Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-20 / 12. szám
4 „KATI“, „í.IDA", „TAVASZ" és „IBOLYA" kérésére ismét fiatalos elegáns ruhákat közlünk ,,KATl"-nak az első modellt küldjük, sárgás-drapp anyagához. A ruha kétrészes, sima felsőrésszel, kissé derékon aluli, megkötös övvel, hajtásokba rakott szoknyával. Kívánsága szerint olyat választottunk a részére, amely iskolai ünnepségekre is megfelel Reméljük, hogy a szín nagyon jól áll az arcához, mert különben nem találjuk eléggé fiatalosnak. Egy szép pasztellszín jobb lett volna. Máskor erre is gondoljon az anyag kiválasztásánál A 2. modellt „IBOLYA" zöld anyagjához tartjuk a legmegfelelőbbnek A ruha kétrészes, nagy holokba rakott szoknyával, a felsőrészen a most annyira divatos megkötös nyakmegoldással. Ugyanezt ajánljuk „TAVASZ“-nak is. „LIDA“ a 3. modellt csináltassa a pasztellkék anyagból. A ruha „Tail"-ba szabott, s innen végig kis hajtásokba rakott. A nyakmegoldás szintén megkötös változat. Miután mind a négyen egyszínű szövetruhára kéretek modellt, természetesen bármelyikük megcsináltathatja a három ruha közül azt, amelyik a legjobban tetszik. (Folytatjuk) az áffizkődéfriót Még mielőtt a következő tar* tozékra rátérnénk, a táskával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy zenés szórakozóhelyen, mulatságban, amennyiben asztalunknál még maradnak ismerősök, ott hagyjuk a retikült az asztalon, de ha az asztal üres marad, a retiküllel (ami tánchoz úgyis mindig kicsi, tárcaformájú), ■ táncolunk. Most pedig, a kalap és táska után egy szintén fontos tartozék, a KESZTYŰ kerül sorra. A kesztyű kétféle célt szolgál: óvja kezünket a hidegtől és kiegészít, mondhatjuk elegánssá teszi öltözékünket. Ezt úgy értjük, hogy bármilyen egyszerű ruha elegánsabb lesz, ha kesztyűvel viseljük, másrészt pedig, elegáns ruhában sem hatunk elegánsan, kesztyű nélkül. Igen, a kesztyű „emeli" az öltözéket, kesztyű nélkül nem beszélhetünk elegáns öltözködésről. Nézzük tehát, hogy tulajdonképpen MIKOR VISELÜNK KESZTYŰT. Elsősorban is tudnunk kell, hogy kabáthoz, kosztümhöz, mindig, akkor is, ha munkába, bevásárolni megyünk, s mindig, ha kalap, sapka vagy pedig íejkendó van rajtunk. Továbbá nem hiányozhat a kesztyű kezünkről, ha elegáns ruhát viselünk. Mindig szükséges akkor is, ha elegáns rétikul van ütött modellek * szvetter „FIATALASSZONY** és TELKES ISTVÄNNÉ kérésére közöljük ezt a különlegesen szép férfipulóvert. A pontos leírást — a többi érdeklődőknek is — levélben, díjtalanul küldjük el. velünk, v. i. puszta kézzel nem tartunk retikült (nyáron sem!). Nem szükséges a kesztyű olyankor, vagy kuligán van rajtunk, valamint mosóruhához, szoknya-blúzhoz, amikor kosarat vagy nagy plasztik ill. műbőr táskát viselünk. MIKOR, MIHEZ, MILYEN kesztyű illik? Legpraktikusabb a szarvasbör kesztyű, mert az öltözék, táska vagy cipő színétől függeríenül. elegáns viselet kabáthoz, kosztümhöz, szövetruhához. A szarvasbört helyettesíthetjük bőrkesztyűvel is, (ugyanazokhoz viselhető, mint az előbbi), de ennél már vigyázni kell, hogy színe megfeleljen az öltözékhez, Legjobb, ha a táska színével egyezik, de összhangban lehet a kabát, kalap vagy cipő színével is. (Folytatjuk) E5 jss Oszülés gyakran lép fel fiataloknál is. Az ok többnyire családi, vagyis öröklődik, néha azonban más esetekben — kü- 1 Ionosén nagyon I ideges embereknél — is előfordúl. Az ősz hajon csakis festéssel lehet segíteni, ezt azonban csakis idősebbeknek ajánljuk, és nem fiatalnak. A fiatalos arcot ugyanis az ősz haj nem öregíti, sőt, kihangsúlyozza a fiatalos vonásokat, míg — bármilyen furcsán is hangzik, a fiatal őszhajúnak a festett haj sosem áll jól. Ha már a festésnél tartunk, megemlítjük, hogy nézetünk szerint fiatal lányoknak fölösleges a hajukat festeni. Mindenkinek a saját eredeti hajszíne áll a legjobban. Azzal még seriki sem lesz szebb, legföljebb feltűnőbb, ha barna vagy fekete haját szőkére vagy vörösre festeti. Dohát ez ízlés dolga. A fiatal lányokat azonban mégis lebeszéljük róla, A fiatal lány haja legyen szépen ápolt, tiszta és rendes, de sohasem festett. Sokan felteszik a kérdést, árt-e a nap a hajnak? Nos, tulajdonképpen nem árt, mert a D-vitamint tartalmazó napsugarak jót tesznek a fejbőrnek, sőt a napozás néha még kisebb méretű hajhulláson is segít. (Tudvalévő, hogy a hajhullást kvarcolással is gyógyítják.) Magát a hajat azonban a sok nap kiszárítja, fényét és rugalmasságát veszti. Mégse kerüljük a napot, a fejbőrnek jót tesz s hajban okozott „károkon“ lehet segíteni. (Folytatjuk) A TUDOMÁNY ers a technika VSD3X AZ ELNÖK ÉS A TEJ Az amerikaiak nagyon komolyan vették John Kennedy elnök felszólítását, hogy a szeszesitalok helyett inkább tejet igyanak. Azóta minden élelmiszerüzletben kapható tej. Mivel az amerikaiak egyik napról a másikra nem lettek tejivók, ezért a boltosok a tejespalackok fölé táblát helyeztek el ezzel a felírással: „Kóstolja meg whisky vei keverve! Bizonyára ízleni fog!“ UNIVERZÁLIS oldószer Eijisont egyszer felkereste egy fiatalember, laboratóriumában szeretett volna dolgozni. — Van egy nagyszerű gondolatom — mondta az ifjú —, szeretnék feltalálni olyan univerzális oldószert, amely minden anyagot old. Azt hiszem, helyes úton járok, de nincs pénzem és lehetőségem, hogy befejezzem a munkát. — Univerzális oldószer? — csodálkozott Edison. — Mondja, milyen edényben akarja tartani? ÖTLÄBO özbak A Bukarest melletti Snagov erdőben nemrég ötlábú őzbakot terítettek le. Ez a tudományos nyelven „polimélion“-nak nevezett jelenség, előfordulása igen ritka; rendszerint születése után rövid idővel elpusztul. SÁTOR A SZOBÁBAN Az egyik ismert New York-i luxusszálloda udvariasságból megengedte vendégeinek — akik közül sokan gazdag camping-fanatikusok —, hogy szállodaszobáikban sátrat állítsanak fel. Ezért az előzéfcenységért „mindössze“ napi öt dollár többletet kell fizetniök. SZÍNES utcák HOLLANDIÁBAN Hollandiában világoszöldre festik a nagyforgalmú autóutakat; a járdák fekete-fehérek lesznek, az úthajlatokra fekete-fehér vagy narancssárga festék kerül. A közlekedési szakértők szerint színes utak és járdák biztonságosabbá teszik majd a forgalmat. ☆ Mínusz 90 fokot mértek a szovjet sarkkutatók az Antarktiszon. Ez a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet valaha észleltek a Földön. OJ IFJÚSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — ’‘elefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő -Szóké József —• Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár. povstania 51. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terj'szti a Posta Hlriapszolgálata. előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál tehet — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot kUltöld szántára a Poštový Novinový Úrad útján lehet megrendelni. Ciine; Praha L Jtndŕlšská ulica 14 — vývoz tlače- K—06*21097 A búza s zem Néháný évvel ezelőtt Bécsben a Nemzetközi Gabonakémiai Társaság tagjai megtapsolták azt a szovjet filmet, amelynek a búzaszem volt a hőse. Az a közönséges búzaszem, amelyet évezredek óta termel až ember de amelynek minden titkát még ma sem tudtuk kideríteni. A film azt mutatta be a társaság tagjainak, hogy mi történik a búzaszemmel a hengerek között az őrlés pillanatában. Lépésről lépésre végigkísérte az őrlésnek, a malomipari termelés fő folyamatának minden fázisát, s megismertette a nézőket a szovjet tudósoknak erről vallott nézeteivel. Az emberek évszázadok óta azt tartották, hogy az őrlés merőben fizikai folyamat. Ezért azután egyoldalúan is kezelték ezt a munkát. A szovjet szakemberek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a molnároknak számításba kell venniük a gabonaszem más tulajdonságait is, például a mag vegyi összetételét, a nedvesség eloszlását a magban stb. Az elméleti kutatások eredményei a malomipari újítások láncreakcióját indították el. Felülvizsgálták sok gép konstrukcióját, lényegesen módosították a feldolgozási folyamatot. EGY ROPPANT SÖHAJ A levegő úgy kell a molnárnak. mint a falat kenyér. Valósággal a „mindenes“ szerepét tölti be: a levegő segít a gabona rostálásában, tisztításában és szárításában, az alig látható szakállak eltávolításában. A levegő hordja a gabonát, végig az úton, amelyen végül is lisztté válik, s ő takarítja ki a malmok munkaterme:hő] a port7 elejét véve a robbanásoknak és a tüzeknek. A modern malom „tüdeje“ rendkívül nagy húsz másodpercnyi lélegzésük felér Párizs egész lakosságának sóhajtásával. Ráadásul a gépek válogatósak. mert csak tisztított, száraz, felmelegített levegő jó nekik, s ennek a levegőnek az előállítására jó sok energiát használnak fel. Hogyan lehetne megtakarítani valamit ebből az energiából ? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, működés közben kell belenéznünk a gépek gyomrába. A szuper-gyors filmfelvételek segítenek nekünk abban, hogy megértsük, mi megy végbe a gépekben. Az egyik ilyen filmet a bécsi kongresszuson mutatták be; a másik film nemrég került ki a laboratóriumból. E felvételek alapján értékes következtetéseket lehetett levonni a gabonaszem dúsításának folyamatáról, s meg lehetett szerkeszteni az új típusú rostáló gépet, amely ugyanannyi levegővel jobb minőségű és kétszer olyan gyors munkát végez, mint a világ legtökéletesebb gépei. LÉLEGEZZEN SZABÁLYOSAN A malomiparban a levegő minden egyéb új funkcióján kívül reosterepét is betölti, hiszen a gabona is lélegzik. S mint ismeretes olykor annyira hevesen, hogy a hombárokban némelykor 80 C fokra is felmelegszik, megfonnyad, elszenesedik. Ezt a láng nélküli tüzet csak úgy lehet „eloltani“ ha a gabonát kiszárítjuk, lehetővé tesszük szabályos lélegzését. De ez csak ott egyszerű művelet, ahol kilogrammban, legfeljebb néhány tonnában számolják a készleteket. Ilyenkor lapáttal is biztosíthatjuk a gabonának a légfürdőt. De amikor az átvevőhelyre egy nap alatt több ezer tonna gabona érkezik, hatalmas szárító gépekre van szükség. A már említett intézet dolgozik ezeknek a gépeknek a tervezésén is. ... A gépkezelő bekapcsolja a szerkezetet. A forró levegő a fenéknyílásokon át betör a kamrába. A levegő áramlásától felkavart gabonatömeg dagadni, fodrozódni, örvényleni kezd, azután magasba csap, mint valami szökőkút. 600... 80».. . ioo°... A víz forráspontja. Állj! Vajon nem vész el a tápérték, a csírázóképesség? Nem, a vizsgálatok szerint minden rendben van. A lebegő rétegben ötször olyan gyorsan szárad a szem, mint nyugalmi állapotban. A kísérlet folytatódik. Az új szárítógépet egyelőre laboratóriumban próbálják ki. De elődjét már munkába állították a magtárakban és az átvevőhelyeken, s páratlan termelékenységéért kitűnő minősítést kapott. Egyébként a szárítás csak a kezdete annak a harcnak, amely a magtárakban és a raktárakban a gabonaszem „egészségéért“ folyik. Kidolgozták és bevezették az aktív levegőztetés módszerét, sőt még hatékonyabb eljárások után is kutatnak. A tudósok széles körben kísérleteznek. A Szovjetuniónak a gabonatermelésben, a szűz- és parlagföldek hasznosításában elért óriási sikerei közismertek. A múlt évi termés gabonafolyamai két méterrel megemelnék az Azovi-tenger szintjét. A legközelebbi években még mé-Mikroszkóp alatt a Duna-delta lyebbek és szélesebbek lesznek ezek a folyamok, mert az SZKP programja szerint húsz év múlva több mint kétszer annyi gabonát termel a Szovjetunió, mint az elmúlt évben.' Ilyen bőséges termést csak megfelelő kapacitású ipar tud tárolni és feldolgozni. A Szovjetunióban sok maimot helyeztek üzembe, s ezeket mind a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. A Szovjetunióban sokkal több malomipari kombinát van, amint az Egyesült Államokban és Kanadában együttvéve. Ráadásul 1965-ig még tucatszámra épülnek az ilyen üzemek a Szovjetunióban. Régebben is sokat cikkeztek a Duna-delt ár ól. A mesés szépségű vidéket a vadászok és halászok kedvenc kirándillóhelyeként emlegették. Számunkra azonban ma ennél jóval többet jelent: a Duna-delta fontos szerepet tölt be rohamosan fejlődő román népgazdaságban. Kiapadhatatlan természeti kincsei nyersanyagot biztosítanak több fontos iparágnak. S nem is egy-két évre, hanem hosszú évtizedekre. A nádat például szinte lehetetlenség lenne néhány év alatt kitermelni. A Delta 430 000 hektárnyi kerületéből 270 000-et a nád fedi be. Ezt az értékes növényt azonban mindössze néhány év óta hasznosítják. A népi demokratikus rendszer éveiben, a Braila melletti Ghiscaniban hatalmas nádfa dolgozó kombinát épült. A korszerűen berendezett épületekben a nádból papírt, cellulózát és kartont készítenek. A Delta kincseit különböző tudományos intézetek munkatársai szorgalmasan tanulmányozzák, hogyan lehetne minél jobban hasznosítani a vidék változatos gazdagságát. A tulceai kikötőből két évvel ezelőtt kelt útra az 8 Martié kutató és kísérletező hajó. A tudományos kutatók — bármennyire hihetetlennek tűnik — 500 méterenként megmérték a nádszálak súlyát és hosszát. Ilyenformán állapították meg minden zónában a várható nádtermést. Ugyancsak ez alkalommal derítették fel a mezőg azda sági termelésre, a szőlészetre és a haltenyészetre legalkalmasabb területeket is. A közelmúltban a szakemberek Bukarestben elkészítették a Delta-vidék kicsinyített mását. Ennek segítségével , tanulmányozzák a nádasok elhelyezkedését, új mezőgazdasági területek feltárásának lehetőségét és a hajózással kapcsolatos kérdéseket. A szakemberek néhány érdekes megoldással akarják gátak közé szorítani a Duna ágait. Javaslatuk szerint a Chilia és a Suligna ágakat egészen, a Sft. Gheroghe ágat pedig csak félig szorítanák gátak közé. Az 8 Martié hajón és a Delta miniatűr másán kísérletező tudósok szorgalmasan folytatják munkájukat. A tudományos eszközök segítségével egyre jobban behatolnak a Duna-delta titkaiba. Jelenségeinek a feltárásával lehetőséget teremtenek arra, hogy természeti kincseit kiaknázzák. I
