóbbi időben sok sző esik az üzemekben a család védelméről készülő törvényről. Mivel jóformán mindenkit ér­deklő, időszerű kérdésekről van sző, főbb vonásaiban is­mertetjük olvasóinkkal a tör-N vényjavaslatot. Lépten-nyomon meggyőződ­hetünk arról, hogy a házasság és a család intézménye mind­inkább a szocialista társadalom érdeklődésének középpontjába kerül, az állam egyre jobban gondoskodik az érdekeltek helyzetének javításáról, amely megszűnt magánügynek lenni. Ékes.en beszélnek erről a gyer- mekpótjékok az ingyenes tan­szerek, a fizetett anyaszabad­ság meghosszabbítása, az anya­ság védelme, a leendő anyákról való gondoskodás stb. A család védelmére irányuló törvény célja, hogy jogilag is szabályozza a házasság, a csa­lád, és a gyermekek nevelése közötti kapcsolatokat úgy, hogy azok megfeleljenek a társada­lom fejlődése mai fokának, hogy megszilárdítsák az embe­Szépítsük lakhelyünket Sok szép város van, de mondja meg valaki, mikor leg­szebb valamelyik város? Az egyiknek ősszel domborodik ki leginkább a jellegzetessége, a másiknak talán tavasszal virul legjobban a szépsége. Van, amelyik télen vagy nyáron cso­daszép, de Brnó mindenesetre tavasszal a legszebb. Sok itt a virág, sok a zöld liget, erdő- koszorúzta hegyek, futó pata­kok, gondozott tiszta erdei sétányok, nem látni zsíros pa­pírt, ételhulladékot elszórva a városszéli réteken, erdők­ben, sem az utcán ' Szemetet. A kirándulók, természetjárók nem hagyják sehol árulkodó nyomaikat amiv a brnöi lakos­ság nagy kulturáltságára vall. Szeretik is az itteni emberek városukat és a tisztaságot. El­hagyatott hely nincs az egész város területén, de nemcsak akciószerűén, valami tavaszi nagytakarítás keretében ügyel­nek a rendre és tisztaságra, v-agy csinosítanak valamit, ha­rten) életfelfogásból, szépség és rendszeretekből. A^ fiatalok aztán dicséretesen tesznek ki magukért, fölkutatják az elha- gyatottabb helyeket, szépíte­nek, javítanak. A Kraví hora-i lejtőket ma virágágyások borítják. A város ecjyik legszebb részévé tették a fatalok ezt a területet, egy­ben meg lehet említeni, hogy ez a vidék egyik legmagasabb pontja is. Nem hiába építették ide a planetáriumot, ahol a délutáni órákban filmről is­merkednek meg az idejövök a csillagos ég titkaival, éjjel pedig távcsövön hozzáértő em­berek segítségével tanulmá­nyozhatják a bolygókat. Mi volt itt rövid idővel ezelőtt? A kör­nyéket szemetesgödrök csúfí­tották és derékig érő haszon­talan növények, gazok rutítot- ták. • Össze-vissza jártak itt az emberek, eső^ időben nagy volt a sár is. A CSISZ városi szer­vezetének összefogásaként ma virágzó park díszük. A virág­palánták még kicsinyek, a dísz­bokrok is friss ültetésüek, egyelőre a földbeásott doron­gokon levő néhány tábla sokkal messzebbre látszik, mint a ki­ültetett dísznövények, A táblá­kon olvashatjuk a fiatalok és azok dicsőségét, akik a hatal­mas területet parkírozták. A parki utak szélén levő pirosra festett padokon ma sétálók pihennek, kedvenc helye lesz ez a környék az idevalósiaknak. Hasonló rendezés tanúi lehe­tünk a Pisárky nevű városré­szen is. Itt is minden csupa virág és tisztaság. Miért nem járnak sok helyen az itteni lakosok példája nyo­mán. Kassa, Losonc vagy Rozs­nyó nagy parkjai rendetlenség­ről árulkodnak. Kassán például a különben régi jó hírnevű Csermelyvölgyben az ember inkább bosszankodik, mint fel­üdül vagy pihen. A gondozat- lanság, rendetlenség a rossz szervezésnek és a város e té­ren való tehetetlenségének a tanújelét adja. Lakóhelyünk szépítése, igaz, kevés áldozat­tal is jár, feltétlenül munkát követel, de megéri a fáradsá­got a sok szépség, amit általa nyerünk, mindannyiunkat örömre derít. Szépítsük tehát lakhelyünket és örüljünk a széoséonek. B. I. rek között fennálló jó viszonyt. Szabályozza továbbá a szülők jogait és kötelességeit a gyer­meknevelés terén. Mivel pedig köztársaságunk tetemes össze­geket fordít a gyermekek ne­velésére, étkeztetésére és egyéb beruházásokra, társadal­munk érdeke, hogy minél több • egészáéges és megelégedett gyermek népesítse be hazán­kat. Már a fiatalságot is öntudat­ra, gyermekszeretetre kell ne­velnünk? Testben és lélekben egészséges gyermekek egész társadalmunk érdekeit szolgál­ják. A gyermekek neveléséről és ellátásáról történő gondos­kodás nemcsak joga. hanem kötelessége a szülőknek. A ne­velés viszont nem lehet akár­milyen, hanem egységesnek kell lennie. Társadalmunk ér­dekei megkövetelik továbbá, hogy a család az iskolával és a társadalmi- szervezetekkel (CSrSZ-. pionír- és testnevelé­si szervezetekkel) karöltve ne­velje a kommunista társadalom építőit és megteremtse a jövő nemzedék egészséges alapjait. Eddig a szülők javarésze tisztán magánügynek tekintet­te a gyermeknevelést: „Kinek mi köze az én ügyemhez? — mondogatták — Családommal és gyermekemmel azt tehetem, amit akarok!“ És bizony nem­egy üzemben előfordult, hogy a szocialista munkabrigád tag­jai mit sem tettek társukért, amikor az családjával és gyer­mekeivel szemben elhanyagolta kötelességeit. Az ilyen káros kinövéseket le kell nyesegetni. Az űj tör­vényjavaslat értelmében a szü­lőknek módjukban áll majd igénybe venni az állami és tár­sadalmi szervek segítségét, az egyéneknek és társadalmi szerveknek viszont jogukban áll majd a nemzeti bizottságok és bíróságok figyelmét felhívni a szülők kötelességeinek elmu­lasztására vagy a gyermekek helytelen viselkedésére. A hi­vatalos közegek pedig kivizs­gálni és orvosolni tartoznak minden panaszolt esetet. Bővül a nemzeti bizottságok hatásköre és illetékessége is. Mindent el, kell követniük a gyermekeknek kijáró legjobb nevelés és ellátás elérése ér­dekében. Kiskorúak esetében a nemzeti bizottságok figyel­meztetni tartoznak a szülőket, felügyeletet gyakorolhatnak vagy korlátozásokat rendelhet­nek el a nevelés terén és meg­előző intézkedéseket foganato­síthatnak, mielőtt erélyesebb rendszabályok bevezetésére volna szükség. A törvényjavaslat egyben felöleli a bíróságok részvételét a gyermeknevelésben, az ifjú­ság szociáljogi védelmében és az elvált szülők gyermekeinek neveltetésében. A hanyagul ta­nuló, meghasonlott vagy lejtő­re jutott gyermekek többnyire felborult házasságban élő vagy elvált szülőktől származnak. — A törvényjavaslat figyelme ugyancsak kiterjed a jogaikkal visszaélő és kötelességeiket el­hanyagoló szülőkre, akiktől a bíróság szükség esetén meg­vonhatja a szülői jogok gya­korlását. Végül pedig újításo­kat tartalmaz a készülő tör­vény a házasság felbontása és a gyermekek örökbefogadása feltételeinek tárgyában. A mindennapi életben gyako­riak az olyan esetek, amikor a válásra esetleg „megérett“ szülők személyi érdekei hát- , térbe szorulnak, feláldozzák magukat a gyermekek zavarta­lan nevelése érdekében. Szo­cialista társadalmunk számára azonban nem kívánatos a fel­borult házasságiknak forma szerinti fennállása. Másrészt az sem helyes, hogy lényegte­len civódások vagy hirtelen összetűzések miatt' a házasság felbontását szorgalmazzák a házasfelek. Éppúgy idősebb há­zastársak elválása sem egyez­tethető össze a szocialista er- .kölccsel, különösen akkor, ami­kor az egyik egészségét ál­dozta fel hitvestársáért. Há­zassági bontó ítéletet csakis az összes körülmények beható vizsgálata és mérlegelése után lehet kimondani. A család védelméről szóló törvényjavaslatnak fontos je­lentősége és beláthatatlan táv­latai vannak. Kívánatos tehát, hogy az egyes munkahelyeken a dolgozók is megvitassák lé­nyegét és lehetőségeit. Minden alulról jövő észrevétel vagy indítvány a család egészsége és társadalmunk jövője érde­kében hozzájárul majd a tör­vény helyes, igazságos és vég­leges kidolgozásához. K. H. Jegyzetek egy zeneiskoláról A‘ lévai zeneiskola otthona egy öreg épület. Az ablakon át a vár romjait látom, de a lát­vány szépsége sem nyomhatja el a kellemetlen érzést, amit a szinte leírhatatlan hangzavar kelt bennem. Az „osztályok“ — függönnyel elkerített rekeszek csupán és tangóharmonika, he­gedű és zongora együtt zúg, zeng a vén falak között. Ilyen körülmények között bizony di­cséretet érdemelnek a tanítók, hogy:- nehéz munkájukat ko­moly sikerrel végzik. Sokszor hangoztatott panasz, hogy nem törődünk az ifjúság zenei, nevelésével és most, a Léván szerzett tapasztalatok alapján, ezt részben megerősí­tem és részben megcáfolom. Szeretném, ha korosztályom tagjai felidéznék a múltat és visszaemlékeznének a tőkés Csehszlovákia évtizedeire! Ki­nek a gyermeke tanulhatott akkor zongorázni? És ma: a lévai zeneiskola 320 tanulójának 61 százaléka munkásember gyermeke! Havi harminc koronáért ta­nulnak itt a gyermekek, havi harminc koronáért ' kinyílik előttük a hangok csodálatos világa, és a fiatal lelkeket szebbé teszi a zene. Természetesen vannak hiá­nyosságok is. Elsősorban a be­vezetőben vázolt iskolaépület az, amit említeni kell. De igen fontos az is, hogy a zeneiskola növendékei elő­adásokon, koncerteken mutas­sák be tudásukat. Viszont en­nek éppen Léván egy akadálya van: a pénz-kérdés. 1962 de­cemberében a Járási Népmű­velési Otthon termében ren­deztek koncertet. 1962. decem­ber 17-én kapták meg a 204/62 sz. számlát, amelynek kiegyen­lítésre váró végösszege hat- százötvenkét korona harminc fillér. Csodálható-e, ha ilyen körülmények között nem sze­repelhetnek a nyilvánosság előtt? Egy kis önálló koncert-terem megoldaná ezt a problémát, de — bár Léván sok jnindenre van hely — erre a Célra a jelek szerint: nincs! Olvasóim azt mondhatják erre, az a fontos, hogy a gyermek tudjon vala­milyen hangszeren játszani, nem pedig az, hogy szerepel­jen. Én ezt a véleményt kény­telen vagyok megcáfolni, mert a zeneiskola nemcsak zenei, hanem általános esztétikai ne­velést is nyújt. Ennek pedig egyik igen fontos pontja, hogy az ifjúság „tudjon és merjen“ a nyilvánosság elé lépni, hogy érezze: a szocialista ember nemcsak passzív szemlélője, de aktív művelője is a művé­szetnek. A problémák között kell megemlíteni — országos vi­szonylatban — azt is, hogy a járási tanfelügyelőségek dol­gozói' közül hiányzik a zenei szakember. Ilyen körülmények között a tanfelügyelőségek nem tudják felmérni a pedagógusok által végzett munkát és a pe­dagógusok nem fordulhatnak tanácsért, módszertani útmu­tatásért senkihez. Ha felmérjük a zenei okta­tásban mutatkozó pozitív ered­ményeket és negatív jelensé­geket, akkor örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az elért eredmények kedvezőek. A hiányosságok eltávolításá­hoz pedig nem kell más — csak egy kis jóindulat! • < > ■ . A vágsellyei magyar tannyelvű kertészeti iskola üvegházában. A HÁZVÁROS A Komáromi Állami Gazdaság egyik üzemrészlegén Monozlay Mária az idén ilyen nagyokra nevelte a rábízott csirkéket, és tízezer tojással túlteljesíti a tojásbeadást. Képzeljenek el egy olyan házat, amelyben 80 ezer ember lakik. Prága lakosságát 12 és fél ilyen házban lehetne elhe­lyezni Plzeň lakosságára nem is kellene teljes két ház. Brnó lakosságát négy házban és Bratislaváét háromban lehetne elhelyezni. Már létezik ilyen tervrajz, magyar uérnökök dolgoznak egy ilyen hatalmas épület-ter­vezeten. A ház 3 km hosszú. 120 m magas lenne és legalább 40 emelettel rendelkezne. Ügy számítják, hogy 20 ezer két- és háromszobás- lakást helyezné­nek el az épületben. Az épület- komplexum egymásra épített tízemeletes háztömMfcöl állna. A tervrajz szerint minden tize­dik emeleten átmeneti folyosót építenének, ott helyeznék el az üzleteket, kávéházakat, ven­déglőket, színházakat, mozikat és az egészségügyi berendezé­seket. Azzal, hogy ezekre az intézményekre már nem kell külön épület, az építkezési költségek 40 százalékát takarí­tanák meg. A lakóháztömbön kívül önálló épületet csak az iskolák, óvodák, a bölcsődék, . valamint a kórházak képezné­nek. Azt hinnénk, hogy az ilyen hatalmas épületnek rendkívül erős alapra van szüksége. Ma már nem ez a helyzet. A leg­korszerűbb építkezési munka- , módszerek alkalmazása mellett egy köbméter falazat felépíté­séhez csak 5-7 kg acélra van szükség. Az új technikának köszönhetjük, hogy az épületek súlyát 70 százalékkal csökkent­hetjük. A magyar mérnökök terve egyelőre még keresztülvihetet- Ien, de bizonyára eljön majd annak is az ideje hogy ilyen hatalmas épületeket emeljenek. Ugyanaz a mérnökcsoport ha­sonló típusú és a közeljövőben felépíthető kisebb háztömbök tervrajzán dolgozik. MIKOR LESZ NÁDSZEGEN KULTÚRHÁZ? A fiatalok nagyon szeret­nék, ha végre már kultúr - házat építenének. Jelenleg sokan sajnos a kávéházba járnak és ott a kártyára és a szeszes italokra is rászok­nak. Miért nem intézkednek mára kultúrház érdekében? A fiatalok társadalmi mun­kával is nagyon szívesen hozzájárulnának a kultúrház építéséhez. Erdélyi Vilmos, Nádszeg MEGÉRDEMELT SZÓRAKOZÁS A marcellhá- zai iskola ki­lencedikes ta­nulóit most legjobban a pá­lyaválasztás kérdése foglal­koztatja. Túlestek a felvé­teli vizsgákon és már inté­zik a ipari tanulók elhelye­zését is. Az iskola nagy kirándulásra készül. A CSISZ-gyűlésen Kádek Gá­bort, Német Bélát és Simon Erzsit bízták meg a kirán­dulás szervezésével. Nyu­gat-Szlovákia nevezetes he­lyeit keresik majd fel. A kirándulás költségeit a bri­gádmunkából befolyt kere­setükből fedezik. Kívánjuk, hogy a kirándulás jól sike­rüljön. Kádek Gábor, Mareellháza NAGY SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK A 'hroboňovôi kilencéves iskolában működő CSISZ- szervezet igen sokoldalú te­vékenységet fejt ki. A poli­technikai oktatás céljaira műhelyt építettek fel. A parkosításban is nagy segít­séget nyújtottak. Tervbe vették a sportpálya kiépíté­sét is. Még szökőkutakat is akarnak építeni. Azt akar­ják, hogy maradandó omló-; két hagyjanak az iskolában és az utánuk következők is kövessék példájukat. Öllös Márta, Hroboňovo CSAK ÍGY TOVÁBB A Jesenské melletti Gort- va községben nagy sikerrel mutatták be Kónya József Senki fia című négyfelvoná- sos drámáját. Kimagasló alakítást nyújtott Körösi Piroska (az anya szerepé­ben) és Juhász Erzsébet (a leány szerepében). Falunk életében nagy eseményt je­lentett ez a színelőadás. A közönség hálásan fogadta a fiatalok igyekezetét és reméli, hogy ezentúl gyak­rabban készülnek kulturális rendezvényekre. Gyurcsik Mária, Gortva KULTÜREST SZENCEN A szenei kör- i zeti népkönyv­tár áprilisban irodalmi vita­estet rendezett Lovicsek Béla Tűzvjrág című regényéről. A vitaesten a szerző is megjelent. Több mint 50 olvasó vett részt a vitaesten és mindannyian ezzel az érzéssel távoztak: Miért nem rendeznek gyak­rabban hasonló irodalmi es­téket? A könyvtár króniká­jába az író a következő sorokat jegyezte be: „Szép élményként marad meg lel­kemben a mai este, ha a kedves szenciek is ezt érzik, akkor nem jártam itt hiába“. Valóban nem járt nálunk hiába. Csiba Zsuzsanna, Szene IRODALMI EST AJNÁCSKŐN A CSISZ ajnácsköi szer­vezete Ozsvald Árpád ver­seiből rendezett irodalmi vitaestet, amelyen maga a költő is részt vett. A kul­túrház színig megtelt, ami a mi falunkban ritkaságnak számít. Ebből is látjuk, hogy nálunk milyen nagy az ér­deklődés az irodalom iránt. Ozsvald elvtárs csak rövid időt töltött körünkben, mert a gömöri fiatalok is vártak rá. Reméljük azonban, hogy máskor is eljön hozzánk és a többi szlovákiai író és költő is felkeres bennünket. Molnár Gyula, Ajnácskö KIS FALU A GARAM VÖLGYÉBEN Bizonyára kevesen isme­rik Bényt, a mi kis falunkat. Tavaly a régészek nálunk rendkívül értékes leletekre bukkantak és ezzel kapcso­latosan az újságok is sokat foglalkoztak a faluval. Mi, fiatalok nagyon szeretjük szülőfalunkat és semmi pénzért se mennénk el in­nen. Örömmel dolgozunk a helyi szövetkezetben. Sze­retünk sportolni és több sportágban vezetünk. Azt a régi közmondást valljuk: Mindenütt jó, de a legjobb otthon. Dávid Nándor, Bény NAGY SIKER A CSISZ pa- dányi szerveze­te április 14-én nagy sikerrel mutatta be B a r t a Lajos Zsuzsi címűhá- romfelvonásos vígjátékát. A szereplők túlnyomó részben a mezőgazdaságban dolgoz­nak és csak a késő esti órákban jutnak a próbák­hoz. Bőgi Izabella, Érsek Júlia, Rezsnyák Júlia, Farkas Tériké, Bíró Piroska, Sza­kács Miklós, Lénárth Miklós, Kiss Ferenc, Szmirnov Ká­roly, Sidó Zoltán, Bíró Pál, Rásó Géza, Iván Géza, Bíró Géza valóban egész ottho­nosan mozogtak a színpa­don és tökéletesen beleél­ték magukat szerepükbe. A közeli falvakból is sokan jöttek el, hogy élvezzék a kitűnő előadást. Zavarólag csak az hatott, hogy a szom­szédos kocsmahelyiségből áthallatszott a nótaszó és a lárma. Úgy látszik még vannak nálunk is olyanok, akik a borgőzös légkörben érzik magukat a legjobban. A színielőadást jól sikerült táncmulatság követte. öllös Márta, Padány SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Kép: Címét elvesztették, közölje a csomag feladójá­val, postafordultával meg­kapja a képet. Jázmin: Beszámolóját kö­zöljük. Külföldi turista: A leg­jobb, ha a következő címre fordul: POFIS, Poštová fila­telistická služba, Bratislava, Obrancov mieru 5. Hóvirág: Manöken-kikép­ző iskola nem létezik. UKSUP: Feltétlenül szük­séges, hogy a kilencedik osztályt is befejezze. For­duljon a következő címre: Stredná poľnohospodárska škola, Veľké Kapušany. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Szabó Judit, Tokorcs, u. p. Kemenesmihályfa, Vas me­gye, 16 éves; Kovács Mária, Devecser, Béke utca 5 sz., Veszprém megye, 16 éves; Kiss János, Kisköre, Oj élet utca 6. sz.; Herédi Béla, Tiszavásári, 115 sz., 16 éves; Bencze Katalin, Nagykőrös, Arany János utca 28. sz.; Horváth Neszte, Szilsáskány, Főutca 72. sz; Jámbor And­rás, Budapest XIV. kér. Ilka utca 25/27 sz., 20 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents