Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-08 / 1. szám

H •. Bratislava, 1963 január t). XII. évfolyam, 1 szám Ära 60 fillér AZ 1963-as ÉV KÉT JELENTŐS IFJÚSÁGI ESEMÉNYE: A CS1SZ ORSZÁGOS ÉS SZLOVÁ­KIAI KONGRESSZUSA A CSISZ Központi Bizottsága XIV. plenáris ülésén elhatározta a CSISZ IV. kongresszusának összehívását Prágában, 1963. április 18-ra. A CSISZ IV. kongresszusára abban az időszakban kerül sor, mikor az ország ifjúsága a CSKP XII. kongresszusának határozatait magáévá téve, teljesíti feladatait a munka és a tanulás minden szakaszán. Már a kongresszus előkészíté­sének időszakában számos egészséges kezdeményezés ta­núi lehettünk. Most még fo­kozottabb mértékben járulnak hozzá a fiatalok az ország gaz­dasági és kulturális fellendí­téséhez. A párt új alapszabályzatai szerint a CSISZ-nek jelentő­ségteljes helyzete van társa­dalmunk életében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy karba tett kezekkel felülről vizsgál­hatjuk a fejleményeket. A döntő most is az, milyen mér­tékben veszik ki a fiatalok aktívan részüket minden mun­kahelyen a feladatok teljesíté­séből. S á fiataloknak hatvá­nyozott mértékben kell tuda­tosítaniuk, hogy itt nem lehet meghátrálni az akadályok és nehézségek előtt, miközben harcolni kell a konzervativiz­mus megnyilvánulása ellen és mindenért, ami új és haladó. „A szocialista munkaviszo­nyért, a munkás- és földmű­vesbecsületért“ mozgalomnak el kell jutnia minden ifjúsá­gi szervezetbe, minden egyes CSISZ-taghoz. A ČKD Sokolovo üzemben dolgozó CSISZ-tagok kezdemé­nyezésére indított mozgalom keretén belül értékes tartalé­kokat fedtek fel. Az elért ered­mények azt bizonyítják, hogy a fiatalok lején találták a szö­get, hasznos munkát végeztek. „A CSISZ szervek és szerve­zetek előtt az a feladat áll, hogy az akciót sikeresen foly­tassák és sok komoly ered­ményt érjenek el“. A MEZŐGAZDASÁGRA FONTOS FELADATOK VÁRNAK A beszámoló nagy figyelmet fordított azokra a feladatokra, amelyek a mezőgazdaságban a fiatalokra várnak. „Most, amikor az 1963-as évre dol­gozzuk ki a termelési terve­ket, értékeljük ki a mezőgaz­dasági üzemekben és a falva­kon is működő szervezeteink tevékenységét és állapítsuk meg, milyen hibák fordultak elő a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok gazdálkodá­sában, a fiatalok mit tehet­nének, hogy a következő év és a hétéves: terv teljesítésének éveiben túlteljesítsék a ter­melési terveket. Azok a ta­pasztalatok, amelyekre szerve­zeteink a teljesen gépesített munkacsapatok és az ifjúsági kollektívák szervezése terén többek között a nyugat-szlo­vákiai kerületben vagy a ku­koricatermesztésben a Havlič- kúv Brod-i és a plzeni járás­ban, továbbá a közép-szlová­kiai kerületben a rétek és le­gelők gondozása terén nyer­tek, megmutatják: a fiatalok­nak minden adottságuk meg­van ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a hozamok emeléséhez. „Nem elégedhetünk meg az­zal, a helyzettel, hogy nem ér­vényesítik kellőképpen a többi mezőgazdasági üzemben is a legjobbak tapasztalatait, és a mi szerveink és szervezeteink nem igyekeznek elérni azokat az eredményeket, amelyeket a járás, a kerület vagy a köz­társaság legjobb dolgozói ér­tek el. A járási vezetőségek és a mezőgazdasági üzemek alapszervezetei igyekezzenek oda összpontosítani figyelmü­ket, hogy * a gépesítés és az állattenyésztési termelés cél­jaira vásárolt gépeket jobban használják fel. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés csakis akkor lendülhet fel, hogyha teljes mértékben értékesítjük a gépesítés lehe­tőségeit és az új termelési technológiát. A fiatalokra vár az a fela­dat, hogy az új technikát és technológiát érvényesítsék. A fiatalok jövője is ettől függ. Most, amikor már a CSISZ IV. kongresszusára készülő­dünk, a mezőgazdaságban mű­ködő CSISZ - szervezeteknek még jobban kellene iparkod­niuk, több fiatalt kellene meg­szerezniük a mezőgazdaság számára, újabb teljesen gépe­sített csapatokat, szervezni újabb ifjúsági kollektívákat, a CSISZ IV. kongresszusát vál­lalások teljesítésével és az 1963-as évi termelési tervek teljesítésével kellene köszön­teni. EGYSÉGES IDEOLÓGIAI RENDSZERT A NEVELÉSBE A párt XII. kongresszusa a nevelés terén is pontos fela­datokat tűzött a CSISZ elé. A politikai-ideológiai nevelésben bizonyos pozitív eredményeket értünk el. Nem tértünk el azonban még attól a gyakor­lattól, hogy az ideológiai ne­velésben csakis a CSISZ te­vékenységének egyik részlegét és nem az egész munka alap­ját lássuk. A beszámoló ezek után rész­letesen elemeire bontotta az ideológiai ifjúsági nevelőrend­szert, amely tekintetbe veszi a fiatalok korát és ez év szep­temberében lép életbe. A CSISZ SZLOVÁKIAI KON­GRESSZUSA április 6.-7. S zlovákiában a CSISZ orszá­gos kongresszusát szlová­kiai kongresszus előzi meg. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma, amely a szlovákiai kongresszus össze­hívásával foglalkozott, különös gondot fordított a szervező munka irányításának kérdései­re. Leszögezte, hogy a CSKP XII. kongresszusának határo­zatait a CSISZ vonalán csupán akkor teljesíthetjük, ha minden egyes CSISZ szervezetet az élenjáró szervezetek színvona­lára emeljük. Ehhez azonban igen fontos a szervek munká­jának megjavítása, elsősorban a személyes segítségnyújtás terén. A plénum külön kihangsú­lyozta az 1963-as népgazdasági terv feladatainak teljesítését, mellyel megteremtődnek a fel­tételek a hétéves tervhez való fokozott átmenethez. A CSISZ Szlovákiában az eddiginél ha­tásosabb segítséget nyújt majd a beruházási építkezéseknél és a fiatalok megnyerésében a népgazdaság legfontosabb sza­kaszain. Ezen a téren igen fontos hogy a kerületi vezetőségek teljesítsék tervezett feladatai­kat az ifjúsági építkezésekre küldendő fiatalok megnyerés^ terén. Ugyancsak fontos a ha­tárvidéki állami gazdaságok és az ostrava-karvinai szénbányá­szati körzet munkaerőkkel va­ló megsegítése is. A plénum hangsúlyozta, hogy épp ezeken a munkaszakaszokon van a leg­inkább szükség a fiatalok lel­kesedésére, odaadására, ener­giájára. A CSISZ-szervezeteknek el kell érniük, hogy minden fiatal felelősséget érezzen az egész kollektíva becsületéért, egész üzemekért, munkahelyekért. Még mindig harcolni kell a könnyelműség, az egoizmus, a felelőtlenség, fegyelmezetlen­ség ellen, amely itt-ott a fia­talok egy részénél még elő­fordul. Szlovákiában különösen ége­tő a mezőgazdaság különböző hiányosságainak kiküszöbölése. A CSISZ ezért minden figyel­mét a fiataloknak a mezőgaz­daságban való állandó elhe­lyezkedésére, szakmai tudásá­nak fokozására, az új techni­ka és nagyüzemi technológia elsajátítására és kihasználásá­ra irányítja. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma mély­rehatóan elemezte az állatte­nyésztés problémáit is. Hang­súlyozta, hogy itt is a fiata­loknak fokozottabban kell ki­venni részüket a munkából. Igyekezni kell bevezetni a két- műszakos munkát. Az új ete­tési módszerek elsajátítását, mely által a munka az állat- tenyésztésben vonzóbbá válik. A CSISZ járási és kerületi szerveinek feladata, hogy az elkövetkező időszakban minden mezőgazdasági üzemben meg­alakuljanak a CSISZ alapszer­vezetei. A JÖVŐ IDŐ PARTJAI FELÉ A prágai vár termeit újév­kor már hatodízben töltötték meg a köztársaság valamennyi kerületéből érkezett legjobb pionírok, akik a hagyományos újévi ünnepség alkalmával a párt és a kormány képviselői­vel találkoznak. A gazdag, változatos műsort „A jövő idők partjai felé“ cí­men készítették elő. A pro­gramban felléptek az Ifjúsági Alkotóversenyek legsikeresebb részvevői. A prágai, bratislavai, České Budéjovice-i, kladnói, gottwaldovi, Karlovy Vary-i együttesek versekkel, dallal, tánccal, tornaszámokkal és gyermekjátékokkal váltották egymást. A pionírok kifejezték a világ minden gyermeke kö­zötti béke és őszinte barátság utáni forró vágyat s egyúttal a kommunizmus győzelmébe vetett szilárd hitet és meg­győződést, amelyhez mindany- nyian teljes erejükkel akarnak hozzájárulni. A spanyol teremben bemu­tatott műsor befejezése után a köztársaság elnöke, Antonín Novotný elvtárs uzsonnára hív­ta még fiatal vendégeit. Az uzsonna után a vendéglátó és vendégei megtekintették a prá­gai Jirí Wolker Színház színé­szeinek és a CSISZ nejdeki csoportjának fellépését, Cseh­szlovákia élsportolóinak, vala­mint a Nemzeti Színház ope­ra- és balettegyüttesének sze­replését. Nagy érdeklődéssel nézték végig a Hadsereggel Együttműködő Szövetség kiál­lítását, a rádió elektronikának, a népgazdaságban, valamint az ország védelmében való fel- használásáról. A pionírok el­beszélgettek a szakemberekkel az új technika alkalmazásáról a mezőgazdaságban, az űrha­józásról és számos más érde­kes kérdésről. Antonín Novotný elvtárs a pionírok társaságában ' A Sabin - cseppek csodája CSEHSZLOVÁKIÁBAN, MAGYA ROKSZÁGüN ÉS AZ NDK-3AN MEGSZŰNT EZ A VESZÉLYES BETEGSÉG NDK-ban már nem pusztít a járványos gyermekbénulás. Európában az utolsó nagy járvány a Német Szövetségi Köztársaságban söpört végig, ahol 1961-ben 3460 megbetege­dés történt. 1961 végén s 1962 elején ők is áttértek a Salk- vakcináról a Sabin-cseppek al­kalmazására, s az eredmény máris mutatkozik: 1962-ben a megbetegedések száma tizedé­re, mintegy 300-ra zuhant. Ma már örömmel írhatjuk le, hogy nálunk a múlt évben nem történt megbetegedés. A múlt esztendő mérlege tehát bízta­tó, s jogosan remélhetjük, hogy a kutatómunka s a Sabin-csep­pek alkalmazása továbbra is megóvja gyermekeinket az egyik legpusztítóbb járványos betegségtől. Nem nehéz rá emlékezni, anyák remegtek a gyerekeikért. 1931-től kezdve minden öt-hat esztendőben megismétlődött a gyermekbénulás-járvány, nálunk csakúgy, mint Európa vagy Amerika más államaiban. Az Európai Gyermekbénulás elleni Szövetség nemrég tar­totta meg konferenciáját Prá­gában. A konferencián az eu­rópai országokon kívül az USA, Kuba és Izrael képviselői is részt vettek. A 23 részt vevő ország közül 15-ben már főleg a Sabin-cseppeket alkalmazzák, míg nyolc állam (elsősorban az északi országok, ahol az utóbbi években nem pusztított a gyermekbénulás) kitart a Salk-vakcina mellett. Az euró­pai országok közül Csehszlová­kiában, Magyarországon és az Rohanok a kietlen, kopár mezön. Sehol egy fa, sehol egy bokor, sehol egy pará­nyi cserje, vagy akár csak Toldi Miklós, aki a nyomom­ban fújtató vad, lángokádó tehenet megfékezné. Irga­lomért könyörögve fordulok hátra, de a felbőszült állat kíméletlen rám ront. Ha­nyatt esem. Ott fekszem, magam meg­adva a földön, fölöttem a tehén. (Csak tudnám, mivel haragítottam meg?) Halál­harangként szól a ícolompja. Ekkor egy hirtelen moz­dulattal fölülök, elkapom a galangját, s íme, azon nyomban eltűnik a tehén, eltűnik a mező és a kopár kietlenség, helyére, szek­rény, asztal, székek kerül­nek, bár homályos körvona­lakkal az utcáról beszűrődő kevéske fénytől övezetten, de megnyugtatón. A vekker még kezemben, a paplan még rajtam, azon­ban tudatom már érti, hogy hétköznap reggel van. S mire csap alá botorká­lok, már azt is tudom, hogy az új évben járok és végre vége az annyira várt ünne­peknek. Kezdődnek a nyu­galmas hétköznapok. A bejglimérgezést már kihe­vertem, a lidérces álmokat adó disznótoros kóstolók lassan csak elfogynak és a macskajajos ébredések he­lyett ropogtató nyújtózások lesznek. Azután, ha vége a napi munkának, nem kell rohan­nom második műszakként üzletről üzletre, hogy a kedves takarékpénztár jó­voltából megtakarított pén­zemet karácsonyi ajándé­kokra váltsam föl. És nem kell sorba állnom különböző szórakoztató intézmények pénztárainál, hogy az ünne­pi szórakozásokat biztosít­sam, majd nem kell a köl­csönkért pénzem utolsó fil­lérjeit száz pár virslibe fek­tetnem, mert ezt a csekély­séget osztotta rám a szil­veszteri házibuli nagyérde­mű rendezősége, „mulassunk olcsón“ felkiáltással! Tehát hétköznap van újra, áldott jó hétköznap. A száz pár virsli okozta adósságo­mat majd csak kiheverem és tizenötödikétől kezdve újra rakom a százasokat a takarékba, hogy jövő kará­csonykor legyen miből aján­dékoznom és jól éreznem magam. Egyelőre és addig is azon­ban örülök neked, drága jó hétköznap. Ti promléma- mentes órák, napok, hetek, hónapok. Csupán két dologban van rumlim. Az egyik gyakorla­ti, a másik elméleti vonat­kozású. Tehát úgymint: 1. Mit csináljak azzal az öt pár kesztyűvel, amelye­ket karácsonyra kaptam ? Ugyanis valaki megtudta, hogy lyukas a kesztyűm ujja és ezt kikürtölte a család­ban. A praktikus rokonság megragadta az alkalmat, sőt Manci néni a kötőtűt, és .., Szóval, még lila kesztyűm is van! 2. Elméleti problémámat ezennel a közgazdászok és matematikusok elé tálalom. Száz és száz embertől infor­málódtam. Mind azt állítja, hogy ö többet költött kará­csonyi ajándékozásra, mint amennyit ő kapott. Hol van az értéktöbblet? SÓLYOM LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents