Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-27 / 13. szám
Ha a Világ iiimiiiiiiiimimiimmimmiiiiii bekapcsolódna... Manapság egyre többet hallunk és olvasunk a KGST-ről, ami a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsának rövidítése — főként olyan vonatkozásban, amikor a szocialista országok közötti gazdasági együttműködésről van szó. A mindjobban izmosodó szervezetnek az a rendeltetése, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az építkezés és a szállítás terén kidolgozza és megvalósítsa mindazokat az intézkedéseket, amelyek az egyes tagállamok természeti kincseinek és egyéb tartalékforrásainak leggazdaságosabb .kihasználását szolgálják. Célja, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás elvén alapuló szoros együttmunkálkodást szervezze, irányítsa és az összes tagállam gazdasági fellendítése érdekében összehangolja. Mikor alakult meg a KGST? Szervezeti alapját 1949-ben fektették le Moszkvában a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok képviselői, valamennyi tagállam teljes egyenjogúságának elve alapján. Azóta évről évre növekszik a szervezet jelentősége, tevékenységének terjedelme. árucsere-forgalmának térfogata. Az eddig megtartott 15 taggyűlés közül például az 1958 évi összejövetelen a Tanács elfogadta az immár befejezéshez közeledő Barátság Kőolajvezeték kiépítésének tervét, a Budapesten 1960-ban lezajlott ülésen pedig már konkrét intézkedések foganatosítását határozta el az addig benyújtott javaslati tervezetek megvalósítására. Hogyan befolyásolja a Szovjetunió gazdasági ereje köztársaságunk népgazdaságának terebélyesedését? Mielőtt az atomenergia végleg kiszorítaná a kőolajat, az utóbbi képezi az ipar egyik legfontosabb éltető és mozgató erejét. Az új távvezetéken át hozzánk is eljutó, jóformán kiapadhatatlan Volga menti kőolajelőfordulások tehát beláthatatlan időre biztosítják iparunk nélkülözhetetlen kellékét. Ugyancsak a Szovjetunió fedezi csaknem egész vasérc- és kenyérgabona-behozatalunkat, valamint színes fém- és textilnyersanyag-szükségletünk tetemes hányadát. A Csehszlovákiából a Szovjetunióba gördülő szállítmányok, — gépek, gépi berendezések, közhasználati iparcikkek stb. — viszont közvetlenül előmozdítja ipari termelésünk programjának megszilárdítását. Nem merő véletlen, hogy a KGST Prágát választotta állandó gépügyi bizottságának rendes székhelyévé. Ez a megtiszteltetés hazai gépgyártásunk fejlettségét és készítményeink jó minőségét .bizonyítja. Mi a különbség a KGST és a nyugati államok gazdasági szövetségei között? A KGST nyílt szervezet, amelyhez további európai államok is csatlakozhatnak, amennyiben elveik és célkitűzéseik azonosak. A KGST minden egyeá tagállama megőrzi saját felségjogait és tekintet nélkül területének nagyságára vagy lakosainak számára — egyenlő szavazati joggal • • • • Evianban január 18-án írták alá az algériai fegyverszünetre vonatkozó megállapodást. Franciaország Kommunista Pártja ezzel kapcsolatosan nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza: a béke ügye győzőt* de a békeerőknek továbbra is arra kell összpontosítani figyelmüket, hogy a békét megvédjék. Felvételünkön a francia dolgozók „Akadályozzátok meg Algériában a béke szabotálását“ feliratú falragaszt helyezik el. rendelkezik. Minden tagállam továbbá saját hatáskörében, saját szükségleteinek megfelelően dolgozza ki terveit népgazdaságának fejlesztésére. Ezeket az indítványokat a Tanács egybehangolja a többi tagállam érdekeivel és elfogadásuk esetén valamennyi érdekelt féllel megvitatja megvalósításuk módozatait. A nemzetek közötti szoros gazdasági kapcsolatok megteremtése, tehát a KGST alapítása sem újkeletű elgondolás. Lenin lángelméjét már több évtized előtt hasonló tervek foglalkoztatták. Bölcs előrelátásával már 1921- ben helyesen megérezte több ország békés -együttműködésének lehetőségét, horderejét és gazdaságosságát, amikor különféle nemzetközi jelentőségű mérnöki tervezetek kidolgozására hívta fel az akkori Állami Tervhivatal dolgozóit. Elgondolásának helyességét az idő igazolta — gondoljunk például a Barátság Kőolajvezetékre — hiába jósolgatták a tókés államok közgazdászai a KGST hamaros összeomlását. Fennállásának első időszakában a szervezet főleg a tagállamok közötti árucsereforgalom fejlesztésén fáradozott, de 1954 óta már az 1980-ig kidolgozott távlati tervek egybehangolásán dolgozik. Ezzel szemben a kapitalista államok között felváltva létesülő és megszűnő gazdasági megállapodások nem közérdekűek, mert minden egyes ország, monopólium vagy tőkéscsoport saját anyagi hasznát igyekszik biztosítani a többi szerződő fél rovására. Hogyan tekint a Nyugat a KGST célkitűzéseinek egyre gyorsuló teljesítésére? Amíg az amerikai „Business Week" rövid néhány év előtt még gúnyoros megjegyzésekkel fűszerezte a KGST „életképtelenségét“, addig Kennedy elnök 1961 decemberi 6-i beszédében szó szerint kénytelen volt bevallani, hogy a szocialista tábor „olyan gazdasági erőt képez, amely bizonyos vonatkozásban már túlszárnyalja Nyugat-Európát és utoléri az Egyesült Államokat". Ezen Kijelentésével a kapitalista világ gazdasági erőinek összefogását igyekezett propagálni. A KGST tagállamai következetesen megvalósítják a békés egymás mellett élés elveit, bármikor és bárkivel hajlandók együttműködni és kereskedelmi kapcsolatokat felvenni az egyenlőség elve alapján anélkül, hogy egymás belügyeibe avatkoznának. És ha a világ valamennyi állama elfogadná ezeket a nagyon is szerény feltételeket, hamarosan jólét és megelégedés váltaná fel az egész földkerekségen a háborútól való rettegést. K. H. A hét eseményeinek sorozatában kiemelkedő az algériai fegyverszünet megkötése. Ez év március 18-án véget ért a több mint hét évig tartó véres háború, amelyben nem hivatalos és nem teljes adatok szerint több mint 17 ezer francia és több mint 140 ezer algériai katona és egy millió polgár esett áldozatul. Az algériai nép hősi harca kikényszerítette a békét. S mi lesz ezután? A válasz; sok kérdőjel. Mit terveznek az ultrák? Milyen buktatókat rejt az átmeneti időszak a népszavazásig? A történelem ritkán kérdez bárkit is, hogy azt akarja-e megvalósítani, amit rá kirótt. De Gaulle azt állítja magáról, hogy ő irányította a történelmet. Nem így van. A történelem: a nap felé forduló Afrika. A történelem: a felszabadító háború. A történelem- a Nyugat ijedt igyekezete hogy új arcot mutasson a volt gyarmati világnak. A történelem: a monumentálisán „Festivaati“ - „Festival“ Ez a címe a finn, illetve francia nyelven megjelenő újságnak, amelynek kedves feladata a nagy találkozót, a Vili. Fesztivált megelőző hírek, események ismertetése. A lap több oldal terjedelemben számos érdekes tudósításban számol be — többek között — a műsoriroda terveiről, arról, mikor indul el a VIT-staféta a Lappföldröl, az öt világrész egyetemistái hogyan készülnek már most szakmai programmal, dallal, tánccal a VIT-re. A francia egyetemisták is jelen lesznek a fesztiválon. Az UNEF felhívást bocsátott ki, amelyben ismerteti, népszerűsíti a VIII. VIT-et — írja a lap. „Milyén határozatot hozott az egyetemisták bizottsága?" — címmel ismerteti az egyetemisták VIT-programját. íme, egy kis ízelítő: szemináriumokon tárgyalják meg az egyetemisták szerepét a függetlenségért folyó harcban. Megvitatják a der mokratikus nevelés elveit Hírül adja a lap. hogy Helsinkiben megrendezik a VIT alkalmával az egyes szakágak találkozóit. Tudományos konferenciákat tartanak a bolygók közötti űrrepülésről, a XXI. század biológiájáról. A munka és a társadalom I „A munka minden gaz-Ídagság forrása ... de a munka sokkal több ennél. á Az emberi élet alapfeltéte- I le, mégpedig olyan mérték- T ben, hogy egy bizonyos ér- I telemben ezt mondhatjuk: 4 a munka alkotta az embert.“ i ENGELS Micsoda hatalmas erőt jelent a. naunka. Mi .mindent alkotott már! A. munkának köszönhető, hogy az ember kivált az állatok birodalmából. Az emberi munka alakította át a természetet fejlesztette az ősember szervezetét. A közös munka közelebb hozta őket, a munka csiszolta az emberi agyat, hatást gyakorolt a gondolkodás és á nyelv fejlődésére is. . Áz emberiség léte szorosan összefügg a munkával. Az emberek nem létezhetnek munka nélkül, mint ahogy nem lőhetnének meg^ anélkül, hogy ennének, ruházkodnának és laknának. Munka nélkül nem létezhet emberi élet. Anyagi termelés nélkül a társadalom teljesen tönkremenne. Az emberiség történelme csak akkor kezdődik, amióta a munka megalapozta az emberek létét és fejlődését. Az emberi muňka mint a társadalmi lét alapja idézte elő a társadalmi változásokat is, a társadalmi fejlődést, az ősközösségből a rabszolga, a feudális és kapitalista társadalmon keresztül a szocializmusig, a kommunista társadalom első időszakáig. Ebben az értelemben elmondhatjuk, hogy az emberek a történelem alkotói és „saját drámájuk szerzői és szereplői is“ (Marx). Az emberi munkát nem mindig értékelték. A szocializmus előtti osztálytársadalmakban a munkát nem ismerték el. A dolgozókat nem is tekintették az emberi társadalom teljesjogú tagjainak. A rabszolga és a feudális társadalomban a munkát nem tartották a fenkölt szabad emberekhez méltónak, a munkát isten is a rabszolgáknak rendelte el. A rabszolgatartó és később a feudális arisztokrácia is a saját számára csak a szellemi tevékenységet tartotta megfelelőnek. A munkától irtóztak mint valami tisztátlanságtól. Ezzel magyarázzuk a munkásokkal szembeni beállítottságukat is. de közben a munkások verejtékes munkájának eredményeit teljes lelki nyugalommal kisajátították. A kapitalizmus alapját az ezer meg ezer kizsákmányolt, halálra kínzott ember véres verejtékkel végzett munkája alapján építették fel. Az uralkodó osztály a burzsoázia, a dolgozók alkotó erejét saját hasznukra fordította. A munkás lassanként a gép alkatrészévé vált és a munka a munkás számára nem okozott örömet. A munkás a kapitalistáknak áruként eladta munkaerejét és helyébe kapta a bért. A bér azonban csak egyik része annak, amit a munkaerő, a munkás produkált. Az értéktöbbletet a kapitalista vágta zsebre. Ez a valóság jelenti azt az ellentétet, amelyből a burzsoázia és a proletariátus közötti antagonista ellentét ered. Ezért a munka a kapitalista társadalomban a dolgozók széles rétegei számára csak eszköz marad ahhoz, hogy biztosíthassák a legszükségesebbet, a puszta életfenntartáshoz szükséges minimumot. A dolgozó azonban látja, hogy az ő keze munkájából élősködik a kapitalista, a földbirtokos, a bankár és azok, akik a kapitalistákat védelmezik és szolgálják. A kapitalista társadalmi rendszer fizikailag és erkölcsileg teljesen lealacsonyítja a munkásokat és kiszipolyozza őket. A dolgozó ember, dacára annak, hogy a burzsoázia igyekszik palástolni a kapitalista rendszer osztályjellegét, látja, hogy a kapitalista társadalomban minden ellene szegül, a törvények, az erkölcs, a vallás is leplezi a burzsoázia érdekeit. Az a tény, hogy a termelőeszközök magántulajdonban vannak, éles ellentétet von az egyén és a társadalom között. Aki erősebb, az győz. A gyengébbnek nincs joga ahhoz, hogy létezzen. Ezek a jelszavak fejezik ki a legjobban a kapitalista társadalom lényegét: „Ha nem csaplak be én téged, akkor te csapsz be engem. Aki bírja, marja.“ A burzsoá ideológia — beleértve a vallást — igyekszik ezt az állapotot indokolni és palástolni az osztály-ellentéteket. A szociális és politikai elnyomás mégis csak odavezet, hogy a munkások végül is rájönnek az igazságra és fellázadnak az igazságtalan társadalommal szemben. Mi sem természetesebb, hiszen nem áll érdekükben az, hogy a kizsákmányoló társadalom fellendítésén fáradozzanak. Ellenkezőleg, a munkások igyekeznek gyöngíteni és eltávolítani a rendszert, mert saját magukat akarják felszabadítani. A kapitalista társadalomban a munkát megfosztják minden szépségétől és a munka csakis arra szolgál, hogy a burzsoázia számára legnagyobb hasznot biztosítsa. A munkás áll a legközelebb a haladás legfőbb eszközéhez, a munkához, és így a leghaladóbb társadalmi osztály képviselője. A munkás a leghaladóbb ideológiával felvértezett és arra hivatott, hogy felépítse a legigazságosabb társadalmat — a kommunizmust. LOMÉN PÁL kibontakozó szocialista világ. Vasárnap március 18-án választották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötteit. A választásoknál a kommunisták és pártonkívüliek blokkja teljes és osztatlan győzelmet aratott. A választásokban lő'* 947 206 választó, azaz a szavazásra jogosultak 99,95 százaléka tett eleget állampolgári kötelességeinek. A legutóbbi 1958 évi parlamenti választásokhoz viszonyítva 4 millióval gyarapodott a szavazók száma. Az 1443 jelölt csaknem 70 százaléka eddig még nem volt a Legfelsőbb Tanács tagja. Már a jelölésnél országszerte érvényesült a XXII. kongreszszus egyik új szervezeti alapelve: a vezető szervek rendszeres felfrissítése. A sok új jelölt jórészt fiatal, tekintélyes részük közvetlenül a termelő munkában érdemelte ki a választópolgárok bizalmát. E napokban teljes tempóban tárgyalnak Genfben — s ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a tizennyolchatalmi leszerelés' értekezlet plenáris ülései mind inkább vitafórummá válnak. Megkezdte tanácskozásait az a háromhatalmi albizottság is, amely a nukleáris kísérletek betiltásával foglalkozik A kísérlet- robbantások betiltása és általában a leszerelési megállapodás megkötése szempontjából döntő súlylyal esik latba az ellenőrzés problémája. A tanácskozások eddigi menete folyamán bebizonyosodott, hogy Washington nemzetközi ellenőrzési koncepcióját nemcsak a szocialista delegációk, de a ..semleges küldöttségek is a megegyezés akadályának tartják. A legfőbb Zdenék Zachoradát a plzeni V. I. Lenin Müvek fiatal dolgozóját a „Harmadik ötéves terv ifjúsága" című versenyben mint a legjobb egyent tüntették ki Zachorada egy ifjúsági munkacsoport vezetője és az újító munkamódszerek alkalmazásával szép eredményeket ért el. akadály a nyugati elsősorban az amerikai magatartás. A nyugati sajtóhírekből kitűnik, hogy az amerikai üzleti köröket aggaáztja a „béko kitörésének“ lehetősége. Minthogy ma a hadi megrendelések az egész amerikai nemzeti termelés tíz százalékát teszik ki, a leszerelés hatására katasztrofális tőzsdepánik törne ki, N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő üzenetet intézett Kennedy amerikai elnökhöz. Üzenetében kifejti a szovjet kormány véleményét a közös világűr-kutatási programról. Ez az üzenet válasz az amerikai elnök március 6-i üzenetére. A szovjet kormányfő üzenetében bejelentette, hogy az ENSZ világűrbizottságába delegált szovjet képviselőket utasítani fogiák, találkozzanak az Egyesült Államok képviselőivel Jegyzetfüzetbői Jegyzetfüzetemet lapozgatom és ezt olvasom: Az_ utolsó taggyűlésen 54-en voltunk és ugyanakkor tíz új taggal gyarapodott' szervezetünk. Később pedig ezekre a sorokra bukkanok olvasás közben: Itt nálunk nehezen lehetne határvonalat húzni egyes tömegszervezetek tevékenysége között, sőt még a szervezeten kívül állók és a tömegszervezetek tagjainak munkája között is. Érdekes, sőt nagyon is elgondolkoztató ez a pár sorban foglalt idézet. Mert miről is van szó? Nem többről, mint egyszerűen arról, hogy a nagyrnagyari CSISZ-szervezet taggyűlést hirdet, mondjuk szombaton hat órára, és a tagokon kívül a szervezeten kívül álló fiatalok is megjelennek: Az egyik ilyen februári taggyűlésen például 15 szervezeten kívül álló fiatal vett részt. Hogy miért van ez? Hadd idézzek újból: Gazdasági és termelési feladataink mellett fontosnak tartjuk tagságunk kulturális fejlődését és szórakozási lehetőségeket teremtünk számára. így került sor például több színmű előadására a múltban, melyben nehéz lenne megállapítani, hogy melyik tömegszervezeté az oroszlánrész. És hasonlóan csináljuk most is . . Valóban mindezt csak helyeselni lehet, mert enélkül nehezen, sőt. mondhatom egyáltalán nem is beszélhetnénk fiatalokról. Jól elvégzett munka után hadd következzen színvonalas színelőadás vagy vasárnaponként tánccal egybekötött teadélután. Keszöcze Ferenc, a nagymagyari EFSZ legjobb etetőtehenese például Így beszél erről: Én is eljárok a gyűlésekre, de szívesen megnézek minden színielőadást is és ha megszólal a zene vasárnap délutánonként, táncolok is. Igaz, hogy mindez nem jött magától. A CSISZ szervezet vezetősége. Morvái Mária elnöknő irányításával és mint ahogy Nagy Péter HNB-titkár mondja, a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság támogatásával mindent megtesz, hogy necsak a CSISZ-fiatalok, de az egész falu ifjúsága a magáénak érezze az ifjúsági szervezetet. (ny—d) _______________________________ J A demokratikus Berlinben az idén 8000 űj lakást építenek. Az új városrész az Alexander és a Straussberger tér között épül. Képünk a Marx Károly körút 67-es számú lakóház egyik erkélyéről készült.
