Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-09 / 14. szám

Április 6-7, a CSISZ szlovákiai kongresszusának napjai A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1963. április 9. XII. évfolyam, 14. szám Ára 60 fillér HÁROMSZÁZÖTVENEZER SZLOVÁKIAI CSISZ-TAG KÜLDÖTTEINEK KÉTNAPOS TANÁCSKOZÁSA A BRATISLAVA! KULTÚRA ÉS PIHENÉS PARKJÁBAN A kommunizmus lövő polgárainak találkozása Szombaton és vasárnap tartották meg a CSISZ szlo­vákiai kongresszusát A küldöttek viharos tapsa köze. pette foglalta el helyét az elnökségben az SZLKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, amelyet Vasil Bil'ak, az SZLK^ KB elnökségének tagja, a Központi Bizott­ság titkára vezetett. A CSISZ Központi Bizottságának küldöttségét Vladimír Vedra, a Központi Bizottság el­nöke vezette. Elepa Suchovská, a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti. Bizottságának titkára megnyitó beszédében üdvö­zölte a Nemzeti Front és a tömegszervezetek képvi­selőit. Utána Dániel Futej, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke megtartotta beszámolóját. Rész­letesen elemezte az elért eredményeket 'és foglal­kozott azokkal a feladatokkal, amelyek a CSKP XII. kongresszusának natá.-ozataiból hárulnak SzlovákiaAia- taljaira. A kongresszus szombat délutáni tárgyalása során fel­szólalt Vasil Bifak elvtárs, az SZLKP KB küldöttségé, nek vezetője. Beszédében hangsúlyozta az ifjúság kom­munista nevelésének jelentőségét. Fellendülne az ifjúsági mozgalom, ha az eddiginél hatékonyabban pá­rosítanák a fiatalok forradalmi lendületét az idősebb elvtársak értékes tapasztalataival. Bil'ak elvtárs a to­vábbiakban a kulturális kérdésekkel foglalkozva rámu­tatott arta, hogy az ún. modern művészet sokszor meg­téveszti a fiatalokat, zavaros nézeteket vált ki körük­ben. Ezután beszédében arra mozgósította a fiatalokat, hogy még tevékenyebben vegyék ki részüket a szocia­lista építőmunkából. A bratislai al vegyipari technikum laboratóriumában A KÖZF.PSZf OVÄKIAI KERÜI ET FIATAT JAI MUNKÁVAL KÖSZÖNTIK A CSISZ KÖZELGŐ ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁT Hasznos üdvözlet A hosszantartó tél követhez tőben az egész középszluvákiai kerületben a tavaszi munkák csak nagyon későn és vonta­tottan indulhattak meg. Épp ezért most, szövetkezeti és ál­lami gazdasági dolgozóink a nap csaknem mirden óráját a tavaszi munkák leggyorsabb elvégzésére használják fel. így igyekeznek a lehetőségekhez képest jóvá temv azt, amit az időjárás mostoha viszonya elő- . idézett. L i A CSISZ kö-/ ■ I 'iff zépszlovákiai ‘ I 3 kerületi bizott­P1 '* sága elnöksé­gének is sok gondot okoz az előállott hely­zet. S ezért felhívással for­dult az egész kerület ifjúsá­gához. sőt pionír iáihoz is, hogy április 6-án és 7-én, a CSISZ szlovákiai kongresszusának napján vegyenek tészt a mező- gazdaság megsegítésére ren­dezett műszakokban Az így szerzett tapasztalato­kat felhasználva, április 16 tói kezdödőleg megszervezik a siesd Mezőgazdaság példás megse­gítésének ifjúsági hetét“. Ezt a rendezvényt a CSISZ IV. kongresszusának tiszteletére szervezik. A hét fő programja a rétek és legelők rendbehozá­sa, komposztkészítés és gyü­mölcsfa ültetés. Az ifjúság kezdeményezésé­nek elősegítésére a CSISZ KB elnöksége úgy döntött, hogy a legjobb járási szervezeteket Vörös zászlóval a legeredmé­nyesebb fiatalokat pedig a CSISZ kitüntetéseivel jutalmaz­za. A CSISZ középszlovákiai ke­rületi bizottsága eivárja, hogy a kerület összes ifjúsági szer­vezete és pionírcsapata bebi­zonyítja fokozott munkaszor­galmával megértését a meghir­detett akció komi iysága iránt. A mezőgazdaságnak nyújtott segítség a kerületi ifjúságá­nak legmeggyőzőbb jelentése, melyet ezekben a napokban a CSISZ IV. kongresszusára küldenek. DANCS ICA, a CSISZ középszlovákiai kerületi bizottságának dolgozója Az emberiség története a munka története. A munka az, ami az embert emberré teszi. Nem csekély áldozattal járt nemzedékeken át, míg a mun­kát a tisztelet, a hősiesség és a dicsőség fokára emelték, s hogy gyümölcse ne az élőskö­dőknek szolgáljon, hanem mindazoknak, akik az értéket termelik. Ezen a téren nem kis fela­data van az ifjúságnak, le kell győznie a munkához való hely­telen viszony egyes megnyil­vánulásait, s olyan közvéle­ményt kell kialakítania, mely­ben az embert nem beszédje, hanem a munkában elért ered­ménye szerint ítélik meg. Ma­gától értetődő, hogy itt min­dennemű munkára gondolunk, melyre az embert adott hely­zetben állították. Annál inkább tudatosítsuk a felelősség gondolatát, hogy egyetlen fiatal ember se nőjön fel a munkához való helytelen viszonnyal. S tegyük fel a kér­dést: n ncs nálunk olyan fia­tal, aki sem tanulni, sem dol­gozni nem akar, s csak a töb- bieken élősködne? Vannak ilyenek sőt nem­csak fiatalok de idősebbek is. S amellett, egyáltalán nem szerények és nem is igényte­lenek. Szépen akarnak öltöz­ködni, szépen és jól lakni, és jól enni. A szocializmust a legtöbbet kritizálják, kritizál­ják a pártot, a kormányt, a szakszervezetet, az ifjúságot, a munkásokat, az EFSZ-ek dolgozóit, mindenkit, aki ter­melőmunkával hozzájárul jóié. tünk megteremtéséhez. A szocializmust úgy értel­mezik, hogy a társadalomtól minél többet kapni, de annak semmit sem adni. Ezek az emberek haszontalan élőskö­dők, ellenséges erkölcsökkel felruházva. Ifjúságunknak kel­lene a régi társadalom e fe­kélyét szívtelenül leleplezni és kiirtani. Elvtársnők és elvtársak! A feladatok teljesítése mind az iparban, mezőgazdaságban, mind az építkezésben, közle­kedésben, kereskedelemben, iskola- és egészségügyben, egyszóval mindenütt az élet­ben elképzelhetetlen öntuda­tos következetes fegyelem nél­kül. A fegyelem megbontása rögtön, vagy csak később fel­mérhetetlen károkat okozhat, öntudatos fegyelem nélkül le­hetetlen szocialista társadal­mat építeni. Sajnálatos, hogy erről a törvényszerűségről gyakran megfeledkeznek. So­kan azt képzelik, mások tuda­tosan kihasználják vagy rossz- indulatból úgy gondolják, mi kormányozunk, tehát minden­ki azt tehet, amit akar és nem kell alárendelni magunkat semmiféle fegyelemnek. CSEHSZLOVÁKIA KOM­MUNISTA PÁRTJA KÖZ. PONTI BIZOTTSÁGA 1963. április 3—4-én ülést tartott, melyen J. HENDRYCH elvtársnak, a CSKP KB titkárának jelentése alapján meg­tárgyalták a mezőgazda- sági termelés irányítá­sával kapcsolatos kérdé­seket. Ugyancsak ezen az ülésen beszámolt A. NOVOTNÝ elvtárs, a CSKP KB első titkára a törvényesség személyi kultusz idején történt megsértésének felülvizs­gálásáról. Napilapjaink, nevezetesen aj Új Szó, a Központi Bizottság üléséről kiadott anyagot a mezőgazdaságra vo­natkozólag ezekben a napokban tették közzé. FELHÍVJUK OLVASÓINK FIGYELMÉT ezen anya­gok tanulmányozásának fontosságára. A szocialista társadalom ma­gasabb, tökéletesebb forma, mint a kapitalizmus. Ez egy­úttal azt jelenti, hogy nagyobb fegyelmet kell elsajátítanunk és tartanunk. Mi még megér­tük a félelem okozta fegyel­mezettséget. Féltünk a mun­kanélküliségtől és ezért min­denki fegyelmezetten dolgo­zott. Féltünk a nyomortól és éhségtől. A fegyelmezett em_ bér munkába állt és szót fo­gadott fölöttesének. Az ember állandó félelemben élt, mind földi, mind „túlvilági“ élete miatt. Alárendeltje volt a mun­ka, egyház, állam stb. fegyel­mének. Az ember természeté­nél fogva mindig lázadozott az ilyen fegyelem ellen, mely el­nyomta, elnyomorította és le­hetetlenné tette az alkotóké­pességek teljes kibontakozá­sát. Ez örökség, melyet kitar­tóan le kell győznünk, és el­sajátítani a mi szocialista ön­tudatos fegyelmezettségünket, mely nem egyeseket és azok kedvtelését, hanem az egész társadalmat szolgálják. Népünk élete, nehézségei örömei és problémái a szocia. lizmus építésének útján mind­annyiunk gondja, öröme és problémája. Elválaszthatatlan része ez ifjúságunk életének. A mi fiatalságunk nem közöm­bös a dolgokkal szemben. S azok megoldásában nem kis része van. Gyakorlat teszi a mes­tert A politechnikai ok­tatás jelentőségét ma már nem kell külön hang­súlyozni. A CSISZ Szlovákiai Kong­resszusa a vitafelszólalások meghallgatása után megvá­lasztotta a CSISZ új Szlovákiai Központi Bizottságát, elfogad­ta a határozati javaslatot és levelet küldött az SZLKP Köz­ponti Bizottságának. A CSISZ új Szlovákiai Központi Bizott­sága első ülésén megválasz­totta elnökségét, az elnököt és titkárokat. A CSISZ SZKB el­nökévé ismét DÁNIEL FUTEJ elvtársat, titkárokká pedig EUGEN HANISKOT, ROBERT HARENČÄRT és ELENA PET- RlKOVÁT választották. A szovjet rakétatechnika fölénye Ahol fiatalok varrnak együtt, ott gyakran felhangzik a vidám dal is. A Krasznaja Zvezda című lap Zseltyikov ezre­desnek, a hadtu­dományok kandi­dátusának tollából cikksorozatot kez­dett. A cikkek megvilágítják a rakéták és az űr­kutatás fejlődésé­ben kialakult tény­leges helyzetét és kimutatják a bur- zsoá sajtó ezzel kapcsolatos kohol­mányainak teljes tarthatatlanságát. Zseltyikov rámu­tat, mennyire ki­látástalanok a nyugati propagan­dának azok a kí­sérletei hogy két­ségbe vonják a ra- létagyártáshoz a Szovjetunióban mutatkozó lehető­ségeket A szocia­lista ipar már rég­óta rendelkezik kellő mennyiségű korszerű, teljesen automatizált és szakusított üzem­mel, amelyek tet­szés szerinti meniviségben ké­pesek előállítani rakétákat. Hrus­csov már 1959 no­vemberében kö­zölte, hogy az in­terkontinentális rakétákat a Szov­jetunió futószala­gon gyártja, és csupán egy üzem egy év alatt 250 hidrogén töltetű rakétái készített. Azóta több mint három év telt el, és a szovjet ipar gyors ütemben to­vább fejlődött. A szovjet raké­ta-hajtóművek teljesítőképessé­ge sokszorosan fe­lülmúlja az ameri­kai rakéták bár­mely mozgató­rendszerét. A szovjet rakétahaj- tómű-gyártás fej­lődése biztosította a globális rakéták megalkotását is és lehetővé tette, hogy a stratégiai rendeltetésű raké­taalakulatokat is ellássák ilyen ra­kétákkal. Nem ke­vésbé lenyűgöző eredmény a szov­jet rakéták magas találati pontossá­ga.

Next

/
Thumbnails
Contents