Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-20 / 12. szám

NYOLC HÉT ALATT Fedinándné és Köves Ilona az ekecsi EFSZ barom­­fitenyészetében éppen teendőiket végzik. a szabadba sohasem engedik őket. Amikor még nem ilyen módszerrel tartották a tojóso­kat, akkor száz tyúk után na­ponta csak 25 tojást bírtak termelni. Jelenleg ez a szám minden 100 tyúk után 60-ra emelkedett. Még ez sem csúcs eredmény, de 60 tojás 100 tyúktól naponta már kitűnő ha-' ladás. Amikor a tyúk már nem tojik, akkor piacra dobják. A fiatalok résztvesznek eb­ben a kimagasló hústermelés­ben. A pulykatenyésztésnél főleg fiatalok dolgoznak. Tavaly 5000 pulykát tartott az EFSZ és hathetes koruktól magtárból már nem kaptak enni. Kivitték őket a dunaparti rétségre, ott legeltek, rengeteg gyommag­­vat, hernyót, rovart pusztítot­tak el. 4.5-5 kg-os átlagsúlyban kerültek a piacra, több mint 21 tonna pulykahúst szállítottak a közellátásnak. A jó’ munka­eredmények, jó hasznot is je­lentenek, nem csoda, ha a fia­talok odahaza találják magukat a szövetkezetben. Köves Ilona, Tóth Emília, Horváth Mária és még sok fiatal ‘ány és fiú, mind óröínmel dolgozik. Lukovics Fedinándné mióta az EFSZ megalakult, a baromfifarmon működik, mint betanult hozzá­értő munkás, tanácsaival sokat* segít a fiataloknak is. BAGOTA ISTVÁN ‘ Ekecsen húsgyárat létesítet­tek. Ne úgy képzeljük el, hogy az állatokat messze vidékről ideszállítják, azután itt feldol­gozzák, konzerválják és innen juttatják a fogyasztókhoz. A fogyasztókhoz valóban sok húst juttatnak innen, méghozzá ki­tűnő baromfihúst, elsősorban pulykát és csirkét, mert lúd­­farmot csak az idén rendeznek be. Mégis húsgyár. mert sza­lagrendszer szerűen termelik az ízletes baromfihúst, a fo­gyasztók örömére és äz EFSZ igen komoly hasznára. Pázmány Péter agronómus és Halász Béla a szövetkezet el­lenőrző bizottságának elnöke örömmel mutogatják müvüket. Nem kell a hústermeléshez más, csak egy kis ügyesség, lelkiismeretes munkások, négy fal és egy hullámpalatető, ez az egész. Egy helyiségbe vezet­nek, amely istálló volt valaha. Bámulni való, ami itt van! 2.500 darab gyönyörű csirke ad élet­­jelt magáról s látszólag nem tetszik nekik, hogy nyugalmu­kat zavarjuk. Azt hittem, lega­lább fél éve, hogy ezen a he­lyen tartják őket. Felvilágosí­tottak azonban, hogy egy hó­napja hozták- őket a dunaszer­­dahelyi csirke-keltetőből és még három hétig lesznek itt. Azután az elárusító-helyek asztalain foglalják el helyüket. Súlyra milyen nagyok ezek a csirkék? Köves Imréné a gondozó már viszi is a mérleg­re az egyik közepes nagyságút és mutatja, hogy 74 deka, szin­te hihetetlen. Ez szép eredmény! Egy hó­napos csirke 74 dekás, még három hétig itt tartják körül­belül 1 kilóra felhízik, mind­össze 3.5 kilogramm speciális takarmánnyal. Takarmány-ke­­verő üzemből Dunaszerdahely­­ről szerzik be a takarmányt, ez fehérjeféléket, ásványi anya­gokat, vitaminokat és szénhid­rátot tartalmaz. Életükben szabad ég alatt nem voltak és nem lesznek ezek a csirkék, esetleg csak szállítás közben. Erről a helyről soha nem enge­dik őket ki. Mélyalmon fejlőd­nek, de ezt is speciális módon valósították meg az ekécsiek. Nemrég az EFSZ vezetősége Magyarországon Bábolnán és Lajtahanságban járt az ottani állami gazdaságtól tanulták a mélyalmozás újabb módszereit. Jó tapasztalatokkal tértek visz­­sza. Kukorica csutkából áll a mélyalom, naponta átszellőz­tetik, úgy fejlődnek rajta a csirkék, mint a gomba. A falu minden istállóját, ahol régen egyéni állattenyésztést folytat­­ak, most így akarják kihasznál­ni húsgyárnak. Nagyon kifizetődik a barom­fiak gyors hizlalása mert 8 hét alatt nemcsak húshoz jut a közellátás, hanem a szövetke­zet jelentős haszonhoz is. A sertéshizlaláshoz még mindig 5—6 kg takarmány kell, hogy 1 kg élősúlyt elérjenek. A ba­romfi hizlalás tehát sokkal ol­csóbb, ha okosan csinálják. A titok nyitja a mély almozás, a lelkiismeretes munka, továb­bá speciális takarmány-keve­rék és a nagyüzemi módszerek bevezetése. A tojóstyúkokat is egy régi juhistállóba terelték, amit kukoricacsutkával mély­almoztak. Állandó mesterséges világítást tartanak nekik és W ľ -aV. ír ' * ■< *** z. : y; -y t,, '"¥■■< r * v'f ' .L.jí t'.t j ' : V PRACE MLADÝCH A Práce mladých 5. számá­ban, amely február 22-én je­lent meg, a vezércikk a CSKP XII. brigádja című mozgalom­ról számol be. A Tudomány kö­­lebbre hozza a kommunizmust című cikk, érdekes adatokat közöl a szovjet tudomány leg­újabb sikereiről és távlatairól. Az Oda menjünk, ahová kell című cikk, pályaválasztással kapcsolatos problémákat vet fel. Továbbá érdekes riportot közöl a ležákyi bányában élő fiatalokról és a CSISZ oktatási évének lefolyásáról. Ezenkívül hasznos utasításokat közöl a CSISZ-szervezetek elnökei szá­mára. Kotta-melléklete: Háború el­lenes dalok, amelyek alkalma­sak az Ifjúsági alkotóversenyen résztvevő dalegyüttesek szá­mára. 9 9 ' -V* '■ ■ : x............... Ekecsen a mélyalmozáshoz kukoricacsutkát használnak. Az eddigi módszerektől eltérően ezáltal nagyobb eredményeket érnek el a baromfitenyésztéssel. SZÍVESEN leveleznénk Ifjúsági munkacsoport Bratislavai épület-elem elögyártó telepen dolgozik Gombos László ifjúsági munkacsoportja. Gombos Lász­lót nemrég csoportvezetőnek választották. Látta, hogy a csoport legtöbb tagja fiatal, ezért elhatározta, hogy ifjúsági munkacsoportot szervez. Az ifjúsági munkacso­port aztán gyökeresen megváltoztatta a munka menptét. Az új ifjúsági munkacsoport január közepétől kezdve dolgozik. Ekkor vállalta, hogy az eddig teljesítetlen terveket is 100 százalékra teljesíti. Vállalásuk sikerrel járt. Februárban pedig elhatározták, hogy 105 százalék­ra teljesítik a havi tervet. Hetente kétszer közösen moziba járnak, a városi könyvtárt is látogatják köhyve­­ket kölcsönözni. A vállalat klubhelyiségében minden csütörtökön tea-estet rendeznek.­KMOTRIK JÓZSEF I1 Borszéki Mária, Pápa, Szilos Lajos u. 24. Magyarország. Ma­gyarul levelezne általános té­mákról, 16 éves diáklány. Ján Cáp, Červená Recice u Peihŕimova, ČSSR. Nyelvtanu­lás céljából levelezne különbö­ző témákról magyarul, 20 éves villanyszerelő. Szabados János. Oradea De­­cebal út 21 sz. Románia. Álta­lános témákról levelezne ma­gyarul, 19 éves gépész-tanuló. Nagy Miklós, Kúp, Fő út 142 sz. Veszprém-megye, Magyar­­ország. Turisztikáról, filmről levelezne magyarul, 18 éves ta­nuló. Tóth Sándor, Szeghalom, Lenin utca 9 sz. Békés-megye, Magyarország. Magyarul, oro­szul levelezne különböző té­mákról, 17 éves gimnáziumi ta­nuló. Szokodi Endre, Tapolcáké, Béke utca 17 sz. Veszprém­­megye, Magyarország. Papír­szalvéta és gyufaskatulya-cím­­kéről levelezne magyarul. Csízik Irén, POU Tomášikovo, okr. Galanta, ČSSR. Különböző témákról levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Haász Éva, Oradea (Nagyvá­rad) Tudor Vladimirescu u. 79 sz. Románia. Színészképeket cserélne és bélyeggyűjtésrő) levelezne magyarul, 17 éves diáklány. Turbók Lajos, Ihászi Pálháza, Veszprém-megye Magyaror­szág. Sportról, zenéről levelez­ne magyarul, 18 éves. Viera Milakovská Domov mladých Police nad/Metuji okr. Náchod, ČSSR. Filmről, zenéről levelezne magyarul vagy cse­hül, 17 éves. Rivnvák Éva, Hejöbába, Lenin u. 96 sz. Magyarország. Külön­böző témákról levelezne ma­gyarul, 18 éves. Cibuľka Katalin, Matuškovo, č. 256, okr. Galánta, ČSSR. Ma­gyarul levelezne különböző té­mákról 16 éves. Dinnyés Éva, Szeged, Halász u. 15 sz. Magyarország. Magya­rul levelezne filmről, zenéről, 17 éves diáklány. Szabó Sándor, Hatvan, Árpád u. 41 sz. Magyarország. Magya­rul, németül, oroszul levelezne képeslap és bélyeggyűjtésröl, 17 éves kohóipari technikumi tanuló. ]miiiimmmiiii!iiiiimmiiiiiimMimiiiiiiiiimiiiiiiiimiMmimmmmiimimiiiiiiiiiiiimmmimimmiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii!iiii A jövő városa A Prága—Karlovy Vary va­­" sutvonalon érjük el Zate­­cet, ezt a rendkívül érdekes határvidéki városkát, melyet állami kulturális rezerváció­­nak — védett területnek nyil­vánítottak. A hegylábnál épült város szívét, a régi sörfőzdétől — az egykori vártól — kezdve restauráljak és a gótikus, vala­mint barokk házak jellegét a korabeli metszetek és krónikák leírásai szerint újjá építik, ja­vítják és átfestik. Kormányunk a restaurálás elrendelésével kihangsúlyozza Žatec város — melyet egykor a „Husziták napjának“ nevez­tek — történelmi jelentőségét. A dokumentumok bizonyítják, hogy a város Csehország legna­gyobb településeihez tartozott. Többször felégették, jónéhány­­szor fellázadt a Habsburgok uralma ellen. A város történel­mi múltját nemcsak a könyvek őrzik hanem a házsorok, a né­ma tanuk is bizonyítják. Né­hány évvel ezelőtt a város szürke, ósdi házai omladozó falai siralmas látványt nyújtot­tak. Ma mintha egy színes me­sekönyv lapjai elevenednének meg, a gótikus árkádos pasz­tellszínű házakkal körülvett, szabályosan kiépített négy tér, a barokk tornyok, szinte ku­lisszaszerben hat. Mintha egy középkorban lejátszódó film kellékei között járkálnánk. \fárosnézés közben egy idő­sebb žateci lakás szegődött hozzám, Jozef Zabranský. Kész­ségesen elmondta, hogy a város restaurálásán az ország legki­válóbb szakemberei dolgoznak, de a legcsodálatosabb az, hogy a munkálatok jó részét a város polgárai társadalmi munkával maguk végzik. A város 16 ezer lakosára fejenként 20 brigádóra jut. Az óváros szűk sikátoraiba is behatol a szárított komló fanyar szaga, amely már évszá­zadok óta fűszerezi ezen a vi­déken a levegőt. Már a legré­gibb idők óta külföldre szállí­tották innen a komlót. A közeli bajorországi sörfőzdék szép pénzt adtak a jóminőségű kom­lóért. A žateci vidék lakossága specialista lett a komlóter­mesztésben. A komlótermesz­tésnek az volt az előnye, hogy a háború pusztításai után gyor­sabban hozzáfoghattak a komló termeléséhez, mint a szőlő rendbehozatalához. Ezért gaz­dagodtak meg itt a komlóke­­reskedök, ők építették a főtere­ken a pazar díszítésű palotákat, ísérőm — a történelmi **■ múltról áttért saját visz­­szaemlékezéseire. Az 1933-as években, különösen lüktető volt a város élete — meséli. Hitler hermetikusan lezárta, megerő­sítette a határt, de a munkások nemzetközi szolidaritása erő­sebb volt, mint az SA és az SS. 1933 május \-én olyan hatalmas felvonulást rendeztünk, mint talán sehol. Szavalókórusok járták be a várost és így adták tudtul érzelmeiket. A nemzet­közi Vörös Segély nálunk szi­lárd támaszpontokra talált. Ta­lán sohasem tudjuk meg, hány röpiratot szállítottunk a fasisz­ta uralom alatt Németországba és eljuttattuk az ellenállási csoportokhoz. 1945 óta a német és cseh lakosság szoros barát­ságban él együtt. Társadalmi munkával építettük fel a hatal­mas szabadtéri színpadot, a sporttelepet és most már épül a mozi-palota is. Zatec nemcsak a középkor­ban, hanem ma is a komlóter­mesztés központja, 1963-ig ha­talmas komlótárolót építenek. A komló ma is jól fizet és kül­földön is szívesen felvásárolják. A sörgyáron kívül terv szerint több más nagy üzemet is kap a város. Az óvároson kívül épül az új Zatec is. Szinte szemlél­tető módon összehasonlíthat­juk, milyen volt a középkori és milyen a jövő városa. M. M. Pályaválasztók figyelem! A tornaijai mezőgazdasági műszaki középiskola a jövő tanévben két szakirányzatban is működik. Az egyik irányzat közgazdasági a másik pedig ettől különálló növénytermesz­tési, állattenyésztési szak lesz. A szakokra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságot kedve­lő fiatalok, akik már sikere­sen befejezték az általános műveltséget nyújtó középiskola kilencedik osztályát, továbbá azok, akik már mezőgazdasági tanonciskolába vagy valamilyen mezőgazdasági szaktanintézet­ben tanultak. Mindkét szakon a tanulmányi idő négy év és érettségi vizsgával fejeződik be. Akik a közgazdasági szakot végzik el utána folytathatják tanulmányaikat a főiskolán, vagy ha nem tanulnak tovább, elhelyezkedésükről előre gon­doskodnak. A szövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és más mezőgazdasági üzemekben kapnak elhelyezést, mint köny­velők, statisztikusok és a pénz­­gazdálkodás irányításának, nyilvántartásának egyéb be­osztottjaiként. Azok, akik a nö­vénytermesztési, állattenyészté­si szakbt végzik, szintén tanul­hatnak tovább főiskolán, vagy mint zootechnikusokat, agronó­­musokat helyezik el őket me­zőgazdasági üzemekbe. A nö­vendékek tanulmányi idejük alatt előmenetelük és szüleik anyagi helyzete szerint állami segélyben részesülnek, mely­nek legmagasabb határa ha­vonta 325 korona. Az iskola mellett két internátus is mű­ködik, ahol lakást és ellátást kapnak a tanulók. Az érdeklő­dők jelentkezési lapjukat a szükséges iratokkal együtt azon iskola igazgatóságán ke­resztül juttassák el hozzánk, ahol az utolsó osztályt, a kilen­cediket vagy a mezőgazdasági szaktanintézetet végezték. Az iskola címe: Stredná poľnohos­podárska technická škola, Ša­fárikovo, okr. Rimavská Sobo­ta. Az iskola igazgatósága € ■» e © © 9 <9 9 t • • Ünnepi hangverseny Nagyobb községekben, vá­roskákban, ma már alapfokú zeneiskolákat létesítenek, így van ez Szepsiben is. Már évekkel ezelőtt megalakult az alapfokú zeneiskola, melynek ma már kb. 150 növendéke van. Hrabinsky Klára, az iskola igazgatónő­je a zenetanárokkal együtt kiváló eredményeket érnek el a tanításban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nyilvánosság részére rende­zett hangversenyek, ahol a tanulók lépnek fel. Szep­siben 'már szinte hagyomá­nyossá vált, hogy a februári győzelem évfordulóját hangversenyek rendezésével ünnepük a zeneiskola nö­vendékei. Az idén is a ne­vezetes évfordulón, több mint 50 növendék mutatta be tudását. A nézőtéren a szülők és zenekedvelők tábora foglalt helyet. A hangverseny a legkisebbek fellépéseivel, kezdődött. A közönség nagy tapssal fejezte ki elismeré­sét. A sok fellépő közül legalább néhányat említsünk meg. Kapás Ági, Pece Éva, Gaál Anna, és Bartók Sári­ka, akik még csak 10—11 évesek, de zenetudásuk szorgalmas tanulásukat iga­zolja. A legsikerültebben Tomka Anikó szerepelt, aki az alapfokú zeneiskolának utolsó osztályát -égzi és a közeljövőben a kassai kon­­zervatőriumcan folytatja tanulmányait. öröm volt hallgatni ahogyan gyerme­kek Liszt, Csajkovszkij, Mozart, Beethoven és még sok más kiváló zeneszerző müvét előadták. LOBEL ZOLTÁN íízen etek___< Nagy Mihály, Kassa- A be­számolói bizony jouban megír­hattad volna de ettől eltekint­ve közöltük. Kritika: Kérését nem tudjuk teljesíteni A posta alkalma­zottait kötelezi a titoktartás, mi viszont a szerkesztőségben technikailag nem győznénk a munkát Papp Pál, Losonc: Eredmé­nyeitek megérdemlik, hogy mások is elolvassák, ezért írá­sodat közöltük. L. Imre, Padám : A színda­rab bizonyára jól sikerült. Az írást közöltük. A. Z. tizedes: írásod jó volt, örömmel közöltük. G. Valéria, Nagykapos: Fel­használjuk számolj be a leve­lezés eredményéről is. Dévai Ferenc, Tornagörgő: írjál valamit a CSISZ alapszer­vezetének életéről és egyéb­­fiatalokat érintő problémákról. B. János, Nagymegyer: A ne­veket pontosan kellett volna megírnod és a témát is job­ban. Legközelebb inkább a fia­talok életéről számolj be. P. Béla, Ebed; Az ügy inkább a rendőrségre tartozna, ha ép­penséggel bűnözésről lenne sző. Mi azonban az említett két egyént nem tudjuk felku­tatni. Más problémát készsé­gesen elintézünk és örülünk, ha megkérnek valamire. Véget ért a: idei Tavasz Lipcsei Vásár 800 éve kezdtél a városban i vásárok rende­­zését, azóta év ről-évre, meg' rendezik. Ilyen­kor amint < felvételről lát­juk, a lipcse utcákat kidíszí­tik. fellobogóz­zák, a forgatott megnövekszik. Nem is csoda hogy pezsgőbb* válik ilyenkoi az élet, hiszer sok külföldi i< idelátogat, so­kan nem is csali a vásár kedvé­ért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents